Gödöllő, Királyi Kastély

Gödöllőn találjuk Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélyát. " 1735 körül kezdte építtetni a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal (1694–1771) gróf. A kettős U-alakú, 8 szárnyból álló épülethez az északi oldalon templom, narancsház és fürdő tartozott, míg a déli oldalon az istállók és a lovarda kapott helyet. Az épület egyedi építészeti megoldásai mintaként szolgáltak a magyar barokk kastélyok számára."

"1867-ben kezdődött az épület második fénykora. A magyar állam által megvásárolt, és felújított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József osztrák császár, magyar király és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett. A királyi család főként tavasszal és ősszel, a vadászati szezonban tartózkodott Gödöllőn. "

"1920-tól a Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működő kastély életében a királyihoz hasonló időszak következett, amelyet a II. világháború zárt le. Bár az épület maga nem szenvedett károsodást, az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. "

"1945-től a gazdasági épületekben szovjet alakulatok állomásoztak, a műemlékké nyilvánított főépületben pedig 1958-ban szociális otthon kapott helyet. Ezek a méltatlan hasznosítási formák az elkövetkező évtizedekben a kastély lassú pusztulásához vezettek. 

A jelenleg is állami tulajdonban lévő kastély állagmegóvási munkálatai 1985-ben indultak meg. Ennek eredményeként 1996-ban nyílt meg a Kastély Múzeum első állandó kiállítása: a díszterem és a királyi lakosztályok. A kiállítás azóta újabb termekkel gazdagodott.

2003-ban elkészült a Barokk Színház, 2004-ben pedig a Királydombi pavilon helyreállítása."

"2010-ben európai uniós támogatással a királyi gyermekek nevét viselő Gizella- és Rudolf szárny nyerte vissza régi pompáját, megújult a kastélypark egy része, majd elkészült a lovarda és a barokk istálló rekonstrukciója." 

A kastélyban állandó és időszaki kiállítások mellett, hétvégi családi programokkal is  várják a látogatókat. 

forrás:

http://www.kiralyikastely.hu/oldal.36.a_kastely_tortenete

megközelítés:

View Larger Map

A Naplás-tó, Cinkotai Parkerdő

 A tó és környéke a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros legnagyobb természetvédelmi területe.

A Naplás –tó valójában víztározó, Budapest legnagyobb álló vízfelülete.(150 hektár) A terület egykor a Szilas-patak árterületén egy széles lapos völgyben elhelyezkedő, időnként vízzel borított láprét volt. Az alsó-, és felső- láprét, valamint a fűzláp ennek maradványai és ökológiai szempontból a legértékesebb részek. A tavat 1971-ben hozták létre, 1997 óta természetvédelem alatt áll.  A tónál nagy számban élnek kétéltűek és különleges vízimadárfajok. A tó főleg a horgászok által ismert, a horgászatot a horgászegyesület szabályozza.

A parkban 18 állomáson tanulmányozhatjuk az erdő életét, növény és állatvilágát, bővíthetjük környezetvédelmi ismereteinket. A fa táblákon feltett kérdésekre válaszolva, ellenőrizhetjük tudásunkat is. Megismerkedhetünk a tó környéki természetvédelemmel, állat és növényvilággal, az erdőlátogatás szabályaival. A kirándulókat kulturáltan kiépített pihenő-, és tűzrakó helyek várják. A terület 1-2 óra sétával bejárható, ha tehetik, látogassák meg Budapest e különleges szépségű és gazdag élővilágú területét.

A terület három részre tagolódik. A tó és közvetlen környéke, a Szilas-patak menti láprétek, és a Cinkotai parkerdő.

A fák

A közel 80 hektáros parkerdő változatos fafajai kedvező körülményeket teremtenek a madarak fészkeléséhez. Megtaláljuk az őshonos kocsányos tölgyet, amerikai akácot, erdei fenyőt, juhart, és a hársfát.  A fényben gazdagabb területeken találunk galagonyát, kecskerágót és bodzát.

A fák királynője a tölgy. A kocsánytalan tölgy óriási termetű fa, akár 40 méter magasra is megnőhet. A termések kocsány nélkül ülnek a szárakon, ami alapján meg lehet különböztetni közeli rokonától a kocsánytalan tölgytől . A kupacs a makkok egyharmadát borítja. a tölgyek értékes épület-, és asztalosfát szolgáltatnak, kérgüket régóta cserzőanyagnak is használják. Régen a Szent Iván éj máglyáit is csak tölgyfából rakták. Hosszú életű lassan növő fa.

A feketefenyő hazánkban nem őshonos, a gyenge termőhelyek erdősítésére használták. Tűi 8-14 cm hosszúak, szúrós csúcsúak.

Igénytelen a nyugati ostorfa, elviseli a légszennyezést és az utak sózását is. Városokban sorfaként ültetik, Észak-Amerika keleti felében őshonos.

A kislevelű hárs szív alakú leveleinek fonákján, az érzugokban fehér szőrcsomót találunk. A hársak kiváló mézelők, fájuk jól faragható, a friss hajtások a nyulak, őzek csemegéje.

A tájidegen fafajok betelepítés útján kerültek a területre.

Az ezüsthárs a Balkán-félszigeten honos, hazánkban a Dél-Dunántúlon találjuk természetes állományait. Jól tűri a szárazságot, kedveli a meszes talajt. Ritkán éli meg a 100 éves kort, fája jól faragható, 2010-ben az év fájává választották.

Az erdei fenyő a Bakonyban, a Dél-Dunántúlon honos. 4-500 évig is elélhet. Fáját borovi fenyő néven hasznosítja az ipar.

A fehér akác hazánkba 1710-ben került, a futóhomok, megkötésére telepítették. Kemény fája jó alapanyag, agresszívan terjeszkedik, de a legjobb mézelő növény.

A vörös tölgy Észak-Amerikából származik, díszfának telepítették.  30 méter magasra is megnőhet, gyorsan fejlődik. A kései meggy az 1600–as évek végén került hazánkba parkfának. Igénytelen növény, természetvédelmi szempontból káros lehet, akadályozza a honos fajok felújulását.

Nyugati ostorfa Észak-Amerikából származik, 25-30 méter magasra megnő, szürke kérgű terebélyes, levelei ősszel citromsárgák.

A gyepszintet a lombkoronaszinttel összekötve tör a fény felé a borostyán. A trópusokon élő liánokhoz hasonlóan a borostyán is a földben gyökerezik, a fákat támasztékul szolgálja. A görögök Dionüszosznak, a bor istenének növényeként nagy becsben tartották.

A galagonyát a népnyelv a „szív kenyerének” nevezi, mert termését szívbetegségek gyógyítására használják. A galagonyához hasonló termése van a fa méretűre megnövő barkócaberkenyének is. A lágyszárúak között könnyen felismerhető a nehézszagú gólyaorr. Termése a gólya hosszú csőréhez hasonlítható. Gyakori növény a vérehulló fecskefű, melynek nedve a szemölcsök kezelésének gyógyszere.

  

A kidőlt fa fontos szerepet tölt be az erdő életében, tápanyagot juttat vissza a talajba, csökkenti az eróziót és közben élőlények sokaságának ad otthont. A mohák és zuzmók a fák törzsét használják élőhelyül. A zuzmó a moszat és a gomba együttélése. Bizonyos fajaikat a légszennyezés indikátorainak fokmérőinek tekintik, ahol zuzmót találunk az erdőben ott tiszta, üde a levegő.  A mohák szaporodásához elengedhetetlen a csapadék. A mohák a fák dőlési irányával ellenkező oldalán nőnek, tehát, ahol a víz nagyobb mennyiségben csorog le.

Madarak

A területen 150 féle madárfajt figyeltek meg. Tavasztól nyár végéig hallható a csilpcsalp füzike, kinek hangja könnyen felismerhető, azonban nagyon ritkán pillantható meg. A karvaly igazi ragadozó, fordulékony röptéről szürke csíkos hasáról ismerhető fel. A fák között kopog a nagy fakopács, a harkály. A kis csuszka szintén a fák törzsén keresi táplálékát. Érdekesség, hogy a csuszkák fejjel lefelé is tudnak szaladni a fatörzsön, így a harkályok által otthagyott, kéreg alatt lapuló rovaroktól is megszabadítják fák törzsét. A fakusz, szintén a fák törzséről szerzi táplálékát, hosszú hajlott csőréről ismerhető fel, fészkét is a kéregrepedésekbe rakja.

Az erdei fülesbagoly hangja főként tavasszal hallható, gyakran szarkák, varjak elhagyott fészkében költ. A baglyoknak és más ragadozó madaraknak gyengék a gyomornedvei, így a zsákmány szőrét, tollát, csontját nem képesek megemészteni, ezt köpetként kiöklendezik. Az éjszakázó hely alatt sok kiöklendezett köpetet találunk. A tavaszi erdő muzsikáját a feketerigók, cinegék, zöldikék és a hosszú farkú őszapók biztosítják.

A hangyabolyban akár százezer hangya is élhet. A fekete harkályok, zöldküllők gyakori zsákmánya a hangyatojás.

Az erdei vöröshangyák védelem alatt állnak, jelentős szerepük régóta ismert. Pusztítják azokat a hernyókat, melyek a fák súlyos károsodásának okozói. Lombkoronaszinten ápolják a levéltetveket. A levéltetvek termelte mézharmatból esznek a hangyák és a méhek is. A vadméhek az erdei mézet ebből a cukorból állítják elő.

Megtalálható az erdőben a róka, a nyest, a denevér, a nagy pele, és az őz is. Az erdei sikló táplálékát főleg kisállatok képezik, október végén téli álomba húzódik.

Mint a sikló a mocsári teknős is a hüllők osztályába tartozik. A tó a WWF Magyarország mocsári teknős programjának mintaterülete.

Az egyetlen vadon élő teknősfaj. Páncélját és testét sárgás foltozás díszíti.

A láperdő olyan terület, ahol tartósan vagy időszakosan megáll a víz. A területén a víz tartós jelenlétét elviselő fafajokat találjuk. (enyves éger, magyar kőris)

A láprét orchideái és jégkorszaki maradványfajok, mint a szibériai nőszirom, közös kincseink.

márciusi  haltelepítés 

A tűzrakás szabályai

a szemetelés veszélyei

 

tűzrakóhely az erdő közepén

Forrás :  

szöveg az erdőben található információs táblák alapján, + saját fotók

Megközelítés: 

View Larger Map

Fót, Károlyi kastély

 "A parkot 140 hektárnyi területen, az 1820-as években gróf Károlyi István hozta létre. Ez volt az első angol kert, amit megnyitottak a nagyközönség számára is. Az államosítást követően a park területe 35 hektárra zsugorodott és nagymértékben károsodott a mai napig is ritkaságokban bővelkedő park, hiszen több mint 250 száz évesnél idősebb fát, platánsort . . . láthat az ide látogató." A kastély is felújításra szorul , sajnos csak kívülről látogatható."

 A

 kastély története

"A mai kastély helyén álló egykori földszintes kúriát a XVIII. század végén ismeretlen építőművész tervei alapján emelték. Miután a birtok 1808-ban a Károlyi család tulajdonába jutott, a kastélyt több lépésben jelentősen átalakították és kibővítették. Az 1820-30-as években ezek tervezője feltehetően Koch Henrik volt. Az 1840-es évek átalakításait Ybl Miklós (1814--1891) vezette, a kastély ekkor nyerte el mai, klasszicista stílusát. Ebben az időben bővítették és korszerűsítették a belső tereket is, többek között létrehoztak mindkét szinten egy-egy könyvtárat és reprezentatív díszítésű szobákat alakítottak ki. A szalon-jellegű termek falait Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Ligeti Antal és mások festményei díszítették, a fal melletti tárlókban pedig igen értékes kőzetgyűjtemény kapott helyet. Minden helyiség egyedi intarziával ellátott parkettát kapott. Ezzel párhuzamosan a kastélyt körülvevő parkban halastavat létesítettek, s ekkor történt a kert különleges növény- és faegyütteseinek telepítése is. Az átalakítási és értékteremtő tevékenységnek Károlyi István (1797-1881) volt a fő kezdeményezője és végrehajtatója, aki korának igen jelentős művészetpártolója, jótékonysági tevékenységek bőkezű támogatója volt. A kastélyban többször megfordult Kazinczy Ferenc is. Gyakori vendég volt itt Széchenyi István, s a grófot többször meglátogatta Ferenc József. Erzsébet királyné is többször átlovagolt Gödöllőről falkavadászatokra, amelyeket ősszel rendszeresen Fóton rendeztek."

Károlyi István, a kastélyépítő
"Károlyi István gróf, családjának első tagja aki Fótra jött, a XIX. századi magyar történelem egyik jelentős bár kevésbé ismert alakja. Bécsben született, de alsó- és középfokú iskoláit már Pesten végezte, piarista atyák irányítása mellett. A családi birtok igazgatási központja is itt volt, a lassan fővárossá épülő Pest-Budán: az épületben ma a Petőfi Irodalmi Múzeum működik. Károlyi István a jogi kar elvégzése után rövidebb katonáskodás után Párizsba került az Osztrák Császárság követségére, katonai attaséként.

Elsô feleségét is itt ismerte meg, házasságuk azonban Dillon Georgina grófnő korai halála miatt nem tartott sokáig. Párizsi szolgálata alatt kedvelte meg különösen a művészeteket, hosszabb utazásokat téve a korabeli Itáliában. Nagykorúságát elérve, kilépett a szolgálatból, és hazatért gazdálkodni a fóti uradalomba. A reformkori küzdelmekben tevőlegesen nem vett részt, kastélya azonban számtalan alkalommal találkozóhelyéül szolgált a reformnemzedéknek, elsősorban persze az arisztokratáknak. A nézetek cseréjének elősegítése miatt támogatta a lóversenyzéseket és a közös vadászatokat is. Káposztás-megyeri birtoka egy részének kedvezményes összegű parcellázása következtében jött létre a mai Újpest. Második felesége, Esterházy Franciska grófnő is hamar meghalt, ezután vette tervbe Fóton egy kegyúri templom építését. Az utolsó rendi országgyűlésen rendi követ volt Pozsonyban, a forradalom kitörése után azonban birtokára vonult vissza, de az ország vezérmegyéje, Pest megye adminisztrátorrá (főispánná) választotta. Részt vett a fóti nemzetőrök betanításában és 1848 szeptemberében elkísérte a Pest megyei nemzetőröket a délvidéki harcok színterére is. 

Tapasztalatai alapján az önkéntes hadtesteket regulárisokra kívánta felcserélni, ezért felajánlást tett saját költségén egy huszárezred létrehozatalára. Ez a hadrendben a 17. Károlyi-huszárezred nevet kapta. A szabadságharc leverése után Károlyi Istvánt bebörtönözték, s csak nagy összegű váltságdíj kifizetése után szabadulhatott ki. Az 1850-es években az egyik legjelentősebb mecénási tevékenységet fejtette ki az országban. Támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát; a Magyar Írói Segélyegyletet, a Szent István és a Szent László Társaságokat, a Szatmár-Máramarosszigeti vasútvonal építését, különféle jótékonysági egyleteket stb. Még kétszer, 1860-61-ben és 1867-ben is a vezérmegye főispánjává választották. Köztisztelettől övezve halt meg, az általa létrehozott fóti templomban van eltemetve."

" A károlyi család jelenléte sok pozitív változást hozott a Fót életébe. 1914-ben gr. Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska megalakította a "Fót községi segítő és népjóléti bizottság"-ot, hogy segítse a családfő nélkül maradt családokat. Az országban elsőként szervezte meg az ingyenes orvosi ellátást és gyógyszereket biztosító 60 férőhelyes anya- és csecsemővédő otthont. Az I. világháború ideje alatt Károlyi grófné Tanácsadó Irodát működtetett a frontkatonák és itthon maradt családtagjaik ügyes-bajos dolgainak intézésére és segélyezésére. A Károlyiak hozták létre 1921-ben a "Suum Cuique" ("Mindenkinek a Magáét") nevu telepet 16 házhellyel. Az ugyanilyen nevű alapból pedig 1922-ben szoba-konyhás lakóházakat, foglalkoztató műhelyeket, kultúrházat és múzeumot létesített, melyet a helybeliek Fót-Újfalunak neveztek el."

Károlyi László még ma is a kastély lakója 83 éves, bérlő az egykor családi kastélyban.
A népszabadság cikke 2004-ből: A kastély, ahol a gróf az albérlő
Forrás:
http://www.fotromkat.hu/index.php?p=fot
http://www.kronika.matav.hu/2005szept/17-Fot.htm

Térkép:

Nagyobb térképre váltás

Fót, Római katolikus templom

Fót Budapesttől kb. 17 km-re található. A település környékéről a Bécsi Képes Krónika tesz említést az 1074. március 14-én itt zajlott csata kapcsán. Az évszázadok alatt több tulajdonos birtokolta a területet. A birtok 1827-ben került a Károlyi család birtokába és a család 1945-ig a környék legnagyobb birtokosa volt.

 Gr. Károlyi István olyan templomot szeretett volna építeni, amely a család nyughelyéül is szolgál.  1845-1855 között, Ybl Miklós tervei alapján megépült a község katolikus temploma.  A sírhelyek az altemplomban kaptak helyet.” "Ma a Vigadó mellett ez a magyar romantika legjelentősebb alkotása. Valójában nem is egy, hanem két, egymás fölé épített templomból áll a négytornyos, háromhajós, monumentális építmény.”

„Téglalap alaprajzú félköríves szentéllyel záródó épület. Bejárata előtt rondellaszerű, kiszélesedő kőkorlátos tér, bejáratához magas lépcsősor vezet. Nyitott bejárati csarnok, félköríves oszlopbélletes bejárattal, az egyenesen záródó keretelt kapu fölött félköríves timpanonban a Három királyok hódolatát ábrázoló dombormű.
Faragott ornamensekkel díszített fa kapuszárnyak. A bejáratnál Szt. István és Szt. László királyok szobra./ Hans Gasser, Fernkorn Antal alkotásai/
A homlokzat középső részén nagy kerek rózsaablak, felette ablaksor, a homlokzatot lezáró oromzatban Immaculata szobor. A homlokzat két oldalán 1-1 torony félköríves kettős- és hármas osztású ablakokkal.
A torony sarkait falsávok szegélyezik, egyenes záródású tetőzetükön ívsoros párkány felett áttört attika emelkedik, a toronysarkokon 1-1 fiálé.
Az oldalhomlokzatokat és a mellékhajók fölé nyúló főhajófalat öt ívsoros mezőre osztják a falsávok, közöttük lent 1-1 félköríves, fent 3-3 szintén félköríves ablak. A szentély mellett kétoldalt 1-1 kisebb torony”  forrás: http://muemlekem.hu/muemlek?id=7024

„Belépve elénk tárul a bazilikára jellemző térkialakítás és gazdag ornamentika lenyűgöző látványa."  A templom 30 méter magas, 18 méter széles, 40 méter hosszú. 

"A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült, Gibbler munkája.”

A rózsaablakon bejutó fény színes árnyékokat vetít.

A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet, a hagyomány szerint gróf Károlyi Istvánt és családját örökítette meg a festő, Karl Blaas. A bal oldali oltárképen a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt látjuk, rézrátéttel készült szőlőmotívumok keretezik. A jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja, itt az építtetők koldusokként jelennek meg.

„ A középhajóból márványlépcső vezet fel a szentélybe, melynek boltozatát és oldalait freskók díszítik. A főoltár képe a Szeplőtlen Szűz Máriát ábrázolja.” A Szentélye secco technikával készült.  Karl Blaas festette meg a 12 apostolt és a 4 evangelistát.

" A szószéke részletekbe menően kifaragott,római mesterek munkája. A hat darab faszobrocska : Szt. Ágoston, Nagy Szent Leo pápa, Jézus, kezében az élet könyvével, Mózes a Tízparancsolat tábláival, Szent Jeromos és Szent Ambrus. Szent Jeromos eredeti nyelvből lefordította a Szentírásnak majd minden könyvét. Megteremtette azt az alapszöveget, amelyet Vulgata néven a latin egyház egészen a legutóbbi időkig hivatalos szentírási szövegként használt. "

A templom harangja eredeti, mivel túl nehéz volt ahhoz, hogy a háború idején elvigyék beönteni.(Szent István harang) Orgonáját Ludwig Mooser tervezte a sípok még 1750-ben készültek.

„A jobboldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje, egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse. A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel a ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot.”

„A leírások szerint Lucentius vértanú 286-ban, sírfelirata szerint 304-ben esett a kereszténygyűlölő Diocletianus császár bosszújának áldozatává. Az uralkodó eleinte nagyra becsülte a keresztényeket mint legerényesebb és leghívebb alattvalóit, ám veje, a gaz Galér (Gaius Valerius Galerius Maximianus) bebeszélte neki, hogy a keresztények rombolták le a nikodémiai pogány templomot, és gyújtották föl a császári palotát. Diocletianus ezért parancsba adta, hogy a keresztény egyházakat is szét kell rombolni, a szent könyveket a pogányoknak át kell adni, a keresztény hivatalnokokat el kell bocsátani, a katonákat és testőröket pedig a tiszti övüktől megfosztani. Végül azt is elrendelte, hogy a keresztényeket pogány áldozat bemutatására kényszerítsék. Mivel azok e parancsnak nem engedelmeskedtek, megkezdődött tömeges legyilkolásuk.
Katonaként szolgált Lucentius is a thébai légióban, amelynek parancsnoka a híres Szent Móric volt. (Móricnak a középkorban Magyarországon nagy kultusza volt. Vértanúságának története szerepel az Érdy-kódexben. Erényei, a kötelességteljesítés és a hűség a lovagvilág eszményeit is kifejezték.) A teljes egészében keresztényekből álló légiót a császár a galliai lázadás leverésére küldte. Hadba indulás előtt a parancsnok, Maxentius áldozatbemutatásra és hűségesküre szólította fel a katonákat, amit azok megtagadtak. A császár kétszeri tizedelés után mindannyiukat megölette. Így lett vértanú Lucentius is, akinek földi maradványai, sok hasonló sorsú társáéval együtt, a római Szent Praetextatus katakombából kerültek elő százötven esztendővel ezelőtt” http://mno.hu/migr_1834/papai_ajandek-369553

Az altemplomba vezető lejárat mennyezete is gazdagon díszített.

„Az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak sírhelye. Gaetano Bianchini egyedülálló márványberakásos intarziája díszíti a sírkápolna szentélyében álló fekete márványoltárt. A firenzei nemeskő- és márványberakásos intarzia a templom művészileg legértékesebb alkotása. A Feltámadt Krisztus hatalmas márványszobra, a "Pax vobis, Ego sum" ("Béke veletek, én vagyok") felirattal. "

" Az oltárépítménnyel szemben három szobortalapzat van. Közülük csak kettőre került az alapító, gr. Károlyi István által rászánt szobor. A középső a Feltámadás Angyalát ábrázolja, kezében a harsonával. A talapzaton latin felirat: "A harsona csodálatos hangot szór szerte széjjel a sírok birodalmán és mindenkit az Úr trónja elé késztet." Jobb oldalán a templomépítő 18 évesen meghalt lányának, gr. Károlyi Erzsébetnek szobrát találjuk. Kezében égő olajjal telt kelyhet tart, amely a lélek örök tisztaságának jelképe, a szobor alatt felirat: "Venio Domine"(Jövök, Uram). Az előbbi három szobrot Pietro Tenerani, torinói születésű, olasz művész készítette."

A templom belépőjeggyel látogatható, mely részletes idegenvezetést is tartalmaz. A hölgy nagyon kedves, nagy szeretettel, ismerteti a templom történetét, ismertetője bővíti építészeti és történelmi ismereteinket. 

Nyitvatartás és idegenvezetés:

8-12 és 14-18 óra között (előzetes bejelentés alapján idegen nyelvű vezetés)

A belépő: 350 ft 

Fót, Vörösmarty utca 2.

Forrás:

http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,11,0,0,1,0

http://muemlekem.hu/muemlek?id=7024

http://mno.hu/migr_1834/papai_ajandek-369553

http://habosvilla.blog.hu/2011/03/26/foti_templom_es_mas_nevezetessegek

http://www.fotromkat.hu/index.php?p=fot

térkép:

View Larger Map

Medveotthon

A medveotthon látogatása igazi élmény a gyerekeknek, de úgy láttam a felnőttek is kellemesen kikapcsolódhatnak. A magas, biztonságosan megépített kerítés mellett kényelmes, sétálóúton körbesétálhatják a parkot és közben megismerkedhetnek az otthon lakóival, akik kíváncsian várják a fakanálon felkínált mézes csemegét. Nem kis meglepetésünkre a farkasokat pórázon is megsétáltatják, bár ők inkább gyorsan húzták gondozóikat , minél előbb újra a biztonságos helyükön lehessenek.

"Veresegyházon 1998. november 24-én nyílt meg Közép-Európa egyetlen medvemenhelye. Az 5,5 hektáron elterülő együttes, 3,5 hektárnyi egybefüggő kifutójában kedvére játszhat a 39 barnamedve. 16 Kamcsatkai egyed és 17 erdélyi Európai medve él.

(emlékszem ide ástam el , de ez a hó mindent eltakar) 

A területen 8 darab szűk bejáratú, ámde öblös mesterséges barlang van elhelyezve. Egy-egy barlangban két-három medve is pihen. Két, egyenként 160 négyzetméteres mesterséges tó van kialakítva. Ez biztosítja az ivóvizüket, valamint a tavakban telepített kárászok is élnek. Ezeket ugyan megfogni nem tudják a medvék, de jó időtöltés számukra a kergetőzés.

"A természetes élőhely minél tökéletesebb reprodukálása érdekében 1,5 hektáros fenyves erdő biztosítja az elrejtőzést, és a fáramászás lehetőségét."

"A kifutó dús növényzete lehetővé teszi a medvék számára, hogy a nyári időszakban rügyeket és gyökereket is ehessenek.

Téli álom idejére kialakulnak a párok. Így egy-egy szalmával megrakott barlangban akár több medve is pihenhet. A nyugalmi állapot idejére a takarmányozást fel-függesztjük. Kora tavaszig a kifutóban a látványos élet megszűnik.

2000 nyarán került kialakításra a medvéknél már bevált technológia szerint a farkasok kifutója."

A szépséges farkas, kissé félve figyeli a látogatókat.

A farkasokon és medvéken kívül már más állatokkal is találkozhatnak. Szép kiskertben játszadozhatnak az ormányos medvék. A mellettük lévő kertben a mosómedvék pihennek a mászókákon.

Találkozhatunk két futómadárral. Szerencsére kíváncsian figyelték a fényképezőgépem kattogását így egész közeli képek készülhettek róluk.

Az otthon melletti tanyán még sok háziállattal találkozhatnak,( ló, birka, mangalica , tehén stb.) és megcsodálhatják a híres magyar szürke marhákat is.

"A Medveotthont az év minden napján nyitva találod, de ha igénybe szeretnéd venni egyéb szolgáltatásainkat is, a következő időpontokat javasoljuk:


március 1-től szeptember 30-ig: 8 órától 19 óráig
október 1-től február 29-ig: 8 órától sötétedésig

DíjakFelnőtt: 500 Ft/fő
Gyerek (2-től 14 éves korig): 400 Ft/fő
Nyugdíjas: 400 Ft/fő
Családi (minimum: 2 gyerek és 2 felnőtt esetén): 1600Ft/család
Parkolódíj (személygépkocsi): 300 Ft/autó
Parkolódíj (autóbusz): 500 Ft/busz

A gyerekeket fa mászókák is várják.

Aki vonattal érkezik az ennél a szép kis tónál fog leszállni .

A bejegyzés több szövegét a medveotthon honlapjáról idéztem:
www.medveotthon.hu, itt aktuális programokról és a változásokról is tájékozódhat.

A képeket saját fotóim felhasználásával készítettem.

Megközelítés:


"A vonattal érkezőknek az Ivacs megállónál kell leszállni, a Medveotthon 1600 méterre van, az út ki van táblázva."

Gépkocsival: Veresegyház, Gödöllő felől a vasúti átjáró után , rögtön balra , majd egyenesen tovább, táblák jelzik.


Térkép:


View Larger Map