Ócsa , Öreg-hegyi pincesor, Selyem-rét

"Budapesttől 30 kilométerre délre, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál, az Ócsa-Dabas-Inárcs települések által közrefogott terület 1975 óta az Ócsai Tájvédelmi Körzet nevet viseli. Ez a védett terület a mély fekvésű láprétekben és láperdőkben gazdag vidék növény- és állatvilágát, tájképét és kultúrtörténeti értékeit hivatott őrizni."

 Dabas irányába haladva a vizes turjánvidék és a homokterület találkozásánál helyezkednek el, egyszerűen a földbe vájva, a ma már híres öreg-hegyi pincék, melyek a XVII. századból származnak. 

A földművelő emberek kútásás közben lettek figyelmesek a talaj különleges rétegeződésére, hogy itt, a homok alatt vastag, vájható löszréteg rejtőzik. A pincesoron körülbelül 100, jellegzetesen alföldi, nyeregtetős, ollóágas, zsúptetővel fedett, hosszú hordógurító gádoron megközelíthető, többágú pince található. 

Ha szerencsénk van, néhány gazdát kint találunk, akik szívesen, és büszkén mutatják meg örökségüket. Az első pincénél, már rá is találtunk, alkalmi segítőnkre, aki  büszkén mesélte el a pincesor létrejöttének történetét, a gazdák helyzetét, és mutatta a löszfalba vésett neveket, melyet a régi tulajdonos, esetleg nagyszülő,  hagyott az utókorra. A jó pince délnyugati-nyugati tájolású, mert ebből az irányból kapja a legtöbb napfényt, és így, az északról és kelet felől  jövő viharok sem verik be az esőt  A gádoron gurították le a hordókat, kötelek segítségével a mélybe. Megtudtuk, hogy a zsúptető oldalainak 45 fokos szöget kell bezárniuk, hogy  a vizet  könnyebben elvezesse a nádfedél. 

 A nádfedelek érdekes copfos kötéssel vannak lezárva. A nádfedelet időszakonként újítani kell, meg kell válogatni a  nád minőségét fajtáját. Ma már ezt a speciális  nádazást az országban csak néhány mesterember  végzi. A tető oromdeszkáját két összefonódó kovácsoltvas kígyó díszíti, így jelezve a pincébe menőknek , hogy a bor kismértékben gyógyszer, nagymértékben orvosság. 

A gádoron, az ollóágas tető alatt lejutunk a pince mélyébe, hol a falakat vastagon fedi a nemespenész. A pince nyáron hűs menedéket nyújt a poharazó gazdáknak. 

Néhány pincéhez tartozik mellék pince is, amely valamivel kisebb, mint a főpince.A pincékből levegőztető nyílás vezet a felszínre , a bejárati ajtó feletti nyílással így biztosítják a megfelelő légáramlást és szellőzést.

 Ma már a szőlőtermelés megcsappant a környéken, a pincéknél szinte csak a bor tárolása folyik. Néhány pincetulajdonosnak , nagyobb földterülete is van , ők ott gazdálkodnak, kikapcsolódnak, baráti borozgatás közben figyelhetik a mocsaras láperdők felett lenyugvó napot."A felszínt fedő löszréteg alá vájt borospincék, a népi építészet egyedülálló különlegességeinek számítanak." 

Szeretettel várják a látogatókat az évente megrendezésre kerülő Orbán-napi Bor és Pince Ünnepen, május 17.-én./ 2014/www.ocsa.hu

képeim Ócsa és a pincesor:

Miután jót sétáltak a pincesorok között,a város másik szélén, egy szép és kellemes kirándulóhely  megtekintésére van lehetőség. 

Selyem-réti tanösvény

"Az Ócsa környéki lápmedencéket az Ős-Duna hozta létre sok ezer évvel ezelőtt. Az egykori Duna-meder kavicstakarója képezi az altalajt, melyen a vízi szervezetek és élőlények maradványaiból vizet alig áteresztő málladék jött létre, szigetelve a mélyedéseket. A Gödöllői-dombvidék és a Duna-Tisza közi hátság talajvize a föld alatt 10-15 m mélyen, délnyugati irányba lassan a Duna-meder felé szivárog és ahol a hátság dombjai véget érnek és találkoznak a Duna sík árterével, Ócsa alatt ez a talajvíz a felszín közelébe, néhol egyenesen a felszínre jut. Így a szigetelt mélyedésekben, a vízborítottság szinte mindig állandó. Ilyen helyeken alakultak ki a lápok, vagy ha a vizesedés egész régiót érintett, a lápvidékek. A lápokon az elhalt növényekből származó szerves anyag egész évben oxigéntől elzárva víz alatt van, nem bomlik el, hanem egy sötét színű, nedvszívó, rostos szerkezetű anyaggá, tőzeggé alakul.
A tőzegen speciális igényű növények - "lápi ritkaságok" - telepedtek meg. A láp nehezen átmelegedő, vizes, hideg talaján ezek túlélték a jégkort követő felmelegedést, vagyis a lápi növényfajok egy része hazánkban jégkori maradványnövény. A jégkorszakot követő idők képe, a változatos növényzethez és mikroklímához kötődő állatvilág is megmaradt, mely fajban és egyedszámban is igen gazdag. Különösen az Alföld lecsapolt mocsárvilágával eltűnő halfajok, kétéltűek, hüllők, rovarok, madarak nagy fajszáma jellemző. A talajban élő ízeltlábúak egy négyzetméterre eső példányszáma az országban itt a legmagasabb."

Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben található Selyem-réti tanösvény 6 állomása a védett természeti terület erdei élővilágát mutatja be. A terület a jellegzetes Duna-Tisza közi lápmedencék egyike, homokterületek közötti vizenyős mélyedés, ahol láperdők és láprétek váltakoznak egymással.A tanösvény a Tájháztól kb. 1,5 km-re a Bugyi felé vezető út bal oldalán indul.

A parkolótól 1500 méter a tanösvény hossza, sajnos itt nincsenek nagy tájékoztató táblák amiről elolvashatjuk az egyes állomások tudnivalóit. Egy-egy állomásnál érdemes beljebb pillantani az erdőbe , láthatjuk a vízzel barátságban élő fákat, növényzetet.A tájékoztató füzetet a Tájházban kell kérni !  Az erdei út, egy rövid, kényelmes sétára alkalmas , a végén a réten játszótér , padok , tűzrakóhelyek várják a kirándulókat. 

Az információk a következő weboldalakról származnak:
http://ocsa.hu/index.php?content=bemutatkozas_nevezetessegeink
http://www.dunaipoly.hu/hu/bemutatohelyek/ocsai-tajhaz
http://www.dunaipoly.hu/hu/vedett-teruletek/tajvedelmi-korzetek/ocsai-tajvedelmi-korzet

http://ocsa.hu
Előző látogatásaim : A tájház,  Református templom

Ócsa, Tájház

Ócsán a 800 éves református templom mellett, kicsiny Öregfalu terül el. A 62 portából álló falurész védelem alatt áll, melynek kétbeltelkes településszerkezete több száz éves. A legöregebb parasztházak a XVIII. században épültek.  "A településforma lényege, hogy nem a lakóház udvarán, hanem a lakótelkeket övező kertben, ólastelkeken voltak a telkes jobbágyok istállói, széna-szalma boglyái, cséplőhelyei és itt tartották az egész állatállományt. Mivel a férfiak igen sokszor éjszakára is kint maradtak, a szállástelkes ragadványnév is ismert erre a településszerkezetre."

Közvetlen a templom mellett álló, Ócsai Tájház  ad otthont a néprajzi gyűjtemény nagy részének. 

A tájházban különböző  programokkal várják a látogatókat.

Itt lehet térképet kapni a "SELYEM-RÉTI TANÖSVÉNY bejárásához.

Az 1200 m hosszú, láperdő élővilágát bemutató tanösvény az ócsai Nagy-erdőn keresztül vezet. A szabadon látogatható tanösvény 1 óra kényelmes sétával bejárható. A tanösvény végén, a Selyemréten padok, WC, játszótér várja azokat, akik még kicsit elidőznének a természetben."

forrás:
http://www.ocsaitajhaz.hu/ocsaitajhaz/index_new.php?action=news_hu

Saját képek.

térkép:

Nagyobb térképre váltás

Református templom, Ócsa

A premontrei szerzetesek az 1200-as évek elején kezdték építeni a templomot. 

A francia alapítású rend tagjai 1130 körül jöttek Magyarországra.  Országunk területén 150 év alatt, 37 premontrei templomot építettek. Az ős Duna területén, az elmocsarasodott területen, egy homokdombra kezdtek építkezni. A mocsaras terület, ekkor még tutajjal járható volt, így vízi úton szállították az építkezéshez a köveket Budáról. A templom színes homokkőből és mészkőből épült, de többféle vulkanikus kő is megtalálható. A falak úgy épültek, hogy a kövekből két falat emeltek, majd a köztük lévő rést kitöltötték törmelékkel, majd mésszel szórták és vízzel öntötték, így az erős kőfallá forrt.  A 800 éves templomot 3 méteres alapzat tartja. A Duna-Tisza közén ez az egyetlen kőtemplom.

„A templom háromhajós, egy főhajó, két mellékhajó és egy kereszthajós bazilika, nyugati homlokzatán emelkedő toronypárral. Kelet felől a főszentélyt északi és déli irányban eltolt egy-egy mellékszentély, velük szemben a keresztházból nyílva egy-egy sekrestye veszi körül.”

 A templom román és gótikus stílusban épült. Jól láthatóak a különböző stílusjegyek.

„A főhajóban egy gótikus, egy román oszlop váltakozik egymással, a főhajóban az oszlopok árkádíveit román, míg a mellékhajókban gótikus stílusban kötötték össze.”

A mennyezetet dongaboltozatosra tervezték, de pénzhiány miatt, famennyezettel és zsindellyel borították a tetőzetet, így az elmúlt  idők során, többször könnyen a tűz martalékává vált.

A török időben a templomot mecsetként használták, a falait lemeszelték, figurákat, díszítő elemeket összetörték.

„ Megtalálható a templomban a barokk stílus is, nevezetesen az orgona karzata és a szószék. Ezeket a részeket gróf Teleki Józsefnek köszönhetjük, aki az 1770-es években nagybirtokot vásárolt Ócsán, és a templomot elég megviselt állapotban találta és református lévén elhatározta, hogy helyreállíttatja Elutazott ezért Bécsbe Mária Terézia királynőhöz, engedélyt kért és kapott a templom renoválásához."

 „ A templomban, a főszentélyben freskók találhatók, melyek a XIII. sz. végéig kerültek a falakra, és 1900-ban restaurálták először. A főszentély központjában Mária megkoronázását láthatjuk, mivel a premontreiek Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték a templomot. E kép két oldalán szimmetrikus elhelyezésben a tizenkét apostol látható hármasával. Az északi pilléren Szent Miklós, a délin Szent György alakja van. A szentélynégyzet északi oldalán a Szent László legendaciklus három jelenete (üldözés, birkózás, lefejezés), míg a déli oldalon az Utolsó ítélet részlete látható. A főszentély falában három kis fülke van, a középső a Biblia tartója volt, a déli oldalon levő ikerfülkében tartották a szentségeket, az északi oldalon pedig a pasztofórium (oltári szentség tartó) látható.”

 A templom belépődíj fizetése mellett látogatható. A látogatás során, nagyon  érdekes és részletes tájékoztatót kaptunk a templom történetéről.

Utólag is köszönet érte!

 forrás: http://bagyinszki.eu/archives/453

A blogban saját fotóim láthatod.

térkép:

Nagyobb térképre váltás