Ráckevei sétára hívom Önöket , ha van kedvük tartsanak velem !
Ráckeve Budapesttől 47 km-re található a Ráckevei-Duna ág vagy másik nevén a Kis-Duna partján."Ráckeve közvetlen településelődje Szentábrahámtelke volt. Az első írásos említés 1212-ből ismeretes, amelyben az itt élő szerzeteseket azzal vádolták, hogy jogtalanul szerezték meg a veszprémi püspököt illető tizedet. A tatárjárást követő időszakban a monostor elnéptelenedett. A hagyomány szerint az itt található Angyali sziget neve a tatár elől menedéket keresőktől ered. A török csapatok elől menekülők 1439-1440 között érkeztek Szentábrahámtelkére és itt alakították ki második szabad királyi városukat, lehetőség szerint átmentve az első minden kiváltságát. A XV-XVI. század fordulóján Ráckeve legjellegzetesebb társadalmi rétege az egyébként számbeli kisebbségben lévő szerb kereskedők voltak. Távolsági és helyi kereskedelemmel és vízi áruszállítással foglalkoztak."
Ráckevére az 51 -es főút felől érkeztünk, a Dunán a vasból készült Árpád-hídon jutunk át, mely 1897-ben a millennium ünnepére készült el. A hídfő jobb oldalán a Vámház épületét láthatjuk, melyet az 1930-as évek közepén Sebestyén Artúr épített, neobarokk stílusban. Az épületben a II. világháború ráckevei katonai és polgári áldozatainak tiszteletére emlékhelyet alakítottak ki.
A városban meglepett a főbb utak egyirányúsága, de néhány kör után, ez már nem okozott gondot. Ha a városba érkeznek, javaslom először keressék fel a Tourinform irodát, ahol nagyon kedves eligazítást, prospektusokat, térképet, tanácsokat kapnak a városi sétához. Az irodát, az 1901-ben szecessziós stílusban átalakított Városháza melletti utcácska sarkán találják, előtte parkolni is lehet. A Városháza épületében a Megyei Bíróság és könyvtár működik. Tűzjelző tornya, szép kovácsoltvas erkéllyel, kilátóként üzemel. Aki nem fél a magasságokban mindenképpen menjen fel , mert nagyon szép látványban lesz része. Engem kissé megrémített a magasság , végül ablakok mögött belül maradtam, de elmondhatom, így is csodaszép látvány tárult elém.
Folytatjuk sétánkat, csak úgy, toronyiránt, a főúton haladva az egykori Polgári Iskola épületét láthatjuk. Homlokzatát Sebestyén Artúr tervei alapján, neobarokk stílusban 1932-ben építették.
Bal oldalon egy XV. században gótikus stílusban épült, és a XX. században újjáépített kereskedőházat láthatunk. Érdekessége, hogy kívül a ház falába beépítve láthatjuk a régi gótikus elemeket.
A vörös neogót stílusú, téglaborítással épített református templom Észak-európai hatásokat idéz.
A "római katolikus templom a XVIII. század utolsó évtizedében copf stílusban épült. A templombelső falainak 1994-es festése Patay László festőművész nevéhez fűződik."
A város harmadik temploma, a görögkeleti szerb templom. Különleges kék tornya magához vonzza a látogatókat.
Belül fotózni nem lehet, a festett falak lenyűgöző látványt nyújtanak és különleges hangulatot árasztanak. " A Boldogasszony templom befejezését 1487-ben írásos adat rögzíti. Egységes gótikus stílusban épült, de a főhajó mellé épített két oldalkápolna már a XVI. század elejéről való, amire a reneszánsz részletképzés utal. Középkori részleteket is mutató különálló harangtornyát 1758-ra fejezték be, keresztjét 1795-ben tűzték fel. A templombelsőt gótikus hálóboltozat fedi. A falakat mindenütt freskók borítják. Korábbi festése felett a ma látható réteg 1765 és 1771-ből való."
Bizonyára sokan ismerik, vagy hallottak a Savoyai-kastélyról. A kastély a legelső világi barokk kastély Magyarországon. Savoyai Jenő herceg építtette a bécsi Belvedere építészének, J.L. Hildebrand tervei alapján 1702-ben. A kastély történelméről bővebben olvashatnak a Szabadbölcsészet oldalán.. A század első évtizedeiben majdnem lebontásra került, mert az "akkori uradalmi főintéző szerint a tatarozás óriási összegbe került volna, "annyit nem ér meg az egész viskó"."
Szerencsére másképp döntöttek, így ma a kastélyban szálló és étterem üzemel. A kiadós ebéddel felszedett, felesleges kalóriákat, a Duna partján, vagy a kastély hátsó parkjában lehet lesétálni.
A hátsó park persze veszélyes, mert onnan nem messzire találnak egy nagyon kellemes, hangulatos kis cukrászdát, isteni fagyival, és csábító süteményekkel. Ilyen szép, hangulatos bejárat fogadott.
"A Savoyai kastély melletti kis téren áll Szász Gyula horganyötvözetből készült, távolba mutató kacagányos, pajzsos Árpád Vezér alakja. Az egyetlen vidéki Árpád szobrot a millenniumi ünnepségek során avatták fel. A szobormű hengeres talapzatán Árpád fia, Zsolt születésének ünnepsége látható."
"Magyarországon az 1960-as években Ráckevén volt az utolsó és 2008 óta Ráckevén épült az első hajómalom. Az utolsó Gyurcsik - hajómalmot 2010. augusztus 20-án adták át a nagyközönségnek, hogy a Ráckevére látogatók a saját szemükkel láthassák, miként is őrölték errefelé a búzát egykoron. A malom jelentős társadalmi összefogás eredményeként épült fel. A különleges létesítmény abból az időből származik, amikor még a ráckeveiek nagy része molnárként dolgozott, és a jó idő beköszöntével a Nagy-Dunára húzták fel azokat az otthonként is szolgáló, két részből álló hajómalmokat, amelyeken a víz sodrását kihasználva őrölték a gabonát. Az utolsó hajómalmot a Szentendrei Skanzenben őrizték, és a lelkes támogatók ezt varázsolták újjá az eredeti tervek alapján." Vasárnaponként a malomban őrlik a gabonát, így azt, működés közben tekinthetik meg a látogatók. A frissen őrölt lisztből, pedig vásárolni is lehet.
Ráckevei kirándulásom elsődleges célja a kastély meglátogatása volt, de ebben a kisvárosban, annyi sok szép látnivalót találtam, hogy nem is volt időm végignézni mindent. A városban melegvizű strand, és gyógyfürdő is üzemel. Szépen kialakított tiszta utcácskák, szobrok, emlékművek, a házakon régi szép homlokzatok, és a csodaszép Dunapart. Évente fesztiválokkal, magas színvonalú kulturális és idegenforgalmi rendezvényekkel várják a városba érkezőket. Röviden: ezt látniuk kell!
Összeállításomban a következő oldalakról tallóztam az információkat:
http://www.tourinform.rackeve.hu/?page=latnivalok_rackeve
http://www.rackeve.hu/turista-vagyok/varosunk/nevezetessegek.html
http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&tip=0&id_tanelem=642
https://www.facebook.com/pages/Tourinform-R%C3%A1ckeve/579492125423140?fref=ts
Csepel sziget és a Kis Duna
A "Nagy Sziget" a Magna Insula nemzeti történelmünk kezdetének legendás hírű színhelye.
Egykoron a táj arculatát a hegyekből a síkságra kilépő Duna formálta. Az Ős-Duna hordalék kúpjai, homokkal borított kavicsmezői enyhén hullámzó, alföldi tájat képeztek. A Duna vízjárása, ismétlődő áradásai az itt élő népeknek igen nagy gondot okozott. Számos település változtatta meg helyét egy-egy pusztító árvíz után. Ezzel szemben azonban a Duna áradásai a sziget alsó részén fekvő területein termékeny iszapot terítettek el, ahol is dús füvű legelők alakultak ki. A Duna ezen szakaszának a szabályozására 1928-ban került sor, amikor is Kvassay Jenő vízépítő mérnök tervei alapján a Ráckevei Dunaágon zsilipek épültek. Ezáltal e sűrűn lakott területen megszűnt az árvízveszély, állandósult a vízmagasság és így a "Kis-Duna" egy lassú folyású, tószerűvé vált víziparadicsommal gazdagodott. A 47 km hosszú és 3-10 km között változó szélességű Csepel-sziget sok napfényt élvező táj, a víz halban gazdag és fürdésre kiválóan alkalmas. "
http://www.tourinform.rackeve.hu/?page=kisterseg&lang=hu&iddi=1
Képeim:
