Tihany

Garay János: Tihany

Tihanynak bércztetőjén, a Balaton felett, 

Sötéten és magán áll egy régi épület; 

Csendes kolostorával az Úrnak temploma, 

Falán, majd ezredévnek van vésve szent nyoma.

Alatta mély üregben nyolczszázados sír áll,

Hol álmait aluszsza András magyar király; 

A sir felett a templom két tornya, a kereszt, 

Mint két imádkozó kéz a mennyekhez fölesd.

S ha mélyen, ünnepélylyel a néma alkonyon 

Megcsendül a harangszó e tisztes ormokon. 

Mint nyögdelő sohajtás repűl a légen át, 

Középen áthasítja a Balaton tavát.

S lecsendesül perczekre a háborgó elem, 

Mint sírok birodalma a csend oly nesztelen,

Oly bűvös, oly csodás lesz egyszerre a harang, 

Miként, ha fenekéről csendűlne fel a hang...

Visszhang-e ez fölülről? vagy lenn a viz alatt 

A túlvilágból hallni e csoda hangokat?

Ne kérdd! istent dicsérik a földek és vizek!... 

Belé vegyűl e csepp is, mely szememen rezeg.

A Belső-tó közvetlenül a falu alatt található, csaknem kerek, víztükre nyílt. A Balaton szintjénél 26 m-rel magasabban helyezkedik el, a vulkáni erupció lesüllyedt kalderájában. 

"A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt. Víztől védett fekvése miatt a bronzkor, a vaskor és a római kor népei is lakták. A római időkben átkelőhely is működött itt.

A mai település eredete a középkorig nyúlik vissza. I. András király 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, mely fölé bencés monostort építettek.

A Tihanyi apátság a 13. századtól hiteles hely (locus authenticus) volt, azaz oklevelek kiállítására volt jogosult. A monostort a 16-17. századi török háborúk idején várrá alakították. A 18. században épült újjá barokk stílusban.1891-ben 893 magyar lakosa volt, ekkortájt állami faiskola is működött itt."

A levendula fontos és kiemelt szerepet játszott Tihany történetében, mai napig jeles hagyományai vannak a levendula termesztésének és feldolgozásának. Ezek a hagyományok elevenednek fel minden évben a Levendula Fesztiválon.

Az 1994-ben alapított Babamúzeumban megtalálható szinte valamennyi német babakészítő jellegzetes munkája  1840-től 1920-ig.  "Az I. világháború után a gyártók tönkrementek, a drága porelánfejű babákat nem tudták megfizetni az emberek. Ezeket a babákat így már csak az arisztokrata családok vásárolták meg. A babák vitrinekbe kerültek és csak ünnepnapokon játszhatott vele az ifjú tulajdonos. A babák öltözéke, bútorai, kiegészítői hűen tükrözik a Biedermeier-kor arisztokrata , nagypolgári ízlésvilágát." http://www.babamuzeum.hu/indexXm.html

Egykor Tihany legnagyobb nevezetessége volt, Csokonai Vitéz Mihály is megénekelte "A tihanyi Echóhoz" című versében. Régen 15 szótagú mondatot is visszavert, még Balatonfüredről is ide kirándultak a vendégek visszhangot hallgatni. Ma már csak egy-két szótag hallható szélmentes, csendes időben.

Képeim:

Térkép:

Esztergom

Esztergom a Dunakanyar legfelsőbb városa.  A 157 méter magas dolomitból álló Várhegyről csodálhatjuk a környező dombokat, hegyeket és az alatta kanyargó Dunát, mely 18 km hosszan öleli a települést. A város bővelkedik látnivalókban, megismerésére kevés egy egész nap. A Bazilika, a templomok múzeumok, érdemes sétálni hangulatos utcáiban, a Duna-parton, vagy időhiány esetén a városnéző "vonatra" szállva  átrobogni a városon.

Kilátás a várfalról:

 "Esztergomot már a prehisztorikus időkben is lakták. A rómaiak is települést hoztak itt létre, melynek neve Salvio Mansio volt. A városban Marcus Aurelius is megfordult, aki itt írta Elmélkedések 12 fejezetét. A magyarok érkezése után a várost Géza fejedelem tette meg állandó székhelyéül 972-ben, ezt a dátumot tekintjük Esztergom alapításának. Itt született és keresztelkedett fia Szent István, aki a várost érseki székhellyé tette.

Egészen1242 teléig, a tatárjárásig Esztergom volt az ország egyik központja. A tatárok a városban egyedül a fellegvárat nem tudták bevenni. A város a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtte ki magát, számos király, Európa szerte elismert tudós és művész is megfordult itt, majd a török 1543-ban elfoglalta, és a Birodalom végvára lett. A várost véglegesen 1683-ban foglalta vissza Sobieski János. Miután az érsekek visszatértek, 1822-ben elkezdték építtetni a Bazilikát.

 1895-ben megépült a Mária Valéria híd, ami összekötötte a várost Párkánnyal, és még ebben az évben egyesült a közeli településekkel, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. A hidat a második világháborúban felrobbantották. Esztergom 1952-ig maradt megyeszékhely. Az ezredfordulót követően 2001-ben újraépült a Mária Valéria híd" forrás: Wikipédia

 A városba érkezőket a Bazilikánál városnéző "vonatok" várják, a jármű átvisz Párkányba, majd vissza,az utazás 40 perc,  különleges élmény ne hagyják ki !

és a kilátás: 

Képeim :

Nagytétény

Nagytétény (németül Großteting) egykor önálló község, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.  A Száraz-Rudnyánszky-kastély,  a magyar késő-barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozik.

A Római Birodalom határán erődítmény láncolat állt, melynek Campona néven Nagytétény is részese volt. A kastély helyén ebben az időben egy gazdálkodó háza ( villa rustica ) állott. Az épület maradványaira épült a XIII. században az Árpád.házzal rokonságban álló, Tétény család gótikus várkastélya, mely a mai épület magva. 1309 Körül Tétény a budai vár kapitánya, Hédervári Lőrinc nádor tulajdonába került, és a család a kastélyt több mint két évszázadig birtokolta.Több birtokváltás után 1716-ban, a bárói rangra emelt, Száraz György királyi mérnök kezdte meg a kastély felújítását. 

"A középkori várkastély eredeti körvonalainak fenntartásával északon a várfal mentén új, egyemeletes, összekötő épületszárnyat emeltetett és a déli oldalon a toldalékszárnyat a délkeleti saroktoronyig kiépíttette. Így egy zárt belsőudvaros, négyszögletes tömböt formázó épületegyüttes alakult ki. György báró a kastély déli falával párhuzamosan boltozott istállóépületet is emeltetett."

 Halála után, veje Rudnyánszky József, Grassalkovich Antal unokaöccse, alakította ki a barokk főúri rezidenciát, 1743 és 1751 között, Mayerhoffer András tervei alapján. "A trapézidomba komponált, A betűt formázó épülettömb északra néző cour d'honneur-ös (díszudvaros) főhomlokzatát barokk programmal alakították ki. A korszak igényei szerinti, kissé színpadias, gazdag fény-árnyék hatásokat biztosító párkányok, pilaszterek, oszlopok és fülkék tagolják. Az igényes szobrászati dísz méltó koronája az épületnek: a kupolára emlékeztető tetőszerkezettel fedett középrizalit oromzatában a Száraz és Rudnyánszky család címere büszkélkedik. 

Az ő idején alakították ki a díszlépcsőházat és a két szint magasságú dísztermet magába foglaló cour d'honneur-ös főhomlokzatot. A szobák falát al secco technikával festett faldíszek gazdagították, amelyek az emeleten ma is láthatók." /http://www.imm.hu/hu/contents/kastelytortenet/

1904-ben a kastély kiégett, berendezéséből szinte semmi nem maradt meg. A második világháborúban az épület ismét romossá vált, 1948-ban állami tulajdonba került, és az Iparművészeti Múzeum bútormúzeumaként vált ismertté. 2000 júniusában nyitották meg újra kapuit.   

   

A kastély falai között, a gótikától, a biedermeierig tanulmányozhatjuk a bútorművészet szebbnél-szebb alkotásait.

A bútorok:

A kastély körül:

Imre Krisztina csodaszép panorámaképei: http://www.panoramablog.eu/nagyteteny

A kastélyt park veszi körül és innen, rövid sétával elérhetjük a Duna-partot is. Az ártéri erdő sok-sok kisállatnak, madárnak ad otthont. A folyópart kellemes kikapcsolódást nyújt a horgászat, és a természet kedvelőinek.

forrás: 

http://www.imm.hu/hu/contents/239,Nagyt%C3%A9t%C3%A9nyi+Kast%C3%A9ly

Ócsa , Öreg-hegyi pincesor, Selyem-rét

"Budapesttől 30 kilométerre délre, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál, az Ócsa-Dabas-Inárcs települések által közrefogott terület 1975 óta az Ócsai Tájvédelmi Körzet nevet viseli. Ez a védett terület a mély fekvésű láprétekben és láperdőkben gazdag vidék növény- és állatvilágát, tájképét és kultúrtörténeti értékeit hivatott őrizni."

 Dabas irányába haladva a vizes turjánvidék és a homokterület találkozásánál helyezkednek el, egyszerűen a földbe vájva, a ma már híres öreg-hegyi pincék, melyek a XVII. századból származnak. 

A földművelő emberek kútásás közben lettek figyelmesek a talaj különleges rétegeződésére, hogy itt, a homok alatt vastag, vájható löszréteg rejtőzik. A pincesoron körülbelül 100, jellegzetesen alföldi, nyeregtetős, ollóágas, zsúptetővel fedett, hosszú hordógurító gádoron megközelíthető, többágú pince található. 

Ha szerencsénk van, néhány gazdát kint találunk, akik szívesen, és büszkén mutatják meg örökségüket. Az első pincénél, már rá is találtunk, alkalmi segítőnkre, aki  büszkén mesélte el a pincesor létrejöttének történetét, a gazdák helyzetét, és mutatta a löszfalba vésett neveket, melyet a régi tulajdonos, esetleg nagyszülő,  hagyott az utókorra. A jó pince délnyugati-nyugati tájolású, mert ebből az irányból kapja a legtöbb napfényt, és így, az északról és kelet felől  jövő viharok sem verik be az esőt  A gádoron gurították le a hordókat, kötelek segítségével a mélybe. Megtudtuk, hogy a zsúptető oldalainak 45 fokos szöget kell bezárniuk, hogy  a vizet  könnyebben elvezesse a nádfedél. 

 A nádfedelek érdekes copfos kötéssel vannak lezárva. A nádfedelet időszakonként újítani kell, meg kell válogatni a  nád minőségét fajtáját. Ma már ezt a speciális  nádazást az országban csak néhány mesterember  végzi. A tető oromdeszkáját két összefonódó kovácsoltvas kígyó díszíti, így jelezve a pincébe menőknek , hogy a bor kismértékben gyógyszer, nagymértékben orvosság. 

A gádoron, az ollóágas tető alatt lejutunk a pince mélyébe, hol a falakat vastagon fedi a nemespenész. A pince nyáron hűs menedéket nyújt a poharazó gazdáknak. 

Néhány pincéhez tartozik mellék pince is, amely valamivel kisebb, mint a főpince.A pincékből levegőztető nyílás vezet a felszínre , a bejárati ajtó feletti nyílással így biztosítják a megfelelő légáramlást és szellőzést.

 Ma már a szőlőtermelés megcsappant a környéken, a pincéknél szinte csak a bor tárolása folyik. Néhány pincetulajdonosnak , nagyobb földterülete is van , ők ott gazdálkodnak, kikapcsolódnak, baráti borozgatás közben figyelhetik a mocsaras láperdők felett lenyugvó napot."A felszínt fedő löszréteg alá vájt borospincék, a népi építészet egyedülálló különlegességeinek számítanak." 

Szeretettel várják a látogatókat az évente megrendezésre kerülő Orbán-napi Bor és Pince Ünnepen, május 17.-én./ 2014/www.ocsa.hu

képeim Ócsa és a pincesor:

Miután jót sétáltak a pincesorok között,a város másik szélén, egy szép és kellemes kirándulóhely  megtekintésére van lehetőség. 

Selyem-réti tanösvény

"Az Ócsa környéki lápmedencéket az Ős-Duna hozta létre sok ezer évvel ezelőtt. Az egykori Duna-meder kavicstakarója képezi az altalajt, melyen a vízi szervezetek és élőlények maradványaiból vizet alig áteresztő málladék jött létre, szigetelve a mélyedéseket. A Gödöllői-dombvidék és a Duna-Tisza közi hátság talajvize a föld alatt 10-15 m mélyen, délnyugati irányba lassan a Duna-meder felé szivárog és ahol a hátság dombjai véget érnek és találkoznak a Duna sík árterével, Ócsa alatt ez a talajvíz a felszín közelébe, néhol egyenesen a felszínre jut. Így a szigetelt mélyedésekben, a vízborítottság szinte mindig állandó. Ilyen helyeken alakultak ki a lápok, vagy ha a vizesedés egész régiót érintett, a lápvidékek. A lápokon az elhalt növényekből származó szerves anyag egész évben oxigéntől elzárva víz alatt van, nem bomlik el, hanem egy sötét színű, nedvszívó, rostos szerkezetű anyaggá, tőzeggé alakul.
A tőzegen speciális igényű növények - "lápi ritkaságok" - telepedtek meg. A láp nehezen átmelegedő, vizes, hideg talaján ezek túlélték a jégkort követő felmelegedést, vagyis a lápi növényfajok egy része hazánkban jégkori maradványnövény. A jégkorszakot követő idők képe, a változatos növényzethez és mikroklímához kötődő állatvilág is megmaradt, mely fajban és egyedszámban is igen gazdag. Különösen az Alföld lecsapolt mocsárvilágával eltűnő halfajok, kétéltűek, hüllők, rovarok, madarak nagy fajszáma jellemző. A talajban élő ízeltlábúak egy négyzetméterre eső példányszáma az országban itt a legmagasabb."

Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben található Selyem-réti tanösvény 6 állomása a védett természeti terület erdei élővilágát mutatja be. A terület a jellegzetes Duna-Tisza közi lápmedencék egyike, homokterületek közötti vizenyős mélyedés, ahol láperdők és láprétek váltakoznak egymással.A tanösvény a Tájháztól kb. 1,5 km-re a Bugyi felé vezető út bal oldalán indul.

A parkolótól 1500 méter a tanösvény hossza, sajnos itt nincsenek nagy tájékoztató táblák amiről elolvashatjuk az egyes állomások tudnivalóit. Egy-egy állomásnál érdemes beljebb pillantani az erdőbe , láthatjuk a vízzel barátságban élő fákat, növényzetet.A tájékoztató füzetet a Tájházban kell kérni !  Az erdei út, egy rövid, kényelmes sétára alkalmas , a végén a réten játszótér , padok , tűzrakóhelyek várják a kirándulókat. 

Az információk a következő weboldalakról származnak:
http://ocsa.hu/index.php?content=bemutatkozas_nevezetessegeink
http://www.dunaipoly.hu/hu/bemutatohelyek/ocsai-tajhaz
http://www.dunaipoly.hu/hu/vedett-teruletek/tajvedelmi-korzetek/ocsai-tajvedelmi-korzet

http://ocsa.hu
Előző látogatásaim : A tájház,  Református templom

Ráckeve

Ráckevei sétára hívom Önöket , ha van kedvük tartsanak velem !

Ráckeve Budapesttől 47 km-re található a Ráckevei-Duna ág vagy másik nevén a Kis-Duna partján."Ráckeve közvetlen településelődje Szentábrahámtelke volt. Az első írásos említés 1212-ből ismeretes, amelyben az itt élő szerzeteseket azzal vádolták, hogy jogtalanul szerezték meg a veszprémi püspököt illető tizedet. A tatárjárást követő időszakban a monostor elnéptelenedett. A hagyomány szerint az itt található Angyali sziget neve a tatár elől menedéket keresőktől ered. A török csapatok elől menekülők 1439-1440 között érkeztek Szentábrahámtelkére és itt alakították ki második szabad királyi városukat, lehetőség szerint átmentve az első minden kiváltságát. A XV-XVI. század fordulóján Ráckeve legjellegzetesebb társadalmi rétege az egyébként számbeli kisebbségben lévő szerb kereskedők voltak. Távolsági és helyi kereskedelemmel és vízi áruszállítással foglalkoztak."

Ráckevére az 51 -es főút felől érkeztünk, a Dunán a vasból készült Árpád-hídon jutunk át, mely 1897-ben a millennium ünnepére készült el. A hídfő jobb oldalán a Vámház épületét láthatjuk, melyet az 1930-as évek közepén Sebestyén Artúr épített, neobarokk stílusban. Az épületben a II. világháború ráckevei katonai és polgári áldozatainak tiszteletére emlékhelyet alakítottak ki.

A városban meglepett a főbb utak egyirányúsága, de néhány kör után, ez már nem okozott gondot. Ha a városba érkeznek, javaslom először keressék fel a Tourinform irodát, ahol nagyon kedves eligazítást, prospektusokat, térképet, tanácsokat kapnak a városi sétához. Az irodát, az 1901-ben szecessziós stílusban átalakított Városháza melletti utcácska sarkán találják, előtte parkolni is lehet. A Városháza épületében a Megyei Bíróság és könyvtár működik. Tűzjelző tornya, szép kovácsoltvas erkéllyel, kilátóként üzemel. Aki nem fél a magasságokban mindenképpen menjen fel , mert nagyon szép látványban lesz része. Engem kissé megrémített a magasság , végül ablakok mögött belül maradtam, de elmondhatom, így is csodaszép látvány tárult elém. 

Folytatjuk sétánkat, csak úgy, toronyiránt, a főúton haladva az egykori Polgári Iskola épületét láthatjuk. Homlokzatát Sebestyén Artúr tervei alapján, neobarokk stílusban 1932-ben építették.

Bal oldalon  egy XV. században gótikus stílusban épült, és a XX. században újjáépített kereskedőházat láthatunk. Érdekessége, hogy kívül a ház falába beépítve láthatjuk a régi gótikus elemeket. 

A vörös neogót stílusú, téglaborítással épített református templom Észak-európai hatásokat idéz. 

A "római katolikus templom a XVIII. század utolsó évtizedében copf stílusban épült. A templombelső falainak 1994-es festése Patay László festőművész nevéhez fűződik." 

A város harmadik temploma, a görögkeleti szerb templom. Különleges kék tornya magához vonzza a látogatókat. 

Belül fotózni nem lehet, a festett falak lenyűgöző látványt nyújtanak és különleges hangulatot árasztanak. " A Boldogasszony templom befejezését 1487-ben írásos adat rögzíti. Egységes gótikus stílusban épült, de a főhajó mellé épített két oldalkápolna már a XVI. század elejéről való, amire a reneszánsz részletképzés utal. Középkori részleteket is mutató különálló harangtornyát 1758-ra fejezték be, keresztjét 1795-ben tűzték fel. A templombelsőt gótikus hálóboltozat fedi. A falakat mindenütt freskók borítják. Korábbi festése felett a ma látható réteg 1765 és 1771-ből való."

Bizonyára sokan ismerik, vagy hallottak a Savoyai-kastélyról. A kastély a legelső világi barokk kastély Magyarországon. Savoyai Jenő herceg építtette a bécsi Belvedere építészének, J.L. Hildebrand tervei alapján 1702-ben. A kastély történelméről bővebben olvashatnak a Szabadbölcsészet oldalán.. A század első évtizedeiben majdnem lebontásra került, mert az "akkori uradalmi főintéző szerint a tatarozás óriási összegbe került volna, "annyit nem ér meg az egész viskó"."

Szerencsére másképp döntöttek, így ma a kastélyban szálló és étterem üzemel. A kiadós ebéddel felszedett, felesleges kalóriákat, a Duna partján, vagy a kastély hátsó parkjában lehet lesétálni.

A hátsó park persze veszélyes, mert onnan nem messzire találnak egy nagyon kellemes, hangulatos kis cukrászdát, isteni fagyival, és csábító süteményekkel. Ilyen szép, hangulatos bejárat fogadott.

"A Savoyai kastély melletti kis téren áll Szász Gyula horganyötvözetből készült, távolba mutató kacagányos, pajzsos Árpád Vezér alakja. Az egyetlen vidéki Árpád szobrot a millenniumi ünnepségek során avatták fel. A szobormű hengeres talapzatán Árpád fia, Zsolt születésének ünnepsége látható."

"Magyarországon az 1960-as években Ráckevén volt az utolsó és 2008 óta Ráckevén épült az első hajómalom. Az utolsó Gyurcsik - hajómalmot 2010. augusztus 20-án adták át a nagyközönségnek, hogy a Ráckevére látogatók a saját szemükkel láthassák, miként is őrölték errefelé a búzát egykoron. A malom jelentős társadalmi összefogás eredményeként épült fel. A különleges létesítmény abból az időből származik, amikor még a ráckeveiek nagy része molnárként dolgozott, és a jó idő beköszöntével a Nagy-Dunára húzták fel azokat az otthonként is szolgáló, két részből álló hajómalmokat, amelyeken a víz sodrását kihasználva őrölték a gabonát. Az utolsó hajómalmot a Szentendrei Skanzenben őrizték, és a lelkes támogatók ezt varázsolták újjá az eredeti tervek alapján." Vasárnaponként a malomban őrlik a gabonát, így azt, működés közben tekinthetik meg a látogatók. A frissen őrölt lisztből, pedig vásárolni is lehet. 

Ráckevei kirándulásom elsődleges célja a kastély meglátogatása volt, de ebben a kisvárosban, annyi sok szép látnivalót találtam, hogy nem is volt időm végignézni mindent. A városban melegvizű strand, és gyógyfürdő is üzemel. Szépen kialakított tiszta utcácskák, szobrok, emlékművek, a házakon régi szép homlokzatok, és a csodaszép Dunapart. Évente fesztiválokkal, magas színvonalú kulturális és idegenforgalmi rendezvényekkel várják a városba érkezőket.  Röviden: ezt látniuk kell! 

Összeállításomban a következő oldalakról tallóztam az információkat:

http://www.tourinform.rackeve.hu/?page=latnivalok_rackeve

http://www.rackeve.hu/turista-vagyok/varosunk/nevezetessegek.html

http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&tip=0&id_tanelem=642

https://www.facebook.com/pages/Tourinform-R%C3%A1ckeve/579492125423140?fref=ts

Csepel sziget és a Kis Duna

A "Nagy Sziget" a Magna Insula nemzeti történelmünk kezdetének legendás hírű színhelye.

Egykoron a táj arculatát a hegyekből a síkságra kilépő Duna formálta. Az Ős-Duna hordalék kúpjai, homokkal borított kavicsmezői enyhén hullámzó, alföldi tájat képeztek. A Duna vízjárása, ismétlődő áradásai az itt élő népeknek igen nagy gondot okozott. Számos település változtatta meg helyét egy-egy pusztító árvíz után. Ezzel szemben azonban a Duna áradásai a sziget alsó részén fekvő területein termékeny iszapot terítettek el, ahol is dús füvű legelők alakultak ki. A Duna ezen szakaszának a szabályozására 1928-ban került sor, amikor is Kvassay Jenő vízépítő mérnök tervei alapján a Ráckevei Dunaágon zsilipek épültek. Ezáltal e sűrűn lakott területen megszűnt az árvízveszély, állandósult a vízmagasság és így a "Kis-Duna" egy lassú folyású, tószerűvé vált víziparadicsommal gazdagodott. A 47 km hosszú és 3-10 km között változó szélességű Csepel-sziget sok napfényt élvező táj, a víz halban gazdag és fürdésre kiválóan alkalmas. " 

http://www.tourinform.rackeve.hu/?page=kisterseg&lang=hu&iddi=1

Képeim: