Gyula

Séta Gyulán

Póstelek, Wenckheim-kastély

Póstelek, Wenckheim-kastély és park

Az egykoron szépséges kastély, ma az enyészet áldozata, a park felújítását már elvégezték, látogatható, de a romok közé csak óvatosan lehet menni. Tanösvényen járhatjuk be a parkot, miközben megismerhetjük annak történtét, eredetét. 

A kastély  alagsori helyiségeiben lárszólag állagmegóvó  munkálatokat folytatnak .

A felső szinteken, szinte csak a falak állnak, makacsul  ellenállva az idő vasfogának. 

A látogató képzelete alakíthatja  a termeket, a szobákat, láthatóak a vasgerendák, boltívek, az eredeti díszítésekből , még néhány elem tartja magát. 

A növényzet tavasszal bekúszik, feldíszíteni az elhagyott falakat, így teszi romantikussá a  szomorú látványt, a pusztulás nyomait. 

A hozzá nem értő szem is láthatja, hogy sajnos, itt már teljes újjáépítés kell, ami biztosan nagyon sokba kerül.

Így, egy darabig, maradnak a romok, míg valami élelmes szem jó üzletet nem lát benne, de akkor sajnos, az egyszerű turista kapun kívül reked. 

Olvasóimnak  javaslom, ha tehetik kiránduljanak el ide, a park elején parkoló várja a látogatókat, az étteremben jó ebédet lehet fogyasztani, és utána, vagy előtte egy kényelmes, pihenős kirándulásra menni a kastély parkjába.

A bejárat közelében a bekerített területen, találkozhatnak néhány házi állattal, őzikével, szarvassal. 

A tanösvényt követve, pedig kellemesen kikapcsolódhatnak és szép élményeket gyűjthetnek. A bátrak "behúzhatják" magukat a kis szigetre. 

A kastély történelméből  

"Póstelek a XIX. században a Wenckheim-család gerlai birtokának része volt. 1874-ben gróf Wenckheim Károly (1811-1891) császári és királyi kamarás, huszárkapitány a birtok keleti részén Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. Épített községházát, tartott külön községi bírót és jegyzőt. Az 1888-as árvíz után azonban e község megszűnt, és a területe 1889-ben Doboz községhez csatlakozott."

1895-ben Póstelek ismét jelentőséget kapott. Ekkor Wenckheim Károly unokája, Wenckheim Krisztina (1874-1970) grófnő feleségül ment sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Antalhoz (1867-1924). A hagyomány szerint Krisztina hozományul szüleitől, a gerlai ágból származó Wenckheim Frigyestől (1842-1912) és az ókígyósi ágból származó Wenckheim Krisztinától (1849-1924) a szülői birtokokhoz egyaránt közel fekvő, erdőben gazdag cca. 3000 hold nagyságú pósteleki birtokrészt kapta meg!" 

A Pósteleken 1906-09 között felépült kastély tervezője és a kivitelezés vezetője: Siedek Viktor volt.

"A pósteleki kastély fénykora az 1920-as évek legelejére tehető. 1920-ban Széchényi Antalné elsőszülött leányát, Széchényi Antoinette (1896-1971) grófnőt itt vette feleségül zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Imre (1896-1973), majd a második leányt, Széchényi Ilona (1898-1984) grófnőt 1923-ban nagykárolyi gróf Károlyi Viktor (1902-1973). Mindkét ifjú pár gyakran tartózkodhatott Pósteleken, mivel a grófi gyermekek közül Almásy Orsolya (1921) és Károlyi Krisztina (1926-1949) is a kastélyban született meg. Széchényi Antalné -lánykori neve: Wenckheim Krisztina- fiú gyermekei: Széchényi Ferenc (1901. febr. 9. Budapest-1963. júl. 29. Asheville) és Széchényi Károly 1906. márc.13. Ókigyos-1971. jún. 26. Széchényi Ferenc 1924-ben feleségül vette Almásy Máriát. New York. Gróf Széchényi Antal 1924-ben bekövetkezett halálával azonban csendesebb napok következtek. "

"1944 őszén, amikor a grófi család elhagyta a kastélyt termeit a környékbeli lakosok kifosztották, fel is gyújtották, s három helyiség jórészt kiégett. 1945 augusztusától indult folyamatos széthordása. 1947-ben a gyulai Gyógypedagógiai Leánynevelő intézet külső telephelyként a kastélyba történő elhelyezéséről intézkednek, de a tervek nem valósultak meg, a kastély továbbra is a lakosság szabad prédájaként pusztult." 

A kor kihívásainak megfelelően, geometrikus díszkertet alakítottak ki, mely 1,5 hektáron terült el a szem és a lélek gyönyörködtetésére.

"E kertrészbe a kertészeken - előbb Puskás István, majd Keller Jenő volt a főkertész - kívül csak a grófi család tagjai és vendégeik léphettek. A nyírt buxusbokrok szabályos rendben, geometrikus formában futottak más örökzöldekkel, magasabbra nyírt nyugati tujával, tiszafával tagolva. Itt a díszkertben 600 rózsafaj gondosan telepített 40000 rózsatöve nyílott - magasabb növésűek a szélre, alacsonyabbak középre rendezve." Gyönyörű lehetett .

"A díszkert középpontjában kör alakú vízmedence közepén posztamensre állított, gazdagon faragott váza kapott helyet. A családi lakó és nappali tereket erre a díszkertre tájolták, s az épület tengelyében, az Antal erdőbe 100 méter széles nyiladékot - kilátót - vágtak kelet felé. A kastélyparkot magas drótkerítéssel övezték, melyen két kaput nyitottak. Az északnyugati a Németnyilas és a Krisztina erdő között húzódó új major épületegyüttese mellett nyílt, másik a parktól délre fekvő Ilona ligeti major épületeihez vezetett."

Irodalom:
http://www.wenckheim.hu/postelek.htm

Képeim 2016.márciusban készültek.

Megközelítés: 

Békéscsabáról a Gyula felé vezető 44-es főútról tábla jelzi a lehajtást, majd hosszú út vezet a célig.

Gyula, Almásy-kastély

Gyulai kirándulásom során, az a szerencse ért, hogy a felújított Almásy-kastélyba is ellátogathattam. A próbaüzem idején kedvezményes jegyárakkal fogadták a látogatókat. Néhány terem még átalakítás alatt állt, de ez nem csökkentette a kastélylátogatás élményét.  Nagy öröm számomra, hogy láthattam és vihetem hírét eme nagyszerűen felújított létesítménynek. Nagyon sok új és érdekes kiállítással fogadják a látogatókat, ha arra járnak látogassák meg !

A kastély honlapja: http://gyulaikastely.hu/

Az alábbi bemutató az Adobe Slate program segítségével készült, saját képeim felhasználásával. A sorban elhelyezett képekre kattintva kinagyíthatja őket. Jó szórakozást! 

Gyulai Vár

Gyula városának talán legismertebb látnivalója a XV. századi téglavár, amelyet  Maróthi János macsói bán kezdett el építeni 1403 után , amikor Zsigmond királytól megkapta a gyulai uradalmat.
Az alábbi képre kattintva, a képeimből összeállított bemutatót nézhet végig:

Szabadkígyós, Wenckheim-kastély

A kastély neoreneszánsz-eklektikus stílusban 1875-1879 között épült fel Ybl Miklós tervei alapján, majd 1882. július 19-én adták át. 

Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy semmi ne legyen egyforma, de mégis harmonikus legyen. Kívánsága volt az is, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak. A sors érdekessége, hogy a házaspárnak hét gyermeke született. Az elkészült épület a kor egyik legkorszerűbb kastélyának számított. A rezidencia reprezentatív belső tere kápolnát, ebédlőt, télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont pipázóval, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát rejt. 

Ezek közül ma csupán a könyvtár látogatható. Berendezése, gyönyörű kötetei megjelenítik az egykori arisztokrácia életét, szokásait. 

Az épület előtt van egy mesterséges forrás a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás, melyet 1894-ben fúrtak (sajnos ma már nem működik, csak mesterségesen).

A főépület egyemeletes, oldott tömegű, tornyos, loggiás teraszos. A melléképülettel loggia, folyosó köti össze.

A személyzeti és konyhaépület is emeletes. A kastélyhoz 23 hektáros park, dendrológiai tájképi kert csatlakozik tóval, szigettel, hidakkal. A kertben a szökőkút és a régi korokat idéző lámpatestek vannak. 

szöveg forrás: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim-kast%C3%A9ly_(Szabadk%C3%ADgy%C3%B3s)

Az alábbi bemutató saját képeim felhasználásával, Adobe Slate program segítségével készült, ha a sorakozó képekre kattint egyenként kinagyítva is megtekintheti :

.