Budapest, Fővám tér

Budapesten, a Duna-parton  sétálunk a Fővám tér felé. A  hatalmas régi épületek tükröződnek az aluljárót borító modern felületeken. 

"A Fővám teret 1817-ben még Salzplatz-nak hívták, 1850-ben lett a neve Sóház tér, majd 1866-ban a Só tér elnevezést kapta az itt található sóhivatalról, illetőleg sóraktárról. Az 1874-ben felépült Fővámház után kapta mai nevét (közben 1945-89 között Dimitrov tér volt). 1897 októberében a Fővám térig hosszabbították meg a kiskörúti villamost, amely addig csak a Kálvin tér és a Deák tér között járt, s ezzel a Fővám tér is bekerült a városközpont vérkeringésébe.

1901 - 1901 | Vámház körút, Fővám tér forrás: http://egykor.hu/budapest-v--kerulet/vamhaz-korut-fovam-ter/1350

Jobbra az Ybl Miklós tervei alapján 1871-74 között épült  Fővámház sarka. A II. világháború utolsó évében az épület igen súlyos sérüléseket szenvedett. Erős falazata és a Ferenc József híd melletti elhelyezkedése miatt mind a német, mind pedig a szovjet katonák fontos támpontnak használták. Az épület köré légvédelmi és harckocsi elhárító lövegeket telepítettek. Az újjáépítés szinte reménytelennek látszott, volt olyan vélemény is, hogy belekezdeni sem érdemes, ám 1948-ban eldőlt, hogy az épület fog otthont adni az akkor önállóvá vált Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemnek. Az Egyetem az 1950/51. tanévben vehette birtokba új központi épületét.

Mögötte  a Pecz Samu  tervei alapján 1894-96 között épült Nagyvásárcsarnok, amely az  átadást megelőző hetekben keletkezett tűz miatt súlyosan megrongálódott, így csak 1897 februárjában nyílt meg. Egészen az 1930-as évekig Budapest központi élelmiszercsarnoka és nagybani piaca volt. A második világháborúban súlyosan megrongálódott épületet az 1950-es években állították helyre. A kilencvenes évek elejére azonban ismét életveszélyessé vált, ezért bezárták. A rekonstrukció 1994-ig tartott." 

forrás:  http://egykor.hu/budapest-v--kerulet/vamhaz-korut-fovam-ter/1350

1897-ben | Forrás:képeslap
leguan | 2012-03-21

"A Nagyvásárcsarnok  (Központi Vásárcsarnok) volt Budapest első polgármesterének, Kamermayer Károlynak az egyik legnagyobb beruházása. Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján építése 1894-ben kezdődött meg, de az eredetileg tervezett átadás előtt pár nappal keletkezett tűzvész miatt, csak 1897. február 15-én tartották meg a csarnok megnyitó ünnepségét. 

Pecz a 19 méter magas középcsarnokkal rendelkező, 8363 négyzetméter alapterületű épületet kovácsoltvas szerkezettel tervezte, amely áttört, könnyed tartóival, rácspilléreivel egyike a legszebb korai acélszerkezetű térlefedéseknek. Kivitelezője a Schlick gyár volt. A falakat különböző árnyalatú vörös téglaburkolat fedte, a tetőn mázas Zsolnay kerámia cserepek, a homlokzaton is Zsolnay-pirogránit. A belső teret két oldalra osztották, az egyiken a kiskereskedők, a másikon a nagykereskedők kaptak helyet. Az épületet egy - a többi résztől teljesen elzárt - baromfiudvar zárta. A körbe épített galérián élelmiszert tilos volt árusítani, itt ezért kosarakat, papírárukat és ajándéktárgyakat kínáltak a vásárlóknak, ugyanúgy ahogy ma is. Kezdetben vasúti vágány is vezetett a csarnokba, és alagút kötötte össze a Duna-parti hajókirakodással.

A II. világháború alatt  romba dőlt a baromficsarnoknak nevezett földszintes épületrész, és súlyosan károsodott a Pipa utcai kereszthajó. A helyreállításnál a pincében tárolt kerámiákat használták fel, de sajnos a renoválás alatt az igényességnél fontosabb volt a gyorsaság. A 60-as években - amikor felépültek az oda nem illő, zárt standok - a csarnok elveszítette régi hangulatát, a vásártérben valóságos bódéváros épült fel. Az épület szerkezete a háborúk alatt teljesen megrongálódott, az életveszélyes csarnokot végül 1991-ben bezárták. Az 1977-ben  műemlékké nyilvánított csarnok renoválása 1994-ben fejeződött be, és Budapest egyik legrangosabb középületévé vált. 1999-ben elnyerte az építészeti szakma legrangosabb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d'Excellence díját."  

forrás: http://egykor.hu/budapest-ix--kerulet/nagyvasarcsarnok-kozponti-vasarcsarnok/2717

A híd amely összeköt ....

A Szabadság híd (korábban Ferenc József híd, Fővám téri híd)

"A híd építése 1894-ben kezdődött, az alapok építése légnyomásos módszerrel történt. A pillérek és a hídfők 1895 decemberére készültek el. A híd vasszerkezetét a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára szállította. A szerkezet gyártását 1895 februárjában kezdték, a szerelést ugyanezen év júliusában, végül 1896 augusztusában fejezték be. A hidat Ferenc József jelenlétében – aki az utolsó szegecset maga verte be – 1896. október 4-én adták át. Az uralkodó tiszteletére a híd a Ferencz József- híd nevet kapta. A hidat ellátták villamosvágánnyal, elektromos és gázvilágítással. Eredetileg 12 ívlámpát, 8 izzólámpát, és 48 gázlámpát helyeztek el a hídon. "

forrás:http://egykor.hu/budapest/171