Tatai Patara


Török kori Történelmi Fesztivál
2015. május 22-24

tata-1675


A  fesztivál ideje alatt bőven akadt látnivaló a Tatára látogatóknak.
Megcsodálhattuk a  hagyományőrző csapatok korhű jelmezeit, bepillanthattunk a katonai táborokba, részt vehettünk a vásári forgatagban. Láthattuk több hagyományőrző csapat, izgalmas korhű játékát, bemutatóját.


tata-1703



"1597. május 23-án a holdat felhők takarták el, és a vacogtató széllel érkező tavaszi eső illatát párologta vissza a környező mocsaras vidék. Ekkor esett meg, hogy két töröknek álcázott katona kért védelmet a Tatai végvár Oszmán kapuőreitől, úgymond a portyázó hajdúkkal szemben. … néhány száz méterrel távolabb, az éj leple alatt addigra már csendben felsorakozott a Pálffy Miklós vezetésével érkező Magyar, Német, Spanyol és Vallon alakulatokból álló közel 3 000 fős sereg, hogy azután csellel, na megy egy különleges hadászati eszköz, a patara bevetésével visszahódítsák ezt a fontos várat a töröktől." A csellel sikerült az őrök figyelmét elterelni, majd  egy nagy  durranással megkezdődött a vár visszafoglalása."


tata-2250


"Mivel a vár bevételének alapfeltétele a kapu berobbantása volt, az első legfontosabb feladat a petárda gondos elhelyezéséhez szükséges idő biztosítása volt. Ez a kényes és tegyük hozzá kockázatos feladat a törökül kiválóan beszélő Rácz Illésre és két kipróbált lovasára hárult. A török ruhába öltözött katonák bátran fellovagoltak a vár hídjára és szóba elegyedtek az őrséggel. Elmondták, hogy Győrből Budára küldték őket élelmiszerért. Most visszafelé tartanak, de mivel már hosszú ideje úton vannak, arra kérik az őrséget, hadd pihenjenek meg a vár alatt. Mivel Győrben valóban nagy hiány volt élelmiszerben, s a hajdúk is gyakran portyáztak Tata körül a kapuőrség nem találta sem szokatlannak, sem gyanúsnak az éjszaka közepén felbukkanó látogatók kérését. Miközben e beszélgetés zajlott Bernstein és emberei feltolták a vár hídjára azt a négykerekű kocsit, amelyre a petárdát rögzítették. Mivel éjszakára a vár csapóhídját felhúzták, a petárdát csak úgy tudták a kapuhoz illeszteni, ha valahogy áthidalták az állandó híd és a kapu közötti rést. Erre szolgált ez a speciálisan megépített hosszú kocsi, amelynek elülső részére a petárdát, a hátsóra pedig egy megfelelő ellensúlyt rögzítettek. Így, jóllehet az elülső rész a petárdával már a várárok fölött „lebegett”, a kocsi, a hátsó részen elhelyezett ellensúlynak köszönhetően nem vesztette el egyensúlyát, s nem zuhant az árokba."


tata-2251


"A török kapuőr nem értette ugyan minek hoznak egy szekeret a hídra, de Pálffy lovasai megnyugtatták, csak azért van erre szükség, mert félő, hogy a kóborló hajdúk az éjszaka sötétjében még elragadják tőlük az értékes élelmiszert. Nos az éjszaka valóban sötét, az őr pedig igen álmos lehetett, mert már csak akkor fújt riadót, mikor Bernstein meggyújtotta a petárdát."


tata-1611



"A petárda rendkívül egyszerű elven működött. Egy harang alakú, vastag falú bronz öntvényt lőporral töltöttek meg, s egy kb. arasznyi vastag, erősen megvasalt falapra kapcsok, csavarok segítségével szilárdan felerősítették. A fegyvert a berobbantandó kapura akasztották, és begyújtották. A töltet égése során keletkező hatalmas nyomás a falapot a szó szoros értelmében keresztüllőtte a kapudeszkákon. A gyakorlatban azonban a petárda elkészítése és alkalmazása komoly szakmai ismereteket és rengeteg tapasztalatot követelt meg."


tata-1636


tata-1775


tata-1780


tata-1890


tata-1958


tata-1712


tata-1983


tata-2023


tata-2240



Fáy Lovasnap , Pécel


Fáy Lovasnap a Kishársasban

faynap-0059



A Fáy András Mezőgazdasági, Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium idén májusban rendezte meg az iskola szakmai és elméleti munkáját reprezentáló, egész napos lovas bemutatóját, a Fáy lovas napot.



faynap-0027


Az iskola tangazdaságában, a Pécel és Isaszeg között található Kishársasban, az egész napos lovas program minden korosztály számára tartogatott érdekességeket. 
Láthattuk  legkisebbeket, a szárnyaikat bontogató tanulókat , a végzős diákokat és a sportot profi szinten űző lovasok versenyét, bemutatóját.

A kis csöppségek, bátran, büszkén mutatták meg mit tudnak a nyeregben. 

faynap-9796

A nagyobbacskák már nagyon bátrak, már egyedül lovagolnak.

faynap-9960


 A végzős diákok nagyon szép lovasbemutatóval álltak  a nézők elé.


faynap-9759


A lovászélet kemény izmokat, jó erőnlétet kíván, ezt bizonyította a végzősök és az alsóbb évfolyam versenye. Szép volt lányok!


faynap-0378


Bemutatkoztak a  western lovasok


faynap-0312


faynap-0359


Könnyek szaladtak a szemembe amikor,  a megható kis műsor keretében elbúcsúztatták a 26 éves kancát, Csodát. Sajnos sérülése miatt, be kellett fejezze iskolai pályafutását.


faynap-0468


Csoda nyugdíjba vonul, kíméletes munka vár rá, és   reméljük még nagyon sok gyermek fog ülni a hátán.


faynap-0470


A csodaszép mén, Galois, egy  francia telivér, péceli  küldetését eredményesen teljesítette.


faynap-0494


Galois szerelmének gyümölcse, e csodaszép kiscsikó:


faynap-0486

A mamával

faynap-0482

Délután izgalmas agility  bemutatót láthattunk.

"Az agility egy olyan kutyás sport, amely minden kutyafajta számára nyitott ( társasági kutyák és keverékek számára is ) .

Eleinte célja a show, a szórakoztatás volt, később versenysporttá vált. A verseny a díjugratáshoz hasonló. Egy pálya 15-20 akadályból áll, amelynek sorrendje és útvonala versenyenként különbözik, a bíró határozza meg. "


Agility-0584

Nagyszerű látvány volt a fogathajtók versenye,  bemutatója.

fogatok-0866

A nap végére maradt a  legizgalmasabb versenyszám, a díjugratás.
Csodálattal néztük ezeket a bátor gyerekeket. Volt, hogy a ló úgy döntött nem ugrik, vagy leverte a lécet, nekem külön kihívás volt elkapnom a pillanatot. Minden egyes ugrást végig izgultunk, szurkoltunk és nagyon jól éreztük magunkat!
Köszönet érte minden résztvevőnek!
Nagyszerűek voltatok!

ugratás-1237

ugratás-1402

Képeim:

A délelőtt:

https://flic.kr/s/aHskb9M4A1

A fogathajtás:

https://flic.kr/s/aHskbNwQST

A díjugratás:

https://flic.kr/s/aHskbWudsS

Az agility:
https://flic.kr/s/aHsk8fnhHK

Hársas tanüzem
videó: Lovász Margit

Vajdahunyadvár II.

Magyarország ezeréves építészettörténetének gyűjteménye is a városligeti Vajdahunyadvár. "Különleges egységekben mutatja be a román, a gótika, a reneszánsz és a barokk stílus magyarországi és egyben európai jellegzetességeit. Az erdélyi gótikus vajdahunyadi vár kínálta az épületcsoport fő motívumát, ezután kapta az elkészült épületcsoport a nevét: „Vajdahunyadvár"." forrás



"A főbejárati kapun átlépve a látogató XVIII. századi, Mária Terézia királynő korabeli barokk kastéllyal találja szembe magát. A főhomlokzatot a nagy, íves záródású ablakok közt a barokk stílusra jellemző burjánzó épületplasztika, domborművek, szobrok sokasága borítja." forrás: Rosch Gábor építészettörténész




A Jáki kápolna a román épületcsoport része. A hátsó tó felőli oldalán a különleges teraszokat rejtenek a fák.



A kerengő ablakait lassan befutja a borostyán.



A  Kaputorony és az Apostolok tornya ma már megnyílt a látogatók előtt.




http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/article.php?article_id=806






Terény, Hunnia Csipkemúzeum








2011. 07. 23.-án nyílt meg  Terényben a Hunnia Csipkemúzeum. A múzeum bemutatja a különböző magyar csipkefajtákat, a csipkeverés technikáit, a Hunnia csipke születését, kibontakozását, virágzását. A látogatók megnézhetik, hogyan készül ez különleges, és sok odafigyelést igénylő csodálatos kézimunka. A múzeum gyűjteménye családi örökség. 






A csipke kialakulásáról:
"A varrott szegélyből alakult ki a varrott csipke, mely először a Kr. u. 7. században jelenik meg. Őse az áttört hímzés, melyet a középkortól kezdve használtak templomi terítőkön.



A másik ága a csipkekészítésnek a vert csipke, mely szálak összefonásából keletkezett, valószínűleg a makramé továbbfejlesztése. Ennek fajtái: a fonott csipke, amivel egyszerű, geometrikus mintákat hoznak létre; a vászonkötéssel készült csipke, mely szalagos mintájú, lapos (ehhez tartozik a Hunnia-csipke is), illetve a díszháló csipke.

Magyarországon minden lentermelő vidéken elkezdtek háziiparszerűen foglalkozni a csipkekészítéssel. Főkötőket, kötényeket, lepedőket (nász-, halotti- és mindennapi használatra szánt lepedőket egyaránt), törölközőket és egyházi terítőket díszítettek vele."






A Hunnia csipke "megalkotója Fáy Aladárné született Edvi Illés Gizella, aki 1871-ben született, a Nógrád megyei Tolmácson. Ifjú gyermekkorától kezdve kézimunkázni tanult. Bántotta, hogy a magyar lányok, asszonyok csupa külföldről jött minta alapján készítették kézimunkáikat, mintha valódi magyar minták nem is lennének."








"Fáy Aladárné elkezdte átültetni a magyar népművészet formakincsét vert csipkévé. Elsőként (a „tulipán”-mozgalom hatására) egy tulipános zekét készített.

Ez két szempontból is rendkívül jelentős: az addig túlzottan kötött vertcsipke-technológiát tovább tudta fejleszteni egy szabadabb szálvezetésű technikává, mellyel bármilyen forma elkészíthetővé vált. Ez a korábban lehetetlennek tartott formai szabadság megnyitotta az utat a sárközi főkötő, a tulipános láda, a matyó hímzések rózsái és a Somogy megyei pásztorfaragások páva motívumai felé.

Fáy Aladárné egyik tanítványa, Möller Istvánné 1936-ban csipkeverő telepet létesített Kőröstarcsán, melynek leghíresebb alkotása a Horty Istvánné részére készült díszruha köténye és fátyla."










A Hunnia-csipkében megtalálható a bimbó, a rózsa és a tulipán motívum.
A bimbó a fiatal lányt jelképezte. 
A rózsa
"A görög mitológiában Adonisz, Aphrodité kedvesének halálakor találkozhatunk vele, az ő véréből fakadtak az első vörös rózsák. Így lett a halálon túli szerelem és az újjászületés jelképe.



Emellett a hallgatás jelképe is, mert Dionüszosz lakomáin a résztvevők rózsakoszorút kaptak, hogy lehűtse a bor keltette forróságot, és megvédjen attól, hogy titkokat fecsegjenek ki. A keresztény szimbolikában ezért került ötszirmú rózsa a gyóntatószékekre – a gyónás „sub rosa”, a rózsa alatt, vagyis a hallgatás pecsétje alatt történt. A rózsát is azonosítják még a nővel , ismert például a kedves megszólításaként is"


A tulipán:



"A nőt rendszerint virág szimbolizálta. A „tulipán” motívum elnevezése tulipánt, vagyis egy betűvel több, mint a virág neve. Erősen stilizáltan ábrázolták, nem annyira virágra, mint inkább két egymásnak fordított S betűre hasonlít. Ez emlékeztethet egy szülő nőre, és így a női nemi szervet jelképezi.
Öcsémnek jöttünk menyasszonyáért
Mégpedig egy ékes drága tulipántért
(Nagykend, kikérő vers)" 
forrás:http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/ylada00.htm





Fáy Aladárné így ír a készítéséről:

„A munka azonban sokkal nagyobb pontosságot igényel mint bármely más csipkénél. A szálakat állandóan feszesen kell tartani, hogy sehol ne lazuljon meg a szövés, de nem szabad oly hirtelen meghúzni, hogy a szál elszakadjon. Úgy kell fogni, mint a jó vérű lovat és oly biztosan, mint a jó kocsis. Érzés és gyakorlat szükséges ehhez. A pontos munkán múlik itt minden.” 
(Magyar Iparművészet 1936. 5-6 szám)/ 
forrás: http://csipkemuzeum.com/a-hunnia-csipke/jellemzoi/








A múzeumban szebbnél, szebb csipkéket láthatunk,  és bepillanthatunk a csipkekészítés fortélyaiba is.













A múzeum Terény községben található, ha tehetik, látogassák meg!
Nagyon kedves fogadtatásban lesz részük.





Képeim:




Forrásaim:

http://www.erikanet.hu/oldal.php?func=1&menupont_id=6480&objektum_tipus_id=10&objektum_id=691782

http://csipkemuzeum.com/muzeum/a-kiallitasrol/
http://www.doksi.hu/get.php?lid=8387
http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/ylada00.htm

Megközelíthető:

Terény Budapesttől ÉK-i irányba 80 km-re, Balassagyarmattól D-re 22 km-re fekszik.






http://csipkemuzeum.com/kapcsolat/megkozelithetoseg/



Acsaújak, Prónay-Patay kastély

"Az acsaújlaki kastélyt 1907-1910 között építtette a magyarországi evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője, báró Prónay Dezső lánya, Iphigéne és újdonsült veje, Patay Tibor vármegyei főispán számára a Sápivölgyi majorban.1986-ban az egyik legelső hazai kastélyszállóként nyílt meg, majd a rendszerváltást követően magántulajdonba került "
A kastély látogatható. Igénytől függően, minden órában indul idegenvezetés, ahol részletesen megismerhetik a kastély múltját, jelenét. 
http://acsaikastely.hu/





A család történetéből:
" A Prónay család Turóc vármegye legrégibb előkelő nemes családjainak egyike. Első ismeretes törzse 1279-ben, IV. Béla királytól szerezte birtokát, Tót-Prónát. A család tagjai már akkor kitűntek vitézségükkel és innentől kezdve egészen a XX. századig vármegyei és országos hivatalokat viseltek.





A nemzetség több bárói és nemesi ágra oszlik. I. Prónay Gábor nevéhez fűződik a legvagyonosabb, Pest vármegyei bárói ág megalapítása, akit Mária Terézia 1770-ben fivérével, Lászlóval, együtt bárói rangra is emelt. Prónay Albertet 1860-tól koronaőrnek választották, így a család a királyi koronát is őrizte. I. Prónay Gábornak köszönhetően hatalmas könyvtárra tettek szert, ahol olyan régiségek is helyet kaptak, mint Báthori István és Bethlen Gábor kardjai, Apafy Mihály fejedelem ostáblája. A XVI. században áttértek az evangélikus hitre. Ettől kezdve jelentős tevékenységet fejtettek ki az evangélikus egyház és a hitélet szervezésében is."
forrás: 





"Különleges történetekben bővelkedik a kastély múltja. A báró mindent helyben akart megoldani az építkezés során, így helyi téglából emelték a falakat, amelyeket cigányok vertek illetve égettek. Csővár településen kitermelt mészkőből, illetve romhányi kőből építették a kastélyt helybéli iparosemberek. 1910-ben alakították ki a kastélyt körülölelő parkot, ahová a báró felvidéki birtokaikról telepítettek át rengeteg növényt. A báró jószívű volt, az egyik tehenész tehetséges gyerekét is taníttatta, aki később két doktorátust szerzett. 




A kastély első úrnője, Ifigénia fiatalasszonyként kapta meg a birtokot. 92 esztendőt élt, és az acsai evangélikus templom kriptájában van eltemetve. Három fiúgyermeke szintén hosszú életűnek bizonyult: egyikük 101 évet élt, a másik 99 évesen hunyt el," a legfiatalabb fiú, Patay Pál régészprofesszort 2014 decemberében köszöntötték 100. születésnapján. http://mult-kor.hu/100-eves-patay-pal-regesz-20141208








Martonvásár, Brunszvik-kastély és park

Martonvásár egy kisváros Budapest és Székesfehérvár között. A Város nevezetessége a Brunszvik kastély és a körülötte lévő gyönyörű angolkert. 

Martonvásár

A kastélyban találjuk a Beethoven múzeumot. A városban láthatjuk az ország egyetlen Óvodamúzeumát.


"Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély mai külseje az 1870-es neogótikus stílusú átépítéskor alakult ki. Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt. "
forrás  http://www.martonvasar.hu/news.php?readmore=54#