Mátyás-templom, Budapest

A Budavári Mátyás-templom hazánk egyik legszebb temploma, látogatók ezreit látja vendégül naponta. A templomi sétán készült képeimet láthatja az alábbi bemutatón: 


MÁTYÁS-TEMPLOM BUDAPEST

A TOLCSVAI SZIRMAY—WALDBOTT-KASTÉLY





"Szirmay család 1694-ben szerzett Tolcsván szőlőbirtokokat Szirmay András révén. 1746-ban Szirmay (I.) Ádám lett zálogjogon Tolcsva és Erdőbénye földesura, aki Zemplén vármegye országgyűlési követeként is működött. Ő már rendelkezett a településen egy – akkori értelemben vett – nemesi rezidenciával."



"Egy 1837-es leírás úgy fogalmazott, hogy Tolcsván áll egy „csinos urasági kastély, fa és virág csoportozatokkal ékesített udvarral”, majd 1847-ben a Szirmay család szép kastélyát, 1851-ben pedig ékes kastélyát említették. "
A kastély részletes történetéről a rendezvényközpont honlapján   olvashatnak :




A Tolcsvai Szirmay-Waldbott-kastélyban a csodaszépen berendezett szobákban sétálhatunk.  A termeket önállóan nézhettük végig a "Guide myself” szolgáltatás segítségével, ami annyit jelent, hogy fülhallgatón keresztül hallgathatjuk az idegenvezetés anyagát.


" A kastélyban kialakított családtörténeti és kastélytörténeti kiállítás okostelefonos vezetés hallgatásával is megismerhető. A „By guide” szolgáltatással személyes idegenvezetésre van lehetősség, mely a kastély látogatást színesebbé és gazdagabbá varázsolhatja az élőszó természetes élménye által." 
Bevallom ez az idegenvezetési módszer nekem nagyon tetszett , saját tempónkban nézegethettük végig a kiállításokat, egyéni igényeink szerint időzhettünk egy- egy érdekesség mellett.



Díszterem



Ez volt a legnagyobb családi értékek, például az ősportrék bemutatóhelye, s az étkezéseknél használt drága készleteket is itt tették közszemlére.


Megismerhetjük a kastély és a két tulajdonos nemesi família, a Szirmay és a báró Waldbott család történetét, az épületnek összesen hét egymást váltó Szirmay, majd két Waldbott tulajdonosa volt a századok folyamán.




Kápolna


A télikert



A könyvtár lélegzetelállító! Itt szívesen időznék és lapozgatnám a régi könyveket. 







"A terem legdíszesebb része az a kazettás famennyezet, amelyen összesen tizennyolc családi címer látható; ezek a címerek a könyvtártermet kialakító báró Waldbott Frigyes és felesége, báró Beust Hedvig felmenőinek a címerei."










Férfi szalon
A szalon eredeti faburkolata szerencsésen megmaradt mindmáig, így a terem most restaurálva várja a látogatókat.










"A Waldbott család egészen a II. világháború végéig a kastélyban élt. Miután az épületet államosították, 1948-ban általános iskolát helyeztek el falai között. 2015-ben Tolcsva Község Önkormányzata EU-s turisztikai vonzerőfejlesztési pályázati támogatás segítségével megkezdte a kastély felújításának első ütemét, amelybe a kastély déli szárnya és a park egy része tartozik bele (a kastély egésze a megpályázható forrás limitált volta miatt nem tudott az első ütembe bekerülni). Az épület ezen felújított részében nyílt meg 2015 végén a Tolcsvai Szirmay–Waldbott-kastély Örökségturisztikai és Kulturális Rendezvényközpont."



Tolcsvai Szirmay-Waldbott Kastély

Forrás : 


Őszi / téli nyitva tartás:


Hétfő: zárva

Kedd-Péntek: 10-16

Szombat: 10- 16

Vasárnap: zárva 

Fall/ winter season opening hours:

Tuesday- Saturday: 10-16

Sunday: closed

Monday: closed




Képeim :

Rózsák tere , Budapest

Árpád-házi Szent Erzsébet Plébániatemplom
"A XIII. századból ránk maradt legenda szerint Árpád-házi Szent Erzsébet titokban friss kenyeret vitt a szegényeknek, mikor összetalálkozott apjával. Számonkérésére azt felelte, köténye rózsákat rejt, és csodák csodájára a kenyér valóban illatos virággá változott. Több évszázaddal később; az 1800-as évek végén római katolikus templomot emeltek a szent asszony tiszteletére egy téren, amely nem sokkal ez után megkapta a Rózsák tere nevet."





" A monumentális méretű templom építését 1893-ban kezdték meg, Steindl Imre tervei alapján, felszentelésére 1901. május 16-án került sor. A korai francia gótika elemeit megidéző templom az egyik utolsó képviselője azoknak az épületeknek – úgynevezett összművészeti alkotásoknak –, ahol az építész egészen a belső berendezési tárgyak megtervezéséig teljes egységben tervezte meg az épületet. Ritka szerencse, hogy ezt az egységét még mai is őrzi a templom, bár a Róth Miksa által tervezett üvegablakok nagyobb részben sajnos megsemmisültek – a szentély üvegablakai eredetiek –,de a többi berendezési tárgy szinte hiánytalanul ma is megvan."













A restaurálás történetéből: "1995-ben már olyan állapotban volt a templom, hogy felmerült a lehetôsége annak, hogy visszafordíthatatlanul eltűnnek – megsemmisülnek – a falfestések. Ekkor keresték meg Kemény Marianne festő-restaurátor művészt, aki részletesen felmérte és dokumentálta az akkor még meglévő – de már jelentősen elhomályosodott, elkoszolódott, elázott és néhol már a alig látható – díszítéseket. Az épület tetôszerkezetének és külső homlokzatának javítása után, 2000-ben megbízálást kapott a belső restaurálás készítésére, a dokumentáció alapján már korábban elkészült látványtervek, valamint a részletes restaurálási terv kidolgozására, ami a munkák elkezdéséhez elengedhetetlen volt. A falfestések helyreállítását a szentéllyel kezdték meg – 2001-ben –, majd következtek a mellékszentélyek és a közöttük lévő boltszakasz (2003-ban) és a kereszthajó három boltszakasza (2004-ben). A munkák a Szent Erzsébet Plébániáért Alapítványa szervezésében indultak el (adományok, egyházi és állami támogatások, pályázatok segítségével), majd egy rövidebb szünet után,2009-ben – immár az Erzsébetvárosi önkormányzat anyagi támogatásával – folytatódhatott a munka."













Az épületről:


"A templomnak két tornya van az épület északnyugati szárnyánál, melyek magassága 76 méter. Az épület szélessége 21,6, teljes hossza pedig 62 méter, míg alapterülete 1800 m². Közel 2600 embert képes befogadni. Ezen adatok alapján ez Budapest VII. kerületének legnagyobb temploma. Az épület arculatának kialakításakor Steindl Imre a gótika francia hagyományaiból merített, de nagyban hagyatkozott korának modern technikai megoldásaira is.











A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra, valamint kerámiakeretben egy gótikus rózsaablak látható. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók, Szent László, Szűz Mária és Szent István alakjában."








"Steindl a főhajót a kereszthajóig hat boltmezőre osztotta. A kereszt metszéspontja, a mellékhajó után még egy boltmező következik, és a hatszögletű szentély zárja le a templom alaprajzát. A fő- és a mellékhajó sokszögű lezárása között egy-egy nyolcszögletű lépcsőtornyot alakított ki, amely a templom építészeti arculatát jelentősen megélénkíti.












A főhajó magassága a boltozatig 16, 2, a mellékhajóké 15,3 méter. 












A templom falait sárga színű sajtolt téglával borították, míg az idő viszontagságainak jobban kitett épületelemek (fiatornyok, párkányok stb.) faragott terméskőből készültek. A főhajó és a szentély tetőzetét természetes palával fedték.











A terrakottamunkák Zsolnay Vilmos pécsi gyárából kerültek ki, aki Steindllel együtt kísérletezte ki a később pirogránit néven ismertté vált, ekkor még Steindl-masszaként emlegetett anyagot."


forrás : https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1d-h%C3%A1zi_Szent_Erzs%C3%A9bet-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Erzs%C3%A9betv%C3%A1ros)











































Képeim :



Boldogkőváralja



"A Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezittufa hegy tetején az észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkő vára emelkedik a magasba. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte."


"Első oklevélben Castrum Boldua néven szerepel, 1282-ben egy III. Endre által kiállított oklevél alapján. Majd nevezték Bolduakev, Bodókheő, Bodókő várának és végül Boldogkő vára lett. A néphagyomány egy Bodó nevű aszalómestertől származtatja, aki IV Bélát menekítette meg az üldöző tatárok elől." Részletes történelméről a vár weboldalán olvashatnak : https://boldogkovara.hu/a-var-tortenete/




"A vár régészeti feltárása 1963-ban indult meg K. Végh Katalin vezetésével, Koppány Tibor tervei alapján. A helyreállítás, állagmegóvás után az egykori palotarészben turistaszállót alakítottak ki. A festői fekvésű vár kedvelt kirándulási célpont lett.



A 90-es évek elején a turistaszálló megszűnt, a helyére hadtörténeti kiállítás és ólomkatona kiállítás került. (Az ólomkatona kiállítás egy nyolc négyzetméteres terepasztalon a Muhi csatát ábrázolja, több mint ezer darab figurával.)


A vár jelenleg az Önkormányzat kezelésében van. 2002-ben újabb nagy rekonstrukciós munkálatok és ásatások kezdődtek a várban. A vár látványa megváltozott: két torony védőtetőt kapott (a kaputorony és a déli torony) az alsó udvar falán körben körülbelül 100 m hosszú gyilokjáró épült, amelyről nagyszerű kilátás nyílik a lőréseken át a nyugati, illetve az északi irányba. 


Az “oroszlánsziklán” egy sziklakijáró épült."









 Termekben kiállítások








Az éhes turistákat várja az étterem..


Nyitva tartás :

Május 1- szeptember 31-ig naponta 8-20 óráig
Október és április hónapokban naponta 8-19 óráig
November 1-március 31-ig naponta 8-16 óráig


Képeim :




Altaussee, Ausztria

Az Altaussee-i tónál a korai XX. században költők, festők és zenészek élvezték nyári pihenésüket, sőt az osztrák és német nemesség már a XIX. század közepén is szívesen választotta nyári rezidenciájaként a Salzkammergut vidékét, amiről a környéken számos villa és vadászkastély tanuskodik.




Loser -hegy
Magasság: 1 838 m
Kiemelkedés: 408 m
Első megmászás ideje: 1800.
Hegység: Totes Gebirge, Alpok

A Tavat ölelő hegyek :
északon Loser (1838 m), a keleten Trisselwand (1755 m) és a nyugaton Sandling (1717 m)



Altaussee

 A tavat  körbe lehet sétálni a túra kb 7 km.










A távolban a hegytetőn látni a gleccsert












Képeim:

A nácik sóbányába rejtett kincséről olvashatnak az alábbi blogban: