Sukoró népi építészeti emlékekben gazdag község, a Velencei-tó északi partján fekszik. A településre jellemző fehérre meszelt, sárfalú nádtetős házak száma, mára már sajnos megfogyatkozott.
A legtöbb régi házat Szilvás-soron láthatjuk, amely az 1848-as pákozdi csatát előkészítő haditanács színhelyéül szolgáló sukorói református templomtól indul a borjúvölgyi pincesoron keresztül a Meleg-hegy felé.
Itt találjuk Fejér megye első szabadtéri néprajzi múzeumát, a Néprajzi Házat, amelyet 1967-ben nyitott meg Andrásfalvy Bertalan
néprajzkutató.
néprajzkutató.
"A Szilvás-sor házaiban hajdan zsellérek laktak, a Néprajzi Ház (Szilvás-sor 7.) is jellegzetes zsellérház. Egykori tulajdonosai legfeljebb egy hold szántófölddel és kis darab szőlővel rendelkeztek.
Napszámosmunkából éltek, nyáron aratni, csépelni jártak a Mezőföld uradalmi pusztáira."
"A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik.
Az udvarról egy keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk maradt berendezését, bútorait, tűzhelyeit láthatjuk. E tárgyegyüttest egészítette ki Sukorón gyűjtött tárgyakkal Pesovár Ferenc néprajzkutató, a Néprajzi Ház megteremtője, berendezője.
valamenynyi tüzelőberendezése ehhez kapcsolódik. Alatta jobb oldalon a rézüstben való főzésre szolgáló katlan és a hátsó szoba kemencéjének fűtőnyílása látható.
A tűzhelyen találjuk a régi sütés-főzés fontos eszközeit a vasháromlábat, a háromlábú cseréplábast, a hatalmas kétfülű, kívül mázatlan cserépfazekakat, az ugyancsak cserépből készült kacsasütőt. A konyha hátsó falát színes, keménycserép tányérok díszítik.
Alattuk a vizespad és a fából készült hatalmas krumplinyomó áll.
A konyha belső felét a pitvartól elválasztó falra, a nyitott kémény boltozatát tartó gerendára erősítették a fazekaspolcot.
Rajta kisebb-nagyobb, belül sárgamázas, kívül mázatlan vagy sárga, barna, zöld csíkos tűzálló fazekak, belül sárga-, kívül zöld mázas tejesköcsögök sorakoznak. A tűzhelyen és a fazekaspolcon látható edények a Dunántúl híres fazekasközpontjában, a közeli Csákváron készültek."
"Az első szobában a festett sarokpad előtt, a szőttes karácsonyi abroszszal letakart fiókos asztal áll.
Felette a falon szentképek lógnak. Az ablaktól jobbra a virágosra festett ruhásszekrény helyezkedik el, ajtóin a Szabó Erzsébet ANNO 1860
felirattal.
A szekrény tetejére színes üvegpoharakat, porcelánbögréket állítottak. A szoba jobb oldalán a fal mellett húzódó két magasra vetett ágy előtt sorakoznak a kukoricacsuhéval befont székek és egy talpas bölcső.
Az első szoba jobb sarkába a vályogból rakott tűzhely épült. A bal sarokban a korábban ruha tárolására szolgáló vésett és festett díszű láda és a szintén kukoricacsuhéval befont ülőlapú karosszék kapott helyet.
A hátsó szoba sarkában emelkedik a konyhából fűthető, vályogból rakott, hasáb alakú kemence, a hozzáépített, főzésre szolgáló takaréktűzhelylyel. Az ajtó mellett jobbra az apróbb tárgyak elhelyezésére szolgáló, falba mélyített vaklik érdemel figyelmet.
A hátsó szoba egyszerű berendezése azt a világot tükrözi, amelyben a ház utolsó tulajdonosa, későbbi gondnoka, Özv Kovács Józsefné Fesz Mária az 1960-as, 1970-es években élt."
"A Sukorói Néprajzi Házat Sukoró Község Önkormányzata tartja fenn, ill. üzemelteti. A szakmai felügyeletet a Szent István Király Múzeum gyakorolja. "
Forrás:
http://szikm.hu/kiallitasok/megyei-kiallitohelyek/neprajzi-haz-sukoro/?lang=hu
Nyitvatartás: március 15- október 31 között hétfő és kedd kivételével naponta 10-16 óráig
Képeim 2015.10.02-án készültek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése