Kőszegi-hegységben

Óház-tető, kilátó

A hegycsúcsról a kereskedelmi és hadiutakat figyelő várat a XII. század végén XIII. század elején építhették, amikor a gyepüt felváltotta a határvédő kővárak hálózata. Első fennmaradt okleveles említése egy 1242-beli ostromáról tudósít. A tatárjárás után IV. Béla visszafoglalta a bitorló II. Civakodó vagy Harcias Frigyestől. A királyi várat a század második felében az uralkodó hadászati okból elcserélte a Németújvári családdal. Jelentősége ettől kezdve fokozatosan csökkent, mert az új előnevet választó Kőszegi II. Henrik és Iván fia új várat, várost alapított a hegyek lábánál. Így a hegytetőn lévő vár állapota egyre romlott, előbb Óvárnak, majd csak Óháznak hívták. A XVI. században már szellemekkel teli elhagyatott helynek tartották. Az 1532. évi ostrom legendás tűzmesterét meg is vádolták, hogy különféle praktikákkal a szőlőket elpusztító vihart küldött innen a városra. A per emberhalál nélkül zárult, de újabb és újabb regék születtek. Beszéltek kelta vagy avar áldozati helyről, elejtett kincsekről, több tíz kilométeres alagutakról. A vár közelében valóban találtak bronzszerszámokat, az 1756-ban végzett kincskereső akció azonban kudarcot vallott, az ásatásokon Árpád-kornál régebbi tárgyi emlék nem került elő.

A korábban is szívesen látogatott kirándulóhelyen kis fedett pihenő várta a kirándulókat, Chernel Kálmán eszméje alapján, a magyar honfoglalás 1000. évfordulójára 22 méter magas, a város címerét mintázó látványos kilátót emeltek. Az épület 1917-ben összedőlt. 1996-ban a millecentenárium évében a régi toronyvár mintáját felhasználva épült a jelenlegi kilátó.

Hétforrás

A vártól a meredek hegyoldalon lefelé, könnyen eljutunk a Kőszegi-hegység legnagyobb vízhozamú forrásához a Hétforráshoz. Egykori neve Várkuta, arra utal, hogy a régi Óvárnak biztosította a vízellátását. A vizet ciszternában tárolták. A Hétforrás a Rőtfalvi-völgyben található, 424 méterre a tengerszint felett, az Óház 609 méter magasságban áll.  A hét helyen fakadó forrást a Millenium tiszteletére 1896-ban a honfoglaló hét vezérről nevezték el. A mellette lévő, régi határőr bázis a természetre bízva elhagyatottan áll.

A turistaút az Alpannonia túraútvonal egyik rövid szakasza. Az Alpannonia túraútvonal a Stájerországi Fischbachtól valamint az alsó-ausztriai Semmeringtől Kőszeg városáig húzódik. A piros jelzésű főútvonal hossza 120 km, Semmeringtől Kőszegig 104 km, így 15-21 km-es napi egységekben egy 6 nap alatt bejárható. Az út  összeköti az alpesi hegyeket a pannon térséggel, végigvezet a kelet-stájerországi Jolland régión, A Bucklige Welt, a Borostyánkői- és a Kőszegi–hegység erdein át egészen Kőszeg történelmi városáig. Az útvonal minden szakasza biztonságosan megközelíthető, családbarát, veszélyektől mentes. Élményekben gazdag túrázási lehetőséget biztosít fiataloknak, idősebbeknek egyaránt.

Szent Vid

Velem község határában, az Alpok nyúlványát jelentő, kristályos palakőzetekből álló Kőszeg-Rohonczi-hegység talán legszebb kúp alakú 586 m magas Szent Vid hegyén kápolna áll. A kápolnát Vitus, ókeresztény vértanú tiszteletére szentelték, a XVIII-XIX századtól búcsújáróhely. A hegyről tiszta időben gyönyörű kilátás nyílik a Gyöngyös-patak völgyére, Szombathelyre.

Romer Flóris 1869-ben Római kori vízvezeték töredéket talált. 1876-tól szinte folyamatosan kerültek elő római kori és késő bronzkori tárgyak. A feltárások eredményeként jól megismerhető a hely története. A késő bronzkori urnamezős kultúra idején lakóteraszokat alakíthattak ki, ahol iparszerűen gyárthatták a bronztárgyakat. A népesség arisztokráciája a hegy tetején tartózkodhatott, erre utalnak a talált aranytárgyak. A vaskorban erődítéssel látták el a hegyet. A hegyoldalon lefutó nagysánc már a kelták építkezéséből maradt.

A Frank birodalom egyik keleti határpontját, a mai kápolna előtti térségen az 1980-as években feltárt, IX. századi Szent Vid titulusú Karoling-kori templom jelzi. Itt a X-XI. századból föld faszerkezetes vár nyomait is megtalálták, melyet kővár építése követett, majd a tornyos kővárat 1291-ben lerombolták.

A hegy mesél a sok ezeréves múltról, apró üzeneteket rejt az utókornak. Ha ott jársz, láthatod az öreg fákat melyek gyökerei, csupaszon tekeregnek, szorosan ölelve a sziklát, majd a törzsükön egyesítve nyúlnak az ég felé. Látják a föld mélyén a múltat, különleges alakzatokat formálva kalandoznak a jelenben és hatalmas törzsekkel nyújtózkodnak az ég felé. 

Forrás: erdei tájékoztató táblák

Megközelítés: 
autóval Kőszeg, Szabó- hegy, Kincs pihenő innen gyalog a túrajelzéseken 
Szent Vid : a Szabó hegyről erdei aszfaltúton / kb. 6km /

Nagyobb térképre váltás

Felhasznált srapbook elemek: beszteri

Szentgotthárd

Magyarország egyik legfontosabb közúti határátkelőhelye Ausztria felé.

A cisztercita barokk templom, országunk egyik legszebb temploma.

„A települést III. Béla

 magyar király alapította. 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.

1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre. 

"A török elleni 1664. évi szentgotthárdi csata nemcsak az ország, de egész Európa politikájára hatással volt. Raimondo Montecuccoli császári tábornok 1664. augusztus 1-jén itt ütközött meg a Köprülü Ahmed nagyvezír parancsnoksága alatt Bécs felé vonuló törökökkel. A hétórás küzdelem döntõ mozzanata volt, hogy a menekülõ törökök közül sokan belefulladtak a nagy zápor miatt megáradt Rábába."

„A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797).”

"Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban az épületet Városi Színházzá alakították át.” 

„ Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án." 

„A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében.” 

"A kolostoregyüttes körül található a város legnagyobb közparkja a Várkert, egy angolparkból és egy jelenleg rekonstrukció alatt álló barokk parkból áll." 

Forrás:http://www.szentgotthard.hu

Nagyobb térképre váltás

Jáki templom

A jáki templom építése 1214-ben kezdődött, felszentelését 1256-ban végezték. A 42 évig tartó építkezés ideje Magyarországon a gótika születésére esik.
1532-ben a törökök a monostort és a templomot is megrongálták, a szobrok fejét letörték. A XVII. században Folnay Ferenc apát püspök barokk stílusban végeztette a felújításokat. A 1663-ban épített díszes kapun léphetünk be a templom területére. A kaput az építtető Folnay apát címerei díszítik.
XIX. században Schulek Frigyes és gyalus László irányításával folyt a helyreállítás. Angster József és fia, pécsi orgonakészítő mesterek 1902-ben építettek új orgonát. 1937-ben itáliai mesterek restaurálták a freskókat.

A templom kertjében található Szent Jakab kápolna eredetileg a falu temploma volt, és egy korábbi rotunda alaprajzú templom alapjaira épült. A barokk korban freskókkal díszítették. Oltárát Batthány Ignác apát püspök készítette 1768-ban.

 

A román stílusra jellemző zömök formák, vastag falak, lőrésszerű ablakok mellett, díszesebb ablakok és bejáratok épültek. A magyarországi román építészet legnagyobb kincse, a pazar díszítésű főkapu.

"A kapubélletet 12 oszlop tagolja, fent a 12 apostol látható, középen Jézussal. A két szélső apostol a tornyok alá került, mert az átalakítások során szűkebbre vették  a bejáratot. 

A bejárat fölött Krisztus az angyalokkal látható."

 

  A román stílus a két nagy kultúra, pogány és keresztény, találkozásánál született. Ez a találkozás a jáki templomnál jól felismerhető. A sok állatforma és egyéb motívumok, gömbök liliomok, geometriai jegyek, sárkányok, szobrok, igen látványossá teszik a templomot.

Rózsaablak: a kétsoros liliom füzér, körök, gömbök kétszeresen is nyolcas tagozódása az isteni tisztaság, tökéletesség gondolatát közvetíti.

A szegletkövek különböző motívumaiban a pogányság és a kereszténység üzeneteit találjuk. Az önmagába harapó ikersárkány üzenete: a gonosz önmagát öli.  A fák, erős állatok a pogányságnál az istenség kifejezői.

 

A templom kertjében Jézus keresztútját láthatjuk. A 120 éve, égetett agyagból készült 14 alkotás ismeretlen mester műve.

    

 

 

Forrás :

 dr Rátkai László:  Bencés apátsági templom Ják

View Larger Map

Csókakő vára

A Vértes nyugati oldalán, a hegytetőn, a sziklákon magasodik Csókakő vára. A   vár alatti parkolóból két oldalról  is  felsétálhatunk. A kalandos utazóknak a  vár mögötti csodaszép völgyet javaslom. A völgyből, a meredek hegyoldalt megmászva, vagy a fával erősített "lépcsősoron" felfelé,  a  sziklák közé, a bejárathoz jutunk. A falu felől  kényelmes betonút vezet a várig.

A honfoglalás után a terület a Csák nemzetség fennhatósága alá tartozott. A vár létezését először  egy 1299-ben kiállított oklevélben említik.  

A XV. században a Rozgonyi család birtokába került. A stratégiailag kedvező fekvésű középkori eredetű vár, a török hódoltság idején is használatban maradt.

”1543-ban Szulejmán török szultán hatalmas serege megostromolta és elfoglalta a közeli Székesfehérvárt, a következő esztendőben Ahmed fehérvári bég fegyveresei előtt kardcsapás nélkül kaput nyitottak a megrémült katonák és feladták posztjukat. A török hódoltság idején, mint Fehérvár egyik előretolt megfigyelőhelye játszott alárendelt szerepet, helyőrségét egy 1552-es zsoldlista szerint mindössze 33 janicsár alkotta. Az Oszmán Birodalom uralma alól véglegesen 1687 őszén szabadult fel.”

„A várat három oldalról meredek sziklafal védi, amelyet mesterséges sziklaárokkal is elhatároltak. A legrégebbi rész az úgynevezett felsővár, amely még a 13. században épült, nagyjából téglalap alakú, kb. 28 x 15 méter alaprajzú. Ennek az északkeleti sarkán trapéz alakú, háromszintes torony állt, amelyhez a palotaszárny csatlakozott. A toronytól délre helyezkedett el a várudvar, közepén a ciszternaházzal.A 15. században, a Rozgonyiak birtoklása idején épült a régi vár köré a háromszor akkora alsóvár. Ennek volt része a ma is látható kaputorony. Az alsó és felső vár közötti teraszon ebben az időszakban épült meg a kápolna, amelyből a szentély pillérei maradtak fenn. A feltárások nem mutatták ki, de egy 1690-es vázlatrajzon látható egy mecset is, amelyet Evlija Cselebi is említ útleírásában.”

forrás:Wikipedia

térkép:

Nagyobb térképre váltás

Dudar

Dudar felé, Bodajk irányából, dimbes–dombos utakon haladunk. A felszálló párából lassan előtűnik a szélerőmű lapátja. A modern szélmalmok hatalmas óriásként emelkednek az aprónak tűnő dombok fölé.  Dudaron már meredekebb hegyoldalak várnak, csodálatos panorama tárul elénk. Csendes, barátságos környezet fogad. Még az udvarokból is kiköszönnek a gyerekek, a bámészkodó, sétáló idegenekre. Idős néni messziről a kapuból integet. Szépek az udvarok, tiszták, gondozottak. A hortenziák hatalmas bokrokban virítanak. A falu valamikor bányászatáról volt híres, a szénbányászat áldozatainak nevét a parkban emlékmű őrzi.

A tájfutó versenyről :




információk: www.dudar.hu





Nagyobb térképre váltás

Keszthelyi séták

A parton

"Az első vízre épített fürdőház 1864-ben készült. Az első kerek fürdőszigetet az 1880-as években építették, amit 1893-ban díszes bejárattal két szigetből álló fürdővé bővítettek. Felújítás helyett 1960-ban fém- és betonlemezből új szigetfürdőt építettek. Az elmúlt években, több ütemben az eredeti faszerkezetet állították helyre."

Balaton Hotel

„Herceg Festetics Tasziló a kastély előkertjének bővítéséhez területet kapott a várostól, melyért cserébe átadta a Balaton part egy jelentős részét. A terület kijelölése után épülhetett fel a két parti szálloda, hogy új lendületet adjanak Keszthelynek ahhoz, hogy igazi fürdővárossá fejlődhessen. A Balaton Hotelt 1895-ben adták át, mely külső megjelenésében ma is eredeti formáját őrzi." Sajnos ma romos, életveszélyes állapotban várja új tulajdonosát.

"1893-ban épült fel a Hullám Szálló, melyet nagy népszerűségének köszönhetően 1897-ben kétoldalt tornyokkal bővítettek. A szállodák építésének idején a Balaton vize még közvetlenül az épületek előtt hullámzott. Ma a két hotel az egyetlen eredeti formában megmaradt balatoni szálloda együttes."

Hullám Szálló

A parkban

"Helikon-park a vasútállomástól északra fekvő, mintegy 15 hektáros természetvédelmi terület. Közepén áll a nyolcoszlopos, kupolával fedett Helikon-emlékmű, amelyet 1954-ben emeltek az egykori Helikon-ünnepségek emlékére, a második világháborúban elpusztult építmény helyett. Az első Helikon-ünnepségeket Festetics György rendezte 1817-1819-ben, a kor neves íróinak közreműködésével."

A városban

A Festetics-kastély

"A több mint negyedévezredes Festetics-kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte. Az akkor 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették, így ma 101 helyiséggel büszkélkedhet és ezzel Magyarország három legnagyobb, barokk kastélyainak egyike lett. A Festetics-kastély ma múzeum és konferencia központ." programok, tudnivalók: http://helikonkastely.hu/hu/

A pillanat

Virtuális séta:

http://www.keszthely.hu/keszthely/3d-virtualis-seta

Forrás:

http://www.keszthely.xutazas.hu/tourinfo_keszthely_tudastar.html#anchor_1

képeslapok

felhasznált elemek:
Textura: Jerry Jons http://my2econdskin.blogspot.hu/2011/02/stained-paper-texture-set.html

Beszteri
http://beszteri.blogspot.com
Bóbita Design
http://bobita-scrapbook.blogspot.hu/

saját fotóim felhasználásával- Keszthely Balaton.

Gyenesdiás díszparkja

Gyenesdiáson, a főúton Balatonfüred felé haladva jobbra, egy fából faragott szobrokkal teli park várja a kirándulókat. A fából kifaragott alakok, Magyarország történelmének meghatározó alakjai. A sétálók a szobrok alatti táblák segítségével áttekinthetik történelmünk fontos állomásait.  A köveken pedig, Gyenesdiás részletes történelmével ismerkedhetünk meg. A park szélén játszótér vár, hol a gyerekek levezethetik felgyülemlett energiájukat, míg a szülők a padokon pihennek. A park osztálykirándulások állomása is lehet egy kis játékos történelemóra a szabadban, szabadon.

információk:

http://www.gyenesdias.hu/

https://www.facebook.com/pages/Szeretlek-Gyenesdi%C3%A1s/226118984072654

Térkép:

Nagyobb térképre váltás

Bringatanya, Gyenesdiás

A Bringatanya egy kellemes, nagy terasszal rendelkező fagyizó, mellette van a néhány éve nyílt Első Balatoni Hal és Termelői Piac és a gyenesdiási strand. 

Közvetlenül a balatoni bringaút mellett, itt finomnál,  finomabb fagylaltokból csemegézhetünk. Fahéjas dió, szilva, piskóta, szilvásgombóc, szeder, eper, mandula, kinder, nem is tudom felsorolni mennyi finomság. Fagylaltban inkább a gyümölcsöket szeretem. Ennek oka van, a vaníliás, csokis variációk, valljuk be, nem minden fagyisnál ízlenek. De itt nem tudok ellenállni a fekete csoki csábításának, megküldjük vaníliával, Kitti még megoszt nekem néhány különlegességet és kész az ízcsoda. Igazi csoki! Vanília, amire már régóta vágytam! Egyenesen a gépből, a frissen készült szederfagyi a ráadás, ilyet bizony nem mindennap kóstolhat az ember!  Köszönöm!    A fagyizó kitűnő minősítést kap, ritkán tapasztalt vendégszerető, kedves, udvarias, kiszolgálásban lehet részünk.

Miután kiválogatom kedvenc fagyijaimat, bemerészkedek az üzletbe. A munkájából kicsalogatom régi kedves ismerősömet, Zolit, hogy üdvözöljem. Zoltán, becenevén Max, a gasztroblogger készíti itt a sok finomságot. Az internetezők körében igen népszerű blogján http://maxkonyhaja.blogspot.hu a hagyományos ételek mellett, nagyon sok ételkülönlegesség is megtalálható. Megismertet sok kipróbált recepttel, népszerűsíti, megörökíti a magyar konyha hagyományos, talán már elfeledett receptjeit, és szívesen kalandozik más nemzetek ízvilágában is.

Megkóstolhattam a Gizi néni receptje alapján készült forrázott kapros uborkát, http://maxkonyhaja.blogspot.hu/2012/06/forrazott-kapros-uborka.html , amely az elkészítés után néhány óra múlva már fogyasztható, hihetetlen milyen finom. Friss ropogós savanyú uborka, és egy nap alatt kész! Szerintem a tartósítással már nekem sem lesz gondom.

Max ajánlásával átmegyünk a piacra, nagyon kulturált, tiszta standokról, fa-épületekből kínálják a termelők a portékát. Helyet kap itt a halsütő, vehetünk házi sajtokat. A hentes, a mangalica sonka, kolbász vásárlása előtt kóstolóval kínál. Válogathatunk a finom illatos házi szappanokból, gyöngyökből, vásárolhatunk szőnyeget, kerámiát, fából faragott használati és dísztárgyakat. Természetesen a vidék zöldség és gyümölcstermelői is bőséges választékot kínálnak a vevőknek az idény terméseiből.

Megkeressük Gizi mamát, akinek uborkareceptje, bizony lassan már világhírű és megkóstoljuk házi készítésű réteseit. Gyerekek! Most elárulom, hogy én nem szeretem a rétest, hát ez valami fenséges! Túrós, mákos, barackos-túrós, tökös-túrós és minden lehetséges változat. Gizi mama! Már a rétesed is híres lesz! A receptet kérjük Max-nak elárulni! A szomszéd standnál pedig a frissen csapolt házi sörrel olthatjuk szomjunkat.

Kedves Max! Kedves Kitti!  Köszönjük a kedves vendéglátást, mely látogatásunkat élményben gazdaggá, és feledhetetlenné tette!

Kirándulásomat a nagyközség díszparkjában folytatom...

Látnivalók Gyenesdiáson Max ajánlatai: https://www.facebook.com/pages/Szeretlek-Gyenesdi%C3%A1s/226118984072654:

A 400 darabos antik vaskályha gyűjtemény az országban egyedülálló. A darabjait eredeti katalógusok alapján a szenvedélyes gyűjtő, Vaszkó Ernő saját kezűleg újította fel. A kályhákat az 1800-as években Európa-szerte még használtak. Egyéb régi tárgyak is megtalálhatóak a gyűjteményben, így akár egy szemléletes történelem óra megtartására is kiválóan alkalmas a kiállítás. A páratlan gyűjtemény a Diótörő u. 16/2-ben található és pénteken 10 órától látogatható.
( forrás:Max)

Túraajánlatok:


Nagymező:   Nagymezőre a Keszthelyhez közel eső körforgalomból a hegyek felé haladva érhetünk el.   A nagyréten padok, tűzrakó-helyek, játszótér fogadja a kirándulókat. A rétről számos, különböző nehézségű túraútvonal indul a hegyekbe. Az erdei tornapálya 16 állomással, 1300 méteren várja a próbát tevőket.

A Zalacsányi Szabadidőközpont, könnyen megközelíthető a 76-os főútról és a területén lévő Körtvélyesi-tanösvény szabadon látogatható. Az itt található Zalacsányi-tó gazdag halállományával
csábítja a horgászokat, a tó feletti területen pedig hatalmas bükkösökben gyönyörködhetünk. A 3100 méter hosszúságú, kb. 1,5-2 óra alatt végigjárható tanösvény festői környezetben vezeti végig a látogatókat, miközben a zalai erdők jellegzetességeiről, s az ott folyó erdészeti tevékenység jelentőségéről szerezhetnek tudomást. 11 ismertető tábla tájékoztatja az érdeklődőket a terület
növényeiről, állatvilágáról
(Forrás :Max)
A Keszthelyt és Gyenesdiást összekötő elkerülő útról könnyen megközelíthető területen található 
Festetics Imre Állatparkban többféle háziállat (szürkemarha, mangalica szamár, ló, baromfiak stb) 
mellett vadállatokat (gímszarvas, őz, fogoly stb) is láthatnak a látogatók. Az állatpark területén egy 
kisállat simogató, valamint egy játszótér várja a gyerekeket. A pihenést padok, kiülők teszik lehetővé.
(Forrás:Max)


Strandok:


Tudtátok hogy Gyenesdiáson két strand is van? Az egyik a Lidó strand, ami ideális a kisgyermekes családok részére a homokos partjával. A másik pedig az aktív Diási játékstrand, ahol családbarát szolgáltatás mellett tölthetjük el az időt. 
http://www.gyenesdias.info.hu/strandjaink
(Forrás:Max)


Játék:

Nem csak strandolni lehet Gyenesdiáson! Hallottatok már a Hétpecsétes Hétpróbáról? Keressétek a füzetet és csatlakozzatok ti is a játékhoz! Ha végigjártátok a füzetben említett helyszíneket és begyűjtöttétek a pecséteket, irány a Tourinform Iroda. Adjátok le a gyűjtőlapot, és garantált azonnali ajándékot kaptok emlékbe.
http://www.gyenesdias.info.hu/aktiv-nyaralas/hetpecsetes-hetproba.html
(Max)

Gyenesdiás-Nagymező

Gyenesdiás a Balaton észak-nyugati partján, Keszthely mellett található. Utazásom ismét egy tájfutóversenyre vezet, mely a Keszthelyi-hegység Gyenesdiási területén került megrendezésre.

Gyenesdiáson, Nagymezőre  a Keszthelyhez közeli körforgalomból a hegyek felé haladva érhetünk el. A hegyek között nagy meglepetésünkre egy igen kulturált, tiszta, kellemes kirándulóhely fogad. A toalett és a tábori mosogató tisztaságát bizony nagyon sok egyéb közösségi intézmény is megirigyelheti. Köszönet érte! A nagyréten padok, tűzrakó-helyek, játszótér fogadja a kirándulókat. A központi építmény társasági rendezvények lebonyolítására is alkalmat ad. Éppen egy cég jó hangulatú családi hétvégéje zajlott, de emellett békésen elfértek a tájfutó verseny résztvevői is. A rétről számos, különböző nehézségű túraútvonal indul a hegyekbe. Az erdei tornapálya 16 állomással, 1300 méteren várja a próbát tevőket.

 A Balatoni panoráma megtekintését két kilátó is biztosítja. A közelebbi, Festetics kilátóhoz, kicsit meredek út vezet, de a látvány mindenért kárpótol.

Utam során megismerhettem a Nagy - Messzelátóhegy meredek hegyoldalait, élvezhettem a hegytetőről a csodaszép kilátást. A sűrű, szedres bozótosban, néhol mérgelődve kérdeztem magam: - normális vagyok? Majd az utolsó néhány emelkedőnél bebizonyosodott valóban nem, ilyen emelkedőt megmászni ebben a kánikulában. A tájfutásban  csak a rajt és a cél ugyanaz mindenkinél,  útközben van néhány kötelező állomás, olyan mint az élet. Az utat magunk választjuk, hol könnyebbet, hol nehezebbet. Akadnak egyszerű ösvények, melyek egyenesen vezetnek, kacskaringós, bozótos útvesztők, és mindig rajtunk áll melyiket választjuk, hogy elérjük a következő állomást. Egy rövid utazás a természetben pontról- pontra, minden elágazásnál újabb lehetőségek tárulnak elénk. Az út során sok ismerőssel találkozunk, összefutunk egy kis időre. A pályánk összeér, kicsit együtt haladunk, majd újra szét.

Találkozom eltévedt versenyzővel, ki tanácsot kér:

- Már nem tudom, miért mentem arra – meséli - de láttam őzet, rókát! Még sosem találkoztam így erdei állatokkal!

- Hát látod! Minden kitérőnek oka van!  Lehet, azért kellett arra menned, hogy láss! Hogy felfedezd az erdő csodáit, és élvezd az utazást! - mondom én, majd útbaigazítom, merre menjen tovább.

Később, nekem lesz szükségem támaszra, és gyorsan jön a segítség. Néhány szóbeli biztatás a szederindákkal beszőtt meredek nyiladékban, erőt ad. Kicsi lányka a hegyoldalban tétovázik, majd úgy dönt, velem biztonságban lesz. Elindulunk lefelé egy nagyon veszélyes oldalon, a talaj helyenként kicsúszik lábuk alól, minden fát megölelünk. Alattunk az út, amelyet keresünk. Ritkán rohanok, lassan haladok, élvezem a kirándulást. „Életünk egy folyamatos utazás. A táj az emberek és a vágyaink is változhatnak, miközben a vonat megállíthatatlanul halad tovább. Az élet maga a vonat, nem az állomás.” –jutnak eszembe Coelho sorai. Nem a vége a fontos, hanem, hogy élvezd az utad miközben megvívjuk a sok csatát.

 Valóban folyamatosan utazunk. Most, éppen az erdőben, nagy hegyek között. Szeretem a fák lombját, a madarak csacsogását, a gyűjtögető rovarok táncát. Őzek, szarvasok vágtáját, a békés csendet, a napsütést, s a szomjoltó esőt, mely most nagyon megkíméli a földet. Élvezem hegytetőkről a kilátást. Segítővé válunk, ha kell, és csapatjátékossá verődünk az utolsó meredek oldalon. Már nincs messze a cél, a feladat erőfeletti ebben a hőségben, de megoldjuk és kisebb társaságban haladunk tovább. Majd látom, hogy ott vagyunk, ahol lennünk kell, a hegyoldalban, a jelleghatáron. A fenyves erdő szépen vezet, majd a szintvonalon haladva elérjük a következő állomást, és még egy próba,  azután irány csak lefelé. De a végén, még keresztülvágok a bozótoson, miért épp ott? - nem tudom. Mivel „egy bolond százat csinál” a lányok jönnek utánam, hogy még utolsó erőnket kiadva lassan kocogjunk a célig. Az erő, a kitartás, a lélek különös próbája, majdnem két órában, mint az élet, csak ez kicsiben. A célban, szerencsére csak ennek a kirándulásnak van vége. A vonatunk továbbindul, hogy még sok–sok új utat, ösvényt, lehetőséget tárjon elénk, hogy újra, és újra nekivágjunk megvívni Nemes Harcunkat. 

Kedves Olvasó!
Gyere velem a következő állomásomra: Gyenesdiásra a Bringatanyára, ahol  nagyon finomakat eszünk, majd továbbsétálunk Gyenesdiás díszparkjába.