Budapest, Margit-sziget

A Margit-sziget, Budapest szívében, kirándulók, sportolni, pihenni vágyók paradicsoma.  Régen jártam itt, jó volt látni újra. Természetesen, ma már nagyon sok fotóval tértem vissza, és újra gyerekként csodálkoztam a természet, és az ember közösen alkotta kertecskékre, parcellákra. Sajnos, mint máshol, itt is vannak elhagyatott épületek, remélem ez csak átmeneti, és nem marad az enyészet rabja a sziget végén lévő díszkút. A kút Bodor Péter székely ezermester, 1820-22-ben Marosvásárhelyt épített kútjának hű mása. A fák között megbúvó építményt sajnos ma láncok védik a látogatók elől.  

A természet lassan, sorban ébreszti az alvó fákat, már virágba borította a tulipánfákat. A csodaszép fa még levelek nélkül hatalmas virágaival kápráztat el engem. Minden virágát szeretném megőrizni, megmutatni, milyen csodaszépek.

 A Japán-kert kalandos sétára hív, megállít, elgondolkodtat a rohanó világban, nagyon szeretem az kövekkel harmóniában élő apró örökzöld bokrokat.

 A virágba boruló, apró, szépséges formájú fákat. A vízesés sajnos még nem üzemelt, még a nagyszálló építésekor 1873-körül építették. „1866 végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló kutatója a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett. 1867 májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel.”

Apró kis tóban, a kis szobor, a teknősbékák napozóhelye. Komoly erőfeszítéssel sikerül feljutniuk a csöppnyi területre. A kibérelt napozóhelyen nyújtózkodnak, lábaikat megnyújtva élvezik az egyre melegedő napsugarakat.

Átsétálunk a nagy réteken, hatalmas fák között, a vén tölgyesek alatt Arany János szobra.”  Arany János 1877-82 között minden nyarát a Margit-szigeten töltötte, egész életpályáját tekinti át, az ide kötődő, a Tölgyek alatt című versében."

A TÖLGYEK ALATT

Margitsziget.

A tölgyek alatt

Szeretek pihenni,

Hova el nem hat

Város zaja semmi.

Zöld lomb közein

„Áttörve” az égbolt

S a rét mezein

Vegyül árny- és fényfolt.

A tölgyek alatt

Oly otthonos itten!

Évem leapadt:

Ime, gyermek lettem,

Mint mikor a tölgy

Sudarát megmásztam,

Hol seregély költ -

S vígan madarásztam.

A tölgyek alatt

Több egykoru társsal

Madárfiakat

Kifeszíténk nyárssal;

Jó tűz lobog ott,

Zizeg a kis bogrács -

S ha bealkonyodott,

Haza már egy ugrás.

A tölgyek alatt

Örömest valék én,

Bár a madarat

Hagytam utóbb békén;

Gyermeki önző

Korom’ ifju ábránd

Veszi ösztönző

Szárnyára, s tovább ránt...

De tölgyek alatt,

Valamerre jártam,

Szűlőhonomat

- Csakis ott - találtam;

S hol tengve, tunyán

Hajt, s nem virul a tölgy:

Volt bár Kanaán,

Nem lett honom a föld. -

A tölgyek alatt

Még most is el-űlök;

Bűv-kép csalogat,

Ábrándba merűlök;

Hajó-kerekek

Zubogását hallom...

„Hajrá, gyerekek:

A vízi malom!”

A tölgyek alatt

Im, meglep az alkony,

Hűsebb fuvalat

Zörög át a parkon;

Felhők szeme rebben:

Haza sietek,

Jobb ott, melegebben,

Ki vén, ki beteg...

A tölgyek alatt

Vágynám lenyugodni,

Ha csontjaimat

Meg kelletik adni;

De, akárhol vár

A pihenő hely rám:

Egyszerüen, bár

Tölgy lenne a fejfám!

(1877. augusztus 5.)

Tovább sétálva, megleljük a romokat, hol egykor kolostor állott. A kolostort IV Béla építette. A történet hallatán a régi népmesék  jutnak eszembe, hol a királyok, valaminek fejében felajánlják gyermeküket a sárkánynak, boszorkánynak, s íme ez nem mese volt, ez valóság.   ” Leányukat még születése előtt Istennek ajánlották, mintegy az országnak a tatároktól való megmeneküléséért, fogadalmi ajándékként. Margit az Adria-parti Clissában született 1242-ben. A hercegnőt már 1252-ben elhozták a szigetre.” A királyleány mellé az előkelő főúri családok sorra küldték el leányaikat, akik közül egyesek apácák lettek”, másoknak a kolostor leánynevelő intézetül szolgált. Margit élete végéig apáca maradt, bátyja V. István király 1272-ben kérte szentté avatását, azonban erre csak 1944-ben került sor.

A Víztorony. 1913-ban épült az akkor forradalminak számító vasbeton-technológiával, Zielinski Szilárd tervei szerint.

A rózsák még várják a májust, az árvácskákkal teli ágyások keretezik a nagy rétet. A sziget állatkertjében már fészket raktak a gólyák, ők megsérültek valamikor, így itt töltötték a telet. Egyikük már óvatosan igazgatja fészkében tojásait másik már büszkén melengeti, és a fiatal pár még a Aphroditénak áldozza perceit.

A kis kacsafélék, szárnyasok, páva, ragadozó madarak élnek még a mini állatkertben. Békés pónik várják a bátor, lovagolni vágyó csemetéket,

A hatalmas platánfák alatt lassan megtelik a rét, piknikező családokkal, turistákkal. A Margit-híd felőli szökőkút még sajnos nem üzemelt. A híd alól új perspektívából csodálkozhattam újra a városra, s láthattam a hidat tartó csodás pilléreket.

Az Országház a híd alól:

A sziget kb. 2800 méter hosszú, legszélesebb pontján (a középrészen) kb. 500 m széles, területe mintegy 96,5 hektár A szigetet futósáv veszi körül, így a sportolók akár többször is megkerülhetik a szigetet a puha betonon. Visszasétálunk a Hajós Alfréd uszoda felé, a” fedett uszodát 1930-ban építették Hajós Alfréd tervei alapján, a külső medence és a műugró-létesítmény 1937-ben készült Csonka Pál tervei szerint.” A Palatinusz strand felé menet a Ferences kolostor romjaira bukkanunk.

1270 körül alapított ferences kolostor templomának alapítója vagy IV. Béla király volt, vagy pedig utódja, V. István. Templomát Szent Klára tiszteletére szentelték föl. Temploma csaknem olyan hosszú (47,9 m), mint a szigeti domonkos apácáké, szélessége pedig még nagyobb is (14,2 m). A kolostor Buda török kézre kerüléséig (1541) működött. Ekkor elhagyták szerzetesei. A törökök a sziget építményeit (így ezt a kolostort is) elpusztították ill. használhatatlanná tették, hiszen nem volt rájuk szükségük. „A romok megmaradásában az segített, hogy a kolostor romjainak nagy részét beépítették az 1796-ben megépült nádori villába, amelyet később Nádor szállóvá alakítottak. A szálló maradványait 1945 után lebontották.”

„Palatinus Strandfürdő (nevét a nádor latin elnevezéséből kapta, a sziget egykori nevére emlékezve). 1921-ben nyílt meg,1937-ben megnagyobbították. Tervezője id. Janáky István volt. A Palatinus nagymedencéje a második világháború előtt a legnagyobb európai medence volt”

Kedves olvasó! Kedvet kaptál?  Látogass el erre a szépséges szigetre! Vigyél magaddal sok folyadékot és elemózsiát, mert bizony egy nap is kevés, hogy meglásd a szigetnek minden rejtekét, és a milliónyi rejtőzködő csodát. Ha fáraszt az út csak ülj ki a padra a fák alá és hallgasd a víz csobogását, a vígan futkározó gyerekek zsivaját, és a madarak énekét!

Cewe Fotókönyv 253.heti kihívására készült oldalam: 

Kireva  feladata: állatkertben vagy vadasparkban készült fotóval készítsünk oldalt úgy, hogy az oldal egy része pacsmagolós technikával készüljön.

elemek: Anna Aspnes Designs'

Az alábbi csodás képet Baranyi Eszter készítette, egyik fényképem felhasználásával:

Spring | my page for the AnnaChallenge | SplatterIt

created using Anna Aspnes Designs' and Dido Designs' kits

http://ozone.oscraps.com/forum/showthread.php?mode=hybrid&t=28989

Csodaszép lett! 

Köszönöm Eszti! 

Az idézetek forrása: wikipédia

A Vértes kedves nem tagadom

Március idusán, ha a tél nem kergeti el a tavaszt, már az ember nagyon vágyik a friss levegőre. Szerencsére az idei márciusban, a tavasz kergette el a telet, és végre kiszabadulhattunk a hétköznapok fogságából, ki a természet lágy ölére.

Tájfutó verseny cél-állomás

Sétáltál már a kora tavaszi erdőben, amikor minden éledni kezd? Melegen süt  a napsugár és lágy tavaszi szellő cirógatja arcodat. Avar alatt lapuló hóvirágok között, utak mentén nyíló ibolyák között, hol nyílik már az erdei hunyor és bimbózik a kankalin? Még a száraz takaró fedi az erdő alját, de már pattannak a zöld rügyek, és menyasszonyba öltözött néhány bokor, apró madarak csivitelnek szerte, párjukat ékes csicsergéssel keresve. Zsongnak a méhek, apró legyek, nyaldossák ízét  a bibéknek. Őzek vágtáznak át a völgyeken ,  kíváncsian megállnak, majd rohannak tova. Hát igen, szent hely ez, a természet titkos, bájos világa, hol, ha figyelsz az apró csodáknak részese lehetsz. 

A tájfutóversenyeket szeretem, térképet veszek, majd elindulok a kijelölt pályán, hogy felfedezzem a tájat, érezzem az erdő illatát, a madarak csicsergését. Számomra nem a teljesítmény, nem az időeredmény a fontos, hanem az utat élvezem, amit megteszek. Menet közben, a térkép alapján gondolkodnom is kell, merre menjek, melyik ösvényt válasszam, de van az úgy hogy  az „orrom után” át az erdőn megyek. Néhányszor ezeket a kirándulásokat nem egyedül teszem meg, elviszem magammal egyik barátnőmet, most Erikát, hogy a hosszúra tervezett sétálás élményében Ő is részes legyen. 

Az indulásnál kitűzzük célunkat, Laci bácsi idején belül jönni, de ha ő nem indul, az idén a Bórókásban a fiúk új csúcsot állítottak fel,  220 percnél több időt bóklásztak a borókákkal, homokbuckákkal tarkított terepen. Így bőven lesz időnk, a Vértes lankáin bolyongani, 5 km 290 szint a tervezett távunk. Tehát nekivágunk a tájvánszorgásnak, mindkettőnknél fényképezőgép, hogy  hazavihessük az erdő nyíló virágait.    

 Meredek oldalakon vezet utunk, néhol megállunk fotózkodunk, néhol mászunk, mert biza, ahol az ember megbotlik, mondják: ott a kincs lapul a föld alatt. Hű-ha! Ásót nem hoztunk! 

 Technikás, hegyre föl-le, s újra föl vezet a pályánk, néhol sikerül ügyes átmenetet találni végigsétálni a völgycsipkék felett, így sok hegymászástól kíméljük meg magunkat.

 A hegytetőkön még virít a hóvirág, és a szélvédett zugban fehér ibolyákra bukkanunk.

 A tél még új támadással próbálkozott, és szél süvítése hallatszott, keményen döntögetni kezdte a fák koronáját, így vánszorgásunkat. tájsétálássá kellett gyorsítanunk. Néhol a kidőlt fák alatt bújunk, mert min nevetnénk jókat?  

No így is lehet, meg fölötte is,  kényelmesen. 

Kellemes izomláz kezd érződni lábainkban, amikor kiderül, hogy a legnehezebb szakasz még előttünk van, bizony az utolsó, a magas hegyre helyezett ellenőrző pont, már kivette minden erőnket. 

 Ez volt a nagy hegycsúcsmászás a cél előtt. Kellemesen elfáradva, gondjainkat kiszellőztetve, életenergiával feltöltődve értünk a célba, ahol már nagyon várnak, mert egy idő után az eltévedettek keresésére kell induljanak. Hát, nem voltunk eltévedve, csak jól éreztük magunkat. Éppen célba értünk a sajtóban beígért vihar előtt, és még a fiúk Borókás vánszorgós idejét sem sikerült megdöntenünk.

 Köszönjük a rendezőség türelmét!  

Történt mindez 2014. március „idusán” a Várgesztesi várat ölelő hegyek-völgyek között.  

A várba sajnos nem volt időn felmenni. Jó hír , hogy a felújításokat megkezdték.  Az elmúlt évi bejegyzésem:
http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu/2013/11/vargesztesi-var.html

Pilisszántó, Csillagösvény

Pilisszántó "a  Dunántúli középhegység legmagasabb mészkőrögének a déli lejtőjén, a Pilis (757m) és Hosszú-hegy (485m) által övezett festői völgyben fekszik."

A Pilis oldalából csodálatos panoráma tárul elénk.

"A Pilisi tájvédelmi körzet, ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képezi. Első okleveles említése Boldog Özsébnek az 1250-ben épített Szent Kereszt kolostor Santo mellett való építésekor jelentkezik. Feltételezhetően a régi temetőnkben, 1998-ban feltárt, B. Özséb idejéből származó falak ezt a kolostort azonosítják. Itt találták meg egy tereprendezés során 2000. szeptember 20.-án a rejtélyes Keresztes Követ. " 2002. augusztus 24.-én a katolikus templom mértani közepén beszakadt a padló, mely alatt 6 m. mély, 2 m. széles és magas folyosót ástak ki, melyet a benne talált régészeti leletek alapján, még a középkorban omlasztottak be és temettek el szándékosan. Ebbe a kiépített folyosóba van most elhelyezve a Keresztes Kő. A folyosók nem ismert rend szerint behálózzák a falut. A falu egykor három római út metszéspontjában állott, ami már az ókorban is fontosságát bizonyítja."

forrás: http://pilisszanto.hu/koezseguenk.html

A Pilis ember által megtépázott oldalában a  kőkitermelés hagyta nyomokat találjuk. A hely sokak szerint gyógyító energiákat sugároz. Itt  a sámánok  gyógyító csillagot állítottak. A szélvédett, napsütötte terület a gyógyulást keresők imahelyévé vált. 

Pilisszántó  egyre népszerűbb kiránduló és zarándok helye, a Makovecz Imre tervei alapján épült kőtemplom. 

A templomhoz  vezető ösvény mellett a mészégetők kútja, már csak emlék. 

"A Pilis hegyén épült, 2006. december 21.-én megszentelt Boldogasszony kápolnához, egy köves sétaút, a Csillagösvény vezet. Az ösvényen hét stáció, dicsőséges történelmünk emlékére és példázatára, az utókor okulására." A csodaszép faragású oszlopok történelmünkről mesélnek. Minden oszlopon egy versidézet olvashatunk. / A linkek a teljes költeményre utalnak,  ha kedvük van olvassanak bele!/

1.

.NIMRÓD „ hatalmas vadász vala az úr előtt… az ő birodalmának kezdete volt bábel, urunk, akkád és kálné a sineár földjén”

„vadat űzni feljövének hős fiai szép enéhnek hunor s magyar két dalia, két egytestvér ménrót fia.” Arany János 

http://egyszervolt.hu/dal/rege-a-csodaszarvasrol.html

2.

 „ Atilla bendegúz fia, a nagy nimród unokája”

„csillag esik föld reng : jött éve csudáknak! ihol én, ihol én pörölyje világnak!” arany jános/

Arany János: Isten kardja

        Részlet a Buda halála Kilencedik énekéből 

  http://www.szozat.org/showpage2756.htm

3.

ÁRPÁD „tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá atilla király városába” anonimus „ nézz árpádra magyar, ki hazát állíta nemednek: nézd, s tiszteld képét álmos fejedelem fiának” 

vörösmarthy mihály 

http://mek.oszk.hu/08500/08511/08511.pdf

4.

     égi koronának választott királya szent istván 

 vászoly

 béla

  andrás 

levente

5.

    „csillagok közt fényességes csillag boldogasszony lovagja szűz máriának választott vitéze szent lászló”  „ mert nem volt az földi ember, egy azoktól, kik most élnek: feje fölött szűz alakja látszott ékes nőszemélynek: koronája nasugárból, oly tündöklő oly világos!- monda a nép: szent lászló és a szűz a boldogságos” Arany jános   http://www.math.bme.hu/~kissa/index2.xhtml

6.

   Őzséb szántó közelében alapította meg a szent-kereszt remetetestvérek közösségét” „innen terjedt szét a világra remete szent pál rendje, amelynek hófehér a ruhája s a lelke” varsányi istván pálos szerzetes http://termeszetbarat.hu/images/hkm_attachment/0/87/4_kolostor_utja_a_pilisben.pdf?10197991312080201

7.

Mátyás „isten küldötteként, égi ajándékként kapott téged nem csak Magyarország, hanem az egész keresztény világ”

ez ő ! rőt múltunk ércizmú magyarja, királyi holló, mely nyugatra tart, mely fölgyújtja a bús magyar avart, mely a jövendőt lángolón akarja” 

Juhász Gyula

 Mátyás király

Nézd Donatello márvány vésetét,

A karvaly orrt, a dactól görbe ajkat,

Mely gúnyt nyilazva sújt, bár csukva hallgat,

Nézd a szemét, mely fényes és setét!

Ez ő! Rőt múltunk ércizmú magyarja,

Királyi holló, mely nyugatra tart,

Mely fölgyújtja a bús magyar avart,

Mely a jövendőt lángolón akarja!

Pusztára épül tündérpalotája,

Plutárkot érti és Cézárt csodálja

És elmereng olasz kéz remekén.

De garaboncásként viskóba járva,
Míg írt keres az árva pór bajára,
Érezi, hogy mily magányos szegény!

A szobor elülső felén ez olvasható: 

"Isten küldötteként, égi ajándékként kapott téged nem csak Magyarország, hanem az egész keresztény világ." Ezekkel a szavakkal üdvözölte trónra lépése alkalmából Mátyás királyt III. Callixtus pápa. 

A kápolna

A kápolna mögöttt :„Pilis Keresztje A 12m magas 6 m széles tölgyfa kereszt népünk ősi történelmi múltjának, hazánkat a Pilisből irányító Árpád-házi királyainak, a Kárpát- medence egymásra utalt népeinek a Pilisben élt Pálosoknak, azaz Hungáriának állít emléket. A pilisi falvak adakozásából állított Kereszt fáját Kápolnásfalu és Csíkmindszent ajándékozta. Törzsének 127 évgyűrűjét a Kárpát-medence másik szent hegyén, a Hargitán gyarapította. A kereszt mellől nézve a Ziribár hegyszoros fölött december 21.-én, az újjászületés hajnalán friss harcosként ébred az éltető Fény!” mely megvilágítja a kőtemplom belsejét.

Kilátás a kereszt mellől:

A templom belseje:

A hegyoldalban nyíló hérics.

A képeim:

Térkép:

Szurdok-völgy, Pilisszentkereszt

Budapesthez közel, a Dobogókő felé vezető útról letérve, egy különleges völgyben kirándulhatunk. A rövid, de magas sziklák között vezető Dera (Kovács) – patak mélyítette szurdokvölgyben, hóolvadás után sebesen zubog a patak. Az idén a kevés csapadék miatt a száraz patakmeder fogadott.

 Szépségéből azonban semmit nem veszít, ez a különleges, vadregényes útszakasz. Kis fahidak segítik az átjutást egyik-másik oldalra. Örömmel láttuk, hogy a hidak sorban megújultak. 

Visszafelé a magas sziklák mentén vezető ösvényen sétálunk. 

"Amikor kislány voltam, valóban komolyan azt hittem, hogy a fák meg a virágok ugyanolyan lények, mint a madarak, vagy az emberek. Hogy gondolkozni tudnak, és beszélgetni is szoktak egymással. És hallanánk is, hogy mit beszélnek, ha igazán megpróbálnánk. Csak el kéne távolítani a fejünkből minden egyéb hangot, egészen csöndben kéne maradni, és nagyon erősen figyelni. Néha még most is azt hiszem. Csak soha nem tudunk elég csöndben lenni..."(Truman Capote)

Itt lassan, csendben közlekedve meghallod az erdő hangját, a csendet felverő sziklák között visszhangzó zenét, a féktelenül csivitelő madárkórus dalát, és meglátod , hogy mit kisgyermek korodban gondoltál az bizony úgy igaz:)

Térkép egy mesés sétához:

https://docs.google.com/file/d/0B6xXo19Or6mkZXNCaGN1SjhseWs/edit?pli=1

Amikor a gyerekek mesével tekeregtek:



Régebbi bejegyzésem a völgyről :

http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu/2011/04/pilisszentkereszt-szurdokvolgy.html