Pusztamarót

Pusztamarót történelmünk tragikus eseményének helyszíne. A mohácsi csatavesztés után ezen a helyszínen is kegyetlen pusztítást folytatott a török sereg. A leírások szerint 25 000 ember lelte halálát, ill. került rabszíjra. A csata helyszínét ma is „Emberölő völgy”-nek nevezik. A falu a 70-es években teljesen elnéptelenedett. 
Ma már csodaszép kirándulóhely, a táborozókat a Marót-hegyi Sólyomfészek várja. A nagy rét kiválóan alkalmas szabadtéri családi vagy közösségi programok megvalósítására. Kiépített szalonnasütő helyeken sütögethetnek, ha esik az eső megvéd az esőház. Az erdőben tavasszal bőven terem a medvehagyma, amely erős fokhagymához hasonló  illatával dúsítja a levegőt. 

 A réten az emlékmű Kovács György szobrászművész alkotása 2003-ban készült el.

„Az emlékmű vörös mészkőre kirakott körre épült. A kört a középponttal hat küllő köti össze, a hatosztatú napkerékre, mint ősi keleti motívumra és a szekértáborra utalva. Ennek kerületén helyezkednek el az egyes elemek. A kör közepén boltozattartó pillér emelkedik, melynek testén megelevenedik a történet: A látogatóval szemben a lelki vigaszt nyújtó szerzetessel, tőle balra a feleségét mentő Dobozi Mihály, majd az Árpád-házi királyaink címerét tartó harcos, kit temetési jelenet követ, majd gyermekét mentő asszonnyal zárul a kompozíció. A pillér feljebb fává alakul, közepén az áldozatból kinövő élet folytatásának elemi parancsát jelképező virággal.

A kör közepén álló pillérek az áldozatok előtt fejet hajtó utódok, egyúttal az életfa kisarjadó ágai. A két hátulsó pilléren pergamenek jelennek meg Kisfaludi Károly „Mohács” című költeményéből vett idézettel. Ezekről indul a múltat a jelennel összekötő két boltív, ugyancsak az életfa ágaira emlékeztetve. A jobb oldali pilléren motívumként megjelenik a menekülőkkel tartó pálos szerzetesek jelképe, az íves egyenlő szárú kereszt. A bal oldali pilléren pedig az emlékhelyet kialakító erdészek tölgyfalevél jelképe. A felépítmény anyaga: süttői mészkő.”

Táj és természetföldrajz

„A Kelet-Gerecse kistáj Komárom-Esztergom megye területén helyezkedik el. Domborzata szerkezeti árok, hegyközi medence töréses szerkezet,  kiemelt fennsíkokkal. A tető fennsíkja 600 m fölé emelkedik, melyet karsztosodó mészkő épít fel. Táj. és  természetföldrajzi adottságai folytán elsősorban erdőgazdasági hasznosítású terület. Növényzete Pilis-Gerecse flórajárás, melynek erdőtársulásai között a bükkösök, gyertyánosok, kocsánytalan tölgyesek, cseres kocsánytalan tölgyesek és karsztbokor erdők váltakoznak, melyben az irtásrétek gyakorisága 5 %-os. A lágyszárú fajok között fellelhető a nagyvirágú ibolya, pirosló hunyor, hölgymálfélék. Erdőgazdasági tájban zömében időskorú keménylombos állományok uralkodnak. Talaja közel 85-90%-ban mészkövön képződött rendzina és 10%-a az eróziós völgyekkel tagolt medencében a barna erdőtalaj. Fizikai összetétele vályog, kedvező vízgazdálkodási tulajdonságokkal. A táj, a Gerecse Tájvédelmi Körzet része, ahol a kirándulóturizmus természeti feltételei sajátosan gazdagok.”

Kis-Pisznice 

Pusztamarót története:

„Történelmünk egyik legtragikusabb eseményének helyszíne, ahol a mohácsi csatavesztés után a legnagyobb ellenállásra került sor a törökkel szemben. A Gerecse lábánál a XIII. szd-ban feltűnő Marót falu eredetileg a Tardos nemzetségbeli Maróti nemeseké, a XIV. szd-ban a Bajóti családé volt, majd királyi tulajdonba került. 1388-ban Zsigmond király az esztergomi érsekségnek adományozta. Az érsekség a XIV. szd. végén vadászkastélyt épített a falu közelében és halastavakat létesített a völgyben.A mohácsi csatavesztés, majd Buda várának elfoglalása után a törökök végig pusztították egészen Győrig a Dunántúl északi részét. A természet által jól védett Marót térségében sok menekült - köztük a mohácsi csatából visszatérő katonák - és a környék megyéiből származó lakosság sáncolta el magát. A szekérvárral is megerősített település 3 napon át hősiesen védekezett a törökökkel szemben. A törökök végül Budáról hozott ágyúkkal törték meg a védők ellenállását. A leírások szerint 25 ezren estek el vagy kerültek rabszolgaságba ezen a helyen. Feljegyezték Dobozi Mihály Fejér megyei kisnemes esetét, aki lovára kapta feleségét, Farmosi Ilonát és úgy próbált menekülni az őt üldöző török csapat elől. Amikor a kettős teher alatt kifáradó ló roskadozni kezdett, neje könyörgött, hogy ölje meg őt, nehogy török kézre kerüljön, maga pedig meneküljön. Mikor az üldözők már majdnem utolérték őket, a nő hirtelen leugrott a lóról, de férje nem akarva elhagyni őt, inkább keresztüldöfte kardjával, maga pedig hősiesen harcolva esett el. Vida József szép verse erről az emlékhelyen olvasható. A kegyetlen csata emlékét napjainkban is "Emberölő-völgy"-nek nevezik. Az egykori falu helyén kialakult Pusztamarót település az 1970-es években néptelenedett el. „

Megközelítés:

Pusztamarótra eljutni a következő útvonalon lehet: gépkocsival
Budapestről a Budakeszi – Páty – Zsámbék – Szomor – Bajna útvonalon, Bajnától Nyergesújfalu felé kb. 5 km után elágazás balra (Ny-ra). Innen az erdészeti úton Pusztamarótig.

Kiránduláshoz: 2012 Tipo kupa tájfutótérképei

Forrás: 

A réten található tájékoztató táblákról rögzített ismertetők.

http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.com/2009/11/tajfutas.html

Nagyobb térképre váltás

Anyák napjára

Felhasznált elemek:
Bóbita Designs
 http://bobita-scrapbook.blogspot.com/

Mesés hétvége a Szurdokban

 Amíg a felnőttek az erdőben tájfutótérképpel futottak, a gyermekek mesetérképpel tekereghettek a Szurdokban.

 Első ízben találkoztunk a gyermekverseny ilyen érdekes és kalandos megrendezésével. A program a gyermekek körében nagyon nagy sikert aratott. A bátor kis kalandorok térképpel a kezükben indulhattak útra. A Mogyorós- árokban szalagozott út vezetett. Útjuk során találkoztak a jóságos boszorkánnyal, Koponyai Monyóval, kedves tündérekkel. Eljutottak a királyi várba, a sziklafalnál útjukat állta a sárkány, kivel meg kellett küzdeni. A meredek partoldalon kötél segítségével mászhattak ki a patakmederből. Amikor megtalálták az égigérő fát, a meredek ösvény a hegytetőre egyenesen Tündérországba vezetett.

 Ez valóban tündérország, nem kell más csak egy kis képzelet. Alattunk a mély

völgy, meredek hegyoldalak, sziklák,  körben a Pilis csúcsai emelkednek a magasba. A kis ösvény a gerincen tündérország kapujához vezet, s ha jól figyelsz a kapu kitárul. Madarak csicseregnek, készítik fészkeik, s szerelmes trillákkal udvarolnak kedvesüknek,  a fűben apró bogarak, virágok nyílnak szerte, s lassan bontják lombjukat az égig érő fák. Virágba borultak a fák, s méhecskék zümmögnek körülötte. A tavaszi szellő lágyan cirógatja ágaik, de lehet, hogy a tavasz tündérek tánc közben simogatják az illatozó szirmokat? Leülsz kicsit, figyeled a sok apró csodát. Látod milyen szép! Nem mese, áprilisi valóság.

A kis kalandorokat a hegyről lefelé még néhány próbatétel várta, a meredek kanyargós csodaszép ösvényen lefelé haladva  élérték ismét a völgyet. Itt a madárcsicsergést, a patak csobogása és a sok kis kalandor csacsogása kíséri. A próbát hősiesen teljesítő sereg pedig jutalmat kapott a szervezőktől, a legfontosabb a királyi pecsét volt, amit egy kicsi lány büszkén mutatott nekem, az üveggolyó a zsebében lapult.
 -Tudod kardoztam a sárkánnyal, át kellett menni a fahídon is,  és volt boszorkány, és ott volt a Koponyai Monyó is.:) -sorolja sietve, boldog mosollyal csöppnyi arcán.

„A Napkeleti Király Próbája

Hol volt, hol nem volt, a régi világban, az Óperenciás 

tengeren is túl, még talán az Üveghegyen is túl, volt 

egyszer egy Napkeleti Király. Ennek a Napkeleti 

Királynak az erdejében állt egy gyönyörű nagy szál 

cserfa, annak volt hetvenhét gyökere, hetvenhét ága. 

A hetvenhét gyökerén állott hetvenhét sárkány, a 

hetvenhét ágáról lógott hetvenhét mennyei furulya.

Történt egyszer, hogy a király legkisebbik lánya reggeli 

sétálása közben arra lett figyelmes, hogy a cserfán 

mind a hetvenhét furulya olyan zenébe kezdett, mihez 

fogható gyönyörűséget ő még bizony sosem hallott. 

Úgy belefeledkezett a zenehallgatásába, hogy táncra 

is perdült ott a harmatos fűben. Szökkent, perdült, 

ritmusra tipegett, ti-ti-tá, tá-ti-ti, lejtett balra , 

lejtett jobbra, talán még cigánykereket is vetett. 

Egyszóval magas jókedve volt  a Királylánynak. 

Ahogy így táncolt nem számolta a perceket, de bizony 

még az órákat sem. 

Olyan vidám volt, hogy meg is feledkezett arról, 

hogy mire a nap delelőn jár, ő már otthon szokott 

lenni ebédre. Mikor megéhezett a nap már jóval túl 

volt a delelőn. Nosza szaladt vissza a palotába, 

odaérve megigazgatta a ruháját, hátrasimította a 

haját.De jaj- kiáltott fel megrémülve: Hol a gyönyörű 

nyakláncom  a sok színes gyönggyel?! Szakadatlan

 sírásba kezdett a Királylány:

 mondta is az apjának : biztos a sárkányok lopták el a

nyakláncot. Innentől fogva nem mosolygott a leány és 

gyászba borult a palota. Látva ezt a Napkeleti Király a 

szélrózsa minden irányába elküldte követeit: 

keressenek olyan legényt vagy leányt, aki visszahozza 

az elveszett gyöngyöket és vele a királyi udvar jókedvét! 

Aki a nyakláncot visszahozza azé lesz fele királysága 

és a Királylány keze.

 Jöttek is a próbatevők a palota udvarába, hogy 

megmérettessenek a nagy feladatban és elnyerjék a 

Királylány kezét.”

Kedves Olvasó !

Ha kedvet kaptál a mesetekergéshez, máskor is megteheted. Remélem a program rendezői, még nagyon sok kalandos gyermektájfutást szerveznek, és sok kicsiny gyermek büszkélkedhet a királyi pecséttel.

Elérhetőség: https://www.facebook.com/pages/Bailavidrum/285948214784319

http://postas.mtfsz.hu/postaskupa/

https://www.facebook.com/events/257429367677119/

A versenyen résztvevők beszámolója:

Régebbi bejegyzésemből kiderül: hol található a Szurdok? Mit lehet tudni a völgy kialakulásáról? Milyen a völgy, ha ömlik a víz?
Pilisszentkereszt: Szurdok

Képek, rövid videók a völgyből:

Vérteskozma

A Vértes hegység - a krónikák szerint - az eldobált német lovagi páncéloktól kapta nevét, melyeket III. Henrik német császár 1051-es vereségekor hagytak el a katonái. „Miután tehát András az ország koronáját fölvette, a bajorokkal, csehekkel és lengyelekkel mint mondják hadat folytatott, kiket harczolva legyőzvén, mint mondják, három évig adófizetőivé tett. Miért is Henrik császár Bodajkig lejővén öt hónapig ostromolta Fejérvár városát, hol végre erejében és hatalmában, mint mondják, úgy megfogyatkozott, hogy németei és olaszai sátraikban éjtszaka magokat elevenen eltemették; mert a magyarok a sötétben táborukba nyomulva nyilaikkal kegyetlenűl öldöklik vala őket. Végre a császár megbánva dolgát, András királytól és a magyaroktól bocsánatot kezde kérni, úgy hogy minden terhét Magyarországon hagyja lovain kivűl, és esküt tesz, hogy soha sem maga sem utódai Magyarország ellenségei gyanánt Magyarországba nem lépnek .”-írta Kézai Simon Mester a Magyarok krónikáiban. 

Vérteskozma története:

"A birtokleveleken először 1329-ben említik Cusmát mint lakott pusztát. 1733-ban Eszterházy József protestáns szlovákokat telepített, 1742-ben az elvándoroltak helyére németeket hívott.  1747-ben  fatemplom és plébánia épült. 1750-ben már 400-500 fő élt a faluban  és már iskolája is volt."

"1779-ben felszentelték a kőtemplomot Szt.Kozma és Damján tiszteletére.  A falu lakói föld- és erdőművelésből, faszén- és mészégetésből éltek. A templom mai formája 1834-ben alakult ki. Ebben az időszakban szabadkéményes, mestergerendás, famennyezetes kétszobás lakóházak épültek gazdasági épületekkel. 1908-ban az addigi Kuzmapuszta önálló községi jogot kapott Vérteskozma néven. 1928-ban összevonásra került a szintén németajkú Gánt községgel."

"1944 karácsonyától a nyíregyházi huszárok és a szovjet katonák között 3 hónapos csatározás folyt, amely  jelentős véráldozattal, anyagi és  épületkárokkal járt. A háborút kitelepítések követték. 1946 május 18.-án a lakók háromnegyedét  telepítették ki Németországba, mindössze egy 25 kg-os csomagot vihettek magukkal. A kényszerített telepítések még 1948-ban is folytatódtak. 

 Az 1950-es években az üres házakat  munkáscsaládok kapták meg. A tatai szénmedence biztos megélhetést nyújtott az ideköltözőknek. A családok idővel a környék városaiba költöztek, így a falu lassan ismét elnéptelenedett. Az 1970–es évek elejétől, főleg nyaralóházaknak vásárolták meg a faluban a  házakat, telkeket. 1992-ben emlékművet emeltek a kitelepítettek, meghurcoltak emlékére. A templomkertben  a kopjafát 2006-ban állították a II. világháború áldozatainak emlékére."

Nagyon szép üdülőfalu alakult ki, az új épületek szépen belesimulnak a környezetbe, a régi lakóházak felújításánál megtartották a régi parasztházak építészeti jellegzetességeit. A faluban sétálva kicsiny "múzeumfaluban" érezhetjük magunkat. Az 1742-ben épült lakóház, a régi megkopott kerítések, a kerekes kutak, a gémeskút  őrzik a múlt titkait.

 Tavasszal a falu újra éled, sétáló turista csapatok, vidáman kerékpározó gyerekek hangja vegyül a tavasznak örvendő madarak csicsergése közé.  A falu előtt kezdődő szépséges völgyben műút vezet, így gyalogosan, kerékpárral, kerekesszékkel is kellemes túrák tervezhetők. 

Információ:

http://verteskozma.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=47&Itemid=70

Dömörkapu /Szentendre/

Amikor vége van a télnek és az első tavaszi napsugarak ébredésre késztetik a természetet, jólesik kimozdulni otthonunkból. Az első tavaszi kirándulásom Szentendrére a Bükkös-patak völgyébe vezetett. Az autóbusszal, gépkocsival könnyen megközelíthető Dömör-kapu valamikor kőbánya volt, innen drótkötélpályán szállították a köveket Szentendrére a HÉV- állomásra. A parkolótól pár méterre találjuk a szoros, természet alkotta csodaszép látványosságát, a vízesést. A vízhozamtól függően a patak több részre szakadva ömlik le az andezit-, bazaltsziklákon, majd újra kicsiny patakban egyesülve békésen folytatja útját.

Felfelé haladtunk a patak mellett, majd a kék kereszt turistajelzés segítségével felsétáltunk az 587 méter magas, Bölcső-hegy oldalában fakadó Lajos-forrásig.  A forrás XIV. században Nagy Lajos királyunkról kapta nevét, aki gyakran vadászott itt. A szerbek "dobra voda" jó víz néven emlegetik, van is sorban állás, palackokban viszik a vizet a környékbeliek. A mellette található réten padok, szalonnasütőhelyek  fogadják a turistákat. 

Visszatértünk a Bükkös-patak völgyébe. Az őszi takaró alól már kibújtak az első hóvirágok, s az egyik nyakában az őszi levélkét vitorlaként lengette a langyos szél. 

Donászy Magda: Hóvirág

– Hóvirágom, virágom,

mi újság a világon?

– Véget ért a hosszú tél,

simogat az enyhe szél,

melegebben süt a nap

újra szalad a patak.

Hallottam a cinegék

kikeleti énekét,

tavasz jár a határon.

–  Ó, be szép ez virágom!

A patak mellett több pihenőhely található. A völgyből hosszabb-rövidebb túrákat tervezhetnek. Az erdei műúton kerékpárral, babakocsival, és kerekesszékkel is biztonságosan közlekedhetnek.

Vajdahunyad vára / Budapest

Az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére épült a városligetben. Az eredeti épület fából és kartonból készült, a jelenlegi kőépület 1904-re készült el.  Alpár Ignácz építész alkotása a magyar építészet ezeréves történetét mutatja be. A vár főhomlokzata Vajdahunyad várát mintázza, erről kapta nevét is.

Román, gótikus, reneszánsz, barokk  stílusú épületcsoportok alkotják. Jáki kápolna, Kerengő, Kínzó torony, Tompa torony, Hidaskapu, Auditórium, Oroszlános kőhíd, Segesvári bástyatorony, Hunyadi loggiák, Nyebojsza-torony, Dómhomlokzat, Hunyadi udvar, Csütörtökhelyi Zápolya kápolna kicsinyített másolata, Segesvár Apostolok tornyának másolata, Német homlokzat, Német torony, Francia torony, Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Forrás: http://budapest.varosom.hu/latnivalok/varak-kastelyok/Vajdahunyad-vara.html

Naptár 2012

naptárkészítéshez felhasznált : saját fotók ,  Imre Krisztina naptár sablon

http://halado.fotokonyv.hu/photopost/showphoto.php/photo/7987/title/naptar-2012/cat/520 ,
Krisztina http://krystyscrap.blogspot.com/2012/01/after-christmas-blogtrain-freebie.html
Eszter  http://beszteri.blogspot.com  készítette grafikai elemek

Vác

Csendes, romantikus városkára bukkanhatunk Budapesttől északra, a Duna kanyarulatánál.

"Vácot a XI. századtól említik írott források, a várost tehát közel ezer évesnek tekinthetjük. A környék a kedvező természeti adottságok miatt természetesen már több évezrede folyamatosan lakott hely. A Duna kanyarulatában, a hegyvidék és az Alföld találkozásánál kezdetektől minden adott az emberi élet alapvető szükségletei biztosítására. A dombság, az erdő, a folyam jó lehetőség a táplálékszerzéshez, a biztonságos lakóhelyek kialakításához, a kereskedelemnek jó háttér a vízi szállítás, a dunai átkelés lehetősége, az útvonalak találkozása."

 A folyópart mellett kiépített parkok hosszas sétákra, szabadtéri elfoglaltságokra adnak lehetőséget. A belvárosban  műemlék épületek, Copf stílusú lakóházak, szobrok vonják magukra a tekintetet.  A város főtere városi szabadtéri programok lebonyolításának helyszíne. Az őszi lecsófesztiválon a tér bográcsokkal telt meg, és finom lecsóillat csalogatta a turistákat.

Hatalmas épület a székesegyház,  a Konstantin téren. Kicsiny törpévé válunk az óriási falak mellett. A Duna-parti parkban találjuk a Hétkápolna  műemlék együttesét, amely  1815 óta búcsújáróhely. A horgászoknak, több kis horgásztó rejtőzik az ártér területén.

Duna-part

Székesegyház

A  városban

forrás:  http://www.vac.hu/index.php?page=latnivalok
városi séta , körpanoráma: http://www.vac.hu/index.php?page=virtualistura
A székesegyház kívülről 3D: http://www.opencreative.hu/panorama/vac-szekesegyhaz.html
---belülről:http://www.panoramablog.eu/media/videk/vacdom/vacdom.html
Térkép:

Nagyobb térképre váltás

BUÉK 2012

Nagyon boldog új esztendőt kívánok !


Kányádi Sándor

 Csendes pohárköszöntő újév reggelén

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog,
érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre.
Tiszta szívből ezt kívánom!
Szaporodjon ez az ország
emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött,
soha-soha ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke,
gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!

BUÉK az elmúlt évben készült videómmal: