A Bálna, Budapest



Budapesti sétánkat a IX. kerületben a Duna-parton, az egykori Közraktárak területén kezdjük. Itt áll, a mai modern építészet egyik szép alkotása, a Bálna. A modern épület két régi épületet ölel magába. 



Egy kis történelem:

A dunai áruszállítás kiszolgálására, a ferencvárosi Duna-parton,  1874-ben felépült Fővámház és 1883-ban elkészült Elevátor között 1881-ben adták át, a Közraktárak első négy csarnokát (a még tervezett kettő felépítése elmaradt). Tervezői: Basch Gyula és Krajovics Lajos. Az épületek célja az volt, hogy az áruszállítást és raktározást a fejlődés igényeinek megfelelően biztosítani tudják. Innen szállították az árut a budapesti piacokra.

II. világháború alatt az Elevátor-ház két ideiglenesen felépített faházzal együtt teljesen megsemmisült, és a négy épület közül is csak három maradt meg.



Elevátor-ház



(Az elevátor vagy felhordó darabos, szemes, szemcsés vagy por alakú ömlesztett anyagok függőleges, illetve ferde irányú mozgatására használt, folyamatos üzemű szállítóberendezés.)

Forrásaim:              http://balnabudapest.hu/cikk/kozraktarak-ma-es-a-xix-szazadban      
                               http://egykor.hu/budapest-v--kerulet/vamhaz-korut-fovam-ter/1350
                                   http://balnabudapest.hu 


A Közraktárak megmaradt 3 épülete, ma már  felújítva,az  új üvegépülettel kiegészülve várja a látogatókat. Új néven: Bálna, kereskedelmi, kulturális, szórakoztató és vendéglátó centrumként.




A különálló épület


A Bálna tervezője: Kas Oosterhuis /holland tervező/




A Szabadság-hídról:


A komplexum I. emeletén a kortárs magyar szobrászművészet legújabb törekvéseit nagyméretű alkotásokkal bemutató, folyamatosan megújuló tárlat várja a látogatókat.


Alkony


Különleges formák, terek, fényhatások, egy kis megállásra, elgondolkodásra késztetik a látogatót.





BUÉK 2015



Kányádi Sándor: 

Csendes pohárköszöntő újév reggelén


Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog,
érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre.
Tiszta szívből ezt kívánom!
Szaporodjon ez az ország
emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött,
soha-soha ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke,
gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!



Boldog Karácsonyt!



Juhász Gyula:
Karácsony felé


Szép Tündérország támad föl szívemben 
Ilyenkor decemberben. 
A szeretetnek csillagára nézek, 
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, 
Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot, 
S amit az élet vágott, 
Beheggesztem a sebet a szívemben, 
És hiszek újra égi szeretetben, 
Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet 
Hallok, szomorún nézek, 
A kis Jézuska itt van a közelben, 
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, 
S ne csak így decemberben.



Gyöngyös, Orczy-kastély és park

"Az Orczy-kastélyt a család birtokán korábban állott udvarház helyén építtette Orczy (I.) Lőrinc 1770-ben. Az egyemeletes, U-alakú, barokképületet később többször átépítették. 1826-ban Zofahl Lőrinc tervei szerint egy északi szárnyat hozzáépítve négyzet alakú, zárt, klasszicista stílusú palotává alakították, a belső udvarra nyíló árkádokat befalazták. A palotát és a körülötte kialakított parkot a család leszármazottai 1937-ben eladták a városnak, az ugyancsak átadott berendezésnek és műtárgyaknak azonban később nyoma veszett.



A kastély később többféle célt szolgált, 1958-tól a Mátra Múzeumon kívül itt működött a városi könyvtár, itt raktározták el a ferencesek híres (azóta visszaszolgáltatott) műemlékkönyvtárát is. 1984-ben az épületet a Heves Megyei Múzeumok Igazgatóságának adták át, az egykori kastély azóta a Mátra Múzeumnak ad helyet." 

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1tra_M%C3%BAzeum

A kastély kertjében láthatunk néhány megkövült fatörzset.

Keletkezésükről:
Mikófalva határában előkerült kövült 
fatörzs, mely képződését az utóvulkáni működésnek köszönheti. 
A Mátra fő tömegét alkotó kőzetek a földtörténeti újkor (kainozoikum) miocén időszakának 
vulkáni működése során képződtek.









 A vulkáni tevékenységet követő utóvulkáni működés 
következtében jött létre a csodálatos ásványi anyagot hátrahagyó mátrai ércesedés, a 
szurdokpüspöki bánya ősmaradványokat magába záró üledéke, a diatómit, a jellegzetes 
geomorfológiai formák a kaptárkövek, a Gyöngyössolymos melletti „Bábakő”, a 
Gyöngyöstarján határában található változatos színű gejziritek, vagy a siroki „barát és apáca 
szobor”. 
A múzeum kertjében is bemutatásra kerültek azok a Mikófalva határában előkerült kövült 
fatörzsek, melyek képződésüket szintén az utóvulkáni működésnek köszönhetik. 
A növényi ősmaradványok fennmaradásának egyik lehetséges útja a kövesedés. Ennek a 
bonyolult folyamatnak a során CaCO3, FeS, vagy SiO2 rakódhat le a növényben. Ez utóbbi 
formát nevezzük kovásodásnak. A kovatartalmú oldat általában vulkáni Utóvulkáni) működés 
eredménye. Az oldat a növénybe passzív módon átitatódással, vagy aktív módon 
felszívódással kerülhet. Az aktív módon bekerült oldatból a „kova” a sejtfalba rakódik le. 
Többnyire a növény szerves anyagai által sötét színűre festődő szöveti szerkezet csiszolatban 
nagyon jól tanulmányozható. Vannak olyan kövült fák, melynek szerves anyaga még olyan 
mennyiségű, hogy lángba tartva parázslik. Ha viszont a szerves anyag a kövülési folyamat 
során teljesen megsemmisül, a növényi szerkezet eltűnik. A nagy kőzetnyomás hatására a 
fatörzs deformálódhat (ellaposodhat), a nyomás és hőmérséklet hatására pedig bekövetkezik 
az opálosodás.







A kastély kertjében él 

a több, mint 100 éves törökmogyoró, 430 cm-es törzskerületével hazánk legnagyobb példánya.





Gyöngyösről, már csak egy kis emelkedő és vár a Mátra. 




Apró kis vámszedők állják utunk és persze, hogy a bájos útonállóknak nem lehet ellenállni.



Állj ! ide vele !




Poroszló, Tisza-tó


Az ősz utolsó szép napjait kihasználva, Poroszlóra kirándultunk.


Láthattuk  a Tisza -tavi Ökocentrum kiállításait, a csodaszép parkját, a  tájházat  és természetesen a nagy tavat. 


A csónaktúrán elénk kerültek a nádas rejtett csodái , a sok-sok réce, a vadludak,  a sütkérező gémek, a sikoltozó sirályok, felreppenő kárókatonák és a csodás őszi színekbe boruló fák.







"A Tisza-tó -"Magyarország ökoturisztikai szigete" -státuszához méltó attrakciójával gazdagodott. A Tisza-tó vendégfogadó központjának is tekinthető Ökocentrum főépülete négy szinten, 2600 m2-en, parkja mintegy 10 ha-on mutatja be a Tisza-tó és aTisza-völgy eddig rejtett természeti csodáit."
http://www.tiszataviokocentrum.hu/hu/







Tihanyi séták

Vannak helyek, városok, ahová vissza kell menni, mert van ott valami, ami visszahív, visszavár. Egy hely, amelynek minden zugát szeretném megismerni, elhozni, közkinccsé tenni.  Ilyen,  ez a nagy Magyar tengerünkbe benyúló kicsiny félsziget, Tihany. Hegyek, völgyek, tavak, a kis tengerünk, minden órában más-más apró csodával  ajándékozza meg a látogatót.


A lebukó nap varázslatos fényeket borít  a tájra,



közben,  a  tó felől lassan emelkedik a pára, 


sorban kigyúlnak a fények...


Néhányan már aludni térnek....


Alszik a város, fényekbe öltözik a part...


a hold,   már alig telt arcával, a világunk  felett ragyog....



és hidat épít  a Balatonon át, a holdsugár..






és lassan eljő a harmatos reggel,



Alszik még a tó, a szél se rebben...


Álmosan kérődzik a gulya ...


 a réten egy  pipacsvirág, gondolja itt a nyár....


Tihany "ász"


A Balaton ringatja a vitorlások hadát...


 Miközben lassan őszbe öltözik a táj..


jólesne egy-két pohár ...


A tornyok messze látnak....


Levelek hirdetik, sajnos már vége a nyárnak....


Fából faragott barát, mond értünk örök imát...