“Amíg a ködöt napfény töri át, Amíg a gerle táplálja fiát, Amíg az eső új sarjat ígér, Addig, Vándor! E FÖLD csak addig él!” / Simon Kornél Ódorvár, 1997/
Mesés hétvége a Szurdokban
Amíg a felnőttek az erdőben tájfutótérképpel futottak, a gyermekek mesetérképpel tekereghettek a Szurdokban.
Első ízben találkoztunk a gyermekverseny ilyen érdekes és kalandos megrendezésével. A program a gyermekek körében nagyon nagy sikert aratott. A bátor kis kalandorok térképpel a kezükben indulhattak útra. A Mogyorós- árokban szalagozott út vezetett. Útjuk során találkoztak a jóságos boszorkánnyal, Koponyai Monyóval, kedves tündérekkel. Eljutottak a királyi várba, a sziklafalnál útjukat állta a sárkány, kivel meg kellett küzdeni. A meredek partoldalon kötél segítségével mászhattak ki a patakmederből. Amikor megtalálták az égigérő fát, a meredek ösvény a hegytetőre egyenesen Tündérországba vezetett.
Ez valóban tündérország, nem kell más csak egy kis képzelet. Alattunk a mély
völgy, meredek hegyoldalak, sziklák, körben a Pilis csúcsai emelkednek a magasba. A kis ösvény a gerincen tündérország kapujához vezet, s ha jól figyelsz a kapu kitárul. Madarak csicseregnek, készítik fészkeik, s szerelmes trillákkal udvarolnak kedvesüknek, a fűben apró bogarak, virágok nyílnak szerte, s lassan bontják lombjukat az égig érő fák. Virágba borultak a fák, s méhecskék zümmögnek körülötte. A tavaszi szellő lágyan cirógatja ágaik, de lehet, hogy a tavasz tündérek tánc közben simogatják az illatozó szirmokat? Leülsz kicsit, figyeled a sok apró csodát. Látod milyen szép! Nem mese, áprilisi valóság.
A kis kalandorokat a hegyről lefelé még néhány próbatétel várta, a meredek kanyargós csodaszép ösvényen lefelé haladva élérték ismét a völgyet. Itt a madárcsicsergést, a patak csobogása és a sok kis kalandor csacsogása kíséri. A próbát hősiesen teljesítő sereg pedig jutalmat kapott a szervezőktől, a legfontosabb a királyi pecsét volt, amit egy kicsi lány büszkén mutatott nekem, az üveggolyó a zsebében lapult.
-Tudod kardoztam a sárkánnyal, át kellett menni a fahídon is, és volt boszorkány, és ott volt a Koponyai Monyó is.:) -sorolja sietve, boldog mosollyal csöppnyi arcán.
-Tudod kardoztam a sárkánnyal, át kellett menni a fahídon is, és volt boszorkány, és ott volt a Koponyai Monyó is.:) -sorolja sietve, boldog mosollyal csöppnyi arcán.
„A Napkeleti Király Próbája
Hol volt, hol nem volt, a régi világban, az Óperenciás
tengeren is túl, még talán az Üveghegyen is túl, volt
egyszer egy Napkeleti Király. Ennek a Napkeleti
Királynak az erdejében állt egy gyönyörű nagy szál
cserfa, annak volt hetvenhét gyökere, hetvenhét ága.
A hetvenhét gyökerén állott hetvenhét sárkány, a
hetvenhét ágáról lógott hetvenhét mennyei furulya.
Történt egyszer, hogy a király legkisebbik lánya reggeli
sétálása közben arra lett figyelmes, hogy a cserfán
mind a hetvenhét furulya olyan zenébe kezdett, mihez
fogható gyönyörűséget ő még bizony sosem hallott.
Úgy belefeledkezett a zenehallgatásába, hogy táncra
is perdült ott a harmatos fűben. Szökkent, perdült,
ritmusra tipegett, ti-ti-tá, tá-ti-ti, lejtett balra ,
lejtett jobbra, talán még cigánykereket is vetett.
Egyszóval magas jókedve volt a Királylánynak.
Ahogy így táncolt nem számolta a perceket, de bizony
még az órákat sem.
Olyan vidám volt, hogy meg is feledkezett arról,
hogy mire a nap delelőn jár, ő már otthon szokott
lenni ebédre. Mikor megéhezett a nap már jóval túl
volt a delelőn. Nosza szaladt vissza a palotába,
odaérve megigazgatta a ruháját, hátrasimította a
haját.De jaj- kiáltott fel megrémülve: Hol a gyönyörű
nyakláncom a sok színes gyönggyel?! Szakadatlan
sírásba kezdett a Királylány:
mondta is az apjának : biztos a sárkányok lopták el a
nyakláncot. Innentől fogva nem mosolygott a leány és
gyászba borult a palota. Látva ezt a Napkeleti Király a
szélrózsa minden irányába elküldte követeit:
keressenek olyan legényt vagy leányt, aki visszahozza
az elveszett gyöngyöket és vele a királyi udvar jókedvét!
Aki a nyakláncot visszahozza azé lesz fele királysága
és a Királylány keze.
Jöttek is a próbatevők a palota udvarába, hogy
megmérettessenek a nagy feladatban és elnyerjék a
Királylány kezét.”
Kedves Olvasó !
Ha kedvet kaptál a mesetekergéshez, máskor is megteheted. Remélem a program rendezői, még nagyon sok kalandos gyermektájfutást szerveznek, és sok kicsiny gyermek büszkélkedhet a királyi pecséttel.
Régebbi bejegyzésemből kiderül: hol található a Szurdok? Mit lehet tudni a völgy kialakulásáról? Milyen a völgy, ha ömlik a víz?
Pilisszentkereszt: Szurdok
Képek, rövid videók a völgyből:
Vérteskozma
A Vértes hegység - a krónikák szerint - az eldobált német lovagi páncéloktól kapta nevét, melyeket III. Henrik német császár 1051-es vereségekor hagytak el a katonái. „Miután tehát András az ország koronáját fölvette, a bajorokkal, csehekkel és lengyelekkel mint mondják hadat folytatott, kiket harczolva legyőzvén, mint mondják, három évig adófizetőivé tett. Miért is Henrik császár Bodajkig lejővén öt hónapig ostromolta Fejérvár városát, hol végre erejében és hatalmában, mint mondják, úgy megfogyatkozott, hogy németei és olaszai sátraikban éjtszaka magokat elevenen eltemették; mert a magyarok a sötétben táborukba nyomulva nyilaikkal kegyetlenűl öldöklik vala őket. Végre a császár megbánva dolgát, András királytól és a magyaroktól bocsánatot kezde kérni, úgy hogy minden terhét Magyarországon hagyja lovain kivűl, és esküt tesz, hogy soha sem maga sem utódai Magyarország ellenségei gyanánt Magyarországba nem lépnek .”-írta Kézai Simon Mester a Magyarok krónikáiban.
Vérteskozma története:
"A birtokleveleken először 1329-ben említik Cusmát mint lakott pusztát. 1733-ban Eszterházy József protestáns szlovákokat telepített, 1742-ben az elvándoroltak helyére németeket hívott. 1747-ben fatemplom és plébánia épült. 1750-ben már 400-500 fő élt a faluban és már iskolája is volt."
"1779-ben felszentelték a kőtemplomot Szt.Kozma és Damján tiszteletére. A falu lakói föld- és erdőművelésből, faszén- és mészégetésből éltek. A templom mai formája 1834-ben alakult ki. Ebben az időszakban szabadkéményes, mestergerendás, famennyezetes kétszobás lakóházak épültek gazdasági épületekkel. 1908-ban az addigi Kuzmapuszta önálló községi jogot kapott Vérteskozma néven. 1928-ban összevonásra került a szintén németajkú Gánt községgel."
"1944 karácsonyától a nyíregyházi huszárok és a szovjet katonák között 3 hónapos csatározás folyt, amely jelentős véráldozattal, anyagi és épületkárokkal járt. A háborút kitelepítések követték. 1946 május 18.-án a lakók háromnegyedét telepítették ki Németországba, mindössze egy 25 kg-os csomagot vihettek magukkal. A kényszerített telepítések még 1948-ban is folytatódtak.
Az 1950-es években az üres házakat munkáscsaládok kapták meg. A tatai szénmedence biztos megélhetést nyújtott az ideköltözőknek. A családok idővel a környék városaiba költöztek, így a falu lassan ismét elnéptelenedett. Az 1970–es évek elejétől, főleg nyaralóházaknak vásárolták meg a faluban a házakat, telkeket. 1992-ben emlékművet emeltek a kitelepítettek, meghurcoltak emlékére. A templomkertben a kopjafát 2006-ban állították a II. világháború áldozatainak emlékére."
Nagyon szép üdülőfalu alakult ki, az új épületek szépen belesimulnak a környezetbe, a régi lakóházak felújításánál megtartották a régi parasztházak építészeti jellegzetességeit. A faluban sétálva kicsiny "múzeumfaluban" érezhetjük magunkat. Az 1742-ben épült lakóház, a régi megkopott kerítések, a kerekes kutak, a gémeskút őrzik a múlt titkait.
Tavasszal a falu újra éled, sétáló turista csapatok, vidáman kerékpározó gyerekek hangja vegyül a tavasznak örvendő madarak csicsergése közé. A falu előtt kezdődő szépséges völgyben műút vezet, így gyalogosan, kerékpárral, kerekesszékkel is kellemes túrák tervezhetők.
Információ:
Dömörkapu /Szentendre/
Amikor vége van a télnek és az első tavaszi napsugarak ébredésre késztetik a természetet, jólesik kimozdulni otthonunkból. Az első tavaszi kirándulásom Szentendrére a Bükkös-patak völgyébe vezetett. Az autóbusszal, gépkocsival könnyen megközelíthető Dömör-kapu valamikor kőbánya volt, innen drótkötélpályán szállították a köveket Szentendrére a HÉV- állomásra. A parkolótól pár méterre találjuk a szoros, természet alkotta csodaszép látványosságát, a vízesést. A vízhozamtól függően a patak több részre szakadva ömlik le az andezit-, bazaltsziklákon, majd újra kicsiny patakban egyesülve békésen folytatja útját.
Felfelé haladtunk a patak mellett, majd a kék kereszt turistajelzés segítségével felsétáltunk az 587 méter magas, Bölcső-hegy oldalában fakadó Lajos-forrásig. A forrás XIV. században Nagy Lajos királyunkról kapta nevét, aki gyakran vadászott itt. A szerbek "dobra voda" jó víz néven emlegetik, van is sorban állás, palackokban viszik a vizet a környékbeliek. A mellette található réten padok, szalonnasütőhelyek fogadják a turistákat.
Visszatértünk a Bükkös-patak völgyébe. Az őszi takaró alól már kibújtak az első hóvirágok, s az egyik nyakában az őszi levélkét vitorlaként lengette a langyos szél.
A patak mellett több pihenőhely található. A völgyből hosszabb-rövidebb túrákat tervezhetnek. Az erdei műúton kerékpárral, babakocsival, és kerekesszékkel is biztonságosan közlekedhetnek.
Vajdahunyad vára / Budapest
Az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére épült a városligetben. Az eredeti épület fából és kartonból készült, a jelenlegi kőépület 1904-re készült el. Alpár Ignácz építész alkotása a magyar építészet ezeréves történetét mutatja be. A vár főhomlokzata Vajdahunyad várát mintázza, erről kapta nevét is.
Román, gótikus, reneszánsz, barokk stílusú épületcsoportok alkotják. Jáki kápolna, Kerengő, Kínzó torony, Tompa torony, Hidaskapu, Auditórium, Oroszlános kőhíd, Segesvári bástyatorony, Hunyadi loggiák, Nyebojsza-torony, Dómhomlokzat, Hunyadi udvar, Csütörtökhelyi Zápolya kápolna kicsinyített másolata, Segesvár Apostolok tornyának másolata, Német homlokzat, Német torony, Francia torony, Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Naptár 2012
naptárkészítéshez felhasznált : saját fotók , Imre Krisztina naptár sablon
http://halado.fotokonyv.hu/photopost/showphoto.php/photo/7987/title/naptar-2012/cat/520 ,Krisztina http://krystyscrap.blogspot.com/2012/01/after-christmas-blogtrain-freebie.html
Eszter http://beszteri.blogspot.com készítette grafikai elemek
Vác
Csendes, romantikus városkára bukkanhatunk Budapesttől északra, a Duna kanyarulatánál.
"Vácot a XI. századtól említik írott források, a várost tehát közel ezer évesnek tekinthetjük. A környék a kedvező természeti adottságok miatt természetesen már több évezrede folyamatosan lakott hely. A Duna kanyarulatában, a hegyvidék és az Alföld találkozásánál kezdetektől minden adott az emberi élet alapvető szükségletei biztosítására. A dombság, az erdő, a folyam jó lehetőség a táplálékszerzéshez, a biztonságos lakóhelyek kialakításához, a kereskedelemnek jó háttér a vízi szállítás, a dunai átkelés lehetősége, az útvonalak találkozása."
A folyópart mellett kiépített parkok hosszas sétákra, szabadtéri elfoglaltságokra adnak lehetőséget. A belvárosban műemlék épületek, Copf stílusú lakóházak, szobrok vonják magukra a tekintetet. A város főtere városi szabadtéri programok lebonyolításának helyszíne. Az őszi lecsófesztiválon a tér bográcsokkal telt meg, és finom lecsóillat csalogatta a turistákat.
Hatalmas épület a székesegyház, a Konstantin téren. Kicsiny törpévé válunk az óriási falak mellett. A Duna-parti parkban találjuk a Hétkápolna műemlék együttesét, amely 1815 óta búcsújáróhely. A horgászoknak, több kis horgásztó rejtőzik az ártér területén.
![]() |
| Duna-part |
![]() |
| Székesegyház |
![]() |
| A városban |
![]() |
forrás: http://www.vac.hu/index.php?page=latnivalok
városi séta , körpanoráma: http://www.vac.hu/index.php?page=virtualistura
A székesegyház kívülről 3D: http://www.opencreative.hu/panorama/vac-szekesegyhaz.html
---belülről:http://www.panoramablog.eu/media/videk/vacdom/vacdom.html
Térkép:
Nagyobb térképre váltás
BUÉK 2012
Nagyon boldog új esztendőt kívánok !
Kányádi Sándor
Kányádi Sándor
Csendes pohárköszöntő újév reggelén
Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog,
érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre.
Tiszta szívből ezt kívánom!
Szaporodjon ez az ország
emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött,
soha-soha ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke,
gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog,
érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre.
Tiszta szívből ezt kívánom!
Szaporodjon ez az ország
emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött,
soha-soha ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke,
gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!
BUÉK az elmúlt évben készült videómmal:
Vörös-kő, Leányfalu
Beköszöntöttek a sűrű ködös napok. Az embernek nincs is kedve a meleg szobából kibújni, pedig a természet, ilyen ködös időben is nagyon sok szépséget rejt. December első hétvégéjén csatlakoztunk egy interneten szervezett túrához. Az autópályán látótávolság 200 méter. Biztosan csak hárman indulunk a hegyeknek, - gondoltuk, mert - ki az, aki ilyen időben kimozdul? Nagy meglepetésünkre 18 főből álló, kedves kis csapat verődött össze. A túrát Tigriske vezette. Útvonal: Leányfalu - Vörös-kő - Leányfalu. A rendhagyó Mikulás napi túrán elindultunk Mikulást keresni. A gyógyfürdőnél találkoztunk, majd a piros jelzésen haladtunk. Először egy kis forrásnál álltunk meg, kellemes kis szalonnasütőhely, jó időben remek tábort lehet verni.
| From Vörös-kő |
Előkerültnek a meleg italok, kortynyi gyorsítók, apró energiaszerzés az előttünk álló hegymenet könnyebb megtételéhez. A következő útelágazásnál kitértünk a Rekettyés forráshoz, az út mellett, a térképen jelölt tónak csak a medrét láthattuk. Száraz évszakunk volt, szomjazik a föld. Visszatértünk az elágazáshoz, majd a piros jelzésen haladtunk felfelé Vörös-kő irányába. Itt egy meredek, kanyargós, de nagyon szép útszakasz következett.
Minél feljebb jutottunk, az erdő egyre szebb ruhát öltött. A zúzmarától fehér fákkal borított ösvények a mesék birodalmába vezettek, és valóban csak a jégkirálynő hiányzott a történetből.
| From Vörös-kő |
Ez itt teljesen az ő birodalma. Télapó is erre indulhatott útjára. Annyira gyorsan haladt mindig eltűnt a szemünk elől. :-) Persze könnyű
Neki elbújni, hiszen alig lehet pár méterre ellátni.
Neki elbújni, hiszen alig lehet pár méterre ellátni.
| From Vörös-kő |
A kilátónál megpihentünk, a kedves túratársak zsákjából előkerültnek a finom csemegék. A kis csapat már egy ismerős közösséggé formálódott. Felnőttek, gyermekekként örültünk a " Mikulás hozta " csokoládénak, szaloncukornak, birsalmasajtnak. Tigriske különleges medvehagymás palacsintával vendégelte meg a csapatot. Köszönet! a finom falatokért, nagyon jól esett minden apró meglepetés. A mesebeli ösvényen folytattuk utunk. 521 méter magasságban, ködben, a csodák birodalmában.
| From Vörös-kő |
| From Vörös-kő |
A piros jelzésről jobbra letértünk a sárga pont jelzésű turistaútra. Itt egy veszélyes kalandtúra következett, az út nagyon meredek, ebben a nyálkás csúszós időben nagyon veszélyes volt. Óvatos fától-fáig haladás következett. Sok túratársamat féltettem, mert ez-időben a legbiztonságosabb a gatyaféken való haladás lett volna :-) Szerencsére mindenki épségben megérkezett a kalandszakaszról, amely a Hétvályús-forrásig tartott, majd a forrás iható vizéből merítettünk energiát a további gyalogláshoz.
A következő elágazásnál a bátor csapat felfelé vette útját a sárga jelzésen, ismét fel a hegyre, majd egy kört leírva Leányfalura. Én, mint igazi tájvánszorgó ezt a meredek menetet már nem vállaltam , így egy kisebb csapattal Tahi felé vettük az irányt. Leányfalun a Határmenti csárdában forró cserépkályha mellett száradtunk és finom halászlével oltottuk éhségünket. A csapattagokkal, már kedves ismerősként találkoztunk újra a termálfürdőben. Este 5 után a gyógyvízben áztattuk kellemesen megfáradt izmaink.
A nap bizonyítéka volt annak, hogy a kellemetlennek tűnő időben is érdemes kimozdulnunk otthonunkból. Egy szép kalandos napot tölthettünk a természetben, láthattuk apró csodáit. Megismertünk sok kedves, barátságos embert, és új erővel, kellemes élményekkel térhettünk haza. Köszönöm, hogy együtt lehettünk!
A nap bizonyítéka volt annak, hogy a kellemetlennek tűnő időben is érdemes kimozdulnunk otthonunkból. Egy szép kalandos napot tölthettünk a természetben, láthattuk apró csodáit. Megismertünk sok kedves, barátságos embert, és új erővel, kellemes élményekkel térhettünk haza. Köszönöm, hogy együtt lehettünk!
![]() |
| A kép háttere:Imre Krisztina (krisssz)grafikai készletéből From Tigriskének |
Ha egyedül vagy, vagy csak egy jó társaságot keresel, túrázni mennél, de nincs kivel, nézz körül a honlapon, válogass kedvedre és érezd jól magad a természetben!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

















































