St.Georgen - St. Lorenzen ob Murau templomai

St.Georgen ob Murau





Több kép :




St. Lorenzen ob Murau, Lorenzikirche, Lőrinc templom




A román kori templom a XVII.-XVIII. században különleges a fából készült,  festett, fagerendás mennyezetet kapott, melyet különböző mintákkal, sablon segítségével festettek.  A gótikus szobor,  a barokk főoltár, a két nagyon különböző stílus a gótika és a barokk harmonikus egybeolvadását példázza. 



A templom  kincse az 1306-ból származó gyóntatószék, az egyszerű égetett felirat tanúskodik eredetéről. A gyóntató a székben ül, mellette egy kicsiny helyre térdelhet a bűnbánó, atyai feloldozásért. A templom belső  falát falfestések,  freskómaradványok díszítik. A bejárat felett láthatunk egy nagyon régi bejárat maradványát és az ajtó mellett kőfaragást. 




Szent Lőrinc

"Szent Lőrinc vértanú diákonus a legnagyobb tisztelettel körülvett szentek közé tartozik. A szentmise római kánonjában is helyet kapott, s a régi római naptárban kiemelt ünnep volt vértanúságának napja. Életéről azonban semmi, haláláról is csak néhány megbízható történeti adat maradt ránk."
"Annyi azonban kétségtelen, hogy Lőrinc diákonus kapcsolatban állt Sixtus pápával, és vértanúságuk közvetlen egymás után történt. Az is beleillik a történeti összefüggésbe, hogy Lőrinctől az Egyház kincseinek kiadását követelik, hiszen Valerianus és pénzügyminisztere szemet vetett az Egyház vagyonára."
"Lőrinc mint diákonus különösen gondot viselt a szegényekre és a betegekre. Mivel fődiákonus volt, másik hat társának munkáját is ő irányította. Maga is mosta a szegények lábát, és rendszeresen osztott közöttük alamizsnát. Legendája elmondja, hogy sok beteget gyógyított meg csodálatos módon, és vakok szeme világát is visszaadta.
Mikor letartóztatták, a bíró első kérdése az Egyház kincseire vonatkozott. Szerinte ugyanis az Egyház mérhetetlenül gazdag volt, és nyilvánvalóan Lőrinc a kincstárnok. Hallották ugyanis és jelentették a bírónak is, hogy a pápa, mikor elhurcolták, odakiáltotta neki, hogy ossza szét az Egyház kincseit. Lőrinc kért a bírótól három napot, s megígérte, hogy elhozza az Egyház kincseit. Mikor a kiszabott három nap eltelt, megjelent egy sereg koldussal, bénával és beteggel, és azt mondta a bírónak: ,,Íme, itt vannak az Egyház kincsei!'' A bíró úgy vélte, hogy gúnyolódik vele, ezért azonnal átadta Lőrincet a hóhérnak.
Mint sok más vértanúnak, a kivégzés előtt még egy lehetőséget adtak a haláltól való menekülésre, és felszólították Lőrincet: ,,Áldozz az isteneknek, vagy egész éjszaka kínozni fogunk!'' A győztes válasza így hangzott: ,,Az én éjszakám nem ismer sötétséget, és minden ragyogó fényben úszik!'' Akkor hozták a rostélyt, rábilincselték, és a tűz fölé tették. -- A hívő nép pedig később az augusztus 10-e körül látható hullócsillagokat így nevezte el: ,,Lőrinc könnyei'' "

Ez Szent Lőrinc legendája, aki a  borzalmas, sötét középkor áldozata. Miért találkozunk nyugat felé ennyi nevére keresztelt településsel, neki szentelt templommal, annak számomra egészen érdekes magyarázata van :
"Lőrinc hosszú időn át a leginkább tisztelt szentek közé tartozott. Amikor I. Ottó császár 955-ben Augsburg mellett Lech mezején győzelmet aratott a kalandozó magyarok felett, éppen augusztus 10-e, azaz Szent Lőrinc ünnepe volt, ezért tisztelete nagyon fellendült német földön." 

forrás:
http://www.katolikus.hu/szentek/szent123.html
http://www.freizeitinfo.at/Angebot/1353.html


Az főút menti kápolna St. Lorenzen ob Murau:


















térkép:

Murau, Kreischberg



Hol jártam?

Tündérországban, jégkirálynő birodalmában, a mesék erdejében, a zúgó patakok völgyében. Ott, ahol a hegyeket kettészeli a Mur és a hegyek mögül kibúvó nap tavaszt varázsolt a déli hegyoldalakra. Hol a Mur egyik oldalán a tél, hóval borította a tájat, a folyótól északra pedig, tavasz tündér élesztgette az alvó világot. Ott, hol az olvadó jégcsapok alatt, zöldellenek a fűszálak, s hajtanak az eperlevelek. Ott, hol a gyors sodrású hegyi patakok, vízesések zubogtak, és a megfagyott jégcseppekből csipkefüggönyt épített a tél, a még álmos fűszálak köré, és rajtuk csillogott, tündértáncot járt a napsugár. És fent a hegyen, hol puha hótakaró fedte az erdőt, és a fák ágai roskadoztak a hó alatt. Ott, hol felhő borította a völgyeket, és a hegycsúcsok fölött, a felhők tetején mindig kék az ég. Egy csodálatos világban, a hófödte csúcsok között. 




A Kreischberg

Ausztriában, Murau környéke télen, nyáron kínál kikapcsolódási lehetőséget. Bár télen főleg a sísport szerelmesei keresik fel a vidéket. A Kreischberg hegyoldalain különböző nehézségű pályákkal várják a sport kedvelőit.




 Akik nem tudnak síelni, azok sem maradnak élmény nélkül, a kabinos felvonóval feljuthatnak kb. 1600 méter magasságba, ahol hütték, pihenőhelyek nyújtanak menedéket az esetleg átfázott síelőknek, sétálóknak. /a felvonó használat: turistáknak 11 E+ 3 E,  amit visszaadnak a belépőkártyáért/




Ha valaki nem tud németül, az sem okoz problémát, a nagyon kedves vendéglátók mindent elkövetnek, hogy megértsék kérdéseink. Vagy kérhetünk hazai segítséget, mert magyarokkal teli a hegytető. A Riegler Hüttében is találkoztunk magyar pincérfiúval, így nem volt gondunk ebédet kérni. A gőzgombóc, a helyi, hegyi finomság mákkal és vanília szósszal kihagyhatatlan csemege. 







A hegyi túránk a nagy hóban, a sífutópályán kezdődött, a piros jelzésen egy órányi kényelmes séta. A havas fenyők között meseországban sétálgathattunk.





 A fenyők az égig érnek, csak nyúlnak egyre magasabbra, mintha el akarnák érni a napot. Felfelé, hogy láthassák az eléjük táruló csodálatos hegytetőket, és  ahol elfogy az erdő, jut nekünk is a csodálatos látványból. A szemközti hegyek frissen havas csúcsa, mint a porcukrozott habcsókok, emelkednek a felhők fölé.




 Persze néha elmerülök a mély hóban, mert hát ez egy szépen lesimított sífutópálya, és sílécekkel kellene haladni, de ha tavasszal a fekete sípályán túrázok a hegyre fel, akkor most, hát persze, hogy kell egy kis nehezítés.



 A 19-es számú sípályán felsétálhattunk egészen a víztározóig, a kilátás csodaszép és vakítóan ragyogott  a nap. 

Itt kell haladni a babakocsival:)



A madaraim:


A felvonó kabinból csodálatos a kilátás, a film nem adja vissza azt a szépséget, amit ott tapasztaltunk, de ízelítőnek, kedvcsinálónak talán megteszi. :-)



A képeim a hegyről:




térkép: