Gyöngyöspata

Gyöngyöspata a Mátra lábánál, Gyöngyöstől 11 km-re nyugatra fekszik. A településhez csodaszép tájon át vezet az út. Távolban a Mátra hegyei magasodnak,  nyáron a közeli dombokon, szigorú szabályos sorban zöldellnek  a szőlőlugasok, sárgállanak a napraforgótáblák. Aki nem autózott még ezen a vidéken, pótolja be, mert valóban  különleges látványban lesz része.

Gyöngyöspatán:

A Plébános Úr szombati ebédjét szakította félbe, hogy megmutassa nekünk a település szépséges templomát, ezúton is köszönöm Neki! Köszönet Krisztiánnak, aki a templomkertben kalauzolt minket és biztatott, ha már itt járunk, látnunk kell belülről is , és mindenképpen menjünk be.

Kisboldogasszony-templom Gyöngyöspata római katolikus temploma, műemlék.

Jessze-fa oltár:

"A templomot a XV. században építették gótikus stílusban, majd a XVII. században átépítették. Az 1853-ban ismét gótikus formát kapott a tornya. Egyedüli az országban a Jézus családfáját ábrázoló oltár, a Jessze-fa. Jessze életnagyságú szobra fekszik a gyertya oltáron, törzsökéből hatalmas fa sarjad, ágain Jézus ősei, királyok, próféták - közöttük Salamon és Dávid király. Ágai körbefogják a Mária születését ábrázoló festményt. Az ágak felett Szűz Mária látható, karján a kisded Jézussal."

A településen "Vaskori, avar és a honfoglalás kori sírokat is tártak fel. A honfoglalás idején az Aba nemzetségnek jutott a terület. A településen a 10. században várat építettek (Pata vára). Anonymus szerint:"…Akkor Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edemennek a Mátra erdőiben, ahol az unokájuk, Pata később várat épített." Az ásatásokból kiderült, hogy a vár Gyöngyöspata felett emelkedett: őseink a fennsík peremén 4-5 méter széles árkot ástak, és annak belső oldalától két méterre agyagba ágyazott, kb. 400 méter kerületű kőfalat raktak. Erre szorosan egymás mellé fektetett vaskapcsokkal összefogott rönköket fektettek. A faépítményt agyaggal tiporták be, helyenként kürtőket is falaztak. A fát meggyújtották, s az vörös tömbökben kiégette a feldombolt agyagot. Így készítették el a 3-6 méteres sáncot."

Híd a kis patak felett:

Képeim:

Gyöngyösi állatkert

A gyöngyösi állatkert 2004-ben nyitotta meg kapuit. A park már közel 2 hektáron terül el. Az állatok nézegetése közben padok várják a kellemesen elfáradt látogatókat, a gyerekeknek játszótér biztosítja a kikapcsolódást.

Április végén 3 fiú és egy kislány oroszlán látta meg a napvilágot. Az állatkertben júniustól lehetőség volt közelebbről is megismerkedni velük. 

Az állatsimogatóban kipróbálhattuk milyen megsimogatni egy kisoroszlán sörényét. A kisállatok még békésen tűrték a sok-sok látogató, gyermekek és felnőttek jelenlétét , a sok-sok simogató kezet. A kis királyok augusztus első hetében még simogathatók, utána elkerülnek az állatkertből.

A büszke apa

Törpe fehérpamacsos selyemmajom

Emu

Nagyon kitartó futómadár (a három ujjban végződő igen erőteljes lábainak köszönhetően 50 km/h sebességgel is tud futni): bár röpképtelen (lapos szegycsontuknak köszönhetően), hatalmas távolságokat képes megtenni fáradhatatlanul. Gyűrűzött példányok akár 500 km-re is elvándoroltak a gyűrűzés helyétől.

A mesterséges tóban az aranyhalak társaságában még néhány  tükörpontyot is láthatunk.

http://gyongyos-zoo.hu/?l=HU&m=1&i=Nyitolap

Nyitva:a hét minden napján

Március 1 - Október 31-ig 9:00-19:30

november 1 - Február végéig 9:00-17:00

Információ: 

3200 Gyöngyös, Damjanich u. 31. (Gyöngyösoroszi elágazó)

Tel.: +36 37/503-035, +36 30/655-1456

email: szorako-zoo@freemail.hu

Párkány

Párkány, Stúrovo, Esztergommal szemben a Duna-partján fekszik. Ha Esztergomba kirándulnak érdemes átsétálni a hídon, a Duna túl-partjáról csodaszép panoráma tárul elénk, és még számtalan meglepetés vár ránk, ha szánunk  időt egy kis sétára.

Kilátás a város felé a Bazilikából:

foto:Horvath Zoltan 

Párkány történelméből:
"A hely kiváló fekvése okán már az őskorban benépesült. Ezt bizonyítja a párkányi papírgyár területén feltárt hatalmas kiterjedésű újkőkori település is. A római korban Anavum néven a Limes egyik hídfője volt e helyen.Marcus Aurelius császár ezen a tájon – a Garam mellett – írta Elmélkedések című első könyvét a kvádok ellen vívott háború idején.
A garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó – I. Géza király által kiadott – alapítólevele az első középkori írásos emlék, amely a helyet "Kakath" néven említette. Ekkor néhány révész és halász lakta az átkelőhelyet.1189-ben a Német-római Birodalom császára – Barbarossa Frigyes – vert tábort Kakathon, útjában a Szentföld felé. 1337-ben Csanád esztergomi érsek a falu tizedének negyedét a pap részének kivételével az esztergomi Szent György mártír prépostságnak adományozta.
A török itt 1546-ban emelt várat, a császári hadak először 1595-ben foglalták el, de a török 1605-ben visszafoglalta. 1662. augusztus 7-én határában támadta meg Forgách Ádám érsekújvári kapitány az ellene induló török előhadat, de súlyos vereséget szenvedett. 1683. október 9-én a párkányi csata során Sobieski lengyel serege szabadította fel, a várat lerombolták, nyoma sem maradt.

Helyi hagyomány szerint 1546-tól, tehát a török hódoltság kezdetétől tartanak vásárokat. Vásártartási kiváltságlevelet 1724-ben kapott a település III. Károly királytól, amely évi négy országos vásár (Szent György, Szent Bertalan, Szent Simon és Júda és Szent Luca napjain) megtartását engedélyezte Párkányban. A századok múltával ezekből csupán a híres Simon-Júda napi vásárok maradtak fenn egészen napjainkig.A várost Esztergommal összekötő hajóhidat 1842-ben Kopácsy József esztergomi érsek állíttatta, a helyére épített Mária Valéria-hidat 1944-ben a visszavonuló németek felrobbantották. A hidat magyar-szlovák államközi egyezmény eredményeként 2000-2001-ben építették újjá." forrás:Wikipédia

A HÍD mely összeköti a partokat, országokat....

A párkányi múzeumban a tulajdonos Sklenár Péter, nagyon kedvesen fogad, lelkesen meséli egy egy tárgy beszerzésének, vagy éppen felújításának történetét. Láthatunk sok régi autót, motort és egyéb régi tárgyat, amelyeket kiskora óta gyűjt, megőrizve így a múltból a jövőnek.

"van másik!!!.." emlékeznek rá? ez az autó bizony Ötvös Gábor (1921. június 28. – 2002. január 12.) magyar artista, zenebohóc autója volt:

foto:Horvath Zoltan 

A felújítva még ma is üzemképes.

foto:Horvath Zoltan 

Vannak még hátul sorban egykor szebb, és borúsabb  napokat látott csodák, melyeket már sajnos elnyűtt az idő:

foto:Horvath Zoltan 

foto:Horvath Zoltan 

foto:Horvath Zoltan 

foto:Horvath Zoltan 

Ha a múzeumlátogatás során megéheznek a következő utcán a városközpont felé forduljanak be balra.

Egy különleges étterem vendégei lehetnek. A küszöböt átlépve több száz évet visszarepülhetnek az időben. Az éhes vándorokat igazi zabatanya fogadja.  Miután eldöntötték, hogy zabálni, vagy szlapálni szeretnének, a fogadós igazán jó hangulatról gondoskodik. Amennyiben barátainknak különleges meglepetést szeretnének ajánlom figyelmükbe. /Parasztétterem Párkány/  Az udvar túl oldalán a lovagi étterem, a kapun kilépve pedig a város sétáló utcájában térhetünk vissza ismét a jelenbe. Ha nem hiszik, hát  járjanak utána !! :) 

Tihany

Garay János: Tihany

Tihanynak bércztetőjén, a Balaton felett, 

Sötéten és magán áll egy régi épület; 

Csendes kolostorával az Úrnak temploma, 

Falán, majd ezredévnek van vésve szent nyoma.

Alatta mély üregben nyolczszázados sír áll,

Hol álmait aluszsza András magyar király; 

A sir felett a templom két tornya, a kereszt, 

Mint két imádkozó kéz a mennyekhez fölesd.

S ha mélyen, ünnepélylyel a néma alkonyon 

Megcsendül a harangszó e tisztes ormokon. 

Mint nyögdelő sohajtás repűl a légen át, 

Középen áthasítja a Balaton tavát.

S lecsendesül perczekre a háborgó elem, 

Mint sírok birodalma a csend oly nesztelen,

Oly bűvös, oly csodás lesz egyszerre a harang, 

Miként, ha fenekéről csendűlne fel a hang...

Visszhang-e ez fölülről? vagy lenn a viz alatt 

A túlvilágból hallni e csoda hangokat?

Ne kérdd! istent dicsérik a földek és vizek!... 

Belé vegyűl e csepp is, mely szememen rezeg.

A Belső-tó közvetlenül a falu alatt található, csaknem kerek, víztükre nyílt. A Balaton szintjénél 26 m-rel magasabban helyezkedik el, a vulkáni erupció lesüllyedt kalderájában. 

"A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt. Víztől védett fekvése miatt a bronzkor, a vaskor és a római kor népei is lakták. A római időkben átkelőhely is működött itt.

A mai település eredete a középkorig nyúlik vissza. I. András király 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, mely fölé bencés monostort építettek.

A Tihanyi apátság a 13. századtól hiteles hely (locus authenticus) volt, azaz oklevelek kiállítására volt jogosult. A monostort a 16-17. századi török háborúk idején várrá alakították. A 18. században épült újjá barokk stílusban.1891-ben 893 magyar lakosa volt, ekkortájt állami faiskola is működött itt."

A levendula fontos és kiemelt szerepet játszott Tihany történetében, mai napig jeles hagyományai vannak a levendula termesztésének és feldolgozásának. Ezek a hagyományok elevenednek fel minden évben a Levendula Fesztiválon.

Az 1994-ben alapított Babamúzeumban megtalálható szinte valamennyi német babakészítő jellegzetes munkája  1840-től 1920-ig.  "Az I. világháború után a gyártók tönkrementek, a drága porelánfejű babákat nem tudták megfizetni az emberek. Ezeket a babákat így már csak az arisztokrata családok vásárolták meg. A babák vitrinekbe kerültek és csak ünnepnapokon játszhatott vele az ifjú tulajdonos. A babák öltözéke, bútorai, kiegészítői hűen tükrözik a Biedermeier-kor arisztokrata , nagypolgári ízlésvilágát." http://www.babamuzeum.hu/indexXm.html

Egykor Tihany legnagyobb nevezetessége volt, Csokonai Vitéz Mihály is megénekelte "A tihanyi Echóhoz" című versében. Régen 15 szótagú mondatot is visszavert, még Balatonfüredről is ide kirándultak a vendégek visszhangot hallgatni. Ma már csak egy-két szótag hallható szélmentes, csendes időben.

Képeim:

Térkép:

Esztergom

Esztergom a Dunakanyar legfelsőbb városa.  A 157 méter magas dolomitból álló Várhegyről csodálhatjuk a környező dombokat, hegyeket és az alatta kanyargó Dunát, mely 18 km hosszan öleli a települést. A város bővelkedik látnivalókban, megismerésére kevés egy egész nap. A Bazilika, a templomok múzeumok, érdemes sétálni hangulatos utcáiban, a Duna-parton, vagy időhiány esetén a városnéző "vonatra" szállva  átrobogni a városon.

Kilátás a várfalról:

 "Esztergomot már a prehisztorikus időkben is lakták. A rómaiak is települést hoztak itt létre, melynek neve Salvio Mansio volt. A városban Marcus Aurelius is megfordult, aki itt írta Elmélkedések 12 fejezetét. A magyarok érkezése után a várost Géza fejedelem tette meg állandó székhelyéül 972-ben, ezt a dátumot tekintjük Esztergom alapításának. Itt született és keresztelkedett fia Szent István, aki a várost érseki székhellyé tette.

Egészen1242 teléig, a tatárjárásig Esztergom volt az ország egyik központja. A tatárok a városban egyedül a fellegvárat nem tudták bevenni. A város a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtte ki magát, számos király, Európa szerte elismert tudós és művész is megfordult itt, majd a török 1543-ban elfoglalta, és a Birodalom végvára lett. A várost véglegesen 1683-ban foglalta vissza Sobieski János. Miután az érsekek visszatértek, 1822-ben elkezdték építtetni a Bazilikát.

 1895-ben megépült a Mária Valéria híd, ami összekötötte a várost Párkánnyal, és még ebben az évben egyesült a közeli településekkel, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. A hidat a második világháborúban felrobbantották. Esztergom 1952-ig maradt megyeszékhely. Az ezredfordulót követően 2001-ben újraépült a Mária Valéria híd" forrás: Wikipédia

 A városba érkezőket a Bazilikánál városnéző "vonatok" várják, a jármű átvisz Párkányba, majd vissza,az utazás 40 perc,  különleges élmény ne hagyják ki !

és a kilátás: 

Képeim :

Nagytétény

Nagytétény (németül Großteting) egykor önálló község, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.  A Száraz-Rudnyánszky-kastély,  a magyar késő-barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozik.

A Római Birodalom határán erődítmény láncolat állt, melynek Campona néven Nagytétény is részese volt. A kastély helyén ebben az időben egy gazdálkodó háza ( villa rustica ) állott. Az épület maradványaira épült a XIII. században az Árpád.házzal rokonságban álló, Tétény család gótikus várkastélya, mely a mai épület magva. 1309 Körül Tétény a budai vár kapitánya, Hédervári Lőrinc nádor tulajdonába került, és a család a kastélyt több mint két évszázadig birtokolta.Több birtokváltás után 1716-ban, a bárói rangra emelt, Száraz György királyi mérnök kezdte meg a kastély felújítását. 

"A középkori várkastély eredeti körvonalainak fenntartásával északon a várfal mentén új, egyemeletes, összekötő épületszárnyat emeltetett és a déli oldalon a toldalékszárnyat a délkeleti saroktoronyig kiépíttette. Így egy zárt belsőudvaros, négyszögletes tömböt formázó épületegyüttes alakult ki. György báró a kastély déli falával párhuzamosan boltozott istállóépületet is emeltetett."

 Halála után, veje Rudnyánszky József, Grassalkovich Antal unokaöccse, alakította ki a barokk főúri rezidenciát, 1743 és 1751 között, Mayerhoffer András tervei alapján. "A trapézidomba komponált, A betűt formázó épülettömb északra néző cour d'honneur-ös (díszudvaros) főhomlokzatát barokk programmal alakították ki. A korszak igényei szerinti, kissé színpadias, gazdag fény-árnyék hatásokat biztosító párkányok, pilaszterek, oszlopok és fülkék tagolják. Az igényes szobrászati dísz méltó koronája az épületnek: a kupolára emlékeztető tetőszerkezettel fedett középrizalit oromzatában a Száraz és Rudnyánszky család címere büszkélkedik. 

Az ő idején alakították ki a díszlépcsőházat és a két szint magasságú dísztermet magába foglaló cour d'honneur-ös főhomlokzatot. A szobák falát al secco technikával festett faldíszek gazdagították, amelyek az emeleten ma is láthatók." /http://www.imm.hu/hu/contents/kastelytortenet/

1904-ben a kastély kiégett, berendezéséből szinte semmi nem maradt meg. A második világháborúban az épület ismét romossá vált, 1948-ban állami tulajdonba került, és az Iparművészeti Múzeum bútormúzeumaként vált ismertté. 2000 júniusában nyitották meg újra kapuit.   

   

A kastély falai között, a gótikától, a biedermeierig tanulmányozhatjuk a bútorművészet szebbnél-szebb alkotásait.

A bútorok:

A kastély körül:

Imre Krisztina csodaszép panorámaképei: http://www.panoramablog.eu/nagyteteny

A kastélyt park veszi körül és innen, rövid sétával elérhetjük a Duna-partot is. Az ártéri erdő sok-sok kisállatnak, madárnak ad otthont. A folyópart kellemes kikapcsolódást nyújt a horgászat, és a természet kedvelőinek.

forrás: 

http://www.imm.hu/hu/contents/239,Nagyt%C3%A9t%C3%A9nyi+Kast%C3%A9ly