Csákvár-Fornapuszta

A Vértes röghegység lábánál, egy hatalmas sík terület a Zámolyi medence tárul elénk.

 „ A medence szélén terül el Fornapuszta környékén, a Csíkvarsa, Ülőkút, Nagytó rét elnevezésű nádas-zsombékos vizenyős terület, amely jellegzetes növény-társulásaival és madárvilágával  védett terület.”

“A Geszner-ház a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány központja. Az épületben bemutatóközpont, kutatóház, oktatóközpont és a Vértes csodálatos világát bemutató kiállítás található. “

”A természeti és kultúrtörténeti értékek megismerését háromdimenziós életképek, gyűjtemények, fotók, grafikák segítik.”

“A Dohányos-ház az Esterházy-

kép: http://www.provertes.hu/

uradalom valamikori fornai majorságához tartozó cselédház volt, amely nevét az itt lakó dohánytermesztőkről kapta. Az 1912-ből származó épület helyén az 1760-as években még csárda állott, az egykoron virágzó marhakereskedelem dél felé irányuló útvonala mentén.”

A ház specialitása a Csíkvarsai Csípős Csodafalat és a Csíkvarsai Zimankós csemegeszalámi a magyar szürkemarha húsából készült. A kóstoló mellé különböző erdei gyümölcsökből, gyógynövényekből készített különleges pálinkákat fogyaszthatnak a vendégek. Szerepel a kínálatban a  Csákvári asszonyfektető,  vadkörte, vadcseresznye, berkenye, és természetesen a hagyományos barack és szilvapálinka is. Az ízletes szürkemarha pörkölt után pedig, a jó bor mellett, az erdei gyümölcsökből készített szörpök is fogyaszthatók. A kiadós ebéd után, a jó levegőn lovaskocsival, pusztabusszal utazhatják körbe a vidéket, közelről láthatják a legelésző gulyát, az őshonos magyar állatokat.  A fogadónál különleges népi játékokat próbálhatnak ki a vendégek.

forrás: http://www.provertes.hu

Csákberény

Csákvárról, a főúton nyugat felé haladva  Csákberénybe jutunk. 

A  települést már a Vértes hegyei  ölelik körbe, a völgyből a két templom tornya emelkedik az ég felé, a háttérben, az erdővel borított  hegyoldalak magasodnak. Csendes utcácskákban nagy tisztaság, gondosan megművelt kertek, takaros udvarok fogadják a látogatót. 

A Vértesről:


A Vértes hegységet elsősorban triász mészkő és dolomit építi fel.


A Bakonynál jóval alacsonyabb (487 m), területén barnakőszén-, illetve bauxittelepek találhatók.


A síkság és a hegység találkozásánál rendkívül változatos domborzati viszonyok, a klímahatások eredményeként ritka gazdag élővilág figyelhető meg. A hófehér dolomittömbök tagolta hegyoldalak déli peremét sziklagyepek és karsztbokor erdők borítják. A völgyek északi oldalán magashegységet idéző, alhavasi jellegű növényritkaságok rejtőznek.

A képek a csákberényi erdőben készültek, néhány útszéli virág, gyűjtögető rovarok és látképek egy vadlesből. 

„Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett.” (Wass Albert)

forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9rtes_(hegys%C3%A9g)
Térkép:

Nagyobb térképre váltás

Csákvár, Eszterházy kastély

Jártak már Csákváron? Átutazóban sokszor megfordultam erre. Minden alkalommal megálltunk a főúton a cukrászdánál, ahol igazán finom fagylaltok, és sütemények készülnek. Sokat versenyeztünk a környéki hegyekben. Most egy napsütéses májusi hétvégén, alkalmunk adódott a kastély parkjában tájfutni, sétálni és pihenni. 

Csákvár Nagyközség Fejér megye északi részén a Vértes hegység délkeleti peremén található. A községhatárt a Vértes röghegysége alkotja, délre a Zámolyi medence fekszik.

A hegyvonulat déli oldalának dolomitlejtőit változatos szubmediterrán erdős-sztyepp borítja. Jellegzetes fajai a keleti gyertyán, molyhos tölgy, hegyi juhar, nagylevelű hárs. A hegyvidéket gyertyános tölgyesek, cser tölgyesek fedik. „ A sziklagyepek jellegzetes fajai a kövirózsa, István király szegfű, magyar gurgolya, gímpáfrány, cserszömörce. A Vértes Tájvédelmi Körzet botanikai-geológiai tanösvényén tanulmányozható a vidék faunája és flórája. Az erdők vadban gazdagok. Ritka ragadozói a parlagi sas, kígyászölyv, kerecsensólyom, vadmacska. A medence éghajlata alföldi, kontinentális. Napfénytartamban hazánk második leggazdagabb tája.”

Egy kis történelem:
Anonymus krónikája szerint a magyarok a honfoglalás után telepedtek le ezen a területen. Árpád fejedelem Előd vezérnek adta vitézségéért a Vértes keleti részét. Előd fia Szabolcs várat építetett, melyet unokája Csák örökölt. A nemzetség hosszú időn át élt ezen a birtokon, innen a Csák-vár elnevezés. Több birtokváltás után 1629-ben Gróf Esterházy Miklós nádor tulajdonába került a birtok. Kastélyt, templomot építettek, virágzó gazdaságot működtettek. 

A kastély építését 1760- 65-ben kezdték meg, 1778.-ban a fertődi kastély mintájára Fellner Jakab tervei alapján, barokk-rokokó stílusban. Az 1810-14-es földrengések után Charles Moreau tervei alapján a Versaillesi kastély mintájára klasszicista stílusban építették újjá. A hátsó udvari homlokzat eredeti állapotban maradt. A kastély 365 helységből állt. A főbejárat előtt dór oszlopos kocsifelhajtós oszlopcsarnok fogad. A hátsó homlokzatot a park felőli oldalon a mellvédet 4 db korinthoszi oszlop tartja, melyen két griffmadár tartja az Esterházy család címerét.

A kastélyban ma kórház működik.

A kastély körül a csodaszép park kellemes környezetet biztosít a kórházban gyógyulók számára.  A kastély parkja klasszicista angolpark. Közel 400 féle fafajtát ültettek, ma is láthatók a mediterrán fenyők, a 200 éves platán, és a gesztenyefák. A család tagjai különböző családi ünnepekre, évfordulókra a kert félreeső pontjain különös formájú kerti lakokat, emlékműveket, építettek, ajándékoztak egymásnak. A kor akkori ízlésének megfelelő építményeket Pietro Rivetti olasz festő képeiből ismerhetjük meg. A park helyreállítása során már elkészült a Szt. háromság szobor, a Napóra, és a műbarlang. A park szabadon látogatható.

Napóra

A műbarlang

Forrás: http://www.csakvar.hu

térkép:

Nagyobb térképre váltás

Pusztamarót

Pusztamarót történelmünk tragikus eseményének helyszíne. A mohácsi csatavesztés után ezen a helyszínen is kegyetlen pusztítást folytatott a török sereg. A leírások szerint 25 000 ember lelte halálát, ill. került rabszíjra. A csata helyszínét ma is „Emberölő völgy”-nek nevezik. A falu a 70-es években teljesen elnéptelenedett. 
Ma már csodaszép kirándulóhely, a táborozókat a Marót-hegyi Sólyomfészek várja. A nagy rét kiválóan alkalmas szabadtéri családi vagy közösségi programok megvalósítására. Kiépített szalonnasütő helyeken sütögethetnek, ha esik az eső megvéd az esőház. Az erdőben tavasszal bőven terem a medvehagyma, amely erős fokhagymához hasonló  illatával dúsítja a levegőt. 

 A réten az emlékmű Kovács György szobrászművész alkotása 2003-ban készült el.

„Az emlékmű vörös mészkőre kirakott körre épült. A kört a középponttal hat küllő köti össze, a hatosztatú napkerékre, mint ősi keleti motívumra és a szekértáborra utalva. Ennek kerületén helyezkednek el az egyes elemek. A kör közepén boltozattartó pillér emelkedik, melynek testén megelevenedik a történet: A látogatóval szemben a lelki vigaszt nyújtó szerzetessel, tőle balra a feleségét mentő Dobozi Mihály, majd az Árpád-házi királyaink címerét tartó harcos, kit temetési jelenet követ, majd gyermekét mentő asszonnyal zárul a kompozíció. A pillér feljebb fává alakul, közepén az áldozatból kinövő élet folytatásának elemi parancsát jelképező virággal.

A kör közepén álló pillérek az áldozatok előtt fejet hajtó utódok, egyúttal az életfa kisarjadó ágai. A két hátulsó pilléren pergamenek jelennek meg Kisfaludi Károly „Mohács” című költeményéből vett idézettel. Ezekről indul a múltat a jelennel összekötő két boltív, ugyancsak az életfa ágaira emlékeztetve. A jobb oldali pilléren motívumként megjelenik a menekülőkkel tartó pálos szerzetesek jelképe, az íves egyenlő szárú kereszt. A bal oldali pilléren pedig az emlékhelyet kialakító erdészek tölgyfalevél jelképe. A felépítmény anyaga: süttői mészkő.”

Táj és természetföldrajz

„A Kelet-Gerecse kistáj Komárom-Esztergom megye területén helyezkedik el. Domborzata szerkezeti árok, hegyközi medence töréses szerkezet,  kiemelt fennsíkokkal. A tető fennsíkja 600 m fölé emelkedik, melyet karsztosodó mészkő épít fel. Táj. és  természetföldrajzi adottságai folytán elsősorban erdőgazdasági hasznosítású terület. Növényzete Pilis-Gerecse flórajárás, melynek erdőtársulásai között a bükkösök, gyertyánosok, kocsánytalan tölgyesek, cseres kocsánytalan tölgyesek és karsztbokor erdők váltakoznak, melyben az irtásrétek gyakorisága 5 %-os. A lágyszárú fajok között fellelhető a nagyvirágú ibolya, pirosló hunyor, hölgymálfélék. Erdőgazdasági tájban zömében időskorú keménylombos állományok uralkodnak. Talaja közel 85-90%-ban mészkövön képződött rendzina és 10%-a az eróziós völgyekkel tagolt medencében a barna erdőtalaj. Fizikai összetétele vályog, kedvező vízgazdálkodási tulajdonságokkal. A táj, a Gerecse Tájvédelmi Körzet része, ahol a kirándulóturizmus természeti feltételei sajátosan gazdagok.”

Kis-Pisznice 

Pusztamarót története:

„Történelmünk egyik legtragikusabb eseményének helyszíne, ahol a mohácsi csatavesztés után a legnagyobb ellenállásra került sor a törökkel szemben. A Gerecse lábánál a XIII. szd-ban feltűnő Marót falu eredetileg a Tardos nemzetségbeli Maróti nemeseké, a XIV. szd-ban a Bajóti családé volt, majd királyi tulajdonba került. 1388-ban Zsigmond király az esztergomi érsekségnek adományozta. Az érsekség a XIV. szd. végén vadászkastélyt épített a falu közelében és halastavakat létesített a völgyben.A mohácsi csatavesztés, majd Buda várának elfoglalása után a törökök végig pusztították egészen Győrig a Dunántúl északi részét. A természet által jól védett Marót térségében sok menekült - köztük a mohácsi csatából visszatérő katonák - és a környék megyéiből származó lakosság sáncolta el magát. A szekérvárral is megerősített település 3 napon át hősiesen védekezett a törökökkel szemben. A törökök végül Budáról hozott ágyúkkal törték meg a védők ellenállását. A leírások szerint 25 ezren estek el vagy kerültek rabszolgaságba ezen a helyen. Feljegyezték Dobozi Mihály Fejér megyei kisnemes esetét, aki lovára kapta feleségét, Farmosi Ilonát és úgy próbált menekülni az őt üldöző török csapat elől. Amikor a kettős teher alatt kifáradó ló roskadozni kezdett, neje könyörgött, hogy ölje meg őt, nehogy török kézre kerüljön, maga pedig meneküljön. Mikor az üldözők már majdnem utolérték őket, a nő hirtelen leugrott a lóról, de férje nem akarva elhagyni őt, inkább keresztüldöfte kardjával, maga pedig hősiesen harcolva esett el. Vida József szép verse erről az emlékhelyen olvasható. A kegyetlen csata emlékét napjainkban is "Emberölő-völgy"-nek nevezik. Az egykori falu helyén kialakult Pusztamarót település az 1970-es években néptelenedett el. „

Megközelítés:

Pusztamarótra eljutni a következő útvonalon lehet: gépkocsival
Budapestről a Budakeszi – Páty – Zsámbék – Szomor – Bajna útvonalon, Bajnától Nyergesújfalu felé kb. 5 km után elágazás balra (Ny-ra). Innen az erdészeti úton Pusztamarótig.

Kiránduláshoz: 2012 Tipo kupa tájfutótérképei

Forrás: 

A réten található tájékoztató táblákról rögzített ismertetők.

http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.com/2009/11/tajfutas.html

Nagyobb térképre váltás

Anyák napjára

Felhasznált elemek:
Bóbita Designs
 http://bobita-scrapbook.blogspot.com/

Mesés hétvége a Szurdokban

 Amíg a felnőttek az erdőben tájfutótérképpel futottak, a gyermekek mesetérképpel tekereghettek a Szurdokban.

 Első ízben találkoztunk a gyermekverseny ilyen érdekes és kalandos megrendezésével. A program a gyermekek körében nagyon nagy sikert aratott. A bátor kis kalandorok térképpel a kezükben indulhattak útra. A Mogyorós- árokban szalagozott út vezetett. Útjuk során találkoztak a jóságos boszorkánnyal, Koponyai Monyóval, kedves tündérekkel. Eljutottak a királyi várba, a sziklafalnál útjukat állta a sárkány, kivel meg kellett küzdeni. A meredek partoldalon kötél segítségével mászhattak ki a patakmederből. Amikor megtalálták az égigérő fát, a meredek ösvény a hegytetőre egyenesen Tündérországba vezetett.

 Ez valóban tündérország, nem kell más csak egy kis képzelet. Alattunk a mély

völgy, meredek hegyoldalak, sziklák,  körben a Pilis csúcsai emelkednek a magasba. A kis ösvény a gerincen tündérország kapujához vezet, s ha jól figyelsz a kapu kitárul. Madarak csicseregnek, készítik fészkeik, s szerelmes trillákkal udvarolnak kedvesüknek,  a fűben apró bogarak, virágok nyílnak szerte, s lassan bontják lombjukat az égig érő fák. Virágba borultak a fák, s méhecskék zümmögnek körülötte. A tavaszi szellő lágyan cirógatja ágaik, de lehet, hogy a tavasz tündérek tánc közben simogatják az illatozó szirmokat? Leülsz kicsit, figyeled a sok apró csodát. Látod milyen szép! Nem mese, áprilisi valóság.

A kis kalandorokat a hegyről lefelé még néhány próbatétel várta, a meredek kanyargós csodaszép ösvényen lefelé haladva  élérték ismét a völgyet. Itt a madárcsicsergést, a patak csobogása és a sok kis kalandor csacsogása kíséri. A próbát hősiesen teljesítő sereg pedig jutalmat kapott a szervezőktől, a legfontosabb a királyi pecsét volt, amit egy kicsi lány büszkén mutatott nekem, az üveggolyó a zsebében lapult.
 -Tudod kardoztam a sárkánnyal, át kellett menni a fahídon is,  és volt boszorkány, és ott volt a Koponyai Monyó is.:) -sorolja sietve, boldog mosollyal csöppnyi arcán.

„A Napkeleti Király Próbája

Hol volt, hol nem volt, a régi világban, az Óperenciás 

tengeren is túl, még talán az Üveghegyen is túl, volt 

egyszer egy Napkeleti Király. Ennek a Napkeleti 

Királynak az erdejében állt egy gyönyörű nagy szál 

cserfa, annak volt hetvenhét gyökere, hetvenhét ága. 

A hetvenhét gyökerén állott hetvenhét sárkány, a 

hetvenhét ágáról lógott hetvenhét mennyei furulya.

Történt egyszer, hogy a király legkisebbik lánya reggeli 

sétálása közben arra lett figyelmes, hogy a cserfán 

mind a hetvenhét furulya olyan zenébe kezdett, mihez 

fogható gyönyörűséget ő még bizony sosem hallott. 

Úgy belefeledkezett a zenehallgatásába, hogy táncra 

is perdült ott a harmatos fűben. Szökkent, perdült, 

ritmusra tipegett, ti-ti-tá, tá-ti-ti, lejtett balra , 

lejtett jobbra, talán még cigánykereket is vetett. 

Egyszóval magas jókedve volt  a Királylánynak. 

Ahogy így táncolt nem számolta a perceket, de bizony 

még az órákat sem. 

Olyan vidám volt, hogy meg is feledkezett arról, 

hogy mire a nap delelőn jár, ő már otthon szokott 

lenni ebédre. Mikor megéhezett a nap már jóval túl 

volt a delelőn. Nosza szaladt vissza a palotába, 

odaérve megigazgatta a ruháját, hátrasimította a 

haját.De jaj- kiáltott fel megrémülve: Hol a gyönyörű 

nyakláncom  a sok színes gyönggyel?! Szakadatlan

 sírásba kezdett a Királylány:

 mondta is az apjának : biztos a sárkányok lopták el a

nyakláncot. Innentől fogva nem mosolygott a leány és 

gyászba borult a palota. Látva ezt a Napkeleti Király a 

szélrózsa minden irányába elküldte követeit: 

keressenek olyan legényt vagy leányt, aki visszahozza 

az elveszett gyöngyöket és vele a királyi udvar jókedvét! 

Aki a nyakláncot visszahozza azé lesz fele királysága 

és a Királylány keze.

 Jöttek is a próbatevők a palota udvarába, hogy 

megmérettessenek a nagy feladatban és elnyerjék a 

Királylány kezét.”

Kedves Olvasó !

Ha kedvet kaptál a mesetekergéshez, máskor is megteheted. Remélem a program rendezői, még nagyon sok kalandos gyermektájfutást szerveznek, és sok kicsiny gyermek büszkélkedhet a királyi pecséttel.

Elérhetőség: https://www.facebook.com/pages/Bailavidrum/285948214784319

http://postas.mtfsz.hu/postaskupa/

https://www.facebook.com/events/257429367677119/

A versenyen résztvevők beszámolója:

Régebbi bejegyzésemből kiderül: hol található a Szurdok? Mit lehet tudni a völgy kialakulásáról? Milyen a völgy, ha ömlik a víz?
Pilisszentkereszt: Szurdok

Képek, rövid videók a völgyből:

Vérteskozma

A Vértes hegység - a krónikák szerint - az eldobált német lovagi páncéloktól kapta nevét, melyeket III. Henrik német császár 1051-es vereségekor hagytak el a katonái. „Miután tehát András az ország koronáját fölvette, a bajorokkal, csehekkel és lengyelekkel mint mondják hadat folytatott, kiket harczolva legyőzvén, mint mondják, három évig adófizetőivé tett. Miért is Henrik császár Bodajkig lejővén öt hónapig ostromolta Fejérvár városát, hol végre erejében és hatalmában, mint mondják, úgy megfogyatkozott, hogy németei és olaszai sátraikban éjtszaka magokat elevenen eltemették; mert a magyarok a sötétben táborukba nyomulva nyilaikkal kegyetlenűl öldöklik vala őket. Végre a császár megbánva dolgát, András királytól és a magyaroktól bocsánatot kezde kérni, úgy hogy minden terhét Magyarországon hagyja lovain kivűl, és esküt tesz, hogy soha sem maga sem utódai Magyarország ellenségei gyanánt Magyarországba nem lépnek .”-írta Kézai Simon Mester a Magyarok krónikáiban. 

Vérteskozma története:

"A birtokleveleken először 1329-ben említik Cusmát mint lakott pusztát. 1733-ban Eszterházy József protestáns szlovákokat telepített, 1742-ben az elvándoroltak helyére németeket hívott.  1747-ben  fatemplom és plébánia épült. 1750-ben már 400-500 fő élt a faluban  és már iskolája is volt."

"1779-ben felszentelték a kőtemplomot Szt.Kozma és Damján tiszteletére.  A falu lakói föld- és erdőművelésből, faszén- és mészégetésből éltek. A templom mai formája 1834-ben alakult ki. Ebben az időszakban szabadkéményes, mestergerendás, famennyezetes kétszobás lakóházak épültek gazdasági épületekkel. 1908-ban az addigi Kuzmapuszta önálló községi jogot kapott Vérteskozma néven. 1928-ban összevonásra került a szintén németajkú Gánt községgel."

"1944 karácsonyától a nyíregyházi huszárok és a szovjet katonák között 3 hónapos csatározás folyt, amely  jelentős véráldozattal, anyagi és  épületkárokkal járt. A háborút kitelepítések követték. 1946 május 18.-án a lakók háromnegyedét  telepítették ki Németországba, mindössze egy 25 kg-os csomagot vihettek magukkal. A kényszerített telepítések még 1948-ban is folytatódtak. 

 Az 1950-es években az üres házakat  munkáscsaládok kapták meg. A tatai szénmedence biztos megélhetést nyújtott az ideköltözőknek. A családok idővel a környék városaiba költöztek, így a falu lassan ismét elnéptelenedett. Az 1970–es évek elejétől, főleg nyaralóházaknak vásárolták meg a faluban a  házakat, telkeket. 1992-ben emlékművet emeltek a kitelepítettek, meghurcoltak emlékére. A templomkertben  a kopjafát 2006-ban állították a II. világháború áldozatainak emlékére."

Nagyon szép üdülőfalu alakult ki, az új épületek szépen belesimulnak a környezetbe, a régi lakóházak felújításánál megtartották a régi parasztházak építészeti jellegzetességeit. A faluban sétálva kicsiny "múzeumfaluban" érezhetjük magunkat. Az 1742-ben épült lakóház, a régi megkopott kerítések, a kerekes kutak, a gémeskút  őrzik a múlt titkait.

 Tavasszal a falu újra éled, sétáló turista csapatok, vidáman kerékpározó gyerekek hangja vegyül a tavasznak örvendő madarak csicsergése közé.  A falu előtt kezdődő szépséges völgyben műút vezet, így gyalogosan, kerékpárral, kerekesszékkel is kellemes túrák tervezhetők. 

Információ:

http://verteskozma.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=47&Itemid=70

Dömörkapu /Szentendre/

Amikor vége van a télnek és az első tavaszi napsugarak ébredésre késztetik a természetet, jólesik kimozdulni otthonunkból. Az első tavaszi kirándulásom Szentendrére a Bükkös-patak völgyébe vezetett. Az autóbusszal, gépkocsival könnyen megközelíthető Dömör-kapu valamikor kőbánya volt, innen drótkötélpályán szállították a köveket Szentendrére a HÉV- állomásra. A parkolótól pár méterre találjuk a szoros, természet alkotta csodaszép látványosságát, a vízesést. A vízhozamtól függően a patak több részre szakadva ömlik le az andezit-, bazaltsziklákon, majd újra kicsiny patakban egyesülve békésen folytatja útját.

Felfelé haladtunk a patak mellett, majd a kék kereszt turistajelzés segítségével felsétáltunk az 587 méter magas, Bölcső-hegy oldalában fakadó Lajos-forrásig.  A forrás XIV. században Nagy Lajos királyunkról kapta nevét, aki gyakran vadászott itt. A szerbek "dobra voda" jó víz néven emlegetik, van is sorban állás, palackokban viszik a vizet a környékbeliek. A mellette található réten padok, szalonnasütőhelyek  fogadják a turistákat. 

Visszatértünk a Bükkös-patak völgyébe. Az őszi takaró alól már kibújtak az első hóvirágok, s az egyik nyakában az őszi levélkét vitorlaként lengette a langyos szél. 

Donászy Magda: Hóvirág

– Hóvirágom, virágom,

mi újság a világon?

– Véget ért a hosszú tél,

simogat az enyhe szél,

melegebben süt a nap

újra szalad a patak.

Hallottam a cinegék

kikeleti énekét,

tavasz jár a határon.

–  Ó, be szép ez virágom!

A patak mellett több pihenőhely található. A völgyből hosszabb-rövidebb túrákat tervezhetnek. Az erdei műúton kerékpárral, babakocsival, és kerekesszékkel is biztonságosan közlekedhetnek.