Szécsény

Szécsény, egykor számottevő város, majd hazánk jelentős védőbástyája volt. A középkori városias fejlődés útját, a török hódoltság törte derékba. A városban  „két fontos útvonal keresztezi egymást. Az egyik, az ország fővárosát köti össze a Felvidék bányavárosaival, illetve Kassával. A másik , Hatvan illetve Gyöngyös felől érkezve, az Alföldet kapcsolja a Felvidék városai felé.”  A város Történelme, hazánk történelmének fontos része, a település eredete a X-XI. századra vezethető vissza.

1886-ban elvesztette városi rangját, de 100 évvel később újra visszakapta. A  történelmi belváros, sok szép látnivalót tartogat a városba érkezőknek.

A Forgách kastély és a Várkert a város kiemelkedő látványossága. 

A barokk kastély elődjét a XIV-XV században építették. A XVII századi rajzokon már nagyméretű várkastélyt láthatunk, sokszögletű tornyokkal, emeletes palotával. A török háborúk nagy pusztításokat okoztak az épületben. A kurucokat kiverő császári sereg is jelentős károkat okozott. 1690-től Koháry István folyamatosan renováltatta az épületet, 1724 után a Forgách család visszaváltotta birtokait, és a kastély építésébe kezdtek.

A kastélyban 1973 óta múzeum működik.

Látnivalók

A kastély női lakosztályában a kastélytörténetről, a korabeli hangulatból kapunk ízelítőt.

A múzeumban kiállítás láthatnak a rézmetszés történetéről, Horváth Endre munkásságából. 

A történeti kiállítás egészen a bronzkorig vezet vissza, megismerkedhetünk Nógrád váraival, a Rákóczi kiállítás hazánk jelentős történelmi eseményeit idéz fel. 

Ráday fotóját elhoztam, mert kastélya a Ráday kastély, Pécelen a városunk ékessége.

A kastély részletesebb történetét  olvashatják az alábbi képeken:

forrás: 

Múzeum anyaga , saját fotók 

http://www.szecseny.hu

térkép:

Nagyobb térképre váltás

Pilisszentiván, Ördög-torony

Kedves olvasó, egy rövid, de csodálatosan szép túrára hívlak !

Pilisszentivánra kirándulunk, ahol a Pilis és a Budai-hegység találkozik.

A település végén lévő  halastavak mellett a turistaúton sétálunk, a  messziről jól látható érdekes formájú sziklához. Érdemes jól kapaszkodó túracipőben menni, mert meredek és csúszós a sziklához vezető ösvény. Fokozottan védett tájvédelmi körzet! 

Valami békességes, nyugalom árad a környéken.

 „Az ősi elképzelés szerint Szent György-vonalak vagy más néven sárkányvonalak hálózzák be a Földet. Kialakulásuk a Föld mágnesességére vezethető vissza. Ezek egyfajta rezgések, energiarendszerek. Ahol a vonalak keresztezik egymást, azok az akupunktúrás pontok, hasonlóan az emberi test akupunktúrás pontjaihoz. A többszörös metszetek egyben szakrális, szentnek tekintett helyek. 

Az energiakoncentráció hatalmas ezeken a területeken. Olyan erős az energetizáló tér, hogy pár perces ott-tartózkodás során képes feltölteni auránkat. Lakni ezeken a helyeken nem egészséges és nem ajánlott, a túl sok energia nem kezelhető az ember számára. A Kárpát-medencének egyedülállóan kitüntetett szerepe van a Szent György-vonalak rendszerében, itt ugyanis az akupunktúrás pontoknak olyan sűrűsödése fedezhető fel, amely páratlan a Földön. Elsősorban templomokat, bazilikákat építenek ilyen pontokra. A papok a szent helyek építése előtt bemérték e vonalak találkozási pontjait, és meghatározott helyekre építették a templomokat.” http://www.nlcafe.hu/ezoteria/20080930/a_vilag_csakrapontjai_/,

A sziklától, az ösvény tovább vezet a hegytetőre, kicsit meredek, de az élmény minden nehézséget elfeledtet.

Valóban valami kellemes megnyugtató erő hat rám.

Nem csodálkozom, kellemesen süt a nap, virágoznak a szebbnél szebb különleges virágok, zsongnak a méhek, bogarak éledeznek a napsütés langyos ölelésében. A kilátás minden irányban csodaszép, előttem messze a falvak, az ember alkotta épületekkel. Alattam, és mögöttem az erdő borította völgyek, hegyoldalak, ahonnan a madarak csivitelése hallatszik. Csodálatos hely, ahol kiülhetsz a hegyvonulat végén a csúcson megpihenni, 

hallgatni a madarak kórusát, míg a napsugár langyos szellővel cirógatja arcodat. Itt valóban fel lehet töltődni, a város és a mindennapok zaját feledni. 

Térkép:

forrás: http://www.barangolj-velem.hu/index.php?oldal=turak&cikkid=23

Nagyobb térképre váltás

Hollókő

Nógrád kicsiny ékszerdoboza, a vulkáni kúpon emelkedő, középkori vár tövében elterülő, kicsiny falu, Hollókő. A múlt titkait hűségesen őrző Ó-falu időnként újraéled. Hétvégenként, ünnepnapokon, megtelik újra, kíváncsi turisták járják utcáit.

A pajtakertben, házi készítésű termékeket kóstolgathatnak és vásárolhatnak a látogatók. Van itt sajt, rétes, borkóstolás, minden mi szem, s szájnak ingere. Ha jól megreggeliztek indulhatnak is tovább, kis udvarokban palóc-asszonyok árulják szépen kivarrt kézimunkáikat. A népviseletüket büszkén mutatják, és mindig megcsodálom, valahányszor arra járok.

Minden ház sok száz emléket rejt az utókornak. Apró régi kincsek egykor nélkülözhetetlenek voltak a gazdák számára, s ma már egy lassan feledésbe merülő múlt emlékei. Már van néhány fiatal, aki lelkesen őrzi az emlékeket, és kézműves termékeit árusítja a múzeummá alakított házacskákban. 

A babamúzeum igazi kincs, itt sok száz népviseletbe öltöztetett, apró mintás, kézzel kivarrt ruhácskákba öltöztetett baba várja a látogatókat. Elgondolkodtató, milyen lenne ma ilyen öltözékbe járni. Az öltözék minden elárul, a hölgy korát, családi állapotát. Sajnos már egyre sötétebb ruhákban kellene járnom, ilyenkor mégis örül a lelkem, hogy kicsit előrébb járunk a korban.

A vár Pünkösdkor a várjátékok színtere. A játékosok vidám középkori hangulatot varázsoltak a várfalak közé.

Az idei év Pünkösd hétvégéjén, tájfutók ezrei taposták utcái kövét, és a települést körülölelő az erdők rejtelmes ösvényeit. Nagyszerű élményt nyújtott futkosni a sok nézelődő között, és keresni az ősi házfalak között elrejtett ellenőrző pontokat. A vár körüli táj, az erdő, a várból kitekintve csodálatos, de elmondhatom közelről is. Amíg a várban a várjátékokhoz szólt a középkori zene, én az erdőben vánszorogtam, és a zene erőt adott, hogy megmásszam a hegy legmeredekebb  oldalát. Ott járhattam, ahol valamikor a hercegkisasszonyok lovagoltak. Hatalmas réteken, csodálatos öreg fák között, hol a főurak vadászai kergették egykor a vadakat, és a falu népe gyűjtötte a tüzelőt, szorgos kezek kaszálták a legelőt.  Ajánlom, ha erre járnak ne csak a falut, a várat csodálják meg, hanem az erdőben is tegyenek egy rövid sétát. Hallani fogják az erdő csodálatos madárkórusát, érezni az erdő illatát. A vár körül kiépített tanösvény vezet.

A Szelindek együttes játéka:

A vár és a falu történetéről egy régebbi bejegyzésemben olvashat :

http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu/2011/05/holloko.html

Solymári vár

"Solymár falut 1355-ben szerezte meg a Laczkfi-család, itteni várnagyukat 1390-ben említik először, tehát a vár építése e két időpont közé tehető."

"A solymári vár sokáig elásott kincsesládaként, a helyiek emlékezetében, néhány oklevélben, valamint elsárgult térképeken, monográfiák halovány utalásaiban létezett csupán. Újkori napvilágra kerülését, első fontosabb feltárásait az 1930-as évek elején dr. Valkó (Walkó)Arisztid jogász, helytörténész, amatőr régész, művészet- és zenetörténész kezdte meg."

http://www.solymarivar.hu

térkép:

Nagyobb térképre váltás

Ócsa, Tájház

Ócsán a 800 éves református templom mellett, kicsiny Öregfalu terül el. A 62 portából álló falurész védelem alatt áll, melynek kétbeltelkes településszerkezete több száz éves. A legöregebb parasztházak a XVIII. században épültek.  "A településforma lényege, hogy nem a lakóház udvarán, hanem a lakótelkeket övező kertben, ólastelkeken voltak a telkes jobbágyok istállói, széna-szalma boglyái, cséplőhelyei és itt tartották az egész állatállományt. Mivel a férfiak igen sokszor éjszakára is kint maradtak, a szállástelkes ragadványnév is ismert erre a településszerkezetre."

Közvetlen a templom mellett álló, Ócsai Tájház  ad otthont a néprajzi gyűjtemény nagy részének. 

A tájházban különböző  programokkal várják a látogatókat.

Itt lehet térképet kapni a "SELYEM-RÉTI TANÖSVÉNY bejárásához.

Az 1200 m hosszú, láperdő élővilágát bemutató tanösvény az ócsai Nagy-erdőn keresztül vezet. A szabadon látogatható tanösvény 1 óra kényelmes sétával bejárható. A tanösvény végén, a Selyemréten padok, WC, játszótér várja azokat, akik még kicsit elidőznének a természetben."

forrás:
http://www.ocsaitajhaz.hu/ocsaitajhaz/index_new.php?action=news_hu

Saját képek.

térkép:

Nagyobb térképre váltás

Református templom, Ócsa

A premontrei szerzetesek az 1200-as évek elején kezdték építeni a templomot. 

A francia alapítású rend tagjai 1130 körül jöttek Magyarországra.  Országunk területén 150 év alatt, 37 premontrei templomot építettek. Az ős Duna területén, az elmocsarasodott területen, egy homokdombra kezdtek építkezni. A mocsaras terület, ekkor még tutajjal járható volt, így vízi úton szállították az építkezéshez a köveket Budáról. A templom színes homokkőből és mészkőből épült, de többféle vulkanikus kő is megtalálható. A falak úgy épültek, hogy a kövekből két falat emeltek, majd a köztük lévő rést kitöltötték törmelékkel, majd mésszel szórták és vízzel öntötték, így az erős kőfallá forrt.  A 800 éves templomot 3 méteres alapzat tartja. A Duna-Tisza közén ez az egyetlen kőtemplom.

„A templom háromhajós, egy főhajó, két mellékhajó és egy kereszthajós bazilika, nyugati homlokzatán emelkedő toronypárral. Kelet felől a főszentélyt északi és déli irányban eltolt egy-egy mellékszentély, velük szemben a keresztházból nyílva egy-egy sekrestye veszi körül.”

 A templom román és gótikus stílusban épült. Jól láthatóak a különböző stílusjegyek.

„A főhajóban egy gótikus, egy román oszlop váltakozik egymással, a főhajóban az oszlopok árkádíveit román, míg a mellékhajókban gótikus stílusban kötötték össze.”

A mennyezetet dongaboltozatosra tervezték, de pénzhiány miatt, famennyezettel és zsindellyel borították a tetőzetet, így az elmúlt  idők során, többször könnyen a tűz martalékává vált.

A török időben a templomot mecsetként használták, a falait lemeszelték, figurákat, díszítő elemeket összetörték.

„ Megtalálható a templomban a barokk stílus is, nevezetesen az orgona karzata és a szószék. Ezeket a részeket gróf Teleki Józsefnek köszönhetjük, aki az 1770-es években nagybirtokot vásárolt Ócsán, és a templomot elég megviselt állapotban találta és református lévén elhatározta, hogy helyreállíttatja Elutazott ezért Bécsbe Mária Terézia királynőhöz, engedélyt kért és kapott a templom renoválásához."

 „ A templomban, a főszentélyben freskók találhatók, melyek a XIII. sz. végéig kerültek a falakra, és 1900-ban restaurálták először. A főszentély központjában Mária megkoronázását láthatjuk, mivel a premontreiek Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték a templomot. E kép két oldalán szimmetrikus elhelyezésben a tizenkét apostol látható hármasával. Az északi pilléren Szent Miklós, a délin Szent György alakja van. A szentélynégyzet északi oldalán a Szent László legendaciklus három jelenete (üldözés, birkózás, lefejezés), míg a déli oldalon az Utolsó ítélet részlete látható. A főszentély falában három kis fülke van, a középső a Biblia tartója volt, a déli oldalon levő ikerfülkében tartották a szentségeket, az északi oldalon pedig a pasztofórium (oltári szentség tartó) látható.”

 A templom belépődíj fizetése mellett látogatható. A látogatás során, nagyon  érdekes és részletes tájékoztatót kaptunk a templom történetéről.

Utólag is köszönet érte!

 forrás: http://bagyinszki.eu/archives/453

A blogban saját fotóim láthatod.

térkép:

Nagyobb térképre váltás

Gödöllő, Királyi Kastély

Gödöllőn találjuk Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélyát. " 1735 körül kezdte építtetni a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal (1694–1771) gróf. A kettős U-alakú, 8 szárnyból álló épülethez az északi oldalon templom, narancsház és fürdő tartozott, míg a déli oldalon az istállók és a lovarda kapott helyet. Az épület egyedi építészeti megoldásai mintaként szolgáltak a magyar barokk kastélyok számára."

"1867-ben kezdődött az épület második fénykora. A magyar állam által megvásárolt, és felújított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József osztrák császár, magyar király és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett. A királyi család főként tavasszal és ősszel, a vadászati szezonban tartózkodott Gödöllőn. "

"1920-tól a Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működő kastély életében a királyihoz hasonló időszak következett, amelyet a II. világháború zárt le. Bár az épület maga nem szenvedett károsodást, az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. "

"1945-től a gazdasági épületekben szovjet alakulatok állomásoztak, a műemlékké nyilvánított főépületben pedig 1958-ban szociális otthon kapott helyet. Ezek a méltatlan hasznosítási formák az elkövetkező évtizedekben a kastély lassú pusztulásához vezettek. 

A jelenleg is állami tulajdonban lévő kastély állagmegóvási munkálatai 1985-ben indultak meg. Ennek eredményeként 1996-ban nyílt meg a Kastély Múzeum első állandó kiállítása: a díszterem és a királyi lakosztályok. A kiállítás azóta újabb termekkel gazdagodott.

2003-ban elkészült a Barokk Színház, 2004-ben pedig a Királydombi pavilon helyreállítása."

"2010-ben európai uniós támogatással a királyi gyermekek nevét viselő Gizella- és Rudolf szárny nyerte vissza régi pompáját, megújult a kastélypark egy része, majd elkészült a lovarda és a barokk istálló rekonstrukciója." 

A kastélyban állandó és időszaki kiállítások mellett, hétvégi családi programokkal is  várják a látogatókat. 

forrás:

http://www.kiralyikastely.hu/oldal.36.a_kastely_tortenete

megközelítés:

View Larger Map

A Naplás-tó, Cinkotai Parkerdő

 A tó és környéke a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros legnagyobb természetvédelmi területe.

A Naplás –tó valójában víztározó, Budapest legnagyobb álló vízfelülete.(150 hektár) A terület egykor a Szilas-patak árterületén egy széles lapos völgyben elhelyezkedő, időnként vízzel borított láprét volt. Az alsó-, és felső- láprét, valamint a fűzláp ennek maradványai és ökológiai szempontból a legértékesebb részek. A tavat 1971-ben hozták létre, 1997 óta természetvédelem alatt áll.  A tónál nagy számban élnek kétéltűek és különleges vízimadárfajok. A tó főleg a horgászok által ismert, a horgászatot a horgászegyesület szabályozza.

A parkban 18 állomáson tanulmányozhatjuk az erdő életét, növény és állatvilágát, bővíthetjük környezetvédelmi ismereteinket. A fa táblákon feltett kérdésekre válaszolva, ellenőrizhetjük tudásunkat is. Megismerkedhetünk a tó környéki természetvédelemmel, állat és növényvilággal, az erdőlátogatás szabályaival. A kirándulókat kulturáltan kiépített pihenő-, és tűzrakó helyek várják. A terület 1-2 óra sétával bejárható, ha tehetik, látogassák meg Budapest e különleges szépségű és gazdag élővilágú területét.

A terület három részre tagolódik. A tó és közvetlen környéke, a Szilas-patak menti láprétek, és a Cinkotai parkerdő.

A fák

A közel 80 hektáros parkerdő változatos fafajai kedvező körülményeket teremtenek a madarak fészkeléséhez. Megtaláljuk az őshonos kocsányos tölgyet, amerikai akácot, erdei fenyőt, juhart, és a hársfát.  A fényben gazdagabb területeken találunk galagonyát, kecskerágót és bodzát.

A fák királynője a tölgy. A kocsánytalan tölgy óriási termetű fa, akár 40 méter magasra is megnőhet. A termések kocsány nélkül ülnek a szárakon, ami alapján meg lehet különböztetni közeli rokonától a kocsánytalan tölgytől . A kupacs a makkok egyharmadát borítja. a tölgyek értékes épület-, és asztalosfát szolgáltatnak, kérgüket régóta cserzőanyagnak is használják. Régen a Szent Iván éj máglyáit is csak tölgyfából rakták. Hosszú életű lassan növő fa.

A feketefenyő hazánkban nem őshonos, a gyenge termőhelyek erdősítésére használták. Tűi 8-14 cm hosszúak, szúrós csúcsúak.

Igénytelen a nyugati ostorfa, elviseli a légszennyezést és az utak sózását is. Városokban sorfaként ültetik, Észak-Amerika keleti felében őshonos.

A kislevelű hárs szív alakú leveleinek fonákján, az érzugokban fehér szőrcsomót találunk. A hársak kiváló mézelők, fájuk jól faragható, a friss hajtások a nyulak, őzek csemegéje.

A tájidegen fafajok betelepítés útján kerültek a területre.

Az ezüsthárs a Balkán-félszigeten honos, hazánkban a Dél-Dunántúlon találjuk természetes állományait. Jól tűri a szárazságot, kedveli a meszes talajt. Ritkán éli meg a 100 éves kort, fája jól faragható, 2010-ben az év fájává választották.

Az erdei fenyő a Bakonyban, a Dél-Dunántúlon honos. 4-500 évig is elélhet. Fáját borovi fenyő néven hasznosítja az ipar.

A fehér akác hazánkba 1710-ben került, a futóhomok, megkötésére telepítették. Kemény fája jó alapanyag, agresszívan terjeszkedik, de a legjobb mézelő növény.

A vörös tölgy Észak-Amerikából származik, díszfának telepítették.  30 méter magasra is megnőhet, gyorsan fejlődik. A kései meggy az 1600–as évek végén került hazánkba parkfának. Igénytelen növény, természetvédelmi szempontból káros lehet, akadályozza a honos fajok felújulását.

Nyugati ostorfa Észak-Amerikából származik, 25-30 méter magasra megnő, szürke kérgű terebélyes, levelei ősszel citromsárgák.

A gyepszintet a lombkoronaszinttel összekötve tör a fény felé a borostyán. A trópusokon élő liánokhoz hasonlóan a borostyán is a földben gyökerezik, a fákat támasztékul szolgálja. A görögök Dionüszosznak, a bor istenének növényeként nagy becsben tartották.

A galagonyát a népnyelv a „szív kenyerének” nevezi, mert termését szívbetegségek gyógyítására használják. A galagonyához hasonló termése van a fa méretűre megnövő barkócaberkenyének is. A lágyszárúak között könnyen felismerhető a nehézszagú gólyaorr. Termése a gólya hosszú csőréhez hasonlítható. Gyakori növény a vérehulló fecskefű, melynek nedve a szemölcsök kezelésének gyógyszere.

  

A kidőlt fa fontos szerepet tölt be az erdő életében, tápanyagot juttat vissza a talajba, csökkenti az eróziót és közben élőlények sokaságának ad otthont. A mohák és zuzmók a fák törzsét használják élőhelyül. A zuzmó a moszat és a gomba együttélése. Bizonyos fajaikat a légszennyezés indikátorainak fokmérőinek tekintik, ahol zuzmót találunk az erdőben ott tiszta, üde a levegő.  A mohák szaporodásához elengedhetetlen a csapadék. A mohák a fák dőlési irányával ellenkező oldalán nőnek, tehát, ahol a víz nagyobb mennyiségben csorog le.

Madarak

A területen 150 féle madárfajt figyeltek meg. Tavasztól nyár végéig hallható a csilpcsalp füzike, kinek hangja könnyen felismerhető, azonban nagyon ritkán pillantható meg. A karvaly igazi ragadozó, fordulékony röptéről szürke csíkos hasáról ismerhető fel. A fák között kopog a nagy fakopács, a harkály. A kis csuszka szintén a fák törzsén keresi táplálékát. Érdekesség, hogy a csuszkák fejjel lefelé is tudnak szaladni a fatörzsön, így a harkályok által otthagyott, kéreg alatt lapuló rovaroktól is megszabadítják fák törzsét. A fakusz, szintén a fák törzséről szerzi táplálékát, hosszú hajlott csőréről ismerhető fel, fészkét is a kéregrepedésekbe rakja.

Az erdei fülesbagoly hangja főként tavasszal hallható, gyakran szarkák, varjak elhagyott fészkében költ. A baglyoknak és más ragadozó madaraknak gyengék a gyomornedvei, így a zsákmány szőrét, tollát, csontját nem képesek megemészteni, ezt köpetként kiöklendezik. Az éjszakázó hely alatt sok kiöklendezett köpetet találunk. A tavaszi erdő muzsikáját a feketerigók, cinegék, zöldikék és a hosszú farkú őszapók biztosítják.

A hangyabolyban akár százezer hangya is élhet. A fekete harkályok, zöldküllők gyakori zsákmánya a hangyatojás.

Az erdei vöröshangyák védelem alatt állnak, jelentős szerepük régóta ismert. Pusztítják azokat a hernyókat, melyek a fák súlyos károsodásának okozói. Lombkoronaszinten ápolják a levéltetveket. A levéltetvek termelte mézharmatból esznek a hangyák és a méhek is. A vadméhek az erdei mézet ebből a cukorból állítják elő.

Megtalálható az erdőben a róka, a nyest, a denevér, a nagy pele, és az őz is. Az erdei sikló táplálékát főleg kisállatok képezik, október végén téli álomba húzódik.

Mint a sikló a mocsári teknős is a hüllők osztályába tartozik. A tó a WWF Magyarország mocsári teknős programjának mintaterülete.

Az egyetlen vadon élő teknősfaj. Páncélját és testét sárgás foltozás díszíti.

A láperdő olyan terület, ahol tartósan vagy időszakosan megáll a víz. A területén a víz tartós jelenlétét elviselő fafajokat találjuk. (enyves éger, magyar kőris)

A láprét orchideái és jégkorszaki maradványfajok, mint a szibériai nőszirom, közös kincseink.

márciusi  haltelepítés 

A tűzrakás szabályai

a szemetelés veszélyei

 

tűzrakóhely az erdő közepén

Forrás :  

szöveg az erdőben található információs táblák alapján, + saját fotók

Megközelítés: 

View Larger Map