Boldog névnapot!
Mórahalom
Homokország fővárosa, ahol aranylik a homok, és kincset rejt a föld mélye. Országunk hatalmas értéke a termálvíz, itt nagy mennyiségben kerül a felszínre.
Szépen kiépített fürdő, körülötte virágokkal teli, gondosan alakított park biztosítja a kikapcsolódást, pihenést az ide látogatóknak.
Valamikor a juhász megjósolta a dombtetőn: "Möglássátok
ide éccő még templomot építenek!" A templom 1892-ben el is készült, de még
álmában sem gondolhatta akkor mekkora város, és fürdő épül majd a domb körül,
ahol valamikor a csorda legelt.
A fürdőről:
“Nyáron 21 medence áll a vendégek
rendelkezésére, a téli hónapokban pedig 16 medencét (14 fedett és 2
szabadtéri medence) használhatnak. Az országosan is egyedülálló szaunapark - összesen
11 szaunával és a hozzá relax medencetérrel - tökéletes kikapcsolódást
nyújt a szülők, nagyszülők számára.A fürdő széleskörű gyógy- és wellness
szolgáltatásaival, fedett és szabadtéri élménymedencéivel, 15.000 m2-es
parkosított zöldfelületével nem csupán a gyógyulni, hanem a kikapcsolódni,
pihenni, valamint a sportolni vágyok igényeit is maximálisan kielégíti.”
“Pannon őstenger üledékrétegeiből nyeri alkáli-hidrogénkarbonátos
vizét. A B-13-as kút 39,5 °C-os, ásványi anyagokban gazdag, jódos
jellegű vize 1999-ben kapta meg hivatalosan a gyógyvíz minősítést, ám előtte is
betegek ezreinek segített a gyógyulásban.Fürdőkúrában kopásos és gyulladásos
izületi, illetve gerincbetegségek, izom, reuma valamint nőgyógyászati
megbetegedések kezelésére szolgál. A termálkút gyógyvízzé nyilvánítása során
végzett klinikai vizsgálat statisztikailag igazolta a fürdő vizének kifejezett
gyógyhatását a térd-, és vállizületi megbetegedésekben, így a fürdőt méltán
nevezhetjük a térség „térd-, és váll centrumának”. A meleg víz fokozza az
ízületek, izmok, szervek anyagcseréjét, meggyorsítja a vérből tápanyagok
felszívódását, fokozza a sejtekből a salakanyagok leadását. A termálvízben található
ásványi anyagok a bőrön keresztül felszívódnak, egyenként jellemző speciális
jótékony hatásukat ezáltal fejtik ki. A vízben a beteg ízületek gyógyító hatású
átmozgatása a felhajtó erő miatt jóval könnyebb.”
A fürdőben a “kisgyermekek számára perem-
és akadálymentesen alakítottak ki medencét, amely egyenletesen mélyül 30
centiméterre, míg a bébik számára kialakított medence 0-15 centiméter közötti.
Elhelyezésüknek köszönhetően az anyukák és apukák a jacuzziból tökéletesen
ráláthatnak gyermekükre. A családcentrikus szemlélet jegyében játszóház,
pelenkázó és teakonyha is helyet kapott az épületben.”
Forrás:
Térkép:
Homokország
Az alföld déli részébe utazunk,
a Móra Ferenc nevezte „ homokország”-ba. Kis falvakon haladunk át, apró kis
tanyák tűnnek fel az országút mellett. Legelők, erdők, mezők, apró kis buckák
tarkítják a tájat. Gondosan tisztán
tartott kis kertek termését, az út szélén árulja néhány gazda. Az eperszezon
idején a finom ízletes hazai földieperből van bőséges kínálat. A Balotaszálláshoz
közeli Hudák dűlőbe, a Maccabi-kupa helyszínére tartok. Itt tájfutóversenyen futunk kicsit.
Azt gondolnák, a sík területen könnyen lehet haladni, hát a homok, az
bizony kemény, izmokat edző akadály. A dűlőutakon bokáig süppedünk a finom, puha napsütés melengette homokban. Rétek,
fenyvesek, nyárfák, akácosok, tölgyesek váltakoznak. Kisebb, nagyobb buckákat
rejtenek az erdők, és így emelkedőkre is számíthatunk.
Balotaszállás, 2012.05.27.
Csákvár-Fornapuszta
A Vértes röghegység lábánál, egy hatalmas sík terület
a Zámolyi medence tárul elénk.
„ A medence szélén
terül el Fornapuszta környékén, a Csíkvarsa, Ülőkút, Nagytó rét elnevezésű
nádas-zsombékos vizenyős terület, amely jellegzetes növény-társulásaival és
madárvilágával védett terület.”
“A Geszner-ház a Pro Vértes Természetvédelmi
Közalapítvány központja. Az épületben bemutatóközpont, kutatóház, oktatóközpont
és a Vértes csodálatos világát bemutató kiállítás található. “
”A természeti és kultúrtörténeti értékek megismerését háromdimenziós életképek, gyűjtemények, fotók, grafikák segítik.”
 |
| kép: http://www.provertes.hu/ |
A ház specialitása a Csíkvarsai Csípős
Csodafalat és a Csíkvarsai Zimankós csemegeszalámi a magyar szürkemarha húsából
készült. A kóstoló mellé különböző erdei gyümölcsökből, gyógynövényekből
készített különleges pálinkákat fogyaszthatnak a vendégek. Szerepel a kínálatban
a Csákvári asszonyfektető, vadkörte, vadcseresznye, berkenye, és
természetesen a hagyományos barack és szilvapálinka is. Az ízletes szürkemarha pörkölt után pedig, a jó bor mellett, az erdei gyümölcsökből készített szörpök
is fogyaszthatók. A kiadós ebéd után, a jó levegőn lovaskocsival, pusztabusszal utazhatják körbe a vidéket, közelről láthatják a legelésző gulyát, az őshonos magyar állatokat. A fogadónál különleges népi játékokat próbálhatnak ki a vendégek.
forrás: http://www.provertes.hu
Csákberény
Csákvárról, a főúton nyugat felé haladva Csákberénybe jutunk.
A települést már a Vértes hegyei ölelik körbe, a völgyből a két templom tornya emelkedik az ég felé, a háttérben, az erdővel borított hegyoldalak magasodnak. Csendes utcácskákban nagy tisztaság, gondosan megművelt kertek, takaros udvarok fogadják a látogatót.
A Vértesről:
A Vértes hegységet elsősorban triász mészkő és dolomit építi fel.
A Bakonynál jóval alacsonyabb (487 m), területén barnakőszén-, illetve bauxittelepek találhatók.
A síkság és a hegység találkozásánál rendkívül változatos domborzati viszonyok, a klímahatások eredményeként ritka gazdag élővilág figyelhető meg. A hófehér dolomittömbök tagolta hegyoldalak déli peremét sziklagyepek és karsztbokor erdők borítják. A völgyek északi oldalán magashegységet idéző, alhavasi jellegű növényritkaságok rejtőznek.
A képek a csákberényi erdőben készültek, néhány útszéli virág, gyűjtögető rovarok és látképek egy vadlesből.
„Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett.” (Wass Albert)
forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9rtes_(hegys%C3%A9g)
Térkép:
Nagyobb térképre váltás
Csákvár, Eszterházy kastély
Jártak már Csákváron? Átutazóban sokszor megfordultam erre. Minden alkalommal megálltunk a főúton a cukrászdánál, ahol igazán finom fagylaltok, és sütemények készülnek. Sokat versenyeztünk a környéki hegyekben. Most egy napsütéses májusi hétvégén, alkalmunk adódott a kastély parkjában tájfutni, sétálni és pihenni.
Csákvár Nagyközség Fejér
megye északi részén a Vértes hegység délkeleti peremén található. A községhatárt
a Vértes röghegysége alkotja, délre a Zámolyi medence fekszik.
A hegyvonulat déli oldalának dolomitlejtőit változatos
szubmediterrán erdős-sztyepp borítja. Jellegzetes fajai a keleti gyertyán,
molyhos tölgy, hegyi juhar, nagylevelű hárs. A hegyvidéket gyertyános
tölgyesek, cser tölgyesek fedik. „ A sziklagyepek jellegzetes fajai a kövirózsa,
István király szegfű, magyar gurgolya, gímpáfrány, cserszömörce. A Vértes
Tájvédelmi Körzet botanikai-geológiai tanösvényén tanulmányozható a vidék
faunája és flórája. Az erdők vadban gazdagok. Ritka ragadozói a parlagi sas,
kígyászölyv, kerecsensólyom, vadmacska. A medence éghajlata alföldi,
kontinentális. Napfénytartamban hazánk második leggazdagabb tája.”
Egy kis történelem:
Anonymus krónikája szerint a magyarok a honfoglalás után telepedtek le ezen a területen. Árpád fejedelem Előd vezérnek adta vitézségéért a Vértes keleti részét. Előd fia Szabolcs várat építetett, melyet unokája Csák örökölt. A nemzetség hosszú időn át élt ezen a birtokon, innen a Csák-vár elnevezés. Több birtokváltás után 1629-ben Gróf Esterházy Miklós nádor tulajdonába került a birtok. Kastélyt, templomot építettek, virágzó gazdaságot működtettek.
A kastély építését 1760-
65-ben kezdték meg, 1778.-ban a fertődi kastély mintájára Fellner Jakab tervei
alapján, barokk-rokokó stílusban. Az 1810-14-es földrengések után Charles Moreau
tervei alapján a Versaillesi kastély mintájára klasszicista stílusban építették
újjá. A hátsó udvari homlokzat eredeti állapotban maradt. A kastély 365
helységből állt. A főbejárat előtt dór oszlopos kocsifelhajtós oszlopcsarnok
fogad. A hátsó homlokzatot a park felőli oldalon a mellvédet 4 db korinthoszi
oszlop tartja, melyen két griffmadár tartja az Esterházy család címerét.
A kastély körül a csodaszép
park kellemes környezetet biztosít a kórházban gyógyulók számára. A kastély parkja klasszicista angolpark. Közel
400 féle fafajtát ültettek, ma is láthatók a mediterrán fenyők, a 200 éves
platán, és a gesztenyefák. A család tagjai különböző családi ünnepekre, évfordulókra a kert félreeső pontjain különös formájú kerti lakokat, emlékműveket, építettek, ajándékoztak egymásnak. A kor akkori ízlésének megfelelő építményeket Pietro
Rivetti olasz festő képeiből ismerhetjük meg. A park helyreállítása során már
elkészült a Szt. háromság szobor, a Napóra, és a műbarlang. A park szabadon látogatható.
Napóra
A műbarlang
térkép:
Pusztamarót
Pusztamarót történelmünk tragikus
eseményének helyszíne. A mohácsi csatavesztés után ezen a helyszínen is
kegyetlen pusztítást folytatott a török sereg. A leírások szerint 25 000 ember
lelte halálát, ill. került rabszíjra. A csata helyszínét ma is „Emberölő völgy”-nek
nevezik. A falu a 70-es években teljesen elnéptelenedett.
Ma már csodaszép kirándulóhely, a táborozókat a Marót-hegyi Sólyomfészek várja. A nagy rét kiválóan alkalmas szabadtéri családi vagy közösségi programok megvalósítására. Kiépített szalonnasütő helyeken sütögethetnek, ha esik az eső megvéd az esőház. Az erdőben tavasszal bőven terem a medvehagyma, amely erős fokhagymához hasonló illatával dúsítja a levegőt.
Ma már csodaszép kirándulóhely, a táborozókat a Marót-hegyi Sólyomfészek várja. A nagy rét kiválóan alkalmas szabadtéri családi vagy közösségi programok megvalósítására. Kiépített szalonnasütő helyeken sütögethetnek, ha esik az eső megvéd az esőház. Az erdőben tavasszal bőven terem a medvehagyma, amely erős fokhagymához hasonló illatával dúsítja a levegőt.
A réten az emlékmű Kovács György
szobrászművész alkotása 2003-ban készült el.
„Az emlékmű vörös mészkőre kirakott körre
épült. A kört a középponttal hat küllő köti össze, a hatosztatú napkerékre,
mint ősi keleti motívumra és a szekértáborra utalva. Ennek kerületén helyezkednek
el az egyes elemek. A kör közepén boltozattartó pillér emelkedik, melynek
testén megelevenedik a történet: A látogatóval szemben a lelki vigaszt nyújtó
szerzetessel, tőle balra a feleségét mentő Dobozi Mihály, majd az Árpád-házi
királyaink címerét tartó harcos, kit temetési jelenet követ, majd gyermekét
mentő asszonnyal zárul a kompozíció. A pillér feljebb fává alakul, közepén az
áldozatból kinövő élet folytatásának elemi parancsát jelképező virággal.
A kör közepén álló
pillérek az áldozatok előtt fejet hajtó utódok, egyúttal az életfa kisarjadó
ágai. A két hátulsó pilléren pergamenek jelennek meg Kisfaludi Károly „Mohács”
című költeményéből vett idézettel. Ezekről indul a múltat a jelennel összekötő
két boltív, ugyancsak az életfa ágaira emlékeztetve. A jobb oldali pilléren
motívumként megjelenik a menekülőkkel tartó pálos szerzetesek jelképe, az íves
egyenlő szárú kereszt. A bal oldali pilléren pedig az emlékhelyet kialakító
erdészek tölgyfalevél jelképe. A felépítmény anyaga: süttői mészkő.”
 |
Táj és természetföldrajz
„A Kelet-Gerecse kistáj
Komárom-Esztergom megye területén helyezkedik el. Domborzata szerkezeti árok,
hegyközi medence töréses szerkezet, kiemelt fennsíkokkal. A tető fennsíkja 600 m
fölé emelkedik, melyet karsztosodó mészkő épít fel. Táj. és természetföldrajzi adottságai folytán
elsősorban erdőgazdasági hasznosítású terület. Növényzete Pilis-Gerecse
flórajárás, melynek erdőtársulásai között a bükkösök, gyertyánosok,
kocsánytalan tölgyesek, cseres kocsánytalan tölgyesek és karsztbokor erdők
váltakoznak, melyben az irtásrétek gyakorisága 5 %-os. A lágyszárú fajok között
fellelhető a nagyvirágú ibolya, pirosló hunyor, hölgymálfélék. Erdőgazdasági
tájban zömében időskorú keménylombos állományok uralkodnak. Talaja közel
85-90%-ban mészkövön képződött rendzina és 10%-a az eróziós völgyekkel tagolt medencében
a barna erdőtalaj. Fizikai összetétele vályog, kedvező vízgazdálkodási
tulajdonságokkal. A táj, a Gerecse Tájvédelmi Körzet része, ahol a
kirándulóturizmus természeti feltételei sajátosan gazdagok.”
 |
Kis-Pisznice |
Budapestről a Budakeszi – Páty – Zsámbék – Szomor – Bajna útvonalon, Bajnától Nyergesújfalu felé kb. 5 km után elágazás balra (Ny-ra). Innen az erdészeti úton Pusztamarótig.
Mesés hétvége a Szurdokban
Amíg a felnőttek az erdőben tájfutótérképpel futottak, a gyermekek mesetérképpel tekereghettek a Szurdokban.
Első ízben találkoztunk a gyermekverseny ilyen érdekes és kalandos megrendezésével. A program a gyermekek körében nagyon nagy sikert aratott. A bátor kis kalandorok térképpel a kezükben indulhattak útra. A Mogyorós- árokban szalagozott út vezetett. Útjuk során találkoztak a jóságos boszorkánnyal, Koponyai Monyóval, kedves tündérekkel. Eljutottak a királyi várba, a sziklafalnál útjukat állta a sárkány, kivel meg kellett küzdeni. A meredek partoldalon kötél segítségével mászhattak ki a patakmederből. Amikor megtalálták az égigérő fát, a meredek ösvény a hegytetőre egyenesen Tündérországba vezetett.
Ez valóban tündérország, nem kell más csak egy kis képzelet. Alattunk a mély
völgy, meredek hegyoldalak, sziklák, körben a Pilis csúcsai emelkednek a magasba. A kis ösvény a gerincen tündérország kapujához vezet, s ha jól figyelsz a kapu kitárul. Madarak csicseregnek, készítik fészkeik, s szerelmes trillákkal udvarolnak kedvesüknek, a fűben apró bogarak, virágok nyílnak szerte, s lassan bontják lombjukat az égig érő fák. Virágba borultak a fák, s méhecskék zümmögnek körülötte. A tavaszi szellő lágyan cirógatja ágaik, de lehet, hogy a tavasz tündérek tánc közben simogatják az illatozó szirmokat? Leülsz kicsit, figyeled a sok apró csodát. Látod milyen szép! Nem mese, áprilisi valóság.
A kis kalandorokat a hegyről lefelé még néhány próbatétel várta, a meredek kanyargós csodaszép ösvényen lefelé haladva élérték ismét a völgyet. Itt a madárcsicsergést, a patak csobogása és a sok kis kalandor csacsogása kíséri. A próbát hősiesen teljesítő sereg pedig jutalmat kapott a szervezőktől, a legfontosabb a királyi pecsét volt, amit egy kicsi lány büszkén mutatott nekem, az üveggolyó a zsebében lapult.
-Tudod kardoztam a sárkánnyal, át kellett menni a fahídon is, és volt boszorkány, és ott volt a Koponyai Monyó is.:) -sorolja sietve, boldog mosollyal csöppnyi arcán.
-Tudod kardoztam a sárkánnyal, át kellett menni a fahídon is, és volt boszorkány, és ott volt a Koponyai Monyó is.:) -sorolja sietve, boldog mosollyal csöppnyi arcán.
„A Napkeleti Király Próbája
Hol volt, hol nem volt, a régi világban, az Óperenciás
tengeren is túl, még talán az Üveghegyen is túl, volt
egyszer egy Napkeleti Király. Ennek a Napkeleti
Királynak az erdejében állt egy gyönyörű nagy szál
cserfa, annak volt hetvenhét gyökere, hetvenhét ága.
A hetvenhét gyökerén állott hetvenhét sárkány, a
hetvenhét ágáról lógott hetvenhét mennyei furulya.
Történt egyszer, hogy a király legkisebbik lánya reggeli
sétálása közben arra lett figyelmes, hogy a cserfán
mind a hetvenhét furulya olyan zenébe kezdett, mihez
fogható gyönyörűséget ő még bizony sosem hallott.
Úgy belefeledkezett a zenehallgatásába, hogy táncra
is perdült ott a harmatos fűben. Szökkent, perdült,
ritmusra tipegett, ti-ti-tá, tá-ti-ti, lejtett balra ,
lejtett jobbra, talán még cigánykereket is vetett.
Egyszóval magas jókedve volt a Királylánynak.
Ahogy így táncolt nem számolta a perceket, de bizony
még az órákat sem.
Olyan vidám volt, hogy meg is feledkezett arról,
hogy mire a nap delelőn jár, ő már otthon szokott
lenni ebédre. Mikor megéhezett a nap már jóval túl
volt a delelőn. Nosza szaladt vissza a palotába,
odaérve megigazgatta a ruháját, hátrasimította a
haját.De jaj- kiáltott fel megrémülve: Hol a gyönyörű
nyakláncom a sok színes gyönggyel?! Szakadatlan
sírásba kezdett a Királylány:
mondta is az apjának : biztos a sárkányok lopták el a
nyakláncot. Innentől fogva nem mosolygott a leány és
gyászba borult a palota. Látva ezt a Napkeleti Király a
szélrózsa minden irányába elküldte követeit:
keressenek olyan legényt vagy leányt, aki visszahozza
az elveszett gyöngyöket és vele a királyi udvar jókedvét!
Aki a nyakláncot visszahozza azé lesz fele királysága
és a Királylány keze.
Jöttek is a próbatevők a palota udvarába, hogy
megmérettessenek a nagy feladatban és elnyerjék a
Királylány kezét.”
Kedves Olvasó !
Ha kedvet kaptál a mesetekergéshez, máskor is megteheted. Remélem a program rendezői, még nagyon sok kalandos gyermektájfutást szerveznek, és sok kicsiny gyermek büszkélkedhet a királyi pecséttel.
Régebbi bejegyzésemből kiderül: hol található a Szurdok? Mit lehet tudni a völgy kialakulásáról? Milyen a völgy, ha ömlik a víz?
Pilisszentkereszt: Szurdok
Képek, rövid videók a völgyből:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)