Csipke Nap Terényben



A Hunnia Csipkemúzeum szervezésében került megrendezésre október 10-én, Terényben, az első Csipke Nap. A nagyon kedves meghívást, a fesztivál háziasszonyától: Fáy Hannától kaptam. A tavaszi látogatásomkor készített fotóimból, két kép került a rendezvény meghívójára. Nagyon nagy meglepetés volt számomra, és örömmel látogattam el újra, ebbe a Cserhát dombjai által ölelt kis településre.







A nap folyamán, több programból lehetett válogatni. Nem volt könnyű választanom, mert egyszerre mindent látni akartam, a csipkeveréstől kezdve, a csipkebogyó felhasználásáig, a lekvár főzésig, a múzeumot, a műhelymunkákat, kézimunka foglakozásokat és a csodaszép környéket is. Sajnos, csak néhány programon tudtam részt venni, de ez a nap a szervezőknek, és az itt összejött kedves, baráti társaságnak köszönhetően nagyon szép emlékem marad. 



Kedves Hanna! Köszönöm a meghívást,  a nagyszerű programokat, az ízletes ebédet és szüleidnek, testvéreidnek is a  nagyon kedves vendéglátást! 



Alábbi blogbejegyzésemben a Szőlősoron sétálunk Fáy Dániel vezetésével, majd  beszámolok egy különleges kézimunka foglalkozásról, melyet Fáyné Tornóczky Judit vezetett. 







Séta a  Szőlősoron. 







Terényben, különösen szép látvány tárul elénk,  a domboldalban katonásan sorakoznak a  palóckontyos, füstlikas, hosszú parasztházak . Bár az itt lakó egyik idős néni szerint, "ez már nem szép, mert be van ültetve a domboldal fákkal és nem látszik úgy, mint régen a szőlősor." Nekünk látogatóknak , mégis szép , olyan kincset őriz, ami sajnos már nagyon kevés helyen fellelhető, és már csak  a múzeumok, skanzenek őrzik emlékük. Terényben őrzik, azt a vidéki nyugalmat és harmóniát, amikor még az ember alkalmazkodott a környezetéhez, felhasználta a környezet, a táj adta lehetőségeket, nem pedig átalakította azt. A házak belesimultak a kis dombok oldalába   és együtt harmóniában élnek  vele tovább.








A Szőlősor elején,  láthatjuk Csemniczky Zoltán Hírhozó című hat méter magas szobrát, amely a trombitáló Nikét ábrázolja, " Niké a hírek mindenkori aktualitását, szárnyalását jelképezi".





A fából készült bárka formájú mozgó Haranglábat 1999-ben szentelték fel . Európában is egyedülálló. A látványon kívül érdekessége, hogy ha a harang megszólal, az építmény minden alkatrésze mozog.

A harangláb, egy stilizált hajó, amely a magyar és szlovák nép közti barátságot jelképezi. Egy hasonló alkotás készült a falu szlovák testvérközségében, Apátújfaluban is. 





Az Akol, művészeti találkozók, előadások helyszíne. 



 A téren Szentgyörgyi Albert mellszobra áll, aki gyermekkorát töltötte a községhez tartozó Kiskérpusztán. A tudósról elnevezett parkban álló mellszobor, Párkányi-Raab Péter szobrászművész alkotása.







A sétáló kis csoportunkat Fáy Dániel kalauzolta, ars poétikájának a táj - épület - ember harmóniáját vallja.  






Vallja, hogy: " A népi műemlékek védelmét a tudással bíró tulajdonosra, emberre kell rábízni, ahol meg is mutathatja azt a tudását, amit tanult, de az önkormányzat tervekkel, koordinálással segítse, anyagilag is keresse a támogatás lehetőségét az igényes felújításoknak. A védelmet az önkormányzatoknak kell szabályozni, de mindig a harmonikus külső megjelenést, a természetes anyagokat, emberléptékű fesztávokat kell védeni, ugyanakkor elvárt lehet támogatás esetén az egész évben életvitel szerűen lakott parasztporta, de nem szabad ragaszkodni a népi építészet emlékeinknek korában használatos rendeltetésekhez, mert ezeket az épületeket nem csak nem használnánk már, hanem nincs is aki tudja használni őket. Ezért ahhoz, hogy fenntartható lehessen egy ház, olyan funkciókkal kell bírnia, aminek betöltése esetén a gazda, a tulajdonos, az ember jól érzi benne magát, szereti, képes benne alkotni, új dolgokat létre hozni. Ha egy ház így működik, harmónia jön létre, nem csak az ember és a ház közt, de a ház és a táj között is."



Nagyon sok érdekességet megtudhattunk a falu életéről, nevezetességeiről. A házak szerkezeti felépítéséről, belső átalakításokról, építészetről. 






"A Terényi népi építészeti értékvédelmi program során 25 parasztporta újulhatott meg a tulajdonosok tudásának felcsillantása mellett."  







A Szőlősor végén található rózsakertben, nagy meglepetésünkre, különböző vadrózsafajták sorakoznak. Sajnos, már elvirágoztak, így már csak az értékes bogyóikat tanulmányozhattuk és ízlelhettük. Megtudhattuk, hogy nagyon sok vadrózsafaj létezik, mind-mind különböző tulajdonságokkal rendelkeznek.


A legismertebb vadrózsafajta   Csipkerózsa (Rosa canina)

"A csipkerózsa Európában honos, 1-3 m magas tüskés cserje. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Levelei 5-7 levélkéből állnak. A drogot a csipkerózsa egészben szárított áltermése (Rosae pseudo-fructus) vagy az aszmagot nem tartalmazó terméshús adja. 

Jelentős C-vitamin forrás, emellett más vitaminokat, karotinoidokat, pektint, szerves savakat tartalmaz.

Latin neve (fordításban kutyarózsa) onnan ered, hogy gyökerének veszettséget gyógyító hatást tulajdonítottak. Az ókorban sorvadásos betegségekre, a középkorban tüdőbetegségekre használták.

Egy görög legenda szerint eredetileg fehér volt a virága, de egyszer Aphrodité megsebezte magát a tüskéjével, és a vére rózsaszínűre festette a hófehér virágot.

Egyházi szimbólummá is vált: a csipkerózsa levelei alkotják a kelyhet, melyben Krisztus szent vére van. A rómaiak számára a csipkerózsa a dicsőség jelképe volt, csakúgy, mint a babérlevél."







A Szőlősorról visszatérve benézhettünk a katolikus templomba, ahol még kézzel húzzák a harangot. Említésre érdemes, hogy Petrás Józsefné Varga Verona 21 éves kora óta, több, mint hetven éven át látta el ezt a tisztséget. 




"Gótikus műemlék a  katolikus templom szentélye, akárcsak keleti falának rózsaablaka, míg déli oldalán román stílusú a kőkeretes ablak és a napóra." 





                       




Kézimunka óra Fáyné Tornóczky Judit vezetésével.



Délután  a csipkemúzeum padlásterében lévő, varró-alkotóműhelyben próbálhattuk kézügyességünket. 







Megtanultuk, mit és hogyan készíthetünk kinőtt ruhadarabokból, maradék, vagy elszakadt csipkékből, kézimunkákból. Sok-sok hasznos ötlet, készülhetnek az új táskák, neszesszerek, mobiltartók, kispárnák,  a díszítés már csak türelmünkön és fantáziánkon múlik .







Szinte néhány perc alatt elkészült az új mobiltelefontartóm. 




A recept:
Végy egy  kinőtt nadrágot, a szárából vágj le megfelelő  szélességű csíkot,  szükség esetén szegd be, majd varrd össze a két oldalát, így egy kis táskát, tarisznyát kapunk. /Itt kb 10 cm széles anyaggal dolgoztunk./

Ha ezt a csíkot még elfelezzük, mobiltartó, szemüvegtartó is lehet, gondold ki mit szeretnél.
Apró csipkedíszekkel díszítsd, ízlésednek megfelelően. A csipkedíszeket apró öltésekkel rögzítsd, nem igényel nagy szaktudást, nagyon ötletes és mutatós darabok kerülhetnek ki a kezed alól.




A szomszédos asztalnál a bátrabbak a rececsipke készítés rejtelmeit ismerhették meg. 





" A rececsipke, netz csipke alapját háló adja, amely készülhet:

• az alapanyag vízszintes és függőleges szálainak rácsot alkotó kihúzásából, melyet huroköltésekkel megerősítenek.
• csomózott szemekből, amely a halászháló csomózási technikájával megegyezik.
A munkához szükséges fonalat a recetűre csévéljük fel. A recetű acélból készült rudacska, a két végén villaszerűen hasított résszel. Vastagsága és hossza a fonal vastagsága szerint változik. A tű egyik végén a villa alatt egy kis lyuk van, itt befűzzük a fonal végét és megkötjük, azután a fonalat a villák nyílásaiba csúsztatva, felgöngyöljük. A tűre csak annyi fonalat göngyöljünk, hogy a készítendő recelyukon a tűt majd könnyen áttolhassuk. A háló elkészítése után a behímzés, beöltés következik, hogy csipke elkészüljön. Meghatározott minta szerint különböző díszítő öltésekkel, növényi vagy alakos ornamensekkel."








A Hunnia Csipkemúzeum gyűjteménye családi örökség. 

A kiállításon megismerhetik a különböző magyar csipkefajtákat, a csipkeverés technikáit, a Hunnia csipke születését, kibontakozását, virágzását. A múzeumról olvashatnak egy régebbi bejegyzésemben: http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu/2015/04/tereny-hunnia-csipkemuzeum.html



A csodaszép gyűjteményről készült képek :












Hihetetlen, mennyi új élménnyel, ismeretanyaggal gazdagodtam ezen a napon, remélem sikerült Önöknek is  jó néhány érdekességet hoznom, és felkeltenem érdeklődésüket! 
Bízom benne, hogy  egyre többen meglátogatják, hogy megismerjék  hazánk eme rejtett gyöngyszemét, "ahol lenni jó" !  és , ha nem hiszik, járjanak utána!

Képeim :



források : http://tereny.hu/
http://www.cserfaegyesulet.hu
http://www.palocok.com/Ter%C3%A9ny
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-2011.html
http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu/2015/04/tereny-hunnia-csipkemuzeum.html
http://funiq.hu/mozgo-haranglab-tereny

Fót, Római katolikus templom



"A Károlyi család XIX. század elején Károlyi Istvánnak vásárolta a fóti birtokot. Két nevezetes épület emlékeztet minket a grófi családra: az egyik a Római katolikus templom, a másik a többször átépített, végső formájában összhatású kastély, ahonnan a gazdálkodást irányították. 




1845-ben gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben családi temetkezőhelyül is szolgál. A tervek elkészítése Ybl Miklóst kérte fel - s bár a szabadságharc és a gróf raboskodásának idején szünetelt az építkezés-, 1855-re elkészült."





"Ma a Vigadó mellett ez a magyar romantika legjelentősebb alkotása. Valójában nem is egy, hanem két, egymás fölé épített templomból áll a négytornyos, háromhajós, monumentális építmény. A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható."



"Belépve elénk tárul a bazilikára jellemző térkialakítás és gazdag ornamentika lenyűgöző látványa. A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült. A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet, a bal oldali oltárkép a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, 




a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja."




"Ez utóbbin a hagyomány szerint gróf Károlyi Istvánt és családját örökítette meg a festő, Karl Blaas. A középhajóból márványlépcső vezet fel a szentélybe, melynek boltozatát és oldalait freskók díszítik. A főoltár képe a Szeplőtlen Szűz Máriát ábrázolja."




"Lent, az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak sírhelye. Gaetano Bianchini egyedülálló márványberakásos intarziája díszíti a sírkápolna szentélyében állo fekete márványoltárt; ez a templom művészileg legértékesebb alkotása."




"A jobboldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vétranú ereklyéje, egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse. 



A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel a ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot. Nem tudjuk, hogy valójában mekkora is volt ez az áldozat, mivel Károlyi István - bőkezűségét nem fitoktatva - minden számlát megsemmisített, amely az építkezés és a külföldi mesterek megfizetését igazolta." 
Forrás: http://www.fotromkat.hu/index.php?p=templom













Képeim :

Szent István Egyetem , Gödöllő







 Szent István Egyetem (SZIE)


                                      

                        Kálmán herceg szobra


"Árpád-házi Kálmán herceg szobrát 1931. szeptember 27-én állították fel a premontrei rendház (jelenleg a Szent István Egyetem főépülete) előtt. A bronzból készült lovas szobor Róna József alkotása. Kálmán herceget (1208-1241) apja, II. András hatéves korában tette meg Halics királyának. S bár a belső felkelések miatt el kellett menekülnie innen, királyi címét élete végéig viselte. Kárpótlásul a szepességi grófságot kapta apjától. Így került kapcsolatba a jászói monostorukat építő premontrei szerzetesekkel. Az építkezést birtok- és pénzadományokkal segítette. 1226-ban Kálmán herceget horvát bánná nevezték ki. A muhi csatába horvátországi csapatai élén vonult a tatárok ellen. Az ott szerzett sérüléseibe halt bele 1241-ben. A gödöllői intézet létrehozása részben a Kálmán hercegtől kapott birtokok jövedelméből vált lehetségessé. Erre emlékezve állítottak neki szobrot a premontreiek; a szobor talapzatának két oldalán a muhi csatában elesett Ugrin kalocsai érsek és Montreáli Jakab, templomos lovagrendi nagymester portréját is megörökítve." Forrás: Gödöllői Kalauz, Gödöllő, 1995. Írta és szerkesztette: Faludi Ildikó)





"A főépület magja az egykori premontrei gimnázium (gimnázium, rendház és kollégium) tagolt tömegű, négyszög alaprajzú, belső, parkosított udvart magába foglaló, reprezentatív nyugati főhomlokzatú, oldalanként eltérő homlokzatokkal képzett, három- és négyszintes épülete Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján készült, 1923-29 között neobarokk stílusban.
Az eredeti, neobarokk épülethez a 20. században épített egyetemi épületek csatlakoznak."



A belső udvarban


Belső terek:








Az egykori iskola története:
(forrás: http://www.prem.hu/adatok/iskolatortenet.html)
"A Premontreiek Trianon után megszüntetett kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnázium anyaországba telepített szerzetes tanárai foglalkoztatására hamarosan sikerült dr. Takács Menyhért jászóvári prépost-prelátusnak Gödöllőn premontrei oktatási intézetet létrehoznia. A magyar állam az akkori kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó hathatós közreműködése révén 1923-ban a gödöllői Fácános erdőt, a koronauradalom csaknem 90 holdját átengedte a Rendnek az elcsatolt területek nagy hagyományú iskolái tevékenységének folytatására. Még abban az évben megtörtént egy nagyszerű természeti környezetben tervezett nevelőintézet több lépcsős építésének ünnepélyes alapkőletétele.

A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziumának az első tanévben 2-2 első és második osztálya indult. A 180 diákot hat szerzetes és két világi tanár tanítja. A bennlakó vidéki tanulóknak helyet adó 200 személyes konviktus, a Szent Norbert Nevelőintézet 1925 szeptemberében nyílik. 

Az épületegyüttes harmadik részlege, a rendház az 1927-28. tanévben készült el. Homlokzata előtt kap helyet 1931-ben Róna József alkotása, Kálmán herceg lovas szobra. A mohi ütközet tragikus sorsú hőse, IV. Béla testvéröccse aki a premontreiek hazai munkálkodásának bőkezű segítője volt. 

Nagy érdeklődés kíséretében kezdődött 1938-ban a tantárgyak egy részét francia nyelven oktatva, francia tanárok által irányított társalgással a gimnázium francia tagozatának működése. A következő tanévtől "A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Szent Norbert Gimnáziuma" lett az iskola neve.

1944 őszén is csak a hivatalos kezdési időpont után indul a tanítás, és a hadműveletek közeledése miatt csupán október 29-ig tart. Állandó fenyegetést jelentettek ekkor már a bombatámadások, melyek következtében kétszer találat is éri az épületet. A szovjet csapatok decemberi bevonulását követően a szerzetesrend tagjai Máriabesnyőn, a Salvator- nővérek kolostorában kapnak elhelyezést.


Második újraindulás

Amikor a közbiztonság 1945 tavaszán lehetővé tette, szükségmegoldásokkal ugyan, de hamarosan folytatódott az erősen sűrített tanévi munka. A gödöllői premontrei gimnázium történetében ez a második újraindulás. 

Ehhez képest már javuló körülmények között indult az 1945/46-os év. A szovjet katonai vezetés átadja eredeti tulajdonosának a rendházat, ahol az oktatási célokra átalakított helyiségekben folytatódhatott a tanítás. A tanulók bennlakására továbbra sincs lehetőség. A francia tagozat és a konviktorok csak az 1946-47. tanév kezdetekor jöhetnek vissza Gödöllőre. Ekkorra ugyanis a visszakapott egész épületegyüttes - jórészt a tanulók közreműködésével - olyan használható állapotba került, hogy az oktatás körülményei közelítettek a háború előtti viszonyokhoz. 


A következő iskolaév nagyrészt a vihar előtti csend jegyében telt el. A megalakult diákönkormányzat, a tanulók könyvtárfejlesztő gyűjtőakciói, a nagyszabású farsangi bál, az 1848-as szabadságharc centenáriuma, de a mindennapi tanulás megszokott rendje is a normális iskolai életet példázta - a tanév befejezése azonban a premontrei gimnázium tevékenységének végét is jelentette egyben. 1948 júniusának közepén, a 24. tanév érettségi vizsgái alatt - a többi egyházi iskolával együtt - a gödöllői gimnáziumot is államosították. Amikor pedig nem sokkal ezután a szerzetesrendeket is feloszlatták, és az egész intézményt a felsőfokú agrárképzés céljára vették igénybe, a premontrei gimnázium harmadszori indítását csak kivételes hit birtokában remélhette bárki is.

Több mint 40 év múlva azonban, 1989-ben a szerzetesrendek újból engedélyezett működését követően Fényi Ottó, egykori premontrei tanár elnökletével megalakult a Gödöllői Öregdiákok Egyesülete. Ennek fiatalosan lelkes vezetősége az itthoni és külföldi öregdiákok kívánságára szorgalmazni kezdte az egyházi gimnázium újraszervezését. " Új épületben 2000-ben érettségizett az első osztály.


Képeim :