A Vértes nyugati oldalán, a hegytetőn, a sziklákon magasodik Csókakő vára. A vár alatti parkolóból két oldalról is felsétálhatunk. A kalandos utazóknak a vár mögötti csodaszép völgyet javaslom. A völgyből, a meredek hegyoldalt megmászva, vagy a fával erősített "lépcsősoron" felfelé, a sziklák közé, a bejárathoz jutunk. A falu felől kényelmes betonút vezet a várig.
A honfoglalás után a terület a Csák nemzetség fennhatósága alá tartozott. A vár létezését először egy 1299-ben kiállított oklevélben említik.
A XV. században a Rozgonyi család birtokába került. A stratégiailag kedvező fekvésű középkori eredetű vár, a török hódoltság idején is használatban maradt.
”1543-ban Szulejmán török szultán hatalmas
serege megostromolta és elfoglalta a közeli Székesfehérvárt, a következő
esztendőben Ahmed fehérvári bég fegyveresei előtt kardcsapás nélkül kaput
nyitottak a megrémült katonák és feladták posztjukat. A török hódoltság idején,
mint Fehérvár egyik előretolt megfigyelőhelye játszott alárendelt szerepet,
helyőrségét egy 1552-es zsoldlista szerint mindössze 33 janicsár alkotta.
Az Oszmán Birodalom uralma alól véglegesen 1687 őszén szabadult fel.”
„A várat három oldalról meredek sziklafal
védi, amelyet mesterséges sziklaárokkal is elhatároltak. A legrégebbi rész az
úgynevezett felsővár, amely még a 13. században épült, nagyjából téglalap
alakú, kb. 28 x 15 méter alaprajzú. Ennek az északkeleti sarkán trapéz alakú,
háromszintes torony állt, amelyhez a palotaszárny csatlakozott. A toronytól
délre helyezkedett el a várudvar, közepén a ciszternaházzal.A 15.
században, a Rozgonyiak birtoklása idején épült a régi vár köré a háromszor
akkora alsóvár. Ennek volt része a ma is látható kaputorony. Az alsó és felső
vár közötti teraszon ebben az időszakban épült meg a kápolna, amelyből a
szentély pillérei maradtak fenn. A feltárások nem mutatták ki, de egy 1690-es
vázlatrajzon látható egy mecset is, amelyet Evlija Cselebi is
említ útleírásában.”
forrás:Wikipedia
térkép:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése