Pilisszentkereszt, Dera-patak szurdokvölgye

A pilisszentkereszti szurdokvölgy, sokak által ismert kirándulóhely. Főleg tavasszal érdemes felkeresni, ilyenkor, még sebesen zubog a patak, nyáron sajnos előfordul, hogy nincs benne víz.

Bevallom nekem is kedvencem, ez a viszonylag rövid kb. egy kilométer hosszú völgy. Apró kis vízesések, hatalmas sziklák, a vihar döntötte fák várják a kirándulót. 

A turistaút, 

a szurdok mélyén a fahídjaival, igen romantikus és kalandos sétát biztosít

, miközben a tájékoztató táblákról  geológiai tudásunkat bővíthetjük. 

Mindenkinek ajánlom, egy kellemes, kalandos túra, visszafelé pedig, a sziklák tetején , egy mesebeli ösvény vezet "tündérországba". Itt hallhatod a madarak csicsergését, a völgyből a patak csobogását és láthatod a környező hegyek csúcsait.

"A szurdok geológiai értékét elsősorban az adja, hogy a patak által kivájt völgy meredek falai kiválóan feltárják a földtörténet középkorának triász időszakában képződött Dachsteini mészkő formáció vastag padjait. E formáció kőzetei építik fel a Pilis-hegység uralkodó részeit, de igen fontos szerepet játszanak a Dunántúli-középhegység egészének felépítésében is.

A szurdokban egy geológiai-botanikai tanösvény mutatja be e sajátos kőzet alapvető jellegeit, melyek képződésének körülményeiről is árulkodnak, továbbá azoknak a tektonikai mozgásoknak a nyomait, amelyek a kőzet feldarabolódásához, a rétegek kibillenéséhez vezettek, a törések menti karsztos üregek kialakulását és a jelenben is folyó geológiai folyamatok nyomait." forrás 

élővilág

szirteken

Képeim :

https://picasaweb.google.com/105168808662309847112/PilisszentkeresztDeraPatakSzurdokvolgy?authuser=0&feat=directlink

Megközelítés : A pomázi HÉV állomástól rendszeres autóbuszjárat közlekedik Pilisszentkeresztre. A faluból, az országos kék turistaút vezet a Szurdokba. Közúton a Pomázról Dobogókő felé haladva a falu, előtt balra található a leágazás.

http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu/2011/04/pilisszentkereszt-szurdokvolgy.html

http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu/2014/03/szurdok-volgy-pilisszentkereszt.html

Pákozd-Sukorói Arborétum

Az arborétum 96 hektáros területén 250 darab fa-, és cserjefaj, és sok lágyszárú növényt figyelhetünk meg. 

A Tájmúzeumban kisebb kiállítást tekinthetnek meg a vidék kultúrtörténetéről, a vidék természeti képéről. 

Az ismertetők segítségével  környezetismereti, földrajzi és vízrajzi ismeretekkel bővíthetik tudásukat.

 A kis tó mentén játszóterek, sportpályák várják a látogatókat. Fedett pihenőhelyek, tűzrakóhelyek szolgálják a kikapcsolódni vágyók kényelmét.

képeim:
 

Pákozd-Sukorói Arborétum /2015 őszén

Megközelítés:

Sukoró, Ingó kövek

Sukorón, a  község határában különleges kőhalmazokat találunk.

Gyapjaszsák (ingókő) Meleg-hegy

"Ingókő: sajátos kőzetpusztulási forma. Alig kiegyensúlyozott, vagy annak tűnő kőtömb néhány másik tetején. Leggyakoribb a hűlési repedések mentén négyszöges hasábokra tagolódó mélységi magmás kőzetek körében, amelyek hasábjai éleiken, csúcsaikon erősebben pusztulnak.(forrás: Gönczy Sándor - Szalai Katalin: Geomorfológiai fogalomgyűjtemény) Ezek a kövek egykor az izzó lávával együtt merevedtek meg, jóval a felszín alatt. Később, a földmozgások és az időjárás hatásának következtében a felszínre kerültek. Ilyen ismert sukorói ingókő a Gyapjaszsák."

 forrás :http://www.sukoro.hu/latnivalok-termeszeti-ertekek

"A 300 millió éves, erősen lepusztult Velencei-hegység hazánk egyetlen gránit alapkőzetű hegysége, így az ország földtani értelemben legöregebb tájegysége: pirosas gránitkőzete a földtörténeti ókorban alakult ki. Később ezt az akkorra már lepusztult, mészkő és agyagpala által fedett rögrendszert andezitvulkánok törték át, s kitöltötték a repedéseket. A felaprózott gránit a földfelszín alatt tovább pusztult, mállott, s az óriási gránitrögök lekerekített, zsákformájú tömbökké formálódtak. Később a mállás termékeit, a puhább kőzeteket és üledékeket a felszíni erők, az esővíz és a szél koptatták le a gránitalakzatokról. "

"Így kerültek napvilágra az izgalmas formavilágú, hatalmas, egymásra támaszkodó gránittuskók, melyek úgy hevernek szanaszét, mintha egy óriás szórta volna el markából a kavicsokat. Egyes darabok csak az élükkel támaszkodnak az alattuk lévő sziklákon, amelyeken el is mozdulhatnak anélkül, hogy eldőlnének, ezért nevezik őket ingóköveknek. Ilyen formációk csak egy bizonyos fajta, durvaszemű, minden irányban egyformán hasadó, tömbökben elmálló gránitból keletkeznek, és Magyarországon csak a Velencei-hegységben találhatók." forrás :http://www.vjm.hu/itthon/a-magyar-stonehenge-rejtelyei-a-pakozdi-ingokovek-nyomaban/7175/?lstparts=1

Sukoró, Néprajzi Ház

Sukoró népi építészeti emlékekben gazdag község, a Velencei-tó északi partján fekszik. A településre jellemző fehérre meszelt, sárfalú nádtetős házak száma, mára már sajnos megfogyatkozott. 

A legtöbb régi házat Szil­vás-­soron láthatjuk, amely az 1848-as pá­koz­di csa­tát elő­ké­szí­tő ha­di­ta­nács szín­he­lyé­ül szol­gá­ló su­ko­rói re­for­má­tus temp­lom­tól in­dul a bor­jú­völ­gyi pin­ce­so­ron ke­resz­tül a Me­leg-­hegy fe­lé. 

Itt találjuk Fej­ér me­gye el­ső sza­bad­té­ri nép­raj­zi mú­ze­u­mát, a Nép­raj­zi Há­zat, amelyet 1967-ben nyitott meg And­rás­falvy Ber­ta­lan 
nép­rajz­ku­ta­tó. 

 "A Szil­vás-­sor há­za­i­ban haj­dan zsel­lé­rek lak­tak, a Nép­raj­zi Ház (Szil­vás-­sor 7.) is jel­leg­ze­tes zsel­lér­ház. Egy­ko­ri tu­laj­do­no­sai leg­fel­jebb egy hold szán­tó­föld­del és kis da­rab sző­lő­vel ren­del­kez­tek. 

Nap­szá­mos­mun­ká­ból él­tek, nyá­ron arat­ni, csé­pel­ni jár­tak a Me­ző­föld ura­dal­mi pusz­tá­i­ra."

"A sár­fa­lú, nád­te­tős ház ko­rá­ról az el­ső szo­ba ge­ren­dá­já­ba vé­sett 1863-as év­szám ta­nús­ko­dik. 

Az ud­var­ról egy kes­keny gá­do­ron ke­resz­tül lép­he­tünk be a nyi­tott ké­mé­nyes kony­há­ba, in­nen az el­ső- és a hát­só szo­bá­ba. Ezek­ben a he­lyi­sé­gek­ben a ház ere­de­ti, az utol­só tu­laj­do­nos­tól ránk ma­radt be­ren­de­zé­sét, bú­to­ra­it, tűz­he­lye­it lát­hat­juk. E tár­gye­gyüt­test egé­szí­tet­te ki Su­ko­rón gyűj­tött tár­gyak­kal Pe­so­vár Fe­renc nép­rajz­ku­ta­tó, a Nép­raj­zi Ház meg­te­rem­tő­je, be­ren­de­ző­je.

 Taplóból készült sótartó 

"A kony­ha belső fe­lé­re a bol­to­za­tos nyi­tott ké­mény bo­rul, a ház 

va­lam­eny­nyi tü­ze­lő­be­ren­de­zé­se eh­hez kap­cso­ló­dik. Alat­ta jobb ol­da­lon a réz­üst­ben va­ló fő­zés­re szol­gá­ló kat­lan és a hát­só szo­ba ke­men­cé­jé­nek fű­tő­nyí­lá­sa lát­ha­tó. 

A tűz­he­lyen ta­lál­juk a ré­gi sü­tés-­fő­zés fon­tos esz­kö­ze­it a vas­há­rom­lá­bat, a há­rom­lá­bú cse­rép­lá­bast, a ha­tal­mas két­fü­lű, kí­vül má­zat­lan cse­rép­fa­ze­ka­kat, az ugyan­csak cse­rép­ből ké­szült ka­csa­sü­tőt. A kony­ha hát­só fa­lát szí­nes, ke­mény­cse­rép tá­nyé­rok dí­szí­tik. 

Alat­tuk a vi­zes­pad és a fá­ból ké­szült ha­tal­mas krump­li­nyo­mó áll. 

A kony­ha bel­ső fe­lét a pit­var­tól el­vá­lasz­tó fal­ra, a nyi­tott ké­mény bol­to­za­tát tar­tó ge­ren­dá­ra erő­sí­tet­ték a fa­ze­kas­pol­cot. 

Raj­ta ki­sebb-­na­gyobb, be­lül sár­ga­má­zas, kí­vül má­zat­lan vagy sár­ga, bar­na, zöld csí­kos tűz­ál­ló fa­ze­kak, be­lül sár­ga-, kí­vül zöld má­zas te­jes­kö­csö­gök so­ra­koz­nak. A tűz­he­lyen és a fa­ze­kas­pol­con lát­ha­tó edé­nyek a Du­nán­túl hí­res fa­ze­kas­köz­pont­já­ban, a kö­ze­li Csák­vá­ron ké­szül­tek."

"Az el­ső szo­bá­ban a fes­tett sa­rok­pad előtt, a szőt­tes ka­rá­cso­nyi ab­rosz­szal le­ta­kart fi­ó­kos asz­tal áll. 

Fe­let­te a fa­lon szent­ké­pek lóg­nak. Az ab­lak­tól jobb­ra a vi­rá­gos­ra fes­tett ru­hás­szek­rény he­lyez­ke­dik el, aj­tó­in a Sza­bó Er­zsé­bet AN­NO 1860 

fel­irat­tal. 

A szek­rény te­te­jé­re szí­nes üveg­po­ha­ra­kat, por­ce­lán­bög­ré­ket ál­lí­tot­tak. A szo­ba jobb ol­da­lán a fal mel­lett hú­zó­dó két ma­gas­ra ve­tett ágy előtt so­ra­koz­nak a ku­ko­ri­ca­csu­hé­val be­font szé­kek és egy tal­pas böl­cső. 

Az el­ső szo­ba jobb sar­ká­ba a vá­lyog­ból ra­kott tűz­hely épült. A bal sa­rok­ban a ko­ráb­ban ru­ha tá­ro­lá­sá­ra szol­gá­ló vé­sett és fes­tett dí­szű lá­da és a szin­tén ku­ko­ri­ca­csu­hé­val be­font ülő­la­pú ka­ros­szék ka­pott he­lyet.

 A hát­só szo­ba sar­ká­ban emel­ke­dik a kony­há­ból fűt­he­tő, vá­lyog­ból ra­kott, ha­sáb ala­kú ke­men­ce, a hoz­zá­épí­tett, fő­zés­re szol­gá­ló ta­ka­rék­tűz­hely­lyel. Az aj­tó mel­lett jobb­ra az ap­róbb tár­gyak el­he­lye­zé­sé­re szol­gá­ló, fal­ba mé­lyí­tett vak­lik ér­de­mel fi­gyel­met.

 A hát­só szo­ba egy­sze­rű be­ren­de­zé­se azt a vi­lá­got tük­rö­zi, amely­ben a ház utol­só tu­laj­do­no­sa, ké­sőb­bi gond­no­ka, Özv Kovács Józsefné Fesz Mária az 1960-as, 1970-es évek­ben élt."

"A Sukorói Néprajzi Házat Sukoró Község Önkormányzata tartja fenn, ill. üzemelteti. A szakmai felügyeletet a Szent István Király Múzeum gyakorolja. "

Forrás:

http://szikm.hu/kiallitasok/megyei-kiallitohelyek/neprajzi-haz-sukoro/?lang=hu

Elérhetõségek:

Telefonszám: 22/315-583, 22/311-734

Cím: Sukoró, Szilvás sor 7.

Nyitvatartás: március 15- október 31 között hétfő és kedd kivételével naponta 10-16 óráig

Képeim 2015.10.02-án készültek:

Sukoró