Dömörkapu /Szentendre/


Amikor vége van a télnek és az első tavaszi napsugarak ébredésre késztetik a természetet, jólesik kimozdulni otthonunkból. Az első tavaszi kirándulásom Szentendrére a Bükkös-patak völgyébe vezetett. Az autóbusszal, gépkocsival könnyen megközelíthető Dömör-kapu valamikor kőbánya volt, innen drótkötélpályán szállították a köveket Szentendrére a HÉV- állomásra. A parkolótól pár méterre találjuk a szoros, természet alkotta csodaszép látványosságát, a vízesést. A vízhozamtól függően a patak több részre szakadva ömlik le az andezit-, bazaltsziklákon, majd újra kicsiny patakban egyesülve békésen folytatja útját.


Felfelé haladtunk a patak mellett, majd a kék kereszt turistajelzés segítségével felsétáltunk az 587 méter magas, Bölcső-hegy oldalában fakadó Lajos-forrásig.  A forrás XIV. században Nagy Lajos királyunkról kapta nevét, aki gyakran vadászott itt. A szerbek "dobra voda" jó víz néven emlegetik, van is sorban állás, palackokban viszik a vizet a környékbeliek. A mellette található réten padok, szalonnasütőhelyek  fogadják a turistákat. 


Visszatértünk a Bükkös-patak völgyébe. Az őszi takaró alól már kibújtak az első hóvirágok, s az egyik nyakában az őszi levélkét vitorlaként lengette a langyos szél. 


Donászy Magda: Hóvirág

– Hóvirágom, virágom,
mi újság a világon?
– Véget ért a hosszú tél,
simogat az enyhe szél,
melegebben süt a nap
újra szalad a patak.
Hallottam a cinegék
kikeleti énekét,
tavasz jár a határon.
–  Ó, be szép ez virágom!













A patak mellett több pihenőhely található. A völgyből hosszabb-rövidebb túrákat tervezhetnek. Az erdei műúton kerékpárral, babakocsival, és kerekesszékkel is biztonságosan közlekedhetnek.

Vajdahunyad vára / Budapest

Az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére épült a városligetben. Az eredeti épület fából és kartonból készült, a jelenlegi kőépület 1904-re készült el.  Alpár Ignácz építész alkotása a magyar építészet ezeréves történetét mutatja be. A vár főhomlokzata Vajdahunyad várát mintázza, erről kapta nevét is.
Román, gótikus, reneszánsz, barokk  stílusú épületcsoportok alkotják. Jáki kápolna, Kerengő, Kínzó torony, Tompa torony, Hidaskapu, Auditórium, Oroszlános kőhíd, Segesvári bástyatorony, Hunyadi loggiák, Nyebojsza-torony, Dómhomlokzat, Hunyadi udvar, Csütörtökhelyi Zápolya kápolna kicsinyített másolata, Segesvár Apostolok tornyának másolata, Német homlokzat, Német torony, Francia torony, Magyar Mezőgazdasági Múzeum













Vác

Csendes, romantikus városkára bukkanhatunk Budapesttől északra, a Duna kanyarulatánál.
"Vácot a XI. századtól említik írott források, a várost tehát közel ezer évesnek tekinthetjük. A környék a kedvező természeti adottságok miatt természetesen már több évezrede folyamatosan lakott hely. A Duna kanyarulatában, a hegyvidék és az Alföld találkozásánál kezdetektől minden adott az emberi élet alapvető szükségletei biztosítására. A dombság, az erdő, a folyam jó lehetőség a táplálékszerzéshez, a biztonságos lakóhelyek kialakításához, a kereskedelemnek jó háttér a vízi szállítás, a dunai átkelés lehetősége, az útvonalak találkozása."
 A folyópart mellett kiépített parkok hosszas sétákra, szabadtéri elfoglaltságokra adnak lehetőséget. A belvárosban  műemlék épületek, Copf stílusú lakóházak, szobrok vonják magukra a tekintetet.  A város főtere városi szabadtéri programok lebonyolításának helyszíne. Az őszi lecsófesztiválon a tér bográcsokkal telt meg, és finom lecsóillat csalogatta a turistákat.
Hatalmas épület a székesegyház,  a Konstantin téren. Kicsiny törpévé válunk az óriási falak mellett. A Duna-parti parkban találjuk a Hétkápolna  műemlék együttesét, amely  1815 óta búcsújáróhely. A horgászoknak, több kis horgásztó rejtőzik az ártér területén.

Duna-part

Székesegyház


A  városban





forrás:  http://www.vac.hu/index.php?page=latnivalok
városi séta , körpanoráma: http://www.vac.hu/index.php?page=virtualistura
A székesegyház kívülről 3D: http://www.opencreative.hu/panorama/vac-szekesegyhaz.html
---belülről:http://www.panoramablog.eu/media/videk/vacdom/vacdom.html
Térkép:

Nagyobb térképre váltás

BUÉK 2012

Nagyon boldog új esztendőt kívánok !


Kányádi Sándor

 Csendes pohárköszöntő újév reggelén

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog,
érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre.
Tiszta szívből ezt kívánom!
Szaporodjon ez az ország
emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött,
soha-soha ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke,
gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!


BUÉK az elmúlt évben készült videómmal:


Vörös-kő, Leányfalu


Beköszöntöttek a sűrű ködös napok. Az embernek nincs is kedve a meleg szobából kibújni, pedig a természet, ilyen ködös időben is nagyon sok szépséget rejt. December első hétvégéjén csatlakoztunk egy interneten szervezett túrához. Az autópályán látótávolság 200 méter. Biztosan csak hárman indulunk a hegyeknek, - gondoltuk, mert - ki az, aki ilyen időben kimozdul? Nagy meglepetésünkre 18 főből álló, kedves kis csapat verődött össze. A túrát Tigriske vezette. Útvonal: Leányfalu - Vörös-kő - Leányfalu. A rendhagyó Mikulás napi túrán elindultunk Mikulást keresni. A gyógyfürdőnél találkoztunk, majd a piros jelzésen haladtunk. Először egy kis forrásnál álltunk meg, kellemes kis szalonnasütőhely, jó időben remek tábort lehet verni.
From Vörös-kő

Előkerültnek a meleg italok, kortynyi gyorsítók, apró energiaszerzés az előttünk álló hegymenet könnyebb megtételéhez. A következő útelágazásnál kitértünk a Rekettyés forráshoz, az út mellett, a térképen jelölt tónak csak a medrét láthattuk. Száraz évszakunk volt, szomjazik a föld.  Visszatértünk az elágazáshoz, majd a piros jelzésen haladtunk felfelé Vörös-kő irányába. Itt egy meredek, kanyargós, de nagyon szép útszakasz következett.
Minél feljebb jutottunk, az erdő egyre szebb ruhát öltött.  A zúzmarától fehér fákkal borított ösvények  a mesék birodalmába vezettek, és valóban csak a jégkirálynő hiányzott a történetből.
From Vörös-kő


 Ez itt  teljesen az ő birodalma. Télapó is erre indulhatott útjára.  Annyira gyorsan haladt mindig eltűnt a szemünk elől. :-) Persze könnyű 
Neki elbújni, hiszen alig lehet pár méterre ellátni. 
From Vörös-kő

A kilátónál megpihentünk, a  kedves túratársak zsákjából előkerültnek a finom csemegék.  A kis csapat már egy  ismerős közösséggé formálódott. Felnőttek, gyermekekként örültünk a " Mikulás hozta " csokoládénak, szaloncukornak, birsalmasajtnak. Tigriske különleges medvehagymás palacsintával vendégelte meg a csapatot. Köszönet! a finom falatokért, nagyon jól esett minden apró meglepetés.  A mesebeli ösvényen folytattuk utunk. 521 méter magasságban, ködben, a csodák birodalmában.

From Vörös-kő


From Vörös-kő

A piros jelzésről jobbra letértünk a sárga pont jelzésű turistaútra. Itt egy veszélyes kalandtúra következett, az út nagyon meredek, ebben a nyálkás csúszós időben nagyon veszélyes volt. Óvatos fától-fáig haladás következett. Sok túratársamat féltettem, mert ez-időben a legbiztonságosabb a gatyaféken való haladás lett volna :-) Szerencsére mindenki épségben megérkezett a kalandszakaszról, amely a Hétvályús-forrásig tartott, majd a forrás iható vizéből merítettünk energiát a további gyalogláshoz.


 A következő elágazásnál a bátor csapat felfelé vette útját a sárga jelzésen, ismét fel a hegyre, majd egy kört leírva Leányfalura. Én, mint igazi tájvánszorgó ezt a meredek menetet már nem vállaltam , így egy kisebb csapattal Tahi felé vettük az irányt. Leányfalun a Határmenti csárdában forró cserépkályha mellett száradtunk és finom halászlével oltottuk éhségünket. A csapattagokkal, már kedves ismerősként találkoztunk újra a termálfürdőben. Este 5 után a  gyógyvízben áztattuk kellemesen megfáradt izmaink.
 A nap bizonyítéka volt annak, hogy a  kellemetlennek tűnő időben is érdemes kimozdulnunk otthonunkból. Egy szép kalandos napot tölthettünk a természetben, láthattuk apró csodáit. Megismertünk sok kedves, barátságos embert, és új erővel, kellemes élményekkel térhettünk haza. Köszönöm, hogy együtt lehettünk! 
A kép háttere:Imre Krisztina (krisssz)grafikai készletéből
From Tigriskének


Ha egyedül vagy, vagy csak egy jó társaságot keresel, túrázni mennél, de nincs kivel, nézz körül a honlapon, válogass kedvedre és érezd jól magad a természetben!

Dobogókői Hegyifutóverseny 2011

2011. november 19. (szombat)
Pilis–Visegrádi-hegység, Dobogókő

Kopasz hegyről kilátás























Az elmúlt évben /2010 / napsütésben túrázhattunk, idén kissé hűvös, késő őszi időben teljesíthettük a kitűzött feladatot. A túrát valamivel jobb idővel sikerült teljesíteni, mint előző alkalommal, de sajnos az utolsó meredek szakasz most is a valódi vánszorgás szakasza volt számomra. Köszönöm barátnőmnek, Erikának, hogy kitartott velem, és az utolsó kilométereken is erőt adott. Megkaptuk a  megérdemelt oklevelünket, de ami fontos nyertünk egy élményekkel teli napot, mozogtunk a friss levegőn, próbára tettük erőnket, tájékozódási képességünket. 


Mindenkit biztatok bátran próbálja ki, nem kell maratoni távon, nem kell futni, csak érezzék jól magukat, mozogjanak, töltsék szabadidejüket a természetben!

A teljesített túra leírása, a rendezők útvonal javaslata a futáshoz ( dőlt betűvel saját megjegyzéseim):

Dobogókői Hegyifutóverseny, Dr. Somogyvári Károly hegyi kismaratoni útvonalleírása
Táv: légvonalban 12,8 km, logikus útvonalon 15,2 km, szint: 420 m


Rajt (Dobogókő) - 1. pont [1] (Fagyoskatona sírja)A dobogókői rajtot követően leszáguld a tömeg a piros-sárga jelzésen az első ellenőrző pontig, a műútig. Itt azért figyelni kell, mert egy alkalommal (kerítés) a vékonyabbik ösvényen halad tovább a jelzés (balra), és a végéhez közeledve, ha az ember nem tart jobbra (a jelzést követve), elfut a pont mellett.


Gyors megérkezés, kissé köves, de határozott útvonal

1. pont [1] (Fagyoskatona sírja) - 2. pont [7] (Szilágyi Bernát-forrás)Ez a leghosszabb átmenet, de szinte semmi szint nincs benne, így nagy sebességgel lehet rajta futni. A kettes pontra több útvonalválasztási lehetősége is van az embernek:
1. Az 1-es pontot követően egyből rátér a sárga jelzésre, és a gerincen végigfutva közelíti meg a kettest. Ha tapasztaltabb tájfutók vagyunk, a Kövecsecs-hegy mellett való elhaladás után (nagy jobb kanyar) leborítunk a hegyről irányba, s addig futunk lefelé, míg el nem érjük a piros jelzést. Itt a sikárosi rétet figyelve megkeressük a kék jelzést, s elfutunk a forráshoz.

Haladtunk a sárga jelzésen , majd amikor a jelzett út az ösvényen jobbra felfelé folytatódott, mi az úton maradtunk, ez a széles jelöletlen erdei út a Kopasz hegyre vezet és ott fut össze ismét a sárga jelzésű turistaúttal. Így haladtunk tovább a sárga jelzést követve . Az erdőn át lebukást nem vállaltuk be , így kis kerülővel a Lom hegyi nyereg után balra tartva rátértünk a piros  jelzésű útra , amely  a forrás felé vezet.


2. Itt is egyből rátérünk a sárga jelzésre, és a gerincen végigfutva a sárga jelzésről még a kopasz hegy előtt letérünk a Bükkös patak mellé. Itt a patakmedret követve próbáljuk megtalálni a vele párhuzamos ösvényt, amely kivisz a kék-piros jelzésre. Onnan aztán a sikárosi réten átvágva jutunk el a ketteshez.
3. A műúton keleti irányba haladva eljutunk a kék jelzésig. Ezen addig futunk, míg nem kanyarodik el jobbra az út. Ezután átvágunk a sikárosi réten a forrásig.
 kilátás a Kopasz hegyről 




2. pont [7] (Szilágyi Bernát-forrás) - 3. pont [6] (Sikárosi őrház)Ez az átmenet csak egy fordítópont, itt rákészülhetünk a ránk váró nagy emelkedőre.
A kék jelzést követve elérünk a 3. pontra, ahol frissítőt ihatunk.


Itt nem is lehet rossz irányba menni:) 

a forrás után át a réten

3. pont [6] (Sikárosi őrház) - 4. pont [8] (Király-kúti-nyereg)Hosszú, enyhén emelkedő, unalmas átmenet. Itt van szüksége az embernek leginkább a motivációra.
Vagy a műúton haladunk végig, vagy ha nem szeretünk betonon futni, választhatjuk a vele párhuzamos kék kereszt, majd piros jelzést is. A betonon haladóknak figyelniük kell, hogy a pont előtti elágazásnál nehogy továbbmenjenek ÉNy-i irányba.

A kék keresztet követve haladtunk tovább, majd a műútról letértünk a kék jelzésű útra, és jobbra  a Király-völgyben, a kék-piros jelzésen felfelé jött a pálya neheze.


Gondolnátok, hogy 6 ember van a képen:) Csonti és Edit
 takarásban sajnos a fotó így sikerült


4. pont [8] (Király-kúti-nyereg) - Cél (Dobogókő)A verseny legnehezebb átmenete, ugyanis a 420 m szintből itt fut le az ember 250 métert. Itt szintén választhatunk:
1. Végigfutunk a műúton a nagykanyarig, és felsétálunk a sípályán, a sífelvonó bal oldalán, majd a tetőn lévő betonutat elérve nyugati irányban befutunk a célba.
2. A pontról nyugatra elindulva egyből bemegyünk balra az első ösvényen, s a völgyet követve felmászunk a tetőre (a völgy vége után kissé jobbra tartva), ahol jobbra fordulva besprintelünk a célba.
a meredek oldal a cél felé

A legnehezebb hegymenet:), de messze még a cél , de vár a forralt bor, a bográcsgulyás és kávéval Kriszti Békáson :)menni kell, csak előre fel és egyre fel.

"messze még a vég"

Forrás:
http://www.tabanispartacus.hu/tajfuto/index.php?page=verseny

Térképvázlat:
http://www.tabanispartacus.hu/tajfuto/2011/dobogokoi/hegyif_terkepvazlat.pdf

Gyöngyöstarján

"Gyöngyöstarján az ország legmagasabb hegyvonulatánál, a Mátra déli lábánál terül el, a Tarján-patak völgyében, Gyöngyöstől csupán 7 km távolságra. A fölötte magasló hegyet hajdan vár is koszorúzta.  A heves megyei kis község neve arra utal, hogy az ország egyik legnagyobb nemzetségének birtoka volt. A XIII. század óta lakott, első írásos emléke 1275-ből származik. Az Aba nemzetségből származó Tarjáni György három fiának birtokát képezte.
 Az 1900-as évek első felében Borhy Györgynek volt itt nagyobb birtoka. Borhy elsősorban tervszerű erdőgazdálkodást honosított meg. A község határában, a Sósi-réten a nagybirokos gyönyörű vadászkastélyt építtetett." 




A faluban sokan szőlőtermesztéssel foglalkoznak, Szőke Mátyás borait  a 90-es években kóstolhattam. Panni néni fánkja, és jó vacsora felejthetetlen  marad.  A faluból még Babus István,  a Ludányi család, a Bodó család borai kerültek asztalunkra. 





Forrás:http://gyongyostarjan.hu/



Nagyobb térképre váltás

Sárospatak

A vár és környéke:

Keleti Tájfutó Napok



2011.10.24.-25.

Keleti Tájfutó Napok helyszíne: Sátoraljaújhely – Károlyfalva


Kellemes őszi időben tölthettük egy szeptemberi hétvégét a Zemplén hegyei között. A Megyer -hegyről indított tájfutóversenyen, a Tengerszem megcsodálása után, nekivághattam, a bizony fizikailag nem könnyű pályámnak. A hegyek meghódítása után,  a Kazinczy kertben rendezett parkversennyel zárult a szombati verseny. Vasárnap ismét hegymászással kiegészített tájvánszorgás volt a délelőtti programom. Képeket, leírást előző bejegyzéseimben talál  a csodálatosan szép Tengerszemről és Széphalomról és a Magyar Nyelv Múzeumából.
Szűcs Botondnak köszönet a videóért! Akit érdekel a tájfutás, kísérje végig a pályán:)


Szűcs Botond (Diósgyőri Tájfutó Club) 1. napi futása Sárospatak mellett, a Megyer-hegyen. A felvétel időpontja 2011. szeptember 24.



Technikai segédanyagok:
- Contour HD fejkamera
- Garmin Forerunner 305 GPS-es óra
- Routegadget
- Routegadget videó program (a videó stabilizálásához, illetve a térkép mellérendeléséhez)