Ráday-kastély, Pécel

"Tudósok, írók találkozóhelye volt a különleges freskókkal díszített kastély 250 évvel ezelőtt. A napjainkban látható épület elődjét, amely egy kisebb méretű kúria volt, a régi református középnemes családból származó Ráday Pál építtette, aki II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancellárja, majd a szabadságharc bukása után a hazai protestánsok vezéralakja volt. Fia, Gedeon - aki már nem vállalt szerepet a politikai életben - barokk kastéllyá bővíttette és kulturális központtá tette a péceli családi rezidenciát." 

Forrás:

http://www.nemzetimuemlek.hu/index.php/epulet/raday_kastely/

Képek a kastélyból:

"Ráday-kastély istállója az 1760-as évek végén készült.. A rekonstrukció során a külső és belső falfelületek visszakapták az eredeti egyszerű, gazdasági épülethez illő fehér színüket, és figyelembe vették az egykori ajtók és ablaknyílások helyét is. „Mivel semmilyen eredeti elem nem maradt fenn, az eredeti berendezés teljesen megsemmisült, és maga az épület is jelentősen átalakítva maradt fenn, az új látogatóközpont berendezésekor a fő szempont az volt, hogy megfeleljen jövőbeli funkcióinak, így kiállítások és konferenciák rendezésének.” 

A "márványistállóban" jelenleg Karsai Zsigmond festőművész kiállítása tekinthető meg.

Forrás:

http://mno.hu/grund/megnyitotta-kapuit-a-peceli-marvanyistallo-1079172

Interaktív panoráma segítségével virtuális sétát tehet a kastélyban:

http://www.panoramablog.eu/media/videk/raday/raday.html

Kincs ami van

Műsor a műemlékek védelméről, megóvásáról és megismertetéséről. Ebben az adásban stábunk a Péceli Ráday-kastélyt mutatja be nézőinknek. 

 /2012.07.03./ (kb 11. perc) Hajnal-Táj műsorban:

Az alábbi linken meghallgathatják a kastélyról szóló riportot.

 http://hangtar.radio.hu/

kossuth#!#2012-07-03

térkép:

Nagyobb térképre váltás

Pécel

Pécel, Budapesttől keletre a Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál fekszik. 

Lakóhelyem mióta megszülettem, egy alvó város. Sokan a főváros közelsége miatt költöztek ide. Szórakozóhely nem sok akad, de talán lassan felébred álmából. Nagyanyáink idején nyüzsgő nyaralóvidék volt, sok apró kis villa ma még néhány megtalálható, volt strand, mozi és  kávézók. A főúton az öreg parasztházak már mind kicserélődtek, a hatalmas eperfák, és az égig érő nyárfák kipusztultak.Talán lassan kap egy fiatalos új arcot.  A városközpont már újjáépült. A Kórház-köz sétáló utca lett, szökőkút és  padok várják az erre látogatót.

Ha Pécelen jár látogassa meg:

Ráday-kastély felújítása tart még, de a legszebb termei látogathatók.

A zeneterem csodaszép freskói között, a komolyzenei koncertek varázslatos élményben részesítik a látogatót.

Karsai Zsigmond képeiből kiállítás a "márványistállóban" tekinthető meg.

A fotókönyvbe  készített oldalam:

Megközelítés:


Nagyobb térképre váltás

Kerti apróságok

Boldog névnapot!

Mórahalom

Homokország fővárosa, ahol aranylik a homok, és kincset rejt a föld mélye. Országunk hatalmas értéke a termálvíz, itt nagy mennyiségben kerül a felszínre.

 Szépen kiépített fürdő,  körülötte virágokkal teli, gondosan alakított  park biztosítja a kikapcsolódást, pihenést az ide látogatóknak. 

Valamikor a  juhász megjósolta a dombtetőn:  "Möglássátok ide éccő még templomot építenek!" A templom 1892-ben el is készült, de még álmában sem gondolhatta akkor mekkora város, és fürdő épül majd a domb körül, ahol valamikor a csorda legelt.

A fürdőről:

“Nyáron 21 medence áll a vendégek rendelkezésére, a téli hónapokban pedig 16 medencét (14 fedett és 2 szabadtéri medence) használhatnak. Az országosan is egyedülálló szaunapark - összesen 11 szaunával és a hozzá relax medencetérrel - tökéletes kikapcsolódást nyújt a szülők, nagyszülők számára.A fürdő széleskörű gyógy- és wellness szolgáltatásaival, fedett és szabadtéri élménymedencéivel, 15.000 m2-es parkosított zöldfelületével nem csupán a gyógyulni, hanem a kikapcsolódni, pihenni, valamint a sportolni vágyok igényeit is maximálisan kielégíti.”

“Pannon őstenger üledékrétegeiből nyeri alkáli-hidrogénkarbonátos vizét. A B-13-as kút 39,5 °C-os, ásványi anyagokban gazdag, jódos jellegű vize 1999-ben kapta meg hivatalosan a gyógyvíz minősítést, ám előtte is betegek ezreinek segített a gyógyulásban.Fürdőkúrában kopásos és gyulladásos izületi, illetve gerincbetegségek, izom, reuma valamint nőgyógyászati megbetegedések kezelésére szolgál. A termálkút gyógyvízzé nyilvánítása során végzett klinikai vizsgálat statisztikailag igazolta a fürdő vizének kifejezett gyógyhatását a térd-, és vállizületi megbetegedésekben, így a fürdőt méltán nevezhetjük a térség „térd-, és váll centrumának”. A meleg víz fokozza az ízületek, izmok, szervek anyagcseréjét, meggyorsítja a vérből tápanyagok felszívódását, fokozza a sejtekből a salakanyagok leadását. A termálvízben található ásványi anyagok a bőrön keresztül felszívódnak, egyenként jellemző speciális jótékony hatásukat ezáltal fejtik ki. A vízben a beteg ízületek gyógyító hatású átmozgatása a felhajtó erő miatt jóval könnyebb.”

A fürdőben a “kisgyermekek számára perem- és akadálymentesen alakítottak ki medencét, amely egyenletesen mélyül 30 centiméterre, míg a bébik számára kialakított medence 0-15 centiméter közötti. Elhelyezésüknek köszönhetően az anyukák és apukák a jacuzziból tökéletesen ráláthatnak gyermekükre. A családcentrikus szemlélet jegyében játszóház, pelenkázó és teakonyha is helyet kapott az épületben.”

Forrás:

http://www.erzsebetfurdo.morahalom.hu/

http://www.erzsebetfurdo.morahalom.hu/info/a-furdorol/fedett-gyermekfurdo-es-szaunavilag/fedett-gyermekfurdo-es-szaunavilag.html

http://www.morahalom.hu/pages/varos.aspx

Térkép:

Nagyobb térképre váltás

Homokország

Az alföld déli részébe utazunk, a Móra Ferenc nevezte „ homokország”-ba. Kis falvakon haladunk át, apró kis tanyák tűnnek fel az országút mellett. Legelők, erdők, mezők, apró kis buckák tarkítják a tájat.  Gondosan tisztán tartott kis kertek termését, az út szélén árulja néhány gazda. Az eperszezon idején a finom ízletes hazai földieperből van bőséges kínálat. A Balotaszálláshoz közeli Hudák dűlőbe, a Maccabi-kupa helyszínére tartok. Itt tájfutóversenyen futunk kicsit. 

Azt gondolnák, a sík területen könnyen lehet haladni, hát a homok, az bizony kemény, izmokat edző akadály. A dűlőutakon bokáig süppedünk a finom, puha napsütés melengette homokban. Rétek, fenyvesek, nyárfák, akácosok, tölgyesek váltakoznak. Kisebb, nagyobb buckákat rejtenek az erdők, és így emelkedőkre is számíthatunk.

A legelőkön kör alakú nyárfacsoportok, árnyékot, menedéket nyújtanak a legelésző állatoknak. Egy rég elhagyott tanya területén lehetünk, a  házból már csak egy kis halom látszik, néhány vert tégla és egy kicsiny kapu, kerítésmaradék. A nap már magasan jár és madárdaltól hangos a táj. Leülök egy hatalmas fa tövében, valami hihetetlen nyugalom árad, s látom a régmúltat. Itt volt a ház, két nagy fa között, előtte kicsiny rét, hatalmas fák veszik körbe a kis paradicsomot. Valaha emberek otthona, hol a gazdasszony teregette a frissen mosott ruhát, kisgyerekek játszottak az udvaron, és Bodri hangosan figyelmeztette a váratlan látogatókat. A gazda a mezőn legeltetett, ha eljött a délidő a nagyobb gyerekek vitték kosárkában az ebédet. A nyárfák alatt leültek, apjuk a kockás terítőből kicsomagolta a kisfazekat, s kikanalazta a friss gulyást. Talán így volt, vagy mégsem, de jó itt ülni a nagy fa alatt, érezni a nyári nap kellemes melegét. Szélben meghajlott nyárfák tövében, a kidőlt fán hangyák szorgoskodnak, a zöld gyíkocska napsugárral sütteti hasát.  A réten apró pillék, apró rovarok gyűjtik a virágport. Odafenn a seregélyek etetik fiaik, lejjebb az odúban kis csuszka védi fiókáit. Sajnos észrevett, csendre inti a piciny lakókat.  Apró pillanatok a hatalmas világból, itt a puszta csendje, a béke szigete, távol a város zajától a mindennapi rohanásból.

  

Balotaszállás, 2012.05.27.

Csákvár-Fornapuszta

A Vértes röghegység lábánál, egy hatalmas sík terület a Zámolyi medence tárul elénk.

 „ A medence szélén terül el Fornapuszta környékén, a Csíkvarsa, Ülőkút, Nagytó rét elnevezésű nádas-zsombékos vizenyős terület, amely jellegzetes növény-társulásaival és madárvilágával  védett terület.”

“A Geszner-ház a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány központja. Az épületben bemutatóközpont, kutatóház, oktatóközpont és a Vértes csodálatos világát bemutató kiállítás található. “

”A természeti és kultúrtörténeti értékek megismerését háromdimenziós életképek, gyűjtemények, fotók, grafikák segítik.”

“A Dohányos-ház az Esterházy-

kép: http://www.provertes.hu/

uradalom valamikori fornai majorságához tartozó cselédház volt, amely nevét az itt lakó dohánytermesztőkről kapta. Az 1912-ből származó épület helyén az 1760-as években még csárda állott, az egykoron virágzó marhakereskedelem dél felé irányuló útvonala mentén.”

A ház specialitása a Csíkvarsai Csípős Csodafalat és a Csíkvarsai Zimankós csemegeszalámi a magyar szürkemarha húsából készült. A kóstoló mellé különböző erdei gyümölcsökből, gyógynövényekből készített különleges pálinkákat fogyaszthatnak a vendégek. Szerepel a kínálatban a  Csákvári asszonyfektető,  vadkörte, vadcseresznye, berkenye, és természetesen a hagyományos barack és szilvapálinka is. Az ízletes szürkemarha pörkölt után pedig, a jó bor mellett, az erdei gyümölcsökből készített szörpök is fogyaszthatók. A kiadós ebéd után, a jó levegőn lovaskocsival, pusztabusszal utazhatják körbe a vidéket, közelről láthatják a legelésző gulyát, az őshonos magyar állatokat.  A fogadónál különleges népi játékokat próbálhatnak ki a vendégek.

forrás: http://www.provertes.hu

Csákberény

Csákvárról, a főúton nyugat felé haladva  Csákberénybe jutunk. 

A  települést már a Vértes hegyei  ölelik körbe, a völgyből a két templom tornya emelkedik az ég felé, a háttérben, az erdővel borított  hegyoldalak magasodnak. Csendes utcácskákban nagy tisztaság, gondosan megművelt kertek, takaros udvarok fogadják a látogatót. 

A Vértesről:


A Vértes hegységet elsősorban triász mészkő és dolomit építi fel.


A Bakonynál jóval alacsonyabb (487 m), területén barnakőszén-, illetve bauxittelepek találhatók.


A síkság és a hegység találkozásánál rendkívül változatos domborzati viszonyok, a klímahatások eredményeként ritka gazdag élővilág figyelhető meg. A hófehér dolomittömbök tagolta hegyoldalak déli peremét sziklagyepek és karsztbokor erdők borítják. A völgyek északi oldalán magashegységet idéző, alhavasi jellegű növényritkaságok rejtőznek.

A képek a csákberényi erdőben készültek, néhány útszéli virág, gyűjtögető rovarok és látképek egy vadlesből. 

„Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett.” (Wass Albert)

forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9rtes_(hegys%C3%A9g)
Térkép:

Nagyobb térképre váltás

Csákvár, Eszterházy kastély

Jártak már Csákváron? Átutazóban sokszor megfordultam erre. Minden alkalommal megálltunk a főúton a cukrászdánál, ahol igazán finom fagylaltok, és sütemények készülnek. Sokat versenyeztünk a környéki hegyekben. Most egy napsütéses májusi hétvégén, alkalmunk adódott a kastély parkjában tájfutni, sétálni és pihenni. 

Csákvár Nagyközség Fejér megye északi részén a Vértes hegység délkeleti peremén található. A községhatárt a Vértes röghegysége alkotja, délre a Zámolyi medence fekszik.

A hegyvonulat déli oldalának dolomitlejtőit változatos szubmediterrán erdős-sztyepp borítja. Jellegzetes fajai a keleti gyertyán, molyhos tölgy, hegyi juhar, nagylevelű hárs. A hegyvidéket gyertyános tölgyesek, cser tölgyesek fedik. „ A sziklagyepek jellegzetes fajai a kövirózsa, István király szegfű, magyar gurgolya, gímpáfrány, cserszömörce. A Vértes Tájvédelmi Körzet botanikai-geológiai tanösvényén tanulmányozható a vidék faunája és flórája. Az erdők vadban gazdagok. Ritka ragadozói a parlagi sas, kígyászölyv, kerecsensólyom, vadmacska. A medence éghajlata alföldi, kontinentális. Napfénytartamban hazánk második leggazdagabb tája.”

Egy kis történelem:
Anonymus krónikája szerint a magyarok a honfoglalás után telepedtek le ezen a területen. Árpád fejedelem Előd vezérnek adta vitézségéért a Vértes keleti részét. Előd fia Szabolcs várat építetett, melyet unokája Csák örökölt. A nemzetség hosszú időn át élt ezen a birtokon, innen a Csák-vár elnevezés. Több birtokváltás után 1629-ben Gróf Esterházy Miklós nádor tulajdonába került a birtok. Kastélyt, templomot építettek, virágzó gazdaságot működtettek. 

A kastély építését 1760- 65-ben kezdték meg, 1778.-ban a fertődi kastély mintájára Fellner Jakab tervei alapján, barokk-rokokó stílusban. Az 1810-14-es földrengések után Charles Moreau tervei alapján a Versaillesi kastély mintájára klasszicista stílusban építették újjá. A hátsó udvari homlokzat eredeti állapotban maradt. A kastély 365 helységből állt. A főbejárat előtt dór oszlopos kocsifelhajtós oszlopcsarnok fogad. A hátsó homlokzatot a park felőli oldalon a mellvédet 4 db korinthoszi oszlop tartja, melyen két griffmadár tartja az Esterházy család címerét.

A kastélyban ma kórház működik.

A kastély körül a csodaszép park kellemes környezetet biztosít a kórházban gyógyulók számára.  A kastély parkja klasszicista angolpark. Közel 400 féle fafajtát ültettek, ma is láthatók a mediterrán fenyők, a 200 éves platán, és a gesztenyefák. A család tagjai különböző családi ünnepekre, évfordulókra a kert félreeső pontjain különös formájú kerti lakokat, emlékműveket, építettek, ajándékoztak egymásnak. A kor akkori ízlésének megfelelő építményeket Pietro Rivetti olasz festő képeiből ismerhetjük meg. A park helyreállítása során már elkészült a Szt. háromság szobor, a Napóra, és a műbarlang. A park szabadon látogatható.

Napóra

A műbarlang

Forrás: http://www.csakvar.hu

térkép:

Nagyobb térképre váltás

Pusztamarót

Pusztamarót történelmünk tragikus eseményének helyszíne. A mohácsi csatavesztés után ezen a helyszínen is kegyetlen pusztítást folytatott a török sereg. A leírások szerint 25 000 ember lelte halálát, ill. került rabszíjra. A csata helyszínét ma is „Emberölő völgy”-nek nevezik. A falu a 70-es években teljesen elnéptelenedett. 
Ma már csodaszép kirándulóhely, a táborozókat a Marót-hegyi Sólyomfészek várja. A nagy rét kiválóan alkalmas szabadtéri családi vagy közösségi programok megvalósítására. Kiépített szalonnasütő helyeken sütögethetnek, ha esik az eső megvéd az esőház. Az erdőben tavasszal bőven terem a medvehagyma, amely erős fokhagymához hasonló  illatával dúsítja a levegőt. 

 A réten az emlékmű Kovács György szobrászművész alkotása 2003-ban készült el.

„Az emlékmű vörös mészkőre kirakott körre épült. A kört a középponttal hat küllő köti össze, a hatosztatú napkerékre, mint ősi keleti motívumra és a szekértáborra utalva. Ennek kerületén helyezkednek el az egyes elemek. A kör közepén boltozattartó pillér emelkedik, melynek testén megelevenedik a történet: A látogatóval szemben a lelki vigaszt nyújtó szerzetessel, tőle balra a feleségét mentő Dobozi Mihály, majd az Árpád-házi királyaink címerét tartó harcos, kit temetési jelenet követ, majd gyermekét mentő asszonnyal zárul a kompozíció. A pillér feljebb fává alakul, közepén az áldozatból kinövő élet folytatásának elemi parancsát jelképező virággal.

A kör közepén álló pillérek az áldozatok előtt fejet hajtó utódok, egyúttal az életfa kisarjadó ágai. A két hátulsó pilléren pergamenek jelennek meg Kisfaludi Károly „Mohács” című költeményéből vett idézettel. Ezekről indul a múltat a jelennel összekötő két boltív, ugyancsak az életfa ágaira emlékeztetve. A jobb oldali pilléren motívumként megjelenik a menekülőkkel tartó pálos szerzetesek jelképe, az íves egyenlő szárú kereszt. A bal oldali pilléren pedig az emlékhelyet kialakító erdészek tölgyfalevél jelképe. A felépítmény anyaga: süttői mészkő.”

Táj és természetföldrajz

„A Kelet-Gerecse kistáj Komárom-Esztergom megye területén helyezkedik el. Domborzata szerkezeti árok, hegyközi medence töréses szerkezet,  kiemelt fennsíkokkal. A tető fennsíkja 600 m fölé emelkedik, melyet karsztosodó mészkő épít fel. Táj. és  természetföldrajzi adottságai folytán elsősorban erdőgazdasági hasznosítású terület. Növényzete Pilis-Gerecse flórajárás, melynek erdőtársulásai között a bükkösök, gyertyánosok, kocsánytalan tölgyesek, cseres kocsánytalan tölgyesek és karsztbokor erdők váltakoznak, melyben az irtásrétek gyakorisága 5 %-os. A lágyszárú fajok között fellelhető a nagyvirágú ibolya, pirosló hunyor, hölgymálfélék. Erdőgazdasági tájban zömében időskorú keménylombos állományok uralkodnak. Talaja közel 85-90%-ban mészkövön képződött rendzina és 10%-a az eróziós völgyekkel tagolt medencében a barna erdőtalaj. Fizikai összetétele vályog, kedvező vízgazdálkodási tulajdonságokkal. A táj, a Gerecse Tájvédelmi Körzet része, ahol a kirándulóturizmus természeti feltételei sajátosan gazdagok.”

Kis-Pisznice 

Pusztamarót története:

„Történelmünk egyik legtragikusabb eseményének helyszíne, ahol a mohácsi csatavesztés után a legnagyobb ellenállásra került sor a törökkel szemben. A Gerecse lábánál a XIII. szd-ban feltűnő Marót falu eredetileg a Tardos nemzetségbeli Maróti nemeseké, a XIV. szd-ban a Bajóti családé volt, majd királyi tulajdonba került. 1388-ban Zsigmond király az esztergomi érsekségnek adományozta. Az érsekség a XIV. szd. végén vadászkastélyt épített a falu közelében és halastavakat létesített a völgyben.A mohácsi csatavesztés, majd Buda várának elfoglalása után a törökök végig pusztították egészen Győrig a Dunántúl északi részét. A természet által jól védett Marót térségében sok menekült - köztük a mohácsi csatából visszatérő katonák - és a környék megyéiből származó lakosság sáncolta el magát. A szekérvárral is megerősített település 3 napon át hősiesen védekezett a törökökkel szemben. A törökök végül Budáról hozott ágyúkkal törték meg a védők ellenállását. A leírások szerint 25 ezren estek el vagy kerültek rabszolgaságba ezen a helyen. Feljegyezték Dobozi Mihály Fejér megyei kisnemes esetét, aki lovára kapta feleségét, Farmosi Ilonát és úgy próbált menekülni az őt üldöző török csapat elől. Amikor a kettős teher alatt kifáradó ló roskadozni kezdett, neje könyörgött, hogy ölje meg őt, nehogy török kézre kerüljön, maga pedig meneküljön. Mikor az üldözők már majdnem utolérték őket, a nő hirtelen leugrott a lóról, de férje nem akarva elhagyni őt, inkább keresztüldöfte kardjával, maga pedig hősiesen harcolva esett el. Vida József szép verse erről az emlékhelyen olvasható. A kegyetlen csata emlékét napjainkban is "Emberölő-völgy"-nek nevezik. Az egykori falu helyén kialakult Pusztamarót település az 1970-es években néptelenedett el. „

Megközelítés:

Pusztamarótra eljutni a következő útvonalon lehet: gépkocsival
Budapestről a Budakeszi – Páty – Zsámbék – Szomor – Bajna útvonalon, Bajnától Nyergesújfalu felé kb. 5 km után elágazás balra (Ny-ra). Innen az erdészeti úton Pusztamarótig.

Kiránduláshoz: 2012 Tipo kupa tájfutótérképei

Forrás: 

A réten található tájékoztató táblákról rögzített ismertetők.

http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.com/2009/11/tajfutas.html

Nagyobb térképre váltás

Anyák napjára

Felhasznált elemek:
Bóbita Designs
 http://bobita-scrapbook.blogspot.com/