Murau, Kreischberg



Hol jártam?

Tündérországban, jégkirálynő birodalmában, a mesék erdejében, a zúgó patakok völgyében. Ott, ahol a hegyeket kettészeli a Mur és a hegyek mögül kibúvó nap tavaszt varázsolt a déli hegyoldalakra. Hol a Mur egyik oldalán a tél, hóval borította a tájat, a folyótól északra pedig, tavasz tündér élesztgette az alvó világot. Ott, hol az olvadó jégcsapok alatt, zöldellenek a fűszálak, s hajtanak az eperlevelek. Ott, hol a gyors sodrású hegyi patakok, vízesések zubogtak, és a megfagyott jégcseppekből csipkefüggönyt épített a tél, a még álmos fűszálak köré, és rajtuk csillogott, tündértáncot járt a napsugár. És fent a hegyen, hol puha hótakaró fedte az erdőt, és a fák ágai roskadoztak a hó alatt. Ott, hol felhő borította a völgyeket, és a hegycsúcsok fölött, a felhők tetején mindig kék az ég. Egy csodálatos világban, a hófödte csúcsok között. 




A Kreischberg

Ausztriában, Murau környéke télen, nyáron kínál kikapcsolódási lehetőséget. Bár télen főleg a sísport szerelmesei keresik fel a vidéket. A Kreischberg hegyoldalain különböző nehézségű pályákkal várják a sport kedvelőit.




 Akik nem tudnak síelni, azok sem maradnak élmény nélkül, a kabinos felvonóval feljuthatnak kb. 1600 méter magasságba, ahol hütték, pihenőhelyek nyújtanak menedéket az esetleg átfázott síelőknek, sétálóknak. /a felvonó használat: turistáknak 11 E+ 3 E,  amit visszaadnak a belépőkártyáért/




Ha valaki nem tud németül, az sem okoz problémát, a nagyon kedves vendéglátók mindent elkövetnek, hogy megértsék kérdéseink. Vagy kérhetünk hazai segítséget, mert magyarokkal teli a hegytető. A Riegler Hüttében is találkoztunk magyar pincérfiúval, így nem volt gondunk ebédet kérni. A gőzgombóc, a helyi, hegyi finomság mákkal és vanília szósszal kihagyhatatlan csemege. 







A hegyi túránk a nagy hóban, a sífutópályán kezdődött, a piros jelzésen egy órányi kényelmes séta. A havas fenyők között meseországban sétálgathattunk.





 A fenyők az égig érnek, csak nyúlnak egyre magasabbra, mintha el akarnák érni a napot. Felfelé, hogy láthassák az eléjük táruló csodálatos hegytetőket, és  ahol elfogy az erdő, jut nekünk is a csodálatos látványból. A szemközti hegyek frissen havas csúcsa, mint a porcukrozott habcsókok, emelkednek a felhők fölé.




 Persze néha elmerülök a mély hóban, mert hát ez egy szépen lesimított sífutópálya, és sílécekkel kellene haladni, de ha tavasszal a fekete sípályán túrázok a hegyre fel, akkor most, hát persze, hogy kell egy kis nehezítés.



 A 19-es számú sípályán felsétálhattunk egészen a víztározóig, a kilátás csodaszép és vakítóan ragyogott  a nap. 

Itt kell haladni a babakocsival:)



A madaraim:


A felvonó kabinból csodálatos a kilátás, a film nem adja vissza azt a szépséget, amit ott tapasztaltunk, de ízelítőnek, kedvcsinálónak talán megteszi. :-)



A képeim a hegyről:




térkép:






Tél

Babits Mihály

AZ ELŐKELŐ TÉL




Olyan halk és hideg idő van,
halk és hideg, halk és hideg:
hallani szinte suhanóban
a gyöngyház égen a telet.
Selymesen száll ő rongyaink közt
s arcba legyez, bár semmi szél...
Óh láthatatlan, hűvös angyal,
előkelő, gyönyörű Tél!




S a hó is itt lesz nemsokára
s minden egyszerre eleven.
Aki rápillant ablakára,
fehér apácák végtelen
meneteit véli vonulni,
s ki boltbul az utcára lép,
lágy-fehér könnyek ostromolják
kemény csomagjait s szívét.

Estefelé kitisztul néha,
a csillagok kilátszanak
s mint gyermekek állunk alélva
egy nagy karácsonyfa alatt,
amelynek ágát föl nem érjük,
de gyertyás fénye ránk sajog:
gyertyásan és csúfolva néznek
a karácsonyi csillagok.










Boldog mikulást!

Kirándulások: Boldog mikulást!: Már csak néhány nap és megérkezik a télapó. Az óvodákban, iskolákban versekkel, szebbnél szebb műsorokkal készülnek érkezésére. Otthon, fé...

Veszprém


Séta a veszprémi várnegyedben,  a „Királynék városában”.  





"Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány seregeit. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től), 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. A város I. István feleségének, Gizellának a kedvenc tartózkodási helye volt; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét." Forrás:Wikipédia





A Benedek-hegy, a Vár-hegy folytatása. A meredek, sziklás oldalak tetején, kb. 200 méternyi  sík terület várja a sétálókat, nagyon szép kilátás tárul elénk. 





A Szent Mihály Székesegyház 1776-ban készült el, Fellner Jakab tervei alapján.






A Tűztorony eredetileg a várkaput védő toronynak épült, már a XVI. századi várfelmérési rajzokon is látható. Túlélte a történelem viharos időszakait, majd az 1810-es földrengésnél annyira megsérült, hogy le akarták bontani. A veszprémi nemesség azonban megmentette a pusztulástól. Tumler Henrik új Fecskendőházat / tűzoltószertárt/ is tervezett. Az 1817-ben elkészült vigyázótorony így lett tűztorony. Ma a város kilátóhelye és óratorony, mely óránként zenél.







A közszolgálati kút, mely folyamatosan ontja vizét.





az erdő virágai 2012 október


Gombák 2012 október



A  fák levelét már színesre festette az ősz. 



Veszprém megye látnivalói:


A sárvári gyógyfürdő


Sárvár nevezetessége a vár, és világhírű a sárvári gyógyvíz. Sárvár környékén 1200 méteres mélységből 43°C-os, 2000 méterről magas sótartalmú 83°C-os gyógyvíz tör fel. 
Kulturáltan kialakított, magas színvonalú fürdőkomplexum várja a hazánkból, és a világ minden tájáról érkező látogatókat.
A gyógyfürdőben eltöltött nap az egész családnak kellemes élményeket nyújt.  A meleg, gyógyvizes medencék a megfáradt testnek, izomzatnak, a fájó ízületeknek nyújtanak enyhülést. "Tökéletes kikapcsolódást kínál az élménymedence vízburjánzása, vállmasszírozója, sodrófolyosója."  Válogathatunk a különböző hőfokú 32-38 fokos medencékben, igényeinknek megfelelően.



 Természetesen a szabályokat mindig tartsák be, testi épségünk és saját egészségünk megóvása érdekében. Ha reumatikus, vagy egyéb panaszaik vannak, mindig kérjék ki szakorvosuk véleményét, és annak megfelelően válasszanak a fürdők, és vízhőmérsékletek közül. A gyógyfürdőkben című bejegyzésemben részletesen olvashatnak a fürdőzőknek betartandó szabályokról, a fürdőzés javallatairól, ellenjavallatairól. 

Szívbetegek mindenképpen kerüljék a forró, meleg fürdőket, és tartsák be a 15 perces fürdőidőt. Néhány súlyos állapotban azonban tiltott a fürdőzés pl. ingadozó magas vérnyomás, angina pectoris, cardiális dekompenzáció, nyelési zavarok, eszméletvesztéssel járó megbetegedések, inkontinencia esetén. Tilos a fürdés lázas állapotban, nagykiterjedésű bőrbetegségekben, fertőző betegség, rosszindulatú daganatos megbetegedés fennállása idején. Ha akut gyulladásos megbetegedésük van /pl: akut ízületi gyulladások, pár napja meleg, duzzadt, piros fájó ízületek/, ezekre nem jó hatással van a meleg, fokozza a gyulladást és ronthatja állapotukat.

A sárvári fürdőkomplexumban külön rész várja a pici babákkal érkezőket, így a szülők együtt pancsolhatnak picinyeikkel.

                                                 
kép: http://www.sarvarfurdo.hu/gyermekvilag_htr

A külső medencék pedig izgalmas kalandvárakkal várják a nagyobb gyermekeket. A kalandra vágyó felnőtteknek, a különböző hosszúságú csúszdák nyújtanak élményben gazdag kikapcsolódást.  A hullámfürdőben pedig, vigyázzanak, mert könnyen megeshet, hogy termetes „süllőket” sodor lábuk elé a víz.

"A sárvári „83°C-os gyógyvíz fontos alkotórésze a nátriumklorid, a hidrogénkarbonát, a jód, a bróm, a fluor, és számos nyomelem. A magas sótartalmú gyógyvízből lepárlással állítják elő a híres Sárvári Termálkristályt. A sós kádfürdő hatékonyan alkalmazható egyes mozgásszervi, nőgyógyászati és bőrgyógyászati megbetegedések esetén. Évtizedek óta ismert a gyógyvíz nagyon kedvező hatása elhúzódó alhasi fájdalmak, összenövéssel járó krónikus nőgyógyászati gyulladásos betegségek kezelésében.

A 43°C-os alkáli- hidrogénkarbonátos termálvíz főként nátriumkloridot, hidrogénkarbonátot, nyomelemeket tartalmaz, ként és radont azonban nem. Kiválóan alkalmas mozgásszervi megbetegedések gyógykezelésére, rehabilitációs betegségek, sportsérülések utókezelésére, neurológiai panaszokra, izomlazító fürdésre.”



Egész évben üzemelő medencék a gyógyfürdő szárnyban:
- külső élménymedence (32-33 oC)
- belső élménymedence (32-34 oC)
- belső gyógyvizes élménymedence (34-36 oC)
- belső gyógyvizes medence (36-38 oC)
- külső gyógyvizes medence (36 oC

„A gyógyfürdő területén található medencékben az alkáli hidrogénkarbonátos gyógyvizet használjuk, melynek fő alkalmazási területei a következők:

Krónikus, degeneratív gerinc és ízületi betegségek
Gyulladásos mozgásszervi betegségek krónikus fázisai
Lágyrész reumatizmus
Izomgörcsök oldása
Izomzúzódások, ízületi rándulások
Sportsérülések balesetek utókezelése
Ideggyógyászati betegségek ill. idegsebészeti műtétek utáni állapotok
Ortopédiai, reumasebészeti műtéteket követő utókezelések
Krónikus nőgyógyászati gyulladásos betegségek, meddőség egyes fajtái
Változáskori tünetcsoport
Krónikus légzőszervi betegségek
Utókezelés a légutak heveny gyulladása után
Asthma bronchiale

Ellenjavallatok!!
Súlyos szív-, keringési- és légzési elégtelenség
Inkontinencia
Lázas, fertőző betegség
Rosszindulatú daganatos megbetegedés
Akut gyulladásos betegségek
Tuberkulózis
Trombózis, súlyos visszérbetegség
Terhesség


Belépőjegyek:

forrás: 


Sárvár



Sárvár mai területén az ősidőktől kezdve, minden történelmi korszakból találtak emlékeket. A legkorábbi, a földet művelő agyagedényt készítő nép nyomai. A kelták korából és a római birodalomból is maradtak emlékek. A honfoglalás idején, Sárvár területén, vízölelte földvár állt. A ma látható várnak alapja egy XIII-XIV. század fordulóján épült, kora gótikus torony, vélhetően lakótorony volt,  a hozzá csatlakozó várfallal és melléképületekkel. A vár folyamatosan változott. A XVII. században a középkori épületrészeket elbontották, és a XVIII. századra megépült a ma is látható várkastély.

Díszterem

Sárvár történelmének legfényesebb időszaka a XVI. századra tehető, amikor Nádasdy Tamás Kanizsay Orsolyával kötött házassága nyomán a vár ura lett.  A kimagasló műveltségű főúr a korabeli Magyarország egyik szellemi fellegvárává tette. A magyar nyelvű magyarországi nyomtatott könyv szülőhelyévé vált. 1534-ben érkezett Nádasdy udvarába Sylvester János két műve kéziratával. Nádasdy tanítóként alkalmazta az általa alapított iskolában, és nyomdát hozott létre Sylvester műveinek megjelentetésére.  A Sárvár-Újszigeti nyomdában készült el 1539-ben Sylvester Grammatica Hungarolatina című latin nyelvű, de magyar grammatikai szakkifejezéseket is tartalmazó nyelvtankönyve. Sylvester János fő műve, az Új Testamentum fordítása, 1541-ben jelent meg.
A históriás énekek legnevesebb képviselője Tinódi Lantos Sebestyén 1556-ban Sárvárott hunyt el.



A XVI században sárvári diák volt Méliusz Juhász Péter, és itt tanult Bornemissza Péter, Zrínyi Miklós nevelője, a Magyar Elektra szerzője.  Nádasdy Ferenc méltó örököse lett édesapjának.  Ő volt a ”fekete bég”, akinek kardját és seregét rettegte a török, „ vitézi oskolává” tette sárvári udvarát.
II. Nádasdy Ferenc környezetében élt Magyari István, udvari prédikátorként. Fő műve: Az országokban való soc romlásoknac okairól (1602). A sárvári iskolában 1884-ben tanított fél esztendeig Gárdonyi Géza.




A néhai várárok területén ma hatalmas park várja a látogatókat.
 A várban a történeti kiállítás a vár, a város, a Nádasdy- birtok történetét mutatja be. Az iparművészeti gyűjteményben meisseni, bécsi, sevres-i, berlini, herendi, koppenhágai porcelánokat láthatunk.
A történeti gyűjtemény legjelentősebb része a huszárgyűjtemény, melyet a Nádasdy huszárezred emléktárgyaiból és az egykori huszárok ajándékaiból állítottak össze. Egyenruhákat, fegyvereket, festményeket, fényképeket és még sok apró emléktárgyat  találunk.





 A nyomdászat történetét bemutató kiállítás a Nádasdy birtokok nyomdáinak 16-17. századi történetét tekinti át eredeti és faximile kiadványokkal, valamint egy korabeli nyomdagép rekonstrukciójával. A vitrinekben régi nyitott könyvek, bizony meglepetést okoznak, ha beleolvasunk.





A díszterem és a szobák freskói csodálatosan szépek, a freskók felújítása másfél évig tartott. A toronyszoba mennyezetét, falait is freskók takarják.


toronyszoba freskói


Díszterem, szobák 



„A kastély secco és freskó technikával készült mennyezeti csataképsorozata a hazai 
barokk művészet legnagyobb szabású monumentális történeti falképsorozata, s mint ilyen ez az egy maradt meg. A képeket Hans Rudolf Miller festette 1653-ban, s nagyrészt II. Nádasdy Ferencnek a "fekete bég"-nek törökellenes csatáit ábrázolják. 
A díszterem oldalfalain a szintén bécsi származású, de Sopronban letelepedett Dorffmaister Istvánnak jó száz évvel későbbi 1769-ben vegyes technikával (olaj és al fresco-al secco) készül ótestamentumi jeleneteket ábrázoló művei láthatóak. „




képek a városból

Forrás:
http://www.savariamuseum.hu/sarvar/hIntezmeny.php

Nádasdy Ferenc Múzeum
Nyitva: kedd - vasárnap 9-17 h (pénztárzárás 16:30)
Zárva: hétfő
Belépőjegy: 800 Ft
Diák - nyugdíjas: 400 Ft
Család (2 felnőtt és 2 gyerek):: 1600 Ft

Csoportos belépőjegy:
Csoport jegy (felnőtt 10 főtől) 660 Ft
Csoport (nyugdíjas 10 főtől) 350 Ft
Csoport (diák 15 főtől) 350 Ft

Díjtalan:
6 év alatti gyermek
70 év feletti nyugdíjas
pedagógus, közgyűjteményi és közművelődési dolgozók
diákigazolvánnyal rendelkező tanulók, hallgatók minden hónap első szombatján
fogyatékkal élő és egy fő kísérője 

Tárlatvezetés
Magyar: 4000,-
Idegen nyelvű (német, angol): 6000 Ft

Fotójegy: 400 Ft
Videojegy: 1500 Ft

Térkép:

Nagyobb térképre váltás