Terény, Hunnia Csipkemúzeum

2011. 07. 23.-án nyílt meg  Terényben a Hunnia Csipkemúzeum. A múzeum bemutatja a különböző magyar csipkefajtákat, a csipkeverés technikáit, a Hunnia csipke születését, kibontakozását, virágzását. A látogatók megnézhetik, hogyan készül ez különleges, és sok odafigyelést igénylő csodálatos kézimunka. A múzeum gyűjteménye családi örökség. 

A csipke kialakulásáról:

"A varrott szegélyből alakult ki a varrott csipke, mely először a Kr. u. 7. században jelenik meg. Őse az áttört hímzés, melyet a középkortól kezdve használtak templomi terítőkön.

A másik ága a csipkekészítésnek a vert csipke, mely szálak összefonásából keletkezett, valószínűleg a makramé továbbfejlesztése. Ennek fajtái: a fonott csipke, amivel egyszerű, geometrikus mintákat hoznak létre; a vászonkötéssel készült csipke, mely szalagos mintájú, lapos (ehhez tartozik a Hunnia-csipke is), illetve a díszháló csipke.

Magyarországon minden lentermelő vidéken elkezdtek háziiparszerűen foglalkozni a csipkekészítéssel. Főkötőket, kötényeket, lepedőket (nász-, halotti- és mindennapi használatra szánt lepedőket egyaránt), törölközőket és egyházi terítőket díszítettek vele."

A Hunnia csipke "megalkotója Fáy Aladárné született Edvi Illés Gizella, aki 1871-ben született, a Nógrád megyei Tolmácson. Ifjú gyermekkorától kezdve kézimunkázni tanult. Bántotta, hogy a magyar lányok, asszonyok csupa külföldről jött minta alapján készítették kézimunkáikat, mintha valódi magyar minták nem is lennének."

"Fáy Aladárné elkezdte átültetni a magyar népművészet formakincsét vert csipkévé. Elsőként (a „tulipán”-mozgalom hatására) egy tulipános zekét készített.

Ez két szempontból is rendkívül jelentős: az addig túlzottan kötött vertcsipke-technológiát tovább tudta fejleszteni egy szabadabb szálvezetésű technikává, mellyel bármilyen forma elkészíthetővé vált. Ez a korábban lehetetlennek tartott formai szabadság megnyitotta az utat a sárközi főkötő, a tulipános láda, a matyó hímzések rózsái és a Somogy megyei pásztorfaragások páva motívumai felé.

Fáy Aladárné egyik tanítványa, Möller Istvánné 1936-ban csipkeverő telepet létesített Kőröstarcsán, melynek leghíresebb alkotása a Horty Istvánné részére készült díszruha köténye és fátyla."

A Hunnia-csipkében megtalálható a bimbó, a rózsa és a tulipán motívum.

A bimbó a fiatal lányt jelképezte. 

A rózsa: 

"A görög mitológiában Adonisz, Aphrodité kedvesének halálakor találkozhatunk vele, az ő véréből fakadtak az első vörös rózsák. Így lett a halálon túli szerelem és az újjászületés jelképe.

Emellett a hallgatás jelképe is, mert Dionüszosz lakomáin a résztvevők rózsakoszorút kaptak, hogy lehűtse a bor keltette forróságot, és megvédjen attól, hogy titkokat fecsegjenek ki. A keresztény szimbolikában ezért került ötszirmú rózsa a gyóntatószékekre – a gyónás „sub rosa”, a rózsa alatt, vagyis a hallgatás pecsétje alatt történt. A rózsát is azonosítják még a nővel , ismert például a kedves megszólításaként is"

A tulipán:

"A nőt rendszerint virág szimbolizálta. A „tulipán” motívum elnevezése tulipánt, vagyis egy betűvel több, mint a virág neve. Erősen stilizáltan ábrázolták, nem annyira virágra, mint inkább két egymásnak fordított S betűre hasonlít. Ez emlékeztethet egy szülő nőre, és így a női nemi szervet jelképezi.

Öcsémnek jöttünk menyasszonyáért
Mégpedig egy ékes drága tulipántért
(Nagykend, kikérő vers)" 

forrás:http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/ylada00.htm

Fáy Aladárné így ír a készítéséről:

„A munka azonban sokkal nagyobb pontosságot igényel mint bármely más csipkénél. A szálakat állandóan feszesen kell tartani, hogy sehol ne lazuljon meg a szövés, de nem szabad oly hirtelen meghúzni, hogy a szál elszakadjon. Úgy kell fogni, mint a jó vérű lovat és oly biztosan, mint a jó kocsis. Érzés és gyakorlat szükséges ehhez. A pontos munkán múlik itt minden.” 

(Magyar Iparművészet 1936. 5-6 szám)/ 

forrás: http://csipkemuzeum.com/a-hunnia-csipke/jellemzoi/

A múzeumban szebbnél, szebb csipkéket láthatunk,  és bepillanthatunk a csipkekészítés fortélyaiba is.

A múzeum Terény községben található, ha tehetik, látogassák meg!

Nagyon kedves fogadtatásban lesz részük.

Képeim:

Forrásaim:

http://www.erikanet.hu/oldal.php?func=1&menupont_id=6480&objektum_tipus_id=10&objektum_id=691782

http://csipkemuzeum.com/muzeum/a-kiallitasrol/
http://www.doksi.hu/get.php?lid=8387
http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/ylada00.htm

Megközelíthető:

Terény Budapesttől ÉK-i irányba 80 km-re, Balassagyarmattól D-re 22 km-re fekszik.






http://csipkemuzeum.com/kapcsolat/megkozelithetoseg/