A XVI. században Tokaj várkapitánya , Némethy Ferenc határozta el , hogy Tokaj megerősítése és a nagy fontosságú kereskedelmi utak ellenőrzése céljából Szerencsen erődítményt létesít.
"A Némethy Ferenc által emeltetett részek egy vaskos falakból álló, háromemeletes kaputoronyból, és egy ahhoz derékszögben kapcsolódó lakóépületből álltak. A földszinten négy, emeleten három helyiség volt kialakítva. A kétszintes épület udvari, nyugati oldalán bábos-korlátos kőlépcső vitt az emeleti lakószobákba. Az udvar felé kőkeretes ablakok, külső oldalon lőrések törték át az öles vastagságú falakat. A fallal körbevett erődítménybe felvonóhídon lehetett bejutni. Természetes védelmét a környező mocsaras-lápos terület adta."
A vár történelméből:
Rákóczi Zsigmond, későbbi erdélyi fejedelem tulajdonába 1583.április 13-án került , a királytól zálogbirtokként kapta a szerencsi uradalmat.
A Rákóczi vezette szabadságharc után a fejedelem birtokait az udvar elkobozta. A szerencsi vár lefoglalt részét - a belső vár északi és keleti szárnyait - az Illésházy család vette meg. Tőlük a Grassalkovich, Szirmay, majd Almássy családok kezére jutott. Később Szirmay Tamás megszerezte az egész várat.
Az épületet a Szirmay család 1945-ig lakta, az 1920-as még az épületet „főúri pompával berendezett” várkastélynak írták le. A második világháború alatt és után a teljes belső berendezés azonban eltűnt vagy elpusztult.
A vár épületében a Szerencsi Állami Gazdaság irodái kaptak helyet, illetve magánlakásokat alakítottak ki benne. Az 1960-as évek közepére a szerencsi vár állapota már erősen leromlott. Az elhúzódó felújítások után 1991. október 23-án adták át a várat a mai rendeltetésének.
Ma az épületben a Zempléni Múzeum, a Szerencsi Művelődési Központ és a Huszárvár szálló kapott helyet. A várat nagyon szép park veszi körül, ha arra járnak érdemes megállni egy sétára!
A parkban
Forrás:
Képeim:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése