A füzérradványi Károlyi-kastély és parkja




Zempléni kirándulásunk során ellátogattunk Füzérradványra is, a Károlyi-kastély és híres parkja nem okozott csalódást. A kastély történetét a Forster Központ weboldaláról szemezgettem. Ha a kastélyt körbe sétáljuk , látható , hogy az épület még felújításra szorul. 
A park Európai Unió által társfinanszírozott projekt eredményeként újult meg. A kastély és a park látogatása több órát igényel.




"A település eredetileg Füzér várához tartozott s a Radvány nevet viselte. Az Árpád kortól a XVII. századig többször cserélt gazdát."

"1843-ban Károlyi Ede (1821 – 1879) örökölte a radványi birtokot. Miután nőül vette gróf Korniss Klarisszát, nagyszabású építkezésbe kezdett. A romantikus stílusú, reprezentatív kastély tervezője Ybl Miklós volt, aki 1860 és 1870 között dolgozott az épületen, ám a műkedvelő építész hírében álló Károlyi Ede erőteljesen beleszólt az építészeti tervek megalkotásába. Ybl nem vihette végig a teljes tervezési folyamatot. A csigalépcsőt és a zászló tartószerkezetet magában foglaló kilátótorony tövében lévő, tardosi mészkő emléktáblára is Károlyi Ede neve került a kastély építtetőjeként. A kastély déli szárnyának átépítése 1857-1859 között zajlott."


Károlyi Ede halálát követően, 1879-ben fia, László örökölte a kastélyt. Feleségével, gróf Apponyi Franciskával az addig csendes életet élő kastély belső tereinek átalakításába kezdett. Úgy döntöttek, eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. A neoreneszánsz szellemben alkotott építészeti terveket Albert Pio, milánói születésű, bécsi építész készítette 1907 körül. Ekkor nyerte el reprezentatív kialakítását a fekete – fehér – vörös márvánnyal burkolt márványfolyosó, 



valamint a két, csavart, vörös márványoszloppal egyedi szépségűvé varázsolt szalon. 




Csaknem két évtizedig gyűjtötték a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket, berendezési tárgyakat. 




Leggyakrabban Firenzében, a kor egyik leghíresebb műkereskedőjétől vásároltak. A kastélyba került alkotások, míves kőfaragványok, márványkandallók, ajtókeretek, domborművek XVI. – XVII. századi firenzei mesterek munkái voltak, amelyek egykor itáliai reneszánsz palotákat díszítettek.



Emellett Bécsből, Firenzéből, Velencéből reneszánsz bútorokat, textíliákat, berendezési és használati tárgyakat hozattak."





"Károlyi László élete végéhez közeledve fóti birtokára húzódott vissza, a radványi kastélyban már csak elvétve fordult meg. Fiának, Istvánnak (1898-1967) a felesége, Windischgrätz Mária Magdolna felismerte a rendkívüli igényességgel és következetességgel berendezett kastély különleges lehetőségeit, és luxusszállónak alakíttatta át. A füzérradványi kastélyszálló 1938 májusában nyílt meg, és néhány évig sikeresen működött."






"A kastélyt 1945-ben államosították, de Károlyi István ellenállási érdemeire való tekintettel visszakapta a család több generáción keresztül épített otthonát. Az új világban azonban nem sokáig maradhatott a család tulajdonában: 1948-ban ismét elvették, gyermekszanatóriumot, majd a sátoraljaújhelyi kórház TBC-szanatóriumát hozták létre benne. Az emelet loggiáját az 1960-as években üvegezték be."









"A füzérradványi kastélypark platánjaival, terebélyes hársfáival, több törzsű tulipánfákkal, piramistölggyel hazánk egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú, sétautakkal metszett, hatalmas történeti kertje." A park közel 100 hektáros.












Az óriásplatán 









A kastélymúzeum egész évben (ünnepnapokon is) nyitva tart, hétfő kivételével az alábbi rend szerint: 
Nyári nyitvatartás: április 1. - október 31-ig hétfő kivételével 10.00-18.00 között
Téli nyitvatartás: november 1. - március 31-ig hétfő kivételével 10.00-16.00 között

A kiállítás tárlatvezetéssel tekinthető meg. A tárlatvezetések minden egész órában indulnak. Az első csoport 10.00 órakor, az utolsó 17.30-kor indul.




Képeim:


Forrás:


Füzér vára



Füzér vára nagy valószínűséggel, már a tatárjárás előtt 
állt, erről egy 1264-ben keltezett oklevél tanúskodik. Részletes történelméről a Füzéri vár oldalán olvashatnak. 
Mindenkori lakói csodaszép panorámát tudhattak magukénak, hegyek völgyek, rétek, ameddig a szem ellát a Zempléni-hegység minden szépsége eléjük tárult.  




Az autóval érkezők egészen a vár parkolójáig felhajthatnak, innen még kb. fél óra gyaloglással, a  meredek emelkedő megmászása után érünk fel a várba.



Készüljenek fel, megfelelően osszák be erejüket, ne legyen váratlan a fizikai erőpróba. 





Tehát kényelmes cipő, inni ennivaló, és irány a hegy. 




Felejthetetlen élmény, csodaszép panoráma várja a látogatókat.  Kihagyhatatlan!





 "A Várhegy és környező hegyláncok kárpáti jellegű élővilága igen változatos. A várhegy 1941 óta védett, rajta a hegység legszínpompásabb sziklagyepével egyedi természeti érték."

 Májusban apró lila és sárga nőszirmok borították a hegyoldalt.




"Apró nőszirom (Iris pumila L.) 
Napsütötte hegy- és domboldalaink egyik legszebb tavaszi dísze. Neve jól kifejezi, hogy vastag gyökértörzséből fejlődő szára alig van, az egész növényke nem magasabb 10 cm-nél. Kard alakú levelei is aprók, 4-20 mm szélesek, sűrűn párhuzamos erűek. A „szakállas nőszirmok” közé tartozik, mert külső lepelcimpáinak középere mentén elálló szőrök sorakoznak. 





Élőhelye nálunk a középhegységek meleg, száraz, sekély termőrétegű termőhelyein mészkő és szilikát sziklagyepekben szórványos előfordulású. Ezt bizonyítja boldogkőváraljai előfordulása, melyet 2012-ben sikerült felfedeznem (Boldogkőváralja: Tekerjes-völgy) ezen a helyen egy nyílt, fénynek teljesen kitett szilikát sziklagyepben található 100-120 példány. Simon Tibor 1960-ban a Füzéri-várhegyről is jelzi a fajt. " forrás:


Látható, hogy  szépen szaporodik :)




A vár felújításával kapcsolatosan megoszlanak a vélemények, vannak akiknek nem tetszik az új külső. Én minden megóvó, felújító építkezésnek örülök, hogy a megmaradt romok, épületek nem az enyészet rabjai lesznek, és így unokáink is látni fogják :) 













A kiállítások tartalmasak, érdekesek.


Kőtár 







Lovagterem



Különösen szép a kápolna









Lakószobák, helyiségek, a régmúlt emlékeit mutatják be 




Alsó vár



 Képeim : 

Szerencsi vár


A XVI. században Tokaj várkapitánya , Némethy Ferenc határozta el , hogy Tokaj megerősítése és a nagy fontosságú kereskedelmi utak ellenőrzése céljából Szerencsen erődítményt létesít.  



"A Némethy Ferenc által emeltetett részek egy vaskos falakból álló, háromemeletes kaputoronyból, és egy ahhoz derékszögben kapcsolódó lakóépületből álltak. A földszinten négy, emeleten három helyiség volt kialakítva. A kétszintes épület udvari, nyugati oldalán bábos-korlátos kőlépcső vitt az emeleti lakószobákba. Az udvar felé kőkeretes ablakok, külső oldalon lőrések törték át az öles vastagságú falakat. A fallal körbevett erődítménybe felvonóhídon lehetett bejutni. Természetes védelmét a környező mocsaras-lápos terület adta."


A vár történelméből:
Rákóczi Zsigmond, későbbi erdélyi fejedelem tulajdonába 1583.április 13-án került , a királytól zálogbirtokként kapta a szerencsi uradalmat. 


A Rákóczi vezette szabadságharc után a fejedelem birtokait az udvar elkobozta. A szerencsi vár lefoglalt részét - a belső vár északi és keleti szárnyait - az Illésházy család vette meg. Tőlük a Grassalkovich, Szirmay, majd Almássy családok kezére jutott. Később Szirmay Tamás megszerezte az egész várat. 



Az épületet a Szirmay család 1945-ig lakta, az 1920-as még az épületet „főúri pompával berendezett” várkastélynak írták le. A második világháború alatt és után a teljes belső berendezés azonban eltűnt vagy elpusztult. 



 A vár épületében  a Szerencsi Állami Gazdaság irodái kaptak helyet, illetve magánlakásokat alakítottak ki benne. Az 1960-as évek közepére a szerencsi vár állapota már  erősen leromlott. Az elhúzódó  felújítások után 1991. október 23-án adták át a várat a  mai rendeltetésének. 



Ma az épületben a Zempléni Múzeum, a Szerencsi Művelődési Központ és a Huszárvár szálló kapott helyet. A várat nagyon szép park veszi körül, ha arra járnak érdemes megállni  egy sétára!






A parkban



Forrás:

Képeim: