Vác

Csendes, romantikus városkára bukkanhatunk Budapesttől északra, a Duna kanyarulatánál.

"Vácot a XI. századtól említik írott források, a várost tehát közel ezer évesnek tekinthetjük. A környék a kedvező természeti adottságok miatt természetesen már több évezrede folyamatosan lakott hely. A Duna kanyarulatában, a hegyvidék és az Alföld találkozásánál kezdetektől minden adott az emberi élet alapvető szükségletei biztosítására. A dombság, az erdő, a folyam jó lehetőség a táplálékszerzéshez, a biztonságos lakóhelyek kialakításához, a kereskedelemnek jó háttér a vízi szállítás, a dunai átkelés lehetősége, az útvonalak találkozása."

 A folyópart mellett kiépített parkok hosszas sétákra, szabadtéri elfoglaltságokra adnak lehetőséget. A belvárosban  műemlék épületek, Copf stílusú lakóházak, szobrok vonják magukra a tekintetet.  A város főtere városi szabadtéri programok lebonyolításának helyszíne. Az őszi lecsófesztiválon a tér bográcsokkal telt meg, és finom lecsóillat csalogatta a turistákat.

Hatalmas épület a székesegyház,  a Konstantin téren. Kicsiny törpévé válunk az óriási falak mellett. A Duna-parti parkban találjuk a Hétkápolna  műemlék együttesét, amely  1815 óta búcsújáróhely. A horgászoknak, több kis horgásztó rejtőzik az ártér területén.

Duna-part

Székesegyház

A  városban

forrás:  http://www.vac.hu/index.php?page=latnivalok
városi séta , körpanoráma: http://www.vac.hu/index.php?page=virtualistura
A székesegyház kívülről 3D: http://www.opencreative.hu/panorama/vac-szekesegyhaz.html
---belülről:http://www.panoramablog.eu/media/videk/vacdom/vacdom.html
Térkép:

Nagyobb térképre váltás

BUÉK 2012

Nagyon boldog új esztendőt kívánok !


Kányádi Sándor

 Csendes pohárköszöntő újév reggelén

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog,
érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre.
Tiszta szívből ezt kívánom!
Szaporodjon ez az ország
emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött,
soha-soha ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke,
gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!

BUÉK az elmúlt évben készült videómmal:

Vörös-kő, Leányfalu

Beköszöntöttek a sűrű ködös napok. Az embernek nincs is kedve a meleg szobából kibújni, pedig a természet, ilyen ködös időben is nagyon sok szépséget rejt. December első hétvégéjén csatlakoztunk egy interneten szervezett túrához. Az autópályán látótávolság 200 méter. Biztosan csak hárman indulunk a hegyeknek, - gondoltuk, mert - ki az, aki ilyen időben kimozdul? Nagy meglepetésünkre 18 főből álló, kedves kis csapat verődött össze. A túrát Tigriske vezette. Útvonal: Leányfalu - Vörös-kő - Leányfalu. A rendhagyó Mikulás napi túrán elindultunk Mikulást keresni. A gyógyfürdőnél találkoztunk, majd a piros jelzésen haladtunk. Először egy kis forrásnál álltunk meg, kellemes kis szalonnasütőhely, jó időben remek tábort lehet verni.

From Vörös-kő

Előkerültnek a meleg italok, kortynyi gyorsítók, apró energiaszerzés az előttünk álló hegymenet könnyebb megtételéhez. A következő útelágazásnál kitértünk a Rekettyés forráshoz, az út mellett, a térképen jelölt tónak csak a medrét láthattuk. Száraz évszakunk volt, szomjazik a föld.  Visszatértünk az elágazáshoz, majd a piros jelzésen haladtunk felfelé Vörös-kő irányába. Itt egy meredek, kanyargós, de nagyon szép útszakasz következett.

Minél feljebb jutottunk, az erdő egyre szebb ruhát öltött.  A zúzmarától fehér fákkal borított ösvények  a mesék birodalmába vezettek, és valóban csak a jégkirálynő hiányzott a történetből.

From Vörös-kő

 Ez itt  teljesen az ő birodalma. Télapó is erre indulhatott útjára.  Annyira gyorsan haladt mindig eltűnt a szemünk elől. :-) Persze könnyű 
Neki elbújni, hiszen alig lehet pár méterre ellátni. 

From Vörös-kő

A kilátónál megpihentünk, a  kedves túratársak zsákjából előkerültnek a finom csemegék.  A kis csapat már egy  ismerős közösséggé formálódott. Felnőttek, gyermekekként örültünk a " Mikulás hozta " csokoládénak, szaloncukornak, birsalmasajtnak. Tigriske különleges medvehagymás palacsintával vendégelte meg a csapatot. Köszönet! a finom falatokért, nagyon jól esett minden apró meglepetés.  A mesebeli ösvényen folytattuk utunk. 521 méter magasságban, ködben, a csodák birodalmában.

From Vörös-kő

From Vörös-kő

A piros jelzésről jobbra letértünk a sárga pont jelzésű turistaútra. Itt egy veszélyes kalandtúra következett, az út nagyon meredek, ebben a nyálkás csúszós időben nagyon veszélyes volt. Óvatos fától-fáig haladás következett. Sok túratársamat féltettem, mert ez-időben a legbiztonságosabb a gatyaféken való haladás lett volna :-) Szerencsére mindenki épségben megérkezett a kalandszakaszról, amely a Hétvályús-forrásig tartott, majd a forrás iható vizéből merítettünk energiát a további gyalogláshoz.

 A következő elágazásnál a bátor csapat felfelé vette útját a sárga jelzésen, ismét fel a hegyre, majd egy kört leírva Leányfalura. Én, mint igazi tájvánszorgó ezt a meredek menetet már nem vállaltam , így egy kisebb csapattal Tahi felé vettük az irányt. Leányfalun a Határmenti csárdában forró cserépkályha mellett száradtunk és finom halászlével oltottuk éhségünket. A csapattagokkal, már kedves ismerősként találkoztunk újra a termálfürdőben. Este 5 után a  gyógyvízben áztattuk kellemesen megfáradt izmaink.
 A nap bizonyítéka volt annak, hogy a  kellemetlennek tűnő időben is érdemes kimozdulnunk otthonunkból. Egy szép kalandos napot tölthettünk a természetben, láthattuk apró csodáit. Megismertünk sok kedves, barátságos embert, és új erővel, kellemes élményekkel térhettünk haza. Köszönöm, hogy együtt lehettünk! 

A kép háttere:Imre Krisztina (krisssz)grafikai készletéből From Tigriskének

Ha egyedül vagy, vagy csak egy jó társaságot keresel, túrázni mennél, de nincs kivel, nézz körül a honlapon, válogass kedvedre és érezd jól magad a természetben!

Programok: http://www.setafika.hu/new/index.php?tura=tuuraprogramok

Nagyobb térképre váltás

Dobogókői Hegyifutóverseny 2011

2011. november 19. (szombat)

Pilis–Visegrádi-hegység, Dobogókő

Kopasz hegyről kilátás

Az elmúlt évben /2010 / napsütésben túrázhattunk, idén kissé hűvös, késő őszi időben teljesíthettük a kitűzött feladatot. A túrát valamivel jobb idővel sikerült teljesíteni, mint előző alkalommal, de sajnos az utolsó meredek szakasz most is a valódi vánszorgás szakasza volt számomra. Köszönöm barátnőmnek, Erikának, hogy kitartott velem, és az utolsó kilométereken is erőt adott. Megkaptuk a  megérdemelt oklevelünket, de ami fontos nyertünk egy élményekkel teli napot, mozogtunk a friss levegőn, próbára tettük erőnket, tájékozódási képességünket. 

Mindenkit biztatok bátran próbálja ki, nem kell maratoni távon, nem kell futni, csak érezzék jól magukat, mozogjanak, töltsék szabadidejüket a természetben!

A teljesített túra leírása, a rendezők útvonal javaslata a futáshoz ( dőlt betűvel saját megjegyzéseim):

Dobogókői Hegyifutóverseny, Dr. Somogyvári Károly hegyi kismaratoni útvonalleírása

Táv: légvonalban 12,8 km, logikus útvonalon 15,2 km, szint: 420 m

Rajt (Dobogókő) - 1. pont [1] (Fagyoskatona sírja)A dobogókői rajtot követően leszáguld a tömeg a piros-sárga jelzésen az első ellenőrző pontig, a műútig. Itt azért figyelni kell, mert egy alkalommal (kerítés) a vékonyabbik ösvényen halad tovább a jelzés (balra), és a végéhez közeledve, ha az ember nem tart jobbra (a jelzést követve), elfut a pont mellett. Gyors megérkezés, kissé köves, de határozott útvonal 1. pont [1] (Fagyoskatona sírja) - 2. pont [7] (Szilágyi Bernát-forrás)Ez a leghosszabb átmenet, de szinte semmi szint nincs benne, így nagy sebességgel lehet rajta futni. A kettes pontra több útvonalválasztási lehetősége is van az embernek: 1. Az 1-es pontot követően egyből rátér a sárga jelzésre, és a gerincen végigfutva közelíti meg a kettest. Ha tapasztaltabb tájfutók vagyunk, a Kövecsecs-hegy mellett való elhaladás után (nagy jobb kanyar) leborítunk a hegyről irányba, s addig futunk lefelé, míg el nem érjük a piros jelzést. Itt a sikárosi rétet figyelve megkeressük a kék jelzést, s elfutunk a forráshoz. Haladtunk a sárga jelzésen , majd amikor a jelzett út az ösvényen jobbra felfelé folytatódott, mi az úton maradtunk, ez a széles jelöletlen erdei út a Kopasz hegyre vezet és ott fut össze ismét a sárga jelzésű turistaúttal. Így haladtunk tovább a sárga jelzést követve . Az erdőn át lebukást nem vállaltuk be , így kis kerülővel a Lom hegyi nyereg után balra tartva rátértünk a piros  jelzésű útra , amely  a forrás felé vezet. 2. Itt is egyből rátérünk a sárga jelzésre, és a gerincen végigfutva a sárga jelzésről még a kopasz hegy előtt letérünk a Bükkös patak mellé. Itt a patakmedret követve próbáljuk megtalálni a vele párhuzamos ösvényt, amely kivisz a kék-piros jelzésre. Onnan aztán a sikárosi réten átvágva jutunk el a ketteshez. 3. A műúton keleti irányba haladva eljutunk a kék jelzésig. Ezen addig futunk, míg nem kanyarodik el jobbra az út. Ezután átvágunk a sikárosi réten a forrásig.  kilátás a Kopasz hegyről  2. pont [7] (Szilágyi Bernát-forrás) - 3. pont [6] (Sikárosi őrház)Ez az átmenet csak egy fordítópont, itt rákészülhetünk a ránk váró nagy emelkedőre. A kék jelzést követve elérünk a 3. pontra, ahol frissítőt ihatunk. Itt nem is lehet rossz irányba menni:)  a forrás után át a réten 3. pont [6] (Sikárosi őrház) - 4. pont [8] (Király-kúti-nyereg)Hosszú, enyhén emelkedő, unalmas átmenet. Itt van szüksége az embernek leginkább a motivációra. Vagy a műúton haladunk végig, vagy ha nem szeretünk betonon futni, választhatjuk a vele párhuzamos kék kereszt, majd piros jelzést is. A betonon haladóknak figyelniük kell, hogy a pont előtti elágazásnál nehogy továbbmenjenek ÉNy-i irányba. A kék keresztet követve haladtunk tovább, majd a műútról letértünk a kék jelzésű útra, és jobbra  a Király-völgyben, a kék-piros jelzésen felfelé jött a pálya neheze. Gondolnátok, hogy 6 ember van a képen:) Csonti és Edit  takarásban sajnos a fotó így sikerült 4. pont [8] (Király-kúti-nyereg) - Cél (Dobogókő)A verseny legnehezebb átmenete, ugyanis a 420 m szintből itt fut le az ember 250 métert. Itt szintén választhatunk: 1. Végigfutunk a műúton a nagykanyarig, és felsétálunk a sípályán, a sífelvonó bal oldalán, majd a tetőn lévő betonutat elérve nyugati irányban befutunk a célba. 2. A pontról nyugatra elindulva egyből bemegyünk balra az első ösvényen, s a völgyet követve felmászunk a tetőre (a völgy vége után kissé jobbra tartva), ahol jobbra fordulva besprintelünk a célba. a meredek oldal a cél felé A legnehezebb hegymenet:), de messze még a cél , de vár a forralt bor, a bográcsgulyás és kávéval Kriszti Békáson :)menni kell, csak előre fel és egyre fel. "messze még a vég" Forrás:

http://www.tabanispartacus.hu/tajfuto/index.php?page=verseny

Térképvázlat:
http://www.tabanispartacus.hu/tajfuto/2011/dobogokoi/hegyif_terkepvazlat.pdf

Gyöngyöstarján

"Gyöngyöstarján az ország legmagasabb hegyvonulatánál, a Mátra déli lábánál terül el, a Tarján-patak völgyében, Gyöngyöstől csupán 7 km távolságra. A fölötte magasló hegyet hajdan vár is koszorúzta.  A heves megyei kis község neve arra utal, hogy az ország egyik legnagyobb nemzetségének birtoka volt. A XIII. század óta lakott, első írásos emléke 1275-ből származik. Az Aba nemzetségből származó Tarjáni György három fiának birtokát képezte.
 Az 1900-as évek első felében Borhy Györgynek volt itt nagyobb birtoka. Borhy elsősorban tervszerű erdőgazdálkodást honosított meg. A község határában, a Sósi-réten a nagybirokos gyönyörű vadászkastélyt építtetett." 

A faluban sokan szőlőtermesztéssel foglalkoznak, Szőke Mátyás borait  a 90-es években kóstolhattam. Panni néni fánkja, és jó vacsora felejthetetlen  marad.  A faluból még Babus István,  a Ludányi család, a Bodó család borai kerültek asztalunkra. 

Forrás:http://gyongyostarjan.hu/



Nagyobb térképre váltás

Sárospatak

A vár és környéke:

Keleti Tájfutó Napok

2011.10.24.-25.

Keleti Tájfutó Napok helyszíne: Sátoraljaújhely – Károlyfalva


Kellemes őszi időben tölthettük egy szeptemberi hétvégét a Zemplén hegyei között. A Megyer -hegyről indított tájfutóversenyen, a Tengerszem megcsodálása után, nekivághattam, a bizony fizikailag nem könnyű pályámnak. A hegyek meghódítása után,  a Kazinczy kertben rendezett parkversennyel zárult a szombati verseny. Vasárnap ismét hegymászással kiegészített tájvánszorgás volt a délelőtti programom. Képeket, leírást előző bejegyzéseimben talál  a csodálatosan szép Tengerszemről és Széphalomról és a Magyar Nyelv Múzeumából.
Szűcs Botondnak köszönet a videóért! Akit érdekel a tájfutás, kísérje végig a pályán:)


Szűcs Botond (Diósgyőri Tájfutó Club) 1. napi futása Sárospatak mellett, a Megyer-hegyen. A felvétel időpontja 2011. szeptember 24.



Technikai segédanyagok:
- Contour HD fejkamera
- Garmin Forerunner 305 GPS-es óra
- Routegadget
- Routegadget videó program (a videó stabilizálásához, illetve a térkép mellérendeléséhez)

Tengerszem

 

Megyer-hegyi Tengerszem és Malomkőbánya

Sárospatak és Sátoraljaújhely között egy kicsiny falucska szélén a hegy szemet gyönyörködtető látványosságot rejt. Károlyfalváról táblák jelzik az utat, a hegy lábáig autóval is el lehet jutni. A parkolótól meredek turistaút vezet a hegyoldalon felfelé, az elénk táruló csodaszép látvány elfeledteti utunk minden nehézségét.  Fent a hegyen, a sziklák között, egy csöppnyi kis tó rejtőzik.

 A hegyen már a XV. században működő kőbánya volt. Évszázadokon át malomköveket véstek. „A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott” „A bányában felgyülemlett fenékvíz eltávolítására a – költségesebb vízkiemelést kiváltandó – vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori Ó-bánya DNY-i szegletében.”

„A felhagyott malomkő-bánya fejtési gödrében kialakult a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek el. A tó víztömege mintegy 4.000m², legnagyobb mélysége 6,5 m.” 

Forrás:http://www.sarospatak.hu/tengerszem/ 

Nagyobb térképre váltás

Széphalom

"... szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni ..."
(Petőfi Sándor)

Széphalom

A  települést a XV. század közepétől Kisbánya néven említik a források, a területet a  szomszédos Rudabányácskáról idetelepülő bányászok népesítették be. 1886-tól viseli a Széphalom nevet. A földterület a  XVIII. század közepétől a Kazinczy család tulajdonába került. A Sárospatakon tanuló ifjú Kazinczy Ferenc álmodta meg otthonát, a festői szépségű tájon található halomra. A birtokon feleségével Gróf Török Sophieval hat gyermeket neveltek fel. A kúria a családi otthon és az írói műhely szerepét is betöltötte.  Levelezéseit, írói munkásságát a XIX század első harmadában itt folytatta. A birtokon írta a Tövisek és virágok című epigrammáit.

 Az arborétumszerűen kialakított kert öreg fái között kellemes séta vár a látogatókra, a kertben szobrok, emlékhelyek mellett emlékezhetünk nemzetünk nagyjaira.

Az egykori gyümölcsöskert helyén található
A Magyar Nyelv Múzeuma.

A magyar nyelv múltjáról, jelenéről és jövőjéről láthatunk állandó interaktív kiállítást. A tárlat a kor technikai lehetőségeit felhasználva, gyerekeket és felnőtteket egyaránt megmozgató, ismeretterjesztő módon tudományos és kreatív, ösztönző módon játékos formában mutatja be nemzeti kultúránk alapjának: anyanyelvünknek a titkait, szépségeit és történetét. Az állandó kiállítás méltó párja a közelében álló Kazinczy Emlékcsarnoknak, és az a tény, hogy a tárlatnak otthont adó épület egy nemzeti zarándokhely (az Emlékcsarnok és a Kazinczy-sír) mellett várja a látogatókat.

Tudták, hogy a harc fogalmát a magyar nyelv százféleképpen tudja kifejezni? 

 

 Ugye ismerős ?

 

Kevés vagy, de mennyire ?

 

Tudnak Önök káromkodni? Hát csak azt hiszik :-)

 

Megtaláltam az elsős és a másodikos olvasókönyvem ! Emlékeznek a két kicsi kecske történetére?

Kazinczy Lajos szobra

 

Gróf Török Zsófia

forrás:

http://nyelvmuzeum.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=10&Itemid=107


Nagyobb térképre váltás

Léka

Irány Ausztria

Burgenland Lockenhaus / Léka

A nyugati országhatár közelében, Kőszegtől 14 km – re, a Kőszegi hegyek lábánál, a Gyöngyös patak völgyében található kis település, Léka.

A település melletti sziklán nyújtózik magasba a XIII században épült vár. A várból az 1242-es oklevél szerint már a tatárok támadásait is visszaverték. 1337-ben királyi birtok lett, majd 1390-ben került a Kanizsai család birtokába. A vár Kanizsay Orsolya hozományaként 1535-ben Nádasdy Tamás (1498-1562) tulajdonába került.

A nagy műveltségű főúr a magyar protestantizmus támogatója Gráczban, Bolognában és Rómában végezte tanulmányait. Iskolákat, nyomdákat alapított, tehetséges fiatalok tanulmányait támogatta. Hadvezérként vett részt a török elleni harcokban.

Kanizsai (Kanizsay) Orsolya (1521–1571) magyar főúrnő, Kanizsai László és Bélteki Drágffy Anna leánya.

Korának egyik legműveltebb asszonyává vált; írt, olvasott, támogatta a reformáció és a magyar nyelv terjesztését, ismerőseivel kiterjedt levelezést folytatott. Zala vármegye sok családjához fűzte familiáris vagy rokoni kapcsolat. Mindemellett tudósokat gyűjtött udvarába, köztük Sylvester Jánost és Dévai Bíró Mátyást, létrehozta a sárszigeti nyomdát. Buda elvesztésekor, 1541-ben Orsika tette le a nemzet asztalára az első Magyarországon nyomtatott, teljesen magyar nyelvű könyvet, az Új Testamentumot.

Házasságukból 1555-ben született meg egyetlen fiuk, a „fekete bég” néven ismert hadvezér, Nádasdy Ferenc, Báthory Erzsébet későbbi férje.

Unokájuk házassága révén került a vár az Eszterházy család birtokába. A várat a család leszármazottaitól 1968-ban Paul Anton Keller osztrák író és felesége vásárolta meg. Minden vagyonukat a vár helyreállítására fordították. A vár 1980 óta a Prof. Anton Keller alapítvány tulajdona. A régió kulturális központja.

"A vár két tornya közül a keleti, négyszögletes Kápolnatorony a 13. században épült. Faragott ablakai kora gótikusak. A kápolna ablakmélyedéseiben korai falfestmény-maradványokat is találtak. Az ötszögletű Öregtorony föld alatti részében volt a vár börtöne. A lovagterem is 13. századi eredetű. A kéthajós csarnok gótikus boltíveit hat darab nyolcszögletű oszlop tartja.

Az Alsóvárat 1636-ban Nádasdy Ferenc építtette. A várhegy alatti város a 15. században kapott mezővárosi rangot. Az 1532-es török támadás nagy pusztítását sokáig nem heverte ki. 1880-ig Sopron megyéhez tartozott, ekkor csatolták újra Vas megyéhez.

A műemlék együttes legrégebbi része XIII. századból származik. A román és gótikus jegyeket magán viselő vár 3 részből áll, a felső, a középső, és az alsó várból. Különleges élményt nyújt a vár berendezett termeit végigjárni, a gótikus  lovagtermet, a várkápolnát, a kínzókamrát."

Forrás:http://www.utazzausztriaba.hu/leka-vara.html

Belépődíjak:

Felnőtt: 5 EUR ,--

Diák: EUR 4-