 |
| Szent István Egyetem (SZIE) |
 |
Kálmán herceg szobra
|
"Árpád-házi Kálmán herceg szobrát 1931. szeptember 27-én állították fel a premontrei rendház (jelenleg a Szent István Egyetem főépülete) előtt. A bronzból készült lovas szobor Róna József alkotása. Kálmán herceget (1208-1241) apja, II. András hatéves korában tette meg Halics királyának. S bár a belső felkelések miatt el kellett menekülnie innen, királyi címét élete végéig viselte. Kárpótlásul a szepességi grófságot kapta apjától. Így került kapcsolatba a jászói monostorukat építő premontrei szerzetesekkel. Az építkezést birtok- és pénzadományokkal segítette. 1226-ban Kálmán herceget horvát bánná nevezték ki. A muhi csatába horvátországi csapatai élén vonult a tatárok ellen. Az ott szerzett sérüléseibe halt bele 1241-ben. A gödöllői intézet létrehozása részben a Kálmán hercegtől kapott birtokok jövedelméből vált lehetségessé. Erre emlékezve állítottak neki szobrot a premontreiek; a szobor talapzatának két oldalán a muhi csatában elesett Ugrin kalocsai érsek és Montreáli Jakab, templomos lovagrendi nagymester portréját is megörökítve." Forrás: Gödöllői Kalauz, Gödöllő, 1995. Írta és szerkesztette: Faludi Ildikó)
"A főépület magja az egykori premontrei gimnázium (gimnázium, rendház és kollégium) tagolt tömegű, négyszög alaprajzú, belső, parkosított udvart magába foglaló, reprezentatív nyugati főhomlokzatú, oldalanként eltérő homlokzatokkal képzett, három- és négyszintes épülete Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján készült, 1923-29 között neobarokk stílusban.
Az eredeti, neobarokk épülethez a 20. században épített egyetemi épületek csatlakoznak."
A belső udvarban
Belső terek:
Az egykori iskola története:
(forrás: http://www.prem.hu/adatok/iskolatortenet.html)
"A Premontreiek Trianon után megszüntetett kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnázium anyaországba telepített szerzetes tanárai foglalkoztatására hamarosan sikerült dr. Takács Menyhért jászóvári prépost-prelátusnak Gödöllőn premontrei oktatási intézetet létrehoznia. A magyar állam az akkori kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó hathatós közreműködése révén 1923-ban a gödöllői Fácános erdőt, a koronauradalom csaknem 90 holdját átengedte a Rendnek az elcsatolt területek nagy hagyományú iskolái tevékenységének folytatására. Még abban az évben megtörtént egy nagyszerű természeti környezetben tervezett nevelőintézet több lépcsős építésének ünnepélyes alapkőletétele.
A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziumának az első tanévben 2-2 első és második osztálya indult. A 180 diákot hat szerzetes és két világi tanár tanítja. A bennlakó vidéki tanulóknak helyet adó 200 személyes konviktus, a Szent Norbert Nevelőintézet 1925 szeptemberében nyílik.
Az épületegyüttes harmadik részlege, a rendház az 1927-28. tanévben készült el. Homlokzata előtt kap helyet 1931-ben Róna József alkotása, Kálmán herceg lovas szobra. A mohi ütközet tragikus sorsú hőse, IV. Béla testvéröccse aki a premontreiek hazai munkálkodásának bőkezű segítője volt.
Nagy érdeklődés kíséretében kezdődött 1938-ban a tantárgyak egy részét francia nyelven oktatva, francia tanárok által irányított társalgással a gimnázium francia tagozatának működése. A következő tanévtől "A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Szent Norbert Gimnáziuma" lett az iskola neve.
1944 őszén is csak a hivatalos kezdési időpont után indul a tanítás, és a hadműveletek közeledése miatt csupán október 29-ig tart. Állandó fenyegetést jelentettek ekkor már a bombatámadások, melyek következtében kétszer találat is éri az épületet. A szovjet csapatok decemberi bevonulását követően a szerzetesrend tagjai Máriabesnyőn, a Salvator- nővérek kolostorában kapnak elhelyezést.
Második újraindulás
Amikor a közbiztonság 1945 tavaszán lehetővé tette, szükségmegoldásokkal ugyan, de hamarosan folytatódott az erősen sűrített tanévi munka. A gödöllői premontrei gimnázium történetében ez a második újraindulás.
Ehhez képest már javuló körülmények között indult az 1945/46-os év. A szovjet katonai vezetés átadja eredeti tulajdonosának a rendházat, ahol az oktatási célokra átalakított helyiségekben folytatódhatott a tanítás. A tanulók bennlakására továbbra sincs lehetőség. A francia tagozat és a konviktorok csak az 1946-47. tanév kezdetekor jöhetnek vissza Gödöllőre. Ekkorra ugyanis a visszakapott egész épületegyüttes - jórészt a tanulók közreműködésével - olyan használható állapotba került, hogy az oktatás körülményei közelítettek a háború előtti viszonyokhoz.
A következő iskolaév nagyrészt a vihar előtti csend jegyében telt el. A megalakult diákönkormányzat, a tanulók könyvtárfejlesztő gyűjtőakciói, a nagyszabású farsangi bál, az 1848-as szabadságharc centenáriuma, de a mindennapi tanulás megszokott rendje is a normális iskolai életet példázta - a tanév befejezése azonban a premontrei gimnázium tevékenységének végét is jelentette egyben. 1948 júniusának közepén, a 24. tanév érettségi vizsgái alatt - a többi egyházi iskolával együtt - a gödöllői gimnáziumot is államosították. Amikor pedig nem sokkal ezután a szerzetesrendeket is feloszlatták, és az egész intézményt a felsőfokú agrárképzés céljára vették igénybe, a premontrei gimnázium harmadszori indítását csak kivételes hit birtokában remélhette bárki is.
Több mint 40 év múlva azonban, 1989-ben a szerzetesrendek újból engedélyezett működését követően Fényi Ottó, egykori premontrei tanár elnökletével megalakult a Gödöllői Öregdiákok Egyesülete. Ennek fiatalosan lelkes vezetősége az itthoni és külföldi öregdiákok kívánságára szorgalmazni kezdte az egyházi gimnázium újraszervezését. " Új épületben 2000-ben érettségizett az első osztály.
Képeim :
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése