“Amíg a ködöt napfény töri át,
Amíg a gerle táplálja fiát,
Amíg az eső új sarjat ígér,
Addig, Vándor!
E FÖLD csak addig él!”
/ Simon Kornél
Ódorvár, 1997/
Günster-vízesést, Ausztriában, Schöder és Krakaudorf között találjuk.
A víz 65 méteres magasságból, három zuhatagot képezve zuhan a mélybe, ez a legmagasabb vízesés a Steiermark területén. Vízhozama: 250-200 liter másodpercenként.
A parkolóból rövid séta vezet a sziklákig. Biztonságosan kiépített falépcsőkön, járdákon lehet körbe sétálni és megcsodálni a magasból zúduló vizet.
A zubogó patak melletti növényzetet.
A parkolónál található magánháznál állatsimogatót alakítottak ki , ahol szívesen látják a vendégeket.
A festői kisváros, az ősi kereskedelmi útvonal fontos állomása volt, Bécs és Velence között. Karintia legrégebbi városa, a várost körülölelő hegyeken erődítmények romjai emelkednek. Ha arra jár ezt látnia kell! A város központjában a Tourinform irodában kapnak térképet, és egyéb információkat. A város szélén ingyenes parkolóhellyel várják a látogatókat.
Az ősi városrész hatalmas vízzel teli várárok és várfal veszi körül.
Stadtgraben: A 820 m hosszú, még vízadó árok egyedülálló Közép-Európában.
A várkapu mellett, egy érdekes büntetőeszközt láthatunk kiállítva, ez a Bäckertauche. A 16.-század táján , ebbe a ketrecbe zárták be a csalókat és mártották meg a várárok vizében .
Például a péket, ha drágán adta a kenyeret, mert az élelmiszert megfizethető áron kellett adnia, ha nem így tett megbüntették. A város lakói a péket beeresztették a víz alá, de mivel szükségük volt még a kenyérsütőre, így, meg is kegyelmeztek neki.
Érdekesség:
"Évente egyszer Friesach kapuit bezárják, minden lakó középkori ruhákba öltözik és újraélik a város letűnt korszakát.
A középkori fesztivál őse egy országhatárokon túl is híres verseny volt, amit IV. Babenberg Lipót herceg szervezett meg először 1224-ben. Közép-Európa számos országából érkeztek a híres lovagok, hogy megmérkőzzenek egymással, a verseny pedig olyannyira jelentős lett, hogy Ulrich von Lichtenstein, a költő és lovag egy epikus verset írt róla, ami Ausztria középkori irodalmának az egyik legfontosabb műve. Erre a jeles eseményre emlékeznek meg a lakók minden év augusztus 30-án, amikor úrnők és lovagok bőrébe bújnak, az utcák pedig nyüzsgő, középkori piaccá változnak."
A templom 1250-ben épült , hossza 73,9 m , így leghosszabb templom Karintiában. Belső része többnyire gótikus, itt látható a híres friesachi Madonna, amit 1320-ban készítettek, valamint az 1500-ból származó későgótikus Johannes oltár.
"Petersburg-erőd, ami Friesach egyik legjelentősebb látnivalója. 1076. körül építtette Gebhard salzburgi hercegérsek, az épület egy része ma már romokban hever, de szép állapotban fennmaradt tornyában a városi múzeum működik."
A 11. és a 17. században itt volt a rezidenciája a salzburgi herceg- érsekségnek. A Kappellenturm, a hatemeletes torony 28,3 m magas.
A Szent Péter-templom 12. században épült, ma Friesach szimbóluma.
A templom elől, egyedülálló kilátás nyílik a városra és a régióra.
A távolban, a város szélén emelkedő várcsúcs : BURG GEYERSBERG
Ez a kastély eredetileg a legnyugatibb városi erődítmény a 13. század elejéből.
Szent Péter-templom
Petersburg-erőd, palotaudvar
Stadtpfarrkirche, a román stílusban épült, 13. századi ólomüveggel díszített plébániatemplom. A templom belülről is csodaszép, bent meg lehet szólaltatni az orgonát, kivilágosodik és felcsendül az orgonamuzsika / 1 euro-t kell bedobni a lejátszóba / Kihagyhatatlan élmény !
Brunnen. Ausztria egyik legszebb reneszánsz szökőkútja a város főterén áll, 1563-ban egy ismeretlen itáliai mester készítette.
A nyolcszögletű medence domborművein, a görög, római mitológia alakjait láthatjuk.
Már többször jártam ott fenn, a csodálatos hegyekben, völgyekben, de folyton visszavágyom, hogy újra láthassam az egyre magasabban előbukkanó hegyes csúcsokat, a fenyvesekkel borított hegyoldalakat, az apró pici növényeket, fűszálon ringatózó apró rovarokat. Ismét hoztam sok fényképet, azoknak, akik még nem jártak ott, vagy nem tudnak elmenni, utazóknak, túrázóknak, akik még nem jártak ott, de ezután el fognak menni, és persze magunknak, hogy emlékezzünk.
A forró nyári napokon, itt a hegyekben a hőmérséklet is kellemesebb.
A magasba vezető első kilométereket kényelmesen, kabinos felvonóval tehetjük meg, majd lankás alpesi mezőkön, és néhány meredek emelkedő leküzdésével túrázhatunk egészen a Kreischberg csúcsára: 2.002 m magasságig.
"Az erdészeti kutatási céllal létrehozott, fák és cserjék génbankjaként is működő erdészeti arborétum területe 350 ha. Mintegy 40 ha-os területe park jellegű, főleg pihenési célokat szolgál. Az arborétumban gyűjteményében jelenleg 147 fenyő és nyitvatermő, illetve 875 lombos fa és cserje faj, fajta, változat illetve a földrajzi változat található."
"Az erdészeti arborétum telepítését a Gödöllői Erdőigazgatóság 1902-ben kezdte meg az akkori földművelésügyi miniszter rendeletére. Létesítésének eredeti célja a nálunk állományokat nem alkotó fafajok, főleg fenyők honosítása volt.
A világháborúk viszontagságai után 1960-ban az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kutatóinak irányításával egy új, nagyszabású telepítési program indult. Ennek eredményeként alakult ki a jelenlegi állománykép, a kutatási céllal kialakított 154 erdőtípussal. A Gödöllői Arborétum különlegessége, hogy olyan erdészeti növénygyűjtemény, ahol a fafajokat a velük kialakult társulásokban, erdőszerűen, a jellemző lágyszárú szint, cserjeszint kíséretében láthatjuk. Az arborétum a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. Erdeifenyő, kocsányos tölgy, akác, vörösfenyő és sok egyéb faj jól dokumentált törzsültetvényei élnek itt máig." forrás: http://www.parkerdo.hu/godolloi_erdeszeti_arboretum
Az arborétum a hét minden napján látogatható. A belépés ingyenes. Áp. 1. – szept. 30.: 8.00-18.00 Okt. 1. – márc. 31.: 8.00-16.00
Az arborétum telepítése 1902-ben kezdődött, 1914-re sikeresen befejeződtek a telepítések. Az I. világháború után Magyarország elvesztette erdőterületeinek 80 %-át. A veszteség enyhítésre a hazai erdőgazdálkodás komoly erőfeszítéseket tett. A gödöllői arborétum ez idő tájt a hazai erdészeti kutatások nemzetközileg is elismert büszkesége volt. A II. világháború és az azt követő évek alatt az arborétum állománya nagy veszteségeket szenvedett, az állomány mintegy 15 % -ban maradt fenntartható eredeti funkciójában. 1960-ban az ERTI kutatóinak irányításával nagyszabású telepítési program indult, melynek eredményeként kialakult a ma is látható erdészeti növénygyűjtemény 154 erdőtípussal.
Az 1970-es évektől a Magyarországon található kiváló génanyag kialakítása, megőrzése az elsődleges feladat. A nagyközönség előtt 1989-ben nyitotta meg kapuit. 2012-től fenntartását, üzemeltetését a Pilisi Parkerdő Zrt végzi.
Jelenleg 147 fenyő és nyitvatermő, 875 lombos fa és cserje, kialakított játszótér, kiépített pihenőhelyek várják a kirándulni, pihenni vágyókat.
Egyetlen teendőd sétálni, szívni a fák szűrte friss levegőt, érezni a békét és nyugalmat, és megőrizni a természet tisztaságát! add tovább: ...szemetet a szemétgyűjtőbe!
Megközelítés:Gödöllőről déli irányban az Isaszegi úton haladva, az első vasúti átjárón áthaladva érünk a Gödöllői Erdészeti Arborétumhoz. Isaszeg felől a vasúti átjárón áthaladva jobb oldalon pár száz méter után a (buszmegálló után) ismét vasúti átjáró .
Visegrádra többször vissza kell térni, mert egy nap nem elég kulturális és természeti kincseinek megismeréséhez. A Királyi Palota, a Fellegvár , Pálinka Múzeum, vadaskert, a Duna-part csak néhány a sok szép és érdekes látnivaló közül. Most az Apátkúti-völgy néhány kincsét fedezzük fel. Tartsanak velem! A Duna-parttól a katolikus templom irányába, majd mellette elhaladva,
a Fellegvárhoz és a Nagy-Villámhoz vezető szerpentinút felé kell elindulni, majd a település határát elérve, az erdei iskolánál a piros jelzést követve jobbra le kell térni egy aszfaltos útra, illetve gyalogosan a mellette haladó sétaútra.
Autóval a Bertényi Miklós Füvészkertig, a Telgárthy rétig hajthatnak, itt van lehetőségük az autóval parkolni. A réten sütögető- és pihenőhelyek, és egy erdei játszótér található.
Tovább sétálva megtalálják a pisztrángos tavakat, itt kipróbálhatják horgásztudásukat. A kifogott pisztrángot hazavihetik vagy az étteremben megsüttethetik.
Horgászbotot bérelhetnek a helyszínen és csalit is adnak hozzá. Tudni kell, hogy a kifogott pisztrángot meg kell vásárolni, mert ők már nem élik túl, ha visszadobják őket.
A kirándulással remek élmény nyújthatnak a vakációzó gyermekeik számára. A jól megérdemelt ebéd után jöhet a kirándulás, vagy fordítva , a sorrend Önökre van bízva!
