Kőszegi-hegységben

Óház-tető, kilátó

A hegycsúcsról a kereskedelmi és hadiutakat figyelő várat a XII. század végén XIII. század elején építhették, amikor a gyepüt felváltotta a határvédő kővárak hálózata. Első fennmaradt okleveles említése egy 1242-beli ostromáról tudósít. A tatárjárás után IV. Béla visszafoglalta a bitorló II. Civakodó vagy Harcias Frigyestől. A királyi várat a század második felében az uralkodó hadászati okból elcserélte a Németújvári családdal. Jelentősége ettől kezdve fokozatosan csökkent, mert az új előnevet választó Kőszegi II. Henrik és Iván fia új várat, várost alapított a hegyek lábánál. Így a hegytetőn lévő vár állapota egyre romlott, előbb Óvárnak, majd csak Óháznak hívták. A XVI. században már szellemekkel teli elhagyatott helynek tartották. Az 1532. évi ostrom legendás tűzmesterét meg is vádolták, hogy különféle praktikákkal a szőlőket elpusztító vihart küldött innen a városra. A per emberhalál nélkül zárult, de újabb és újabb regék születtek. Beszéltek kelta vagy avar áldozati helyről, elejtett kincsekről, több tíz kilométeres alagutakról. A vár közelében valóban találtak bronzszerszámokat, az 1756-ban végzett kincskereső akció azonban kudarcot vallott, az ásatásokon Árpád-kornál régebbi tárgyi emlék nem került elő.

A korábban is szívesen látogatott kirándulóhelyen kis fedett pihenő várta a kirándulókat, Chernel Kálmán eszméje alapján, a magyar honfoglalás 1000. évfordulójára 22 méter magas, a város címerét mintázó látványos kilátót emeltek. Az épület 1917-ben összedőlt. 1996-ban a millecentenárium évében a régi toronyvár mintáját felhasználva épült a jelenlegi kilátó.

Hétforrás

A vártól a meredek hegyoldalon lefelé, könnyen eljutunk a Kőszegi-hegység legnagyobb vízhozamú forrásához a Hétforráshoz. Egykori neve Várkuta, arra utal, hogy a régi Óvárnak biztosította a vízellátását. A vizet ciszternában tárolták. A Hétforrás a Rőtfalvi-völgyben található, 424 méterre a tengerszint felett, az Óház 609 méter magasságban áll.  A hét helyen fakadó forrást a Millenium tiszteletére 1896-ban a honfoglaló hét vezérről nevezték el. A mellette lévő, régi határőr bázis a természetre bízva elhagyatottan áll.

A turistaút az Alpannonia túraútvonal egyik rövid szakasza. Az Alpannonia túraútvonal a Stájerországi Fischbachtól valamint az alsó-ausztriai Semmeringtől Kőszeg városáig húzódik. A piros jelzésű főútvonal hossza 120 km, Semmeringtől Kőszegig 104 km, így 15-21 km-es napi egységekben egy 6 nap alatt bejárható. Az út  összeköti az alpesi hegyeket a pannon térséggel, végigvezet a kelet-stájerországi Jolland régión, A Bucklige Welt, a Borostyánkői- és a Kőszegi–hegység erdein át egészen Kőszeg történelmi városáig. Az útvonal minden szakasza biztonságosan megközelíthető, családbarát, veszélyektől mentes. Élményekben gazdag túrázási lehetőséget biztosít fiataloknak, idősebbeknek egyaránt.

Szent Vid

Velem község határában, az Alpok nyúlványát jelentő, kristályos palakőzetekből álló Kőszeg-Rohonczi-hegység talán legszebb kúp alakú 586 m magas Szent Vid hegyén kápolna áll. A kápolnát Vitus, ókeresztény vértanú tiszteletére szentelték, a XVIII-XIX századtól búcsújáróhely. A hegyről tiszta időben gyönyörű kilátás nyílik a Gyöngyös-patak völgyére, Szombathelyre.

Romer Flóris 1869-ben Római kori vízvezeték töredéket talált. 1876-tól szinte folyamatosan kerültek elő római kori és késő bronzkori tárgyak. A feltárások eredményeként jól megismerhető a hely története. A késő bronzkori urnamezős kultúra idején lakóteraszokat alakíthattak ki, ahol iparszerűen gyárthatták a bronztárgyakat. A népesség arisztokráciája a hegy tetején tartózkodhatott, erre utalnak a talált aranytárgyak. A vaskorban erődítéssel látták el a hegyet. A hegyoldalon lefutó nagysánc már a kelták építkezéséből maradt.

A Frank birodalom egyik keleti határpontját, a mai kápolna előtti térségen az 1980-as években feltárt, IX. századi Szent Vid titulusú Karoling-kori templom jelzi. Itt a X-XI. századból föld faszerkezetes vár nyomait is megtalálták, melyet kővár építése követett, majd a tornyos kővárat 1291-ben lerombolták.

A hegy mesél a sok ezeréves múltról, apró üzeneteket rejt az utókornak. Ha ott jársz, láthatod az öreg fákat melyek gyökerei, csupaszon tekeregnek, szorosan ölelve a sziklát, majd a törzsükön egyesítve nyúlnak az ég felé. Látják a föld mélyén a múltat, különleges alakzatokat formálva kalandoznak a jelenben és hatalmas törzsekkel nyújtózkodnak az ég felé. 

Forrás: erdei tájékoztató táblák

Megközelítés: 
autóval Kőszeg, Szabó- hegy, Kincs pihenő innen gyalog a túrajelzéseken 
Szent Vid : a Szabó hegyről erdei aszfaltúton / kb. 6km /

Nagyobb térképre váltás