Pilisszentlélek az ország egyik legkisebb lélekszámú települése. A Pilis és a Visegrádi-hegység között a Szentléleki völgymedencében fekszik.
1236-ban IV. Béla a szentkereszti pálosoknak adományozta a területet. IV./ Kun/ László 1287-ben pálos kolostort alapított. A török időkben a kolostor és a körülötte épült falu elpusztult. 1541-ben Buda, majd 1543-ban Esztergom elfoglalása után végleg elnéptelenedett a vidék. András üveges mester 1703-ban költözött a völgybe. Műhelyéről, melyben palackokat és zöld színű üvegeket gyártottak, Hutának nevezték a helyet.
A pálosok Felsőelefántból / Nyitra megye/ 1740 körül, majd 1830-as években Gömör vármegyéből tótokat telepítettek a területre. Az itt élők mészégetéssel, fakitermeléssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
 |
A pilisszentléleki Pálos rendi kolostor a XIII. században épült. A falu alatt, a szentléleki patak völgyében a kolostor halastavának maradványi rejtőznek.
A rendalapító Őzséb esztergomi kanonokot gyakran felkeresték a pilisi erdőkben élő remeték. 1246-ban javadalmáról lemondva a Pilisbe vonult remetéihez. Pilisszentlélek déli határában a Csévi szirtek alatt található hármas barlangnál telepedett meg. 1250 táján megalapította az első templomot és kolostort, a Szent Kereszt tiszteletére. Az újabb történetírás ezt az őskolostort a jelenlegi Klastrompuszta romjaival azonosította.
„A Pilis erdejében, királyaink egyik kedvelt vadászterületén, az Esztergom felé nyíló Benedek-völgyben állt egy királyi vadászház (palota). IV. László király Péter felhévízi remetének és társainak adományozta (1287), hogy ott kápolnát és kolostort építsenek maguknak. A közeli Szent Kereszt kolostor perjelének, Benedeknek a feladata lett a kolostor benépesítése, saját szerzetesei közül választott testvérekkel. I. Károly király is járt az új kolostorban (1323.), majd fia, Nagy Lajos király itt töltötte 1378. nagyhetét, s ha már itt volt, megerősítette a korábbi királyi birtokadományokat, sőt még újabb birtokokkal is gyarapította azokat. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, ám az 1526-os év hirtelen a véget jelentette: a mohácsi csata után a Dunakanyarig jutó portyázó török seregek áldozatául esett.” Forrás: Wikipedia
"Ezekben az időkben pusztult el a pilisszentléleki páloskolostor is, melynek romjai a mai napig
fennmaradtak és mutatják a hajdani épület nagyságát."
 |
A kolostor alapfalainak hosszúsága 60 lépés, ami 45-50 méternek felel meg. Szélessége változó. A bejáratnál 32 lépés (kb. 25m). Ettől északkeletre 25 lépés (20m). A felismerhető helységek száma 20.
(Szántó István: Pilisszentlélek kisközség története)
Nagyobb térképre váltás
