A Cserháti dombvidék különös tája, a honfoglaló Kacsics nemzetség ősi szállásterülete. Világszerte ismert ófalujával, hegynek szaladó keskeny szőlőparcelláival, középkori vármaradványával várja a látogatóit.
A Várhegy egy ősi vulkán csatornakitöltésének csonkja. A vulkáni kúp lepusztult, csupán a gyökere, az egykori kürtőt kitöltő láva maradt meg. Alkotóanyaga az andezit.
A várat Kacsics András építette a XIII. században. Az első írásos emlék 1310 –ből származik, a vár neve „Castrum Hollókew” alakban szerepel. A szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár első ismert lakója I.Péter fia Mikus volt.
„A sziklára épített erődítmény nevére egy régi legenda ad magyarázatot. Eszerint bizonyos Kacsics András – /a XII. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak/ – elrabolta, és az épülő várába zárta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát. Az asszony dajkája azonban „boszorkány” volt, és szövetkezett az ördöggel.” Az ördög el is küldte segédeit. Az ördögfiak holló képében elhordták a vár előző nap felépült falait. Becsületükre legyen mondva – nem szórták szerteszét a köveket, hanem egy közeli sziklán új várat raktak belőlük. Ez a vár lett Hollókő, az alatta elterülő falu pedig a várról kapta nevét.” Az egyszerűbb névmagyarázat szerint mindig sok holló fészkelt azon a sziklaormon.
A fotók segítségével feljutunk a toronyba , ahol egy korabeli vitéz áll utunkba :
A település korábban a vár nyugati oldalán lehetett, ahol a római katolikus plébánia már 1342-ben fennállott. A középkori Pusztatemplom helyét, amit a lakosság Előttyinek nevez, 1969-ben tárták fel. A Pusztavár, Pusztatemplom, Pusztaszőlők helynevek valószínűleg a tatárjárás után alakultak ki. A vár körüli fás legelő idős fái tanúskodnak az egykori erdőskoszorúról. A népesség növekedésével egyre több területet tettek alkalmassá a legeltetésre, így alakult ki a fás legelő. Az állattartás visszaszorulásával azonban az erdő lassan újra beborítja a területet.
A korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik. A török hódoltság idején a település elnéptelenedett, de 1720- ban már nemes községként szerepel a nyilvántartásban.
A házak fából alapozás nélkül épültek, sokszor tűzvész áldozatává váltak. 1909-től már kőalapra építkeztek, a tetőt cserépzsindellyel fedték, az ősi palóc népi építészeti stílust megtartva. Az Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát. Az „egyutcás” falucska központjában a kis fatornyos, zsindelyes templom 1889-ben épült. A műemlékcsoport 65 védett épületet foglal magába. „Ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos,
deszkamellvédes tornácok ("hambitusok") szegélyezik.
Képek a faluból:
A hagyományos palóc házak többnyire három helyiségből állnak: a tornácról közvetlenül a pitvarba, azaz a konyhába lépett az érkező, ahonnan az utcafront felé a tisztaszoba nyílt, melyet a ház ura lakott családjával, hátrafelé pedig az éléskamra, melyben a gabonát tárolták, és ez volt az idősek hálóhelye is.”
Népviselet:
„ A tradicionális női öltözék a tarka színű szoknya, mely alatt munkához általában csak kettő, nagyobb ünnepeken viszont akár 20 alsószoknyát is viseltek. A fehér vászon ingváll fölé színes - az ünnepi viselethez gazdagon hímzett - "lajbit" öltöttek, de a palóc lányok és asszonyok legszembetűnőbb ékessége a színes szalagokkal, gyöngybefűzéssel készített főkötő volt.”
Forrás:
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=14118
Hasznos tudnivalók:
A vár megtekintésének díja:
diák, nyugdíjas: 350 Ft
felnőtt: 700 Ft
családi: 2.100 Ft
Nyitva tartás:
április 1-től október 1-ig: naponta 10.00-17.30.
október 1-től 31-ig: naponta 10.00-16.30.
novemberben: minden hétvégén 10.00-15.30.
Húsvét Hollókőn:
Világörökségeink:
Térkép:
Nagyobb térképre váltás
