Schöder





Mielőtt a Günster vízesést elérnék, egy kedves kis településen vezet át utunk. Már régebben is megcsodáltam a  házakat, kiskerteket. Ha arra járnak, érdemes megállni egy rövid sétára.






Mesebeli hangulat a főtér melletti kertben. Aki ilyet alkot biztosan nem bánja, ha a turisták fotózzák. A kis malomkerék forog,  a víz csobog.







A középkori templom , kecsesen nyúlik az ég felé. A templom mellől rövid túra tehetünk, ha követjük a stációkat. 



Itt emberi csontokat őriznek. Majd minden templomnál találtunk ilyen helyet, ahol a csontok sorba vannak rakva. Sajnos az eredetét nem ismerem.





Bejárati ajtó:




A templom belsejében különlegesek a falfestmények. Nagy felületen megmaradtak. Néhol a külső falon is látni ilyen festménymaradványokat.





A kis patak biztonságos mederbe van terelve.





Házfal:














 Diavetítés:


Térkép

Günster vízesés




A vízesés Schödertől kb. 4km-re, a Krakaudorf felé vezető műútról elérhető. A városkában már táblák jelzik merre kell haladjunk. Kiépített parkoló várja a látogatókat, onnan már rövid sétával elérjük Stájer-ország legnagyobb vízesését. A víz kb. 65 méter magasságból ömlik a mélybe. Biztonságosan kiépített lépcsőkön körbejárhatjuk.Így nyáron a víz kissé kevesebb, tavaszi időszakban sokkal bővebben, hatalmasabb erővel zúdul alá. Télen nem látogatható. Tavasztól őszig csodaszép látvány, felejthetetlen élményt nyújt.




Diavetítés:



Amatőr videóm:



térkép:

A hegycsúcsokon / Kreischberg

Télen a Kreischberg  lankás, és néhol félelmetes lejtői, a síelők paradicsoma. Sok-sok felvonó szállítja a hegytetőre a sport szerelmeseit. Nyáron a túrázók százai hódítják meg a csodaszép hegyoldalakat, a zöldellő sípályákon tehéncsordák legelésznek.



A kabinos felvonó szerdán és vasárnap 9 órától 16 óráig üzemel, és kirándulók százait szállítja a Kreischberg csúcsa felé. Természetesen gyalog is fel lehet túrázni, a turistaúton 11 km. Most kezdetnek a lustább változatot választottam, kihagytam a fekete sípálya lejtőit, és kényelmesen a kabinos felvonóból csodáltam a tájat. A felső állomástól már nem olyan nehéz a csúcsot elérni. Bemelegítésnek jó lesz. Még ugyan hosszú, meredek séta vár, de a látvány és az élmény leírhatatlan.  A sífelvonó kb 1800 m magasságig visz, innen kell felsétálni a széles sípályákon a Kreischberg csúcsához 2118 méter magasságra. 




Az út kb. 1500 m egyenesen felfelé. Egyre több hegycsúcs mutatkozik a távolból, nagy az emelkedő, lassú a tempóm. Felfelé menet néhány fenevad állja utunk.




 A Dinoparknál sárkányok bukkannak elő, a fenyvesben tehenek bóklásznak, s a föld közelében egy apró szöcske áll a gépem elé.  Kicsiny virágok tarkítják a legelőt, természetesen le kell fotóznom őket.





Lassan, de biztosan elérjük az első csúcsot. Valahonnan a völgyből indultunk és a felvonó a bal oldalon látható épületekig hozott. Nehéz volt a melegben, de sikerült!  :)






A Kreischbergről tovább a piros jelzésen, 1 km után elérjük a  Rosenkrazhöhe-t 2118 m.






Tovább haladva kb. 500 m után a Kirbisch csúcsot. 





A hegytető felé jövet még apró áfonyabokrok zöldítik a hegyoldalt, de a csúcs már kopár. A kereszteknél pecsét és emlékkönyv, mibe belekerül az aláírásunk, itt jártunk és remélem még lesz alkalmunk újra erre járni. Csodálatos táj, hegycsúcsok körbe, néhány távoli csúcson még hósapkát látni, és néha jeges illatot hoz a szél.





 Nemzetközi találkozó van a csúcsoknál, minden országból érkeznek turisták. 






Végre elértem egy újabb álmot, hogy fentről lássam a hegyeket, hogy kicsit lenézhessek rájuk, az apró hegyes csúcsokra, mit eddig csak fotókon láttam. Sziklás oldalalak, kőtörmelékkel, fenyvesekkel borított hegyoldalak, szigorú kopár, sziklás hegycsúcsok. Zöldellő völgyek, sárgálló legelők. Fotózok „ezerrel”, lehet nem olyan jó fotók, de elhoztam, hogy lásd, varázslat, álom, csodaszép világ.








Arra gondolok, hogy valami nem stimmel a Bibliában, mert Ádámot és Évát kiűzte a mindenható a paradicsomból, ide a földre. Ember nézz körül, ez maga a paradicsom. Csak meg kell látni a sok szépséget, a sok csodát, vigyázni kell rá óvni és félteni, mert lassan az ember magát űzi ki ebből a csodálatos Föld-nek nevezett világból!






Szerencsére szép napsütéses időnk van, a csúcsnál kellemes a pihenés, szépséggel, energiával feltöltődve visszaindulunk. 






Visszafelé útba ejtjük a víztározót, majd a Rieglerhüttében megpihenünk, ahol egy magyar fiú dolgozik, így nyelvi tudatlanságunk nem probléma. A hütte körül nagyon szép kis tó és a gyerekeknek játszópark van kialakítva. Aki nem hiszi járjon utána, de gyalog menjen !





Diavetítés képeimből:



A Mura mentén / ismét Ausztriában


Ismét Ausztria, és újra a Mura (Mur) folyó völgyében kirándulunk. 




Ez a varázslatos táj újra és újra elvarázsol, magával ragad, visszahív és visszavár. Csodálatos hegyek, erdők, legelők, vízesések,  patakok.




Szállásunk a St. Lorenzen ob Murauban lévő Club Hotel apartmanjában,  innen indulunk megcsodálni újra a régi kedves helyeket, és felfedezni a sok számunkra még új, ismeretlen szépségeket. St. Lorenzen ob Murau egy kis üdülőfalu, a Kreischberg lábánál. A főútról St. Georgen ob Murau-nál kell lehajtani, és a egy csodás fahídon jutunk át a túlpartra, a Mura felett. A híd vörösfenyőből készült, 45 méteren alátámasztás nélkül köti össze a folyó két partját. / téli képeim: /




A fahíd különösen szép látvány, a folyóparti sétány pedig kényelmes, hosszú sétákra csábít. A partoldalban birkák, tehenek legelésznek, nem törődve a bámészkodókkal.





A házak ablakaiban, kertjeiben virágok ezrei pompáznak. Szeretem ezeket a kerteket csodálni, hozom a képeket, lássátok a sok szépet, talán ad néhány új ötletet kiskertek rendezéséhez.








A település központjában a kedves kis román kori templom.




A ruhabolt szépséges stájer népviseletet árul, és a sarkon egy étterem várja az éhes látogatókat.






A hegy lábánál az Intersport áruház, itt lehet sporteszközöket venni, kölcsönözni, télen sífelszerelést, nyáron pedig kerékpárt.


A mountainbike szerelmeseit különböző nehézségű, kiépített, jelzett kerékpárutak várják. A folyóparti út elég kényelmesnek ígérkezik, a hegyek felé indulást már csak az edzésben lévőknek ajánlom, a sík terep után , felfelé,  bizony kemény emelkedők várják.


Itt nem rég nyílt meg a Kreischberghalle, ahol zenei, és egyéb kulturális programokkal várják a látogatókat.



A településen van uszoda, az igényeseknek golfpálya, és ami fontos a  kellemes jó levegő és szikrázó napsütés, itt biztosan minden látogató talál lehetőséget a pihenésre, kikapcsolódásra. A Tourinform irodában magyar nyelvű tájékoztató füzetekkel, térképekkel várják a vendégeket. Érdemes a nyaralás kezdetén felkeresni, mert sok hasznos anyaggal bővült a kínálat. (Turistautak, kerékpártúrák, térképek, látnivalók)

Képeim / diavetítés:



Térkép:


Blogomban saját képeim, és saját készítésű videóim szerepelnek.

Schossberger-kastély, Tura

Tura Budapesttől 50 kilométerre található. A település  egy csodálatos kastélyt őriz, sajnos nagyon romos állapotban, de talán az egyik legszebb, a megmaradt kastélyaink közül.


"A változatos tömegű, festői megjelenésű egyemeletes épület meredek, magas tetőivel, kupoláival a francia reneszánsz kastélyokra emlékeztet. A kastély külső megjelenése az építés óta nem módosult, 1958 óta műemléki védettség alatt áll. Külön figyelmet érdemel: a tetőt borító természetes pala, mely eredeti francia pala; és az épület festőiségét adó magas téglakémények, kovácsoltvas díszrácsok, tornyok, díszbádog csúcsdíszek, tetőablakok."





"A neoreneszánsz stílusú Schossberger-kastélyt egy a Felvidékről Budapestre települt
kereskedő-család építtette az 1800-as évek végén. Schossberger Lázár fiával, Schossberger Vilmos Simonnal együtt gabonakereskedéssel, bankügyletekkel, dohány- és cukoriparba történő befektetéssel biztosította a család jövőjét. 1863-ban Ferenc József magyar nemesi címet adományozott a családnak. A kiegyezés után, Pest leggazdagabb kereskedői közé tartoztak. 1890-ben bárói rangot kapott Schossberger Vilmos Simon két fia, Schossberger Henrik és testvére, Zsigmond és gyermekei. A kastélyépítő Schossberger Zsigmond 1826-ban született. Mayer von Gunthof Terézzel kötött házasságot. Négy gyermekük élte meg a felnőttkort: Anna, Nándor, Jenny (Eugénia; Schossberger Jenny és Hevesy-Bischitz Lajos házasságából 3 lány és 4 fiú született, közöttük a XX. század Nobel-díjas kémikusa, Hevesy György) és Viktor. Az 1873-ban herceg Esterházy Miklóstól vásárolt turai családi birtokon elindult az építkezés. Schossberger Zsigmond, apja örökébe lépve, Ybl Miklóssal a kor legismertebb magyar építészével készíttette el nyári kastély rezidenciájának terveit. 1883-ban elkészült el az "Operaház kistestvéreként" is emlegetett neoreneszánsz stílusú kastély. Schossberger Zsigmond 1900. október 5-én bekövetkezett halála után fia, Viktor vette át a családi ügyek intézését, a kastély az ő tulajdonába került. Olyan gazdája lett az épületnek, aki a település alakításában is részt vett. Az 1930-as évektől a család vagyoni helyzete hanyatlani kezdett, a több ezer hektáros birtokból először házhelyeket, majd a megélhetéshez szükséges mezőgazdasági területeket kényszerült eladni, átengedni.





Schossberger Viktor halála után két gyermeke, Viktor és Klára örökölte a vagyont. Viktor a II. világháború ideje alatt munkaszolgálat közben meghalt, Klára 1945-ben Angliába költözött. A magára maradt kastélyban a II. világháború ideje alatt először szovjet katonai szállás, később kórház, majd iskola üzemelt, 1980-2003 között több tulajdonosa is volt az épületnek – az ország számtalan, ugyanilyen sorsú épületéhez hasonlóan – állapota gyorsan romlott.
2004-ben hozták létre a Turai Kastély Kft.-t, cél a kastély és parkjának felújítása,Tura város turisztikai központtá fejlesztése. A kastély külső megjelenése az építés óta nem módosult. A főépülethez 2 henger alakú torony és a pálmaház csatlakozik. Az egyik torony szélzászlóján olvasható az épület elkészültének ideje: 1883. A homlokzatot címer díszítette, a tetőt óratorony koronázta. A főbejáraton áthaladva a keresztboltozatos előcsarnokba jutunk, ehhez kapcsolódik a központi csarnok, melynek emeleti galériáját boltívek támasztják alá. A központi csarnok köré szerveződött a társasági élet színtere, úgymint könyvtár, ebédlő, szalonok, biliárdterem.





Az emeletre a központi csarnoktól négy dór oszloppal elválasztott balluszteres korlátos, festett mennyezetű főlépcsőn juthatunk, itt régen a család szobái, míg a tetőtérben a belső személyzet szobái voltak. A kápolnák hatását idéző Pálmaházba a földszinti folyosón elindulva 4 apszisos kupolás térbe érkezünk. Itt dísznövényeket tartottak, a kupolás terek közepén 3 szökőkút volt. Az épület egyediségének jellemzője, hogy korának összes technikai vívmányát magában foglalta.




Az eredetileg 98 helységből álló épületben volt pl. étellift, központi fűtés, villanyáram, vízvezeték, minden szinten fürdőszoba, a falak között 30 cm-es légréteg szolgált szigetelésül, a kandallókürtők pedig a szellőzést biztosították. A kastélyt körülölelő területet fákkal szegélyezett utak hálózták be, ennek mentén kis kerti építmények voltak. A parkban helyet kapott fürdőmedence öltözőépülettel és teniszpálya is. A területen több faritkaságot is megcsodálhatunk."


Forrás, és  további képeim: Kastélyok Magyarországon facebook oldalán.


Térkép:


Gyömrő, Teleki-kastély

Gróf Teleki Sámuel megrendelésére 1847-ben épült Hild József tervei alapján, a széki gróf Teleki nemzettség egykori családi fészke, a gyömrői kastély.




A klasszicista stílusú kastély homlokzata 4+3+4 tengelyes közép-rizalittal tagolt, a homlokzatrészt 4 gyönyörű oszlop hordozza, ionizáló oszlopfejezet díszítéssel.  Annak idején 42 kisebb-nagyobb szoba, terem tagolta belső tereit.







Utolsó házigazdája gr. Teleki Tibor koronaőr. Hitvese gr.  Széchenyi Alice / Széchenyi István gróf unokája/ volt Magyarországon az első teniszbajnoknő. A kastély berendezése bidermeier stílusban fogant, a falakon festmények lógtak, a műkincsek egy töredékét múzeumok őrzik, a berendezést sajnos a háború után széthordták. 





A kastélyt 40 holdas park ölelte körül. Az egykori arborétum néhány fája még büszkén magasodik az ég felé.




Képek a városból:

Polgármesteri Hivatal


Hankó István Művészeti Központ







Rákóczi szobor




artézi kút
A kút 105 méter mély, melyből percenként 18 liter vizet nyernek.



Nepomuki Szent János Római Katolikus Kápolna



Tófürdő (télen )


térkép: