Karsai Zsigmond


Festőművész, néptáncos, népdalgyűjtő. 1920-ban született Lőrincrévén. Szülőföldjéről  "Erdélyből magával hozott táncokkal és a népdalokkal vált híressé. Pécelen 1943-tól kezdve tanította, terjesztette az erdélyi, lőrincrévei népi kultúrát, s a kor elvárásainak megfelelően a főiskolán társadalmi munkában foglalkozott néptánccal." Karsai Zsigmond festményeiből készült kiállítás a Ráday-kastélyhoz tartozó "márványistálló"-ban tekinthető meg.









-
2010 őszén az MR3-Bartók Rádióban elhangzott műsorból:



Dűljön le a botfalvi vár! (Karsai Zsigmond énekel)

-



Megyek az úton lefelé (Karsai Zsigmond énekel)

-



Lázár Ervin: Zsiga föstő fest, előadja Sebő Ferenc

A táncművész:



forrás:
 http://www.rejtelmek.hu/app/static/cikk-karsai_01.html 
http://www.folkradio.hu/hirek/hir_show.php?id=4787

Ráday-kastély, Pécel


"Tudósok, írók találkozóhelye volt a különleges freskókkal díszített kastély 250 évvel ezelőtt. A napjainkban látható épület elődjét, amely egy kisebb méretű kúria volt, a régi református középnemes családból származó Ráday Pál építtette, aki II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancellárja, majd a szabadságharc bukása után a hazai protestánsok vezéralakja volt. Fia, Gedeon - aki már nem vállalt szerepet a politikai életben - barokk kastéllyá bővíttette és kulturális központtá tette a péceli családi rezidenciát." 

Forrás:

Képek a kastélyból:












"Ráday-kastély istállója az 1760-as évek végén készült.. A rekonstrukció során a külső és belső falfelületek visszakapták az eredeti egyszerű, gazdasági épülethez illő fehér színüket, és figyelembe vették az egykori ajtók és ablaknyílások helyét is. „Mivel semmilyen eredeti elem nem maradt fenn, az eredeti berendezés teljesen megsemmisült, és maga az épület is jelentősen átalakítva maradt fenn, az új látogatóközpont berendezésekor a fő szempont az volt, hogy megfeleljen jövőbeli funkcióinak, így kiállítások és konferenciák rendezésének.” 

A "márványistállóban" jelenleg Karsai Zsigmond festőművész kiállítása tekinthető meg.



Forrás:


Interaktív panoráma segítségével virtuális sétát tehet a kastélyban:

Kincs ami van
Műsor a műemlékek védelméről, megóvásáról és megismertetéséről. Ebben az adásban stábunk a Péceli Ráday-kastélyt mutatja be nézőinknek. 



 /2012.07.03./ (kb 11. perc) Hajnal-Táj műsorban:

Az alábbi linken meghallgathatják a kastélyról szóló riportot.
kossuth#!#2012-07-03




térkép:

Pécel


Pécel, Budapesttől keletre a Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál fekszik. 
Lakóhelyem mióta megszülettem, egy alvó város. Sokan a főváros közelsége miatt költöztek ide. Szórakozóhely nem sok akad, de talán lassan felébred álmából. Nagyanyáink idején nyüzsgő nyaralóvidék volt, sok apró kis villa ma még néhány megtalálható, volt strand, mozi és  kávézók. A főúton az öreg parasztházak már mind kicserélődtek, a hatalmas eperfák, és az égig érő nyárfák kipusztultak.Talán lassan kap egy fiatalos új arcot.  A városközpont már újjáépült. A Kórház-köz sétáló utca lett, szökőkút és  padok várják az erre látogatót.




Ha Pécelen jár látogassa meg:
Ráday-kastély felújítása tart még, de a legszebb termei látogathatók.
A zeneterem csodaszép freskói között, a komolyzenei koncertek varázslatos élményben részesítik a látogatót.
Karsai Zsigmond képeiből kiállítás a "márványistállóban" tekinthető meg.

A fotókönyvbe  készített oldalam:

Megközelítés:


Nagyobb térképre váltás

Mórahalom



Homokország fővárosa, ahol aranylik a homok, és kincset rejt a föld mélye. Országunk hatalmas értéke a termálvíz, itt nagy mennyiségben kerül a felszínre.


 Szépen kiépített fürdő,  körülötte virágokkal teli, gondosan alakított  park biztosítja a kikapcsolódást, pihenést az ide látogatóknak. 

Valamikor a  juhász megjósolta a dombtetőn:  "Möglássátok ide éccő még templomot építenek!" A templom 1892-ben el is készült, de még álmában sem gondolhatta akkor mekkora város, és fürdő épül majd a domb körül, ahol valamikor a csorda legelt.





A fürdőről:

“Nyáron 21 medence áll a vendégek rendelkezésére, a téli hónapokban pedig 16 medencét (14 fedett és 2 szabadtéri medence) használhatnak. Az országosan is egyedülálló szaunapark - összesen 11 szaunával és a hozzá relax medencetérrel - tökéletes kikapcsolódást nyújt a szülők, nagyszülők számára.A fürdő széleskörű gyógy- és wellness szolgáltatásaival, fedett és szabadtéri élménymedencéivel, 15.000 m2-es parkosított zöldfelületével nem csupán a gyógyulni, hanem a kikapcsolódni, pihenni, valamint a sportolni vágyok igényeit is maximálisan kielégíti.”




“Pannon őstenger üledékrétegeiből nyeri alkáli-hidrogénkarbonátos vizét. A B-13-as kút 39,5 °C-os, ásványi anyagokban gazdag, jódos jellegű vize 1999-ben kapta meg hivatalosan a gyógyvíz minősítést, ám előtte is betegek ezreinek segített a gyógyulásban.Fürdőkúrában kopásos és gyulladásos izületi, illetve gerincbetegségek, izom, reuma valamint nőgyógyászati megbetegedések kezelésére szolgál. A termálkút gyógyvízzé nyilvánítása során végzett klinikai vizsgálat statisztikailag igazolta a fürdő vizének kifejezett gyógyhatását a térd-, és vállizületi megbetegedésekben, így a fürdőt méltán nevezhetjük a térség „térd-, és váll centrumának”. A meleg víz fokozza az ízületek, izmok, szervek anyagcseréjét, meggyorsítja a vérből tápanyagok felszívódását, fokozza a sejtekből a salakanyagok leadását. A termálvízben található ásványi anyagok a bőrön keresztül felszívódnak, egyenként jellemző speciális jótékony hatásukat ezáltal fejtik ki. A vízben a beteg ízületek gyógyító hatású átmozgatása a felhajtó erő miatt jóval könnyebb.”


A fürdőben a “kisgyermekek számára perem- és akadálymentesen alakítottak ki medencét, amely egyenletesen mélyül 30 centiméterre, míg a bébik számára kialakított medence 0-15 centiméter közötti. Elhelyezésüknek köszönhetően az anyukák és apukák a jacuzziból tökéletesen ráláthatnak gyermekükre. A családcentrikus szemlélet jegyében játszóház, pelenkázó és teakonyha is helyet kapott az épületben.”

Forrás:

Térkép:

Homokország


Az alföld déli részébe utazunk, a Móra Ferenc nevezte „ homokország”-ba. Kis falvakon haladunk át, apró kis tanyák tűnnek fel az országút mellett. Legelők, erdők, mezők, apró kis buckák tarkítják a tájat.  Gondosan tisztán tartott kis kertek termését, az út szélén árulja néhány gazda. Az eperszezon idején a finom ízletes hazai földieperből van bőséges kínálat. A Balotaszálláshoz közeli Hudák dűlőbe, a Maccabi-kupa helyszínére tartok. Itt tájfutóversenyen futunk kicsit. 


Azt gondolnák, a sík területen könnyen lehet haladni, hát a homok, az bizony kemény, izmokat edző akadály. A dűlőutakon bokáig süppedünk a finom, puha napsütés melengette homokban. Rétek, fenyvesek, nyárfák, akácosok, tölgyesek váltakoznak. Kisebb, nagyobb buckákat rejtenek az erdők, és így emelkedőkre is számíthatunk.
A legelőkön kör alakú nyárfacsoportok, árnyékot, menedéket nyújtanak a legelésző állatoknak. Egy rég elhagyott tanya területén lehetünk, a  házból már csak egy kis halom látszik, néhány vert tégla és egy kicsiny kapu, kerítésmaradék. A nap már magasan jár és madárdaltól hangos a táj. Leülök egy hatalmas fa tövében, valami hihetetlen nyugalom árad, s látom a régmúltat. Itt volt a ház, két nagy fa között, előtte kicsiny rét, hatalmas fák veszik körbe a kis paradicsomot. Valaha emberek otthona, hol a gazdasszony teregette a frissen mosott ruhát, kisgyerekek játszottak az udvaron, és Bodri hangosan figyelmeztette a váratlan látogatókat. A gazda a mezőn legeltetett, ha eljött a délidő a nagyobb gyerekek vitték kosárkában az ebédet. A nyárfák alatt leültek, apjuk a kockás terítőből kicsomagolta a kisfazekat, s kikanalazta a friss gulyást. Talán így volt, vagy mégsem, de jó itt ülni a nagy fa alatt, érezni a nyári nap kellemes melegét. Szélben meghajlott nyárfák tövében, a kidőlt fán hangyák szorgoskodnak, a zöld gyíkocska napsugárral sütteti hasát.  A réten apró pillék, apró rovarok gyűjtik a virágport. Odafenn a seregélyek etetik fiaik, lejjebb az odúban kis csuszka védi fiókáit. Sajnos észrevett, csendre inti a piciny lakókat.  Apró pillanatok a hatalmas világból, itt a puszta csendje, a béke szigete, távol a város zajától a mindennapi rohanásból.


  









Balotaszállás, 2012.05.27.

Csákvár-Fornapuszta


A Vértes röghegység lábánál, egy hatalmas sík terület a Zámolyi medence tárul elénk.
 „ A medence szélén terül el Fornapuszta környékén, a Csíkvarsa, Ülőkút, Nagytó rét elnevezésű nádas-zsombékos vizenyős terület, amely jellegzetes növény-társulásaival és madárvilágával  védett terület.”
“A Geszner-ház a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány központja. Az épületben bemutatóközpont, kutatóház, oktatóközpont és a Vértes csodálatos világát bemutató kiállítás található. “
”A természeti és kultúrtörténeti értékek megismerését háromdimenziós életképek, gyűjtemények, fotók, grafikák segítik.”


“A Dohányos-ház az Esterházy-
kép: http://www.provertes.hu/
uradalom valamikori fornai majorságához tartozó cselédház volt, amely nevét az itt lakó dohánytermesztőkről kapta. Az 1912-ből származó épület helyén az 1760-as években még csárda állott, az egykoron virágzó marhakereskedelem dél felé irányuló útvonala mentén.”

A ház specialitása a Csíkvarsai Csípős Csodafalat és a Csíkvarsai Zimankós csemegeszalámi a magyar szürkemarha húsából készült. A kóstoló mellé különböző erdei gyümölcsökből, gyógynövényekből készített különleges pálinkákat fogyaszthatnak a vendégek. Szerepel a kínálatban a  Csákvári asszonyfektető,  vadkörte, vadcseresznye, berkenye, és természetesen a hagyományos barack és szilvapálinka is. Az ízletes szürkemarha pörkölt után pedig, a jó bor mellett, az erdei gyümölcsökből készített szörpök is fogyaszthatók. A kiadós ebéd után, a jó levegőn lovaskocsival, pusztabusszal utazhatják körbe a vidéket, közelről láthatják a legelésző gulyát, az őshonos magyar állatokat.  A fogadónál különleges népi játékokat próbálhatnak ki a vendégek.