Borostyánkő, Bernstein

Vályi András szerint „BOROSTYÁNKŐ VÁRA. Bernstein. Vas Vármegyében, magas hegyen épűlt Vár, földes Ura Gróf Battyáni Uraság. Nevezetesíti e’ Várat felette magas, és az ellenséges időkre alkalmatos fekvése. Kemény kősziklán van épűlve, mellyböl egy nagy darab rész a’ Várnak udvarában meghagyattatott. Szobái noha régi ízlés szerént épűltek, mindazáltal méltóságos lakást szolgáltatnak. A’ kilátás belőle igen szép, mért meszsze mértföldekre ellehet a’ Városokat, és falukat egy tekintettel látni; pintzeji is nevezetesek; alatta pedig Szalonak felé a’ bödöskövet, rezet, galitzkővet főző házak vagynak, mellyek mind a’ Hazában, mind pedig kivűl esméretesek, és messze elhordattatnak. Pántlika szövő is lakik a’ Várban, ’s az Uraságnak régi hadi készűletei, és fegyverei is szemléltethetnek.”

A vár a XIII.században épült. A bástyák építését Francesco Pozzo olasz építész tervei alapján 1546-ban kezdték meg. A XVII. század végén Battyhány Ádám folytatta az építkezést. 1892-ben került az Almássy család birtokába. Itt született Almásy László ( 1895. augusztus 22. – Salzburg, 1951. március 22.) utazó, Afrika-kutató, felfedező. 

"Az angol beteg című film 1996-ban készült Michael Ondaatje könyve alapján, Anthony Minghella rendezésében. A film kilenc Oscar-díjat nyert. A film a  II. világháború vége felé játszódik. Hana, a francia-kanadai ápolónő egy súlyosan megégett férfit ápol egy kis romos toscanai kolostorban. A beteg semmire sem emlékszik, még a nevére sem; életének korábbi mozzanatait visszaemlékezéseiből tudhatja meg a néző.
Kiderül, hogy ő a magyar Afrika-kutató, Almásy László gróf, aki térképet készített a Szaharáról, és halálosan szerelmes volt kollégája feleségébe, akivel viszonya is volt."

 Borostyánkő az ókortól kezdve a Balti-tengertől Rómáig húzódó borostyánút fontos állomása volt. kezdetben vasércet, ként, rezet, ezüstöt, aranyat bányásztak. Az értékes zöld ásványból, a könnyen megmunkálható a szerpentinből, a falu kőfaragói ma is készítenek dísztárgyakat és ékszereket.

A féldrágakövet már a kőbányában gondosan kiválasztják, és kézileg fejtik ki. Iparművészeti műhelyükben ügyes kezek vágják, vésik, esztergálják és csiszolják készre a különböző ajándéktárgyakat, ékszereket, és műalkotásokat.

 

"A drágakő terápia a nemes szerpentinnek nyugtató és harmonizáló hatást tulajdonít, elősegítvén a jó közérzetet. Védi a szívet az olyan betegségektől, melyek a szívszövet ásványi anyag ellátásával vannak kapcsolatban, mint pld. szívritmuszavarok." A bányászat emlékeivel és  jelenkori  alkotásokkal  várja a látogatókat a sziklamúzeum .

Képeslap:
textúra: Jerry Jones
dig.srapbook elem: EenasCreation

forrás: 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Borosty%C3%A1nk%C5%91_%28Ausztria%29

Nagyobb térképre váltás

 

Máriafalva, Mariasdorf

Utazásaink során nem baj, ha egy kicsit letérünk az előre eltervezett utakról, kicsit eltévedünk, barangolunk. A kicsiny falvak apró gyöngyszemeket rejtenek, így van ez Máriafalván is. A kis dombon egy csodaszép templom emelkedik az ég felé, csipkés gazdagon díszített tornyaival megállásra késztetik az átutazót. Nyitott kapuk várják az idetévedő turistákat, kik az égnek meredve csodálják az elmúlt évszázadok alkotásait.

A régóta lakott település neve többször is változott. A környék 1392-ben a Kanizsai család birtokában szerepelt. A középkor óta lakosai német anyanyelvűek. A templom építéséről nem maradtak fenn írásos dokumentumok. Feltételezhető, hogy  Kanizsay János , miután a Borostyánkői uradalom birtokosa lett, elrendelte nagyobb plébánia építését. Az 1491-es Pozsonyi béke értelmében osztrák kézen maradt. Később  több birtokváltás után a Battyhány Ádám vásárolta meg az uradalmat 1644-ben. Így megteremtették annak feltételét, hogy az uradalom ismét Magyarországhoz tartozzon. 

A templom többször átépült.  A késő gótikus stílusban épült templomot a Battyhány család barokk stílusban építette át. 1903-ra Baumgartner Alajos plébános, Steindl Imre  a magyar parlament építőmesterének irányítása alatt a templomot neogót stílusban állította helyre. A Szentélyt túlságosan alacsony dongaboltozat fedte. Ezt kibontották és csillaghálós szerkezetű boltozatot építettek be. A lépcsőtornyokat piramisszerűen leutó nyeregtető fedte. A restaurálás során a tornyokra kissé ívelt, a hajó fölé emelkedő piramissüveg került. A  déli bejárat kapuboltozatát gótikus elemekkel díszítették. A nyugati boltozaton elkészült az erkély, felette Mária szobor baldachinnal, az oromzat és a portál gótikus motívumokat utánzó kőfaragással. Eredeti szépségében maradt a csúcsíves kapu a timpanonnal, egy teljesen kinyílt rózsa négy szirommal, fatörzsből szertenyíló ágakkal, valamint két címerpajzs, mely oroszlánt és egy egyszarvút ábrázol. A templom belseje neogót berendezést kapott. A főoltár, a szószék mellvédje, a keresztelő medence 1885-86-ban Pécsett készült a Zsolnay gyárban színes majolikából, ilyen együttesben csak itt láthatók.

Az ereklyetartóra emlékeztető főoltáron a középső toronyban trónuson ülő Szűz-anya látható a gyermek Jézussal, a két kisebb toronyban jobbra az Árpád-házi Szent Erzsébet, balra pedig Assisi Szent Ferenc látható. A szobrok kerámiából készültek.

A szószék domborművei Péter és Pál apostolokat és a négy evangélistát ábrázolják. A gazdag díszítésű hangfogót Bártfán faragták. A nyolcszögű, csavart lábazaton álló keresztelőkút értékes kovácsoltvas fedele Budapesten készült. A templomhajó Magyarország szentjeit ábrázoló üvegablakai Róth Miksa üvegfestő műhelyében készültek Budapesten.( Szent Imre, Szent Márton, Szent Margit, Szent Gellért, Szent István, Szent Adalbert) A mellékoltáron ismeretlen olasz festő műve látható. A templomot 1991-1995 között tatarozták utoljára. A templom rendkívüli értékeket rejt, fenntartásához adományokra szorulnak.

forrás: Gizella Vörös szerkesztette magyar nyelvű tájékoztató

/marisdorf.bernstein@bnet.at/

képeslap: digitalis srapbook elem beszteri

textúra: Jerry Jones

Nagyobb térképre váltás</

Városszalónak, Stadtschlaining

Ausztriában Burgenland tartományban barangolva csodaszép régi várak emelkednek a  hegytetőkön. A várak története magyar történelmünk része.  A Szalónaki vár körül épült városban vastag várfalak őrzik a középkor hangulatát. Hangulatos utcái, terei kellemes sétára hívogatnak.

Séta a várban

A vár bejáratánál  Szent János és Szeplőtelen Szűz Mária homokkő szobra fogadja a látogatót, a szobrokat Joan Piringer 1752-ben készítette. A várárok felett 70 méter hosszú híd vezet a főkapuhoz, a 12 tartóoszlopát boltívek kötik össze, a középsők magassága a 15 métert is elérik. A vár főkapuja a külső erődfalon található 1648-ban készült, az oromzaton a Batthyány család címere domborodik.

 Beljebb a második főkapu itt is láthatóak az egykori felvonóhíd maradványai, a láncdobok nyílásai, gerendalyukak, vízköpők. Itt találjuk a Baumkircher/ Puchheim család kettős címerét és római kori sírtöredékeket. A nagy várudvart egy teljes egészében megmaradt várfalgyűrű veszi körbe, amelyhez tapadva egykori lakó és gazdasági épületeket emeltek.

 Délre látjuk a XV. századi, terméskőből épített négyszögletes ágyútornyot, melynek falvastagsága helyenként 7 méter. A torony belsejében egy mély, függőleges csatorna, részben körbefalazva, részben a sziklába vésve. A népnyelv ”törvénytelen ítélet”-nek nevezi, feltételezve, hogy foglyokat hajítottak bele. A torony felső része XVII. századi téglaépítmény. Az óraszerkezettel felszerelt barokk toronysisak a XVIII. század alkotása. A várfal tetején húzódó nyitott átjáróról kiváló kilátás nyílik a Tauchen- völgyre, és elláthatunk a szőlőtermeléséről híres Vas-hegyig, egészen a magyar határig.

 A várudvaron korona alakban álló 5 gesztenyefát Erzsébet királynő, Sissi emlékére ültették. A fák különböző rendezvényeknek nyújtanak kellemes árnyékot a nyári melegben. A legbelső várkapu hídfőjénél két pihenő kost ábrázoló homokkő fogad. Az északi oldalon a kerek torony nyúlik a magasba. A harmadik várkapu a „németújvári grófok” idejéből származik, az árok felett felvonóhíd maradványok találhatók. A kapun juthatunk be a palotába a várúr rezidenciájához és a „fekete udvarba”. Elnevezését a lépcsőház és a boltívek külső grafitos díszítésének színéről kapta. Az udvarban ciszternák biztosították a vízellátást. 

A várkápolna melyet 1963-ban Szent Adalbert nevére szenteltek fel a XV. században épült gótikus stílusban. Oltárán a Batthyány címer látható. Ma is működő orgonája Hochinger mester 1695-ben készült alkotása, egymanuálos, fasípos hangszer, az első látható sorban 17 cink síppal. A kápolnában rendszeresen tartanak esküvőket, keresztelőket, hangversenyeket. A lovagterem ma ünnepi rendezvények otthona. Az első emelet a Baumkircher-szárny. A várúr egykori lakhelye hat gótikus szobából és egy füstöskonyhából állt. A második emelet a Szelesky-szárny az önálló egységet képező lakrész a vár egykori védőfalára épült az Öregtorony és a Palota közé. Az ablakokból láthatjuk a középkori városközpontot, a zsinagógát, evangélikus, katolikus templomot, mely egykor a Pálos-rendi kolostor temploma volt. Északon Bernstein, Borostyánkő várának körvonalai bontakoznak ki.

A harmadik emeleten találjuk a Felsőőri-járás hagyományait bemutató néprajzi gyűjteményt. Tóth Lajos gyűjteménye bemutatja, hogyan alkotott szoros egységet a kézműipar, a paraszti, mellékfoglalkozásként űzött háziipar és a család.

A kerek torony földszintjén az egykori vártömlöc volt, boltíves mennyezetén befalazták az egykori foglyok ledobására szolgáló „félelemnyílást”.

A harmadik emeleten az angyalok termei a Batthyány család XVII- XVIII században kialakított fogadótermei láthatók. A nagy angyal-terem mennyezetét fegyvereket, sarokrózsákat, játszadozó angyalkákat és harci jelképeket ábrázoló késő-reneszánsz stukkó díszíti. A Kis angyal teremben 1700 körül készült stukkó mennyezeten játszadozó puttó-párokat, növényfüzéreket és indadíszeket láthatunk.

A granárium a gabona raktározására szolgáló épület, itt a begyűjtött terményeket tárolták. Szalónakon erre a célra a vár legvédettebb részét használták, a külső várfalon belül, de a belső váron kívül. Így biztosították a raktárba szállítás úgy, hogy a gazdáknak a belső várba nem kellett belépniük. A hatalmas erődítményt várárok veszi körül, az árokban látogatható pihenő parkot alakítottak ki, a bejárati híd alatt szabadtéri színház működik.

Történelem

A környék már az ie. híres volt antimonlelőhelyéről és a vaskitermelésről. A vár 1270 körüli alapítása II. nagyhatalmú Henrik nevéhez fűződik. A települést Zloynuk/ Slomuk néven először 1271-ben, V. István és II Ottó Böhm király békeszerződésében említik. Az erőd ekkor a Güssinger nemzettség birtokában volt.  IV. Ferenc /a későbbi III. Ferenc Német Császár/ a várat sok más nyugat-magyarországi várral együtt meghódította, majd Schlaining várát hadvezérének, Andreas Baumkirchnernek adományozta. A várúr uradalmát kiépítette és város alapított.  A pálos rend számára kolostort és templomot építtetett.

 A stájer nemesi szövetség vezetőjeként III. Ferenc ellen fordult, és e tettéért kivégezték. A történetről a vár egyik termében részletesen olvashatunk. Minden vagyonát, szabadságát szolgasorba ajánlotta életéért, de a felségárulásért nem volt kegyelem, tárgyalás , kihallgatás nélkül lefejezték. (A kiállításról bővebb információk: http://www.ritter-baumkircher.at/ )

A török elleni háborúk idején a vár a Batthyány család birtokába került. A városfalak között különböző vallási hovatartozású családok éltek. A város gazdasága, a család uralkodása idején, a kézműves lakosság révén vált jelentőssé. Az 1848-as forradalommal a feudalizmus kora lezárult így a jobbágyok kötelezettségei és a földesúri birtoklás. Az új, feudalizmus utáni Magyar Királyság, mely így a bécsi Császári Háztól való nemzeti függetlenségét akarta biztosítani. Első miniszterelnökének gróf Batthyány Lajost nevezték ki, akit forradalom leverése után Pesten 1849. október 6.-án kivégeztek.

Az I. világháború után, Magyarország nyugati területeit Burgenland tartományként csatolták Ausztriához. Távol a gazdasági központoktól, gazdaságilag visszamaradott osztrák tartományként rohamos népességcsökkenés jellemezte. A nemzeti szocializmus a zsidó lakosság végleges felszámolását eredményezte. A vár 1939-1945 között kb. 300 kényszermunkásnak fenntartott munkatábor szerepét töltötte be. 1945 és 1947 között pedig az egykori SS tagjainak és NSDAP párttagjainak a fogolytábora lett. 1956-ban pedig 1400 magyar menekültnek adtak szállást a várfalak között.

Udo Illig 1956-ban vásárolta meg a várat és megkezdte felújítását, majd 1980-tól a Burgenland tartomány tulajdona lett. Az akkori tartományi kulturális miniszter elképzelései szerint, a várnak a jövőben, nem csak múzeumként kellene működnie, hanem egy egyetemi központnak is helyet kellene adnia. E gondolat megvalósítása során alakult az Osztrák Béke- és Konfliktusmegoldás-kutató Tanulmányi Központ ÖSFK/„Östereeichischen Studienzentrums für Konflikt- und Friedensforschung”/ Az intézmény a vár jelenlegi tulajdonosa.  Adakozásból, műemlékvédelmi keretből felújítatták a vár elpusztult szárnyát.  Ma Szalónak vára ad otthont az Európai Békeegyetemnek és egy, a békés konfliktus-feldolgozásra felkészítő nemzetközi oktatási központnak. Kiállításának témája az erőszak, a környezetkárosítás, a konfliktusmegoldás és béketeremtés, valamint a Békeközpont történetének bemutatása. A Néprajzi múzeumban látható a munkavégzés körülményei, mesterségek és életmód 1900 táján. A toronyban a viszály és bíráskodás kiállítása tekinthető meg. A tetőről a város panorámájában gyönyörködhetnek. A vár dísztermében alkalmi kiállítások várják a látogatókat.

Magyarország Európai Unióba való belépése után Stadschlaining újra egy egységes régió része, melynek területén élők közös gyökerei és történelme 800 évre tekint vissza.

Forrás :

a várlátogatáskor kapott magyar nyelvű tájékoztató

a blog saját fotóim felhasználásával készül

az oldalon felhasznált digitális scrapbook elemek: textura Jerry Jones, virág:Kimla Designs

Photo album generated with Smilebox

Nagyobb térképre váltás

Vasvörösvár, Rotenturm an der Pinka

Vasvörösvár, Rotenturm an der Pinka mezőváros Ausztriában Burgenland tartományban. Régészeti leletek szerint már a bronzkor óta lakott település. A történelem folyamán a birtok tulajdonosai folyamatosan cserélődtek. A település a XV. században kereskedelmi és kézműves központtá emelkedett. Mezővárosi rangját 1841-ig megtartotta.  A XVII. században az Erdődy család építetett kastélyt az egykori vizivár helyén, majd 1810-ben lebontatták és 1862-ben új kastélyt építtettek, köré tavat, parkot létesítettek. A kastély Weber Antal tervei szerint mór-bizánczi stílusban épült. Gazdagon keretezett egyszerű és kapcsolt boltíves ablakok, gazdag díszítőelemek, fényes vörös vakolatok jellemzik.  Román, mór, gótikus és reneszánsz építészeti stílusjegyeket  figyelhetünk meg.

Vas vármegye monográfiájából: “arról is nevezetes, hogy itt őrzik a kastély egyik tágas toronyszobájában II. Rákóczy Ferencznek annak idején sokat kutatott titkos levéltárát. Itt van elhelyezve az Erdődy-család gazdag, rendezett levéltára is. A kastély, mely remek park közepén, magaslaton áll, egyike az ország legszebb épületeinek. Berendezése is fényes és igazi előkelő izlésre vall.” 

A háborúk, katonai megszállások nem kímélték a kastély állapotát. A megmaradt kincseket múzeumok őrzik. A helyreállítás napjainkban folyamatosan zajlik, hogy a kastély visszanyerje egykori pompáját. A http://www.schlossrotenturm.at/  weboldalon  képek, videók, a felújítás folyamata nyomon követhető.

  

A város “Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát 1402-ben említik először. Az 1697. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint a templomnak zsindellyel fedett fatornya van. 1759-ben gróf Erdődy Lajos barokk stílusban átépíttette, majd 1819-ben megépült tornya is” 

A templomkertben találjuk a grófi sírboltot, mely a nemes birtokosok jelentőségét tükrözi. Az Erdődy család tagjai magas tisztségeket láttak el az egyházon belül is. Magyarország egyik legnagyobb művészeti támogatójaként is szerepelt. Josef Haydn is szolgálatukban dolgozott. A monarchia összeomlása után a Nyugat-Magyarország anyaországnál való maradásáért küzdöttek, majd a vörös hadsereg bevonulása után nyugatra menekültek. 

képek a városból

forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rotenturm_an_der_Pinka 

megközelítés:

Nagyobb térképre váltás<

Güssing, Németújvár

A güssingi, németújvári vár Burgenland legrégebbi vára. A Strém-patak völgykatlanából emelkedik ki egy megszűnt vulkán tetején. A középkori magyar várövezet része volt, amely egy körülharcolt határ mentén terült el. Az első építmény még egy fakastély volt, amelyet Wolfer gróf építetett. Később a „güssingi grófok” kibővítették erős, kőből való bástyává.

A török háborúk idején  fontos szerepet játszott, a vár már akkoriban   és  a mai napig is a Batthyány család birtokában van. A család sokáig birtokosa volt a környéknek. Batthyány-Strattmann László /1870-1931/ fejedelmet 2003-ban boldoggá avatták és a kolostortemplomban nyugszik. A várban múzeum várja a látogatókat áprilistól októberig látogatható. A várhoz felvonóval is feljuthatnak. A várkert nyáron a fesztiválok idején szabadtéri színházi előadásoknak ad helyet.

A vár története

Az ősi krónikások beszámolója szerint II. Géza magyar király a „Kincsen hegyet” a Wolfer és Hedrich testvéreknek ajándékozta. Ők voltak az ősapái a két magyar nemesi nemzettségnek, a   „Hédervárynak” és az un. „ Güssingi-grófoknak”.

Wolfer a „Kiszeny” hegyen 1150 körül fából várat épített, majd 1157 táján Bencés kolostort. III. Béla király a várhegy stratégiai jelentőségét felmérve, elkobozta a birtokot és megszűntette a kolostort.

A várat 1198-ban az adományozó levélben „Novum Castrum”/„Német Újvár” néven említik. A stájeri Riegersburg ellenpárját képezte és része volt annak az erőd övezetnek, mely a magyar határ nyugati részén húzódott.( Wieselburg, Ödenburg-Lockenhaus-Eisenburg)

1200 táján Csák Demeter gróf birtoka, majd ismét királyi tulajdon lett. 

A XIII. század vége felé ismét a Güssingi grófok birtokába került, majd 1391-től királyi birtok.  A várhoz akkoriban 27 település tartozott. 1391-ben Zsigmond az uradalmat a Cseh családnak adományozta. A XV. század közepétől a család hatalma fokozatosan gyengült, így került a terület egy része Hunyadi László birtokába, kinek meggyilkolását követően Újlaky Miklós, a magyarországi Habsburg párt egyik legkiemelkedőbb tagja 1457-ben elfoglalta a várat. Ebből a Nyugat-Magyarország legfontosabb mágnásait magában foglaló frakcióból választották meg III. Frigyest magyar királynak. Ezt a választást magyar részről megtámadták. A király Corvinus Mátyás meghagyta Újlakyt a güssingi vár tulajdonosának és gondoskodott követőiről. Úlaky fia Lőrinc 1524-ben örökös nélkül halt meg, így a vár ismét királyi tulajdon lett. II. Lajos király 1524 –ben a várat és az uradalmat Batthyány Ferenc és unokaöccse Kristóf tulajdonába adta.

A vár igazi virágkora ekkor kezdődött. A kulturális és katonai igények ideális formában ötvöződtek, létrehoztak egy nemzetközi igényeknek eleget tevő kulturális központot. A várat pedig bevehetetlen, terjedelmes bástyákkal körülölelt erődítménnyé építették. 1786 után a török fenyegetés megszűntével a vár katonai jelentősége megszűnt. A vár felszerelési tárgyait a királyi kincstárba szállították. Minden olyan épületet, ahol nem laktak megfosztottak a tetőszerkezettől, ugyanis akkoriban „tetőadót” fizettetek. A vár vízellátását egy 150 méter mély kút biztosította.

Gróf Battyhány Ádám 1649-ben az általa épített kolostort a Ferences rendieknek adományozta, és elkötelezte magát és utódait, hogy a kolostor, és a Ferences rend mindenkori fenntartásáról gondoskodjanak.

Gróf Battyhány Strarrmann Fülöp fejedelem, a Magyar Tudományos akadémia alapító tagja, a kötelezettségvállalásokat időszerűen átalakította és új jogszabályokkal biztosította ezen értékes kultúrtörténeti hely fennmaradását. 1869-ben végrendeletében rögzítették majd alapítványt hoztak létre a műemlékek megóvására.

 A közelmúlt intézkedéseivel arra törekszenek, hogy a vár jelenlegi állapotát megőrizzék, a további pusztulást megfékezzék. A vár minden termében színvonalasan berendezett kiállítás fogadja a látogatót. Eljuthatnak az ősök arcképcsarnokától, a lovagtermen át, egyre szűkülő feljárón egészen a toronyba, ahol csodaszép kilátás tárul elénk.

A vallási gyűjtemények, templomi kellékek, papi öltözet mellett üveg és porcelánedények sorakoznak a vitrinekben. Az üvegeken az un Schwarzlot minta látható, mely egyfajta üvegzománcon alkalmazott, különösen fényűző, művészi dekorációs technika.

Helyet kapnak az ősi családok megmaradt használati tárgyai, apróságai.

Az ebédlő Gróf Batthyány Lajos személyiségéhez illő. A bútorzata a barokkból a biedermeier stílusba való átmenetnek megfelelően van kialakítva. Az asztalon „Batthyány” mintával díszített Herendi porcelán melyet első ízben 1842-ben készítettek.

Képek a vadászteremből, ebédlőből, a festményen Petőfi szaval,  alatta olvasható a Nemzeti dal.

A vasöntés művészeti gyűjtemény Ausztria e művészeti ágának legnagyobb gyűjteményét mutatja be. Az első művészeti és ipari vastörténeti próbálkozások, pl. tűzhelylap és egyik oldalán domborított és formázott tárgyak, a XVI. század korai szakaszára vezethetők vissza. Az ipari fejlődés az ipari sorozatgyártásokat eredményezte. 

A művészeti öntés csak kevés céhet tartott fenn. Medálok, gyertyatartók, használati tárgyak, építészeti tömegáruk, vaskályhák, csapok, kerítéselemek mind szorgos kezek munkáját őrzik. 

A hálószoba, a zenetermek telve a régmúlt emlékeivel. 

A pincében találjuk a várkonyhát, a megmaradt konyhai eszközökkel.

A szentgotthárdi apátság emlékei között Magyarország legszebb gótikus sírköve is itt tekinthető meg. A vár oldalában a  kápolna nyújtózik sok sok szépséget mutatva az utókornak.

A falakon a magyar nyelvű tájékoztatók jelenléte jóleső figyelmesség  a magyar látogatónak. 

Forrás:
a múzeum tájékoztató táblái

Megközelítés:


Nagyobb térképre váltás

Kőszegi-hegységben

Óház-tető, kilátó

A hegycsúcsról a kereskedelmi és hadiutakat figyelő várat a XII. század végén XIII. század elején építhették, amikor a gyepüt felváltotta a határvédő kővárak hálózata. Első fennmaradt okleveles említése egy 1242-beli ostromáról tudósít. A tatárjárás után IV. Béla visszafoglalta a bitorló II. Civakodó vagy Harcias Frigyestől. A királyi várat a század második felében az uralkodó hadászati okból elcserélte a Németújvári családdal. Jelentősége ettől kezdve fokozatosan csökkent, mert az új előnevet választó Kőszegi II. Henrik és Iván fia új várat, várost alapított a hegyek lábánál. Így a hegytetőn lévő vár állapota egyre romlott, előbb Óvárnak, majd csak Óháznak hívták. A XVI. században már szellemekkel teli elhagyatott helynek tartották. Az 1532. évi ostrom legendás tűzmesterét meg is vádolták, hogy különféle praktikákkal a szőlőket elpusztító vihart küldött innen a városra. A per emberhalál nélkül zárult, de újabb és újabb regék születtek. Beszéltek kelta vagy avar áldozati helyről, elejtett kincsekről, több tíz kilométeres alagutakról. A vár közelében valóban találtak bronzszerszámokat, az 1756-ban végzett kincskereső akció azonban kudarcot vallott, az ásatásokon Árpád-kornál régebbi tárgyi emlék nem került elő.

A korábban is szívesen látogatott kirándulóhelyen kis fedett pihenő várta a kirándulókat, Chernel Kálmán eszméje alapján, a magyar honfoglalás 1000. évfordulójára 22 méter magas, a város címerét mintázó látványos kilátót emeltek. Az épület 1917-ben összedőlt. 1996-ban a millecentenárium évében a régi toronyvár mintáját felhasználva épült a jelenlegi kilátó.

Hétforrás

A vártól a meredek hegyoldalon lefelé, könnyen eljutunk a Kőszegi-hegység legnagyobb vízhozamú forrásához a Hétforráshoz. Egykori neve Várkuta, arra utal, hogy a régi Óvárnak biztosította a vízellátását. A vizet ciszternában tárolták. A Hétforrás a Rőtfalvi-völgyben található, 424 méterre a tengerszint felett, az Óház 609 méter magasságban áll.  A hét helyen fakadó forrást a Millenium tiszteletére 1896-ban a honfoglaló hét vezérről nevezték el. A mellette lévő, régi határőr bázis a természetre bízva elhagyatottan áll.

A turistaút az Alpannonia túraútvonal egyik rövid szakasza. Az Alpannonia túraútvonal a Stájerországi Fischbachtól valamint az alsó-ausztriai Semmeringtől Kőszeg városáig húzódik. A piros jelzésű főútvonal hossza 120 km, Semmeringtől Kőszegig 104 km, így 15-21 km-es napi egységekben egy 6 nap alatt bejárható. Az út  összeköti az alpesi hegyeket a pannon térséggel, végigvezet a kelet-stájerországi Jolland régión, A Bucklige Welt, a Borostyánkői- és a Kőszegi–hegység erdein át egészen Kőszeg történelmi városáig. Az útvonal minden szakasza biztonságosan megközelíthető, családbarát, veszélyektől mentes. Élményekben gazdag túrázási lehetőséget biztosít fiataloknak, idősebbeknek egyaránt.

Szent Vid

Velem község határában, az Alpok nyúlványát jelentő, kristályos palakőzetekből álló Kőszeg-Rohonczi-hegység talán legszebb kúp alakú 586 m magas Szent Vid hegyén kápolna áll. A kápolnát Vitus, ókeresztény vértanú tiszteletére szentelték, a XVIII-XIX századtól búcsújáróhely. A hegyről tiszta időben gyönyörű kilátás nyílik a Gyöngyös-patak völgyére, Szombathelyre.

Romer Flóris 1869-ben Római kori vízvezeték töredéket talált. 1876-tól szinte folyamatosan kerültek elő római kori és késő bronzkori tárgyak. A feltárások eredményeként jól megismerhető a hely története. A késő bronzkori urnamezős kultúra idején lakóteraszokat alakíthattak ki, ahol iparszerűen gyárthatták a bronztárgyakat. A népesség arisztokráciája a hegy tetején tartózkodhatott, erre utalnak a talált aranytárgyak. A vaskorban erődítéssel látták el a hegyet. A hegyoldalon lefutó nagysánc már a kelták építkezéséből maradt.

A Frank birodalom egyik keleti határpontját, a mai kápolna előtti térségen az 1980-as években feltárt, IX. századi Szent Vid titulusú Karoling-kori templom jelzi. Itt a X-XI. századból föld faszerkezetes vár nyomait is megtalálták, melyet kővár építése követett, majd a tornyos kővárat 1291-ben lerombolták.

A hegy mesél a sok ezeréves múltról, apró üzeneteket rejt az utókornak. Ha ott jársz, láthatod az öreg fákat melyek gyökerei, csupaszon tekeregnek, szorosan ölelve a sziklát, majd a törzsükön egyesítve nyúlnak az ég felé. Látják a föld mélyén a múltat, különleges alakzatokat formálva kalandoznak a jelenben és hatalmas törzsekkel nyújtózkodnak az ég felé. 

Forrás: erdei tájékoztató táblák

Megközelítés: 
autóval Kőszeg, Szabó- hegy, Kincs pihenő innen gyalog a túrajelzéseken 
Szent Vid : a Szabó hegyről erdei aszfaltúton / kb. 6km /

Nagyobb térképre váltás

Felhasznált srapbook elemek: beszteri