Zempléni kirándulásunk során ellátogattunk Füzérradványra is, a Károlyi-kastély és híres parkja nem okozott csalódást. A kastély történetét a Forster Központ weboldaláról szemezgettem. Ha a kastélyt körbe sétáljuk , látható , hogy az épület még felújításra szorul.
A park Európai Unió által társfinanszírozott projekt eredményeként újult meg. A kastély és a park látogatása több órát igényel.
"A település eredetileg Füzér várához tartozott s a Radvány nevet viselte. Az Árpád kortól a XVII. századig többször cserélt gazdát."
"1843-ban Károlyi Ede (1821 – 1879) örökölte a radványi birtokot. Miután nőül vette gróf Korniss Klarisszát, nagyszabású építkezésbe kezdett. A romantikus stílusú, reprezentatív kastély tervezője Ybl Miklós volt, aki 1860 és 1870 között dolgozott az épületen, ám a műkedvelő építész hírében álló Károlyi Ede erőteljesen beleszólt az építészeti tervek megalkotásába. Ybl nem vihette végig a teljes tervezési folyamatot. A csigalépcsőt és a zászló tartószerkezetet magában foglaló kilátótorony tövében lévő, tardosi mészkő emléktáblára is Károlyi Ede neve került a kastély építtetőjeként. A kastély déli szárnyának átépítése 1857-1859 között zajlott."
Károlyi Ede halálát követően, 1879-ben fia, László örökölte a kastélyt. Feleségével, gróf Apponyi Franciskával az addig csendes életet élő kastély belső tereinek átalakításába kezdett. Úgy döntöttek, eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. A neoreneszánsz szellemben alkotott építészeti terveket Albert Pio, milánói születésű, bécsi építész készítette 1907 körül. Ekkor nyerte el reprezentatív kialakítását a fekete – fehér – vörös márvánnyal burkolt márványfolyosó,
valamint a két, csavart, vörös márványoszloppal egyedi szépségűvé varázsolt szalon.
Csaknem két évtizedig gyűjtötték a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket, berendezési tárgyakat.
Leggyakrabban Firenzében, a kor egyik leghíresebb műkereskedőjétől vásároltak. A kastélyba került alkotások, míves kőfaragványok, márványkandallók, ajtókeretek, domborművek XVI. – XVII. századi firenzei mesterek munkái voltak, amelyek egykor itáliai reneszánsz palotákat díszítettek.
Emellett Bécsből, Firenzéből, Velencéből reneszánsz bútorokat, textíliákat, berendezési és használati tárgyakat hozattak."
"Károlyi László élete végéhez közeledve fóti birtokára húzódott vissza, a radványi kastélyban már csak elvétve fordult meg. Fiának, Istvánnak (1898-1967) a felesége, Windischgrätz Mária Magdolna felismerte a rendkívüli igényességgel és következetességgel berendezett kastély különleges lehetőségeit, és luxusszállónak alakíttatta át. A füzérradványi kastélyszálló 1938 májusában nyílt meg, és néhány évig sikeresen működött."
"A kastélyt 1945-ben államosították, de Károlyi István ellenállási érdemeire való tekintettel visszakapta a család több generáción keresztül épített otthonát. Az új világban azonban nem sokáig maradhatott a család tulajdonában: 1948-ban ismét elvették, gyermekszanatóriumot, majd a sátoraljaújhelyi kórház TBC-szanatóriumát hozták létre benne. Az emelet loggiáját az 1960-as években üvegezték be."
"A füzérradványi kastélypark platánjaival, terebélyes hársfáival, több törzsű tulipánfákkal, piramistölggyel hazánk egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú, sétautakkal metszett, hatalmas történeti kertje." A park közel 100 hektáros.
Az óriásplatán
A kastélymúzeum egész évben (ünnepnapokon is) nyitva tart, hétfő kivételével az alábbi rend szerint:
Nyári nyitvatartás: április 1. - október 31-ig hétfő kivételével 10.00-18.00 között
Téli nyitvatartás: november 1. - március 31-ig hétfő kivételével 10.00-16.00 között
A kiállítás tárlatvezetéssel tekinthető meg. A tárlatvezetések minden egész órában indulnak. Az első csoport 10.00 órakor, az utolsó 17.30-kor indul.
Képeim:
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése