Gyöngyöstarján

"Gyöngyöstarján az ország legmagasabb hegyvonulatánál, a Mátra déli lábánál terül el, a Tarján-patak völgyében, Gyöngyöstől csupán 7 km távolságra. A fölötte magasló hegyet hajdan vár is koszorúzta.  A heves megyei kis község neve arra utal, hogy az ország egyik legnagyobb nemzetségének birtoka volt. A XIII. század óta lakott, első írásos emléke 1275-ből származik. Az Aba nemzetségből származó Tarjáni György három fiának birtokát képezte.
 Az 1900-as évek első felében Borhy Györgynek volt itt nagyobb birtoka. Borhy elsősorban tervszerű erdőgazdálkodást honosított meg. A község határában, a Sósi-réten a nagybirokos gyönyörű vadászkastélyt építtetett." 

A faluban sokan szőlőtermesztéssel foglalkoznak, Szőke Mátyás borait  a 90-es években kóstolhattam. Panni néni fánkja, és jó vacsora felejthetetlen  marad.  A faluból még Babus István,  a Ludányi család, a Bodó család borai kerültek asztalunkra. 

Forrás:http://gyongyostarjan.hu/



Nagyobb térképre váltás

Sárospatak

A vár és környéke:

Keleti Tájfutó Napok

2011.10.24.-25.

Keleti Tájfutó Napok helyszíne: Sátoraljaújhely – Károlyfalva


Kellemes őszi időben tölthettük egy szeptemberi hétvégét a Zemplén hegyei között. A Megyer -hegyről indított tájfutóversenyen, a Tengerszem megcsodálása után, nekivághattam, a bizony fizikailag nem könnyű pályámnak. A hegyek meghódítása után,  a Kazinczy kertben rendezett parkversennyel zárult a szombati verseny. Vasárnap ismét hegymászással kiegészített tájvánszorgás volt a délelőtti programom. Képeket, leírást előző bejegyzéseimben talál  a csodálatosan szép Tengerszemről és Széphalomról és a Magyar Nyelv Múzeumából.
Szűcs Botondnak köszönet a videóért! Akit érdekel a tájfutás, kísérje végig a pályán:)


Szűcs Botond (Diósgyőri Tájfutó Club) 1. napi futása Sárospatak mellett, a Megyer-hegyen. A felvétel időpontja 2011. szeptember 24.



Technikai segédanyagok:
- Contour HD fejkamera
- Garmin Forerunner 305 GPS-es óra
- Routegadget
- Routegadget videó program (a videó stabilizálásához, illetve a térkép mellérendeléséhez)

Tengerszem

 

Megyer-hegyi Tengerszem és Malomkőbánya

Sárospatak és Sátoraljaújhely között egy kicsiny falucska szélén a hegy szemet gyönyörködtető látványosságot rejt. Károlyfalváról táblák jelzik az utat, a hegy lábáig autóval is el lehet jutni. A parkolótól meredek turistaút vezet a hegyoldalon felfelé, az elénk táruló csodaszép látvány elfeledteti utunk minden nehézségét.  Fent a hegyen, a sziklák között, egy csöppnyi kis tó rejtőzik.

 A hegyen már a XV. században működő kőbánya volt. Évszázadokon át malomköveket véstek. „A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott” „A bányában felgyülemlett fenékvíz eltávolítására a – költségesebb vízkiemelést kiváltandó – vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori Ó-bánya DNY-i szegletében.”

„A felhagyott malomkő-bánya fejtési gödrében kialakult a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek el. A tó víztömege mintegy 4.000m², legnagyobb mélysége 6,5 m.” 

Forrás:http://www.sarospatak.hu/tengerszem/ 

Nagyobb térképre váltás

Széphalom

"... szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni ..."
(Petőfi Sándor)

Széphalom

A  települést a XV. század közepétől Kisbánya néven említik a források, a területet a  szomszédos Rudabányácskáról idetelepülő bányászok népesítették be. 1886-tól viseli a Széphalom nevet. A földterület a  XVIII. század közepétől a Kazinczy család tulajdonába került. A Sárospatakon tanuló ifjú Kazinczy Ferenc álmodta meg otthonát, a festői szépségű tájon található halomra. A birtokon feleségével Gróf Török Sophieval hat gyermeket neveltek fel. A kúria a családi otthon és az írói műhely szerepét is betöltötte.  Levelezéseit, írói munkásságát a XIX század első harmadában itt folytatta. A birtokon írta a Tövisek és virágok című epigrammáit.

 Az arborétumszerűen kialakított kert öreg fái között kellemes séta vár a látogatókra, a kertben szobrok, emlékhelyek mellett emlékezhetünk nemzetünk nagyjaira.

Az egykori gyümölcsöskert helyén található
A Magyar Nyelv Múzeuma.

A magyar nyelv múltjáról, jelenéről és jövőjéről láthatunk állandó interaktív kiállítást. A tárlat a kor technikai lehetőségeit felhasználva, gyerekeket és felnőtteket egyaránt megmozgató, ismeretterjesztő módon tudományos és kreatív, ösztönző módon játékos formában mutatja be nemzeti kultúránk alapjának: anyanyelvünknek a titkait, szépségeit és történetét. Az állandó kiállítás méltó párja a közelében álló Kazinczy Emlékcsarnoknak, és az a tény, hogy a tárlatnak otthont adó épület egy nemzeti zarándokhely (az Emlékcsarnok és a Kazinczy-sír) mellett várja a látogatókat.

Tudták, hogy a harc fogalmát a magyar nyelv százféleképpen tudja kifejezni? 

 

 Ugye ismerős ?

 

Kevés vagy, de mennyire ?

 

Tudnak Önök káromkodni? Hát csak azt hiszik :-)

 

Megtaláltam az elsős és a másodikos olvasókönyvem ! Emlékeznek a két kicsi kecske történetére?

Kazinczy Lajos szobra

 

Gróf Török Zsófia

forrás:

http://nyelvmuzeum.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=10&Itemid=107


Nagyobb térképre váltás

Léka

Irány Ausztria

Burgenland Lockenhaus / Léka

A nyugati országhatár közelében, Kőszegtől 14 km – re, a Kőszegi hegyek lábánál, a Gyöngyös patak völgyében található kis település, Léka.

A település melletti sziklán nyújtózik magasba a XIII században épült vár. A várból az 1242-es oklevél szerint már a tatárok támadásait is visszaverték. 1337-ben királyi birtok lett, majd 1390-ben került a Kanizsai család birtokába. A vár Kanizsay Orsolya hozományaként 1535-ben Nádasdy Tamás (1498-1562) tulajdonába került.

A nagy műveltségű főúr a magyar protestantizmus támogatója Gráczban, Bolognában és Rómában végezte tanulmányait. Iskolákat, nyomdákat alapított, tehetséges fiatalok tanulmányait támogatta. Hadvezérként vett részt a török elleni harcokban.

Kanizsai (Kanizsay) Orsolya (1521–1571) magyar főúrnő, Kanizsai László és Bélteki Drágffy Anna leánya.

Korának egyik legműveltebb asszonyává vált; írt, olvasott, támogatta a reformáció és a magyar nyelv terjesztését, ismerőseivel kiterjedt levelezést folytatott. Zala vármegye sok családjához fűzte familiáris vagy rokoni kapcsolat. Mindemellett tudósokat gyűjtött udvarába, köztük Sylvester Jánost és Dévai Bíró Mátyást, létrehozta a sárszigeti nyomdát. Buda elvesztésekor, 1541-ben Orsika tette le a nemzet asztalára az első Magyarországon nyomtatott, teljesen magyar nyelvű könyvet, az Új Testamentumot.

Házasságukból 1555-ben született meg egyetlen fiuk, a „fekete bég” néven ismert hadvezér, Nádasdy Ferenc, Báthory Erzsébet későbbi férje.

Unokájuk házassága révén került a vár az Eszterházy család birtokába. A várat a család leszármazottaitól 1968-ban Paul Anton Keller osztrák író és felesége vásárolta meg. Minden vagyonukat a vár helyreállítására fordították. A vár 1980 óta a Prof. Anton Keller alapítvány tulajdona. A régió kulturális központja.

"A vár két tornya közül a keleti, négyszögletes Kápolnatorony a 13. században épült. Faragott ablakai kora gótikusak. A kápolna ablakmélyedéseiben korai falfestmény-maradványokat is találtak. Az ötszögletű Öregtorony föld alatti részében volt a vár börtöne. A lovagterem is 13. századi eredetű. A kéthajós csarnok gótikus boltíveit hat darab nyolcszögletű oszlop tartja.

Az Alsóvárat 1636-ban Nádasdy Ferenc építtette. A várhegy alatti város a 15. században kapott mezővárosi rangot. Az 1532-es török támadás nagy pusztítását sokáig nem heverte ki. 1880-ig Sopron megyéhez tartozott, ekkor csatolták újra Vas megyéhez.

A műemlék együttes legrégebbi része XIII. századból származik. A román és gótikus jegyeket magán viselő vár 3 részből áll, a felső, a középső, és az alsó várból. Különleges élményt nyújt a vár berendezett termeit végigjárni, a gótikus  lovagtermet, a várkápolnát, a kínzókamrát."

Forrás:http://www.utazzausztriaba.hu/leka-vara.html

Belépődíjak:

Felnőtt: 5 EUR ,--

Diák: EUR 4-

Zsámbok

Pest megyében 2500 lélekszámú település. A falu határában huszonöt lelőhelyet ismernek a régészek, melyeken vaskori, római kori (szarmaták) népvándorlás korabeli népek emlékanyagát tárták a felszínre. A Kerekhalom bronzkori, erődített földvár volt. Magát a falut 1380-ban említik először oklevélben. A tipikusan jobbágy-, majd parasztfalu a  XVII. Századtól a Beniczky család és leszármazóinak birtokában volt egészen 1944-ig.

Az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, a Galga és a Tápió folyók között a 138 méteres tengerszint feletti magasságon elterülő falunak még több érdekessége is akad:

-itt találkozik Magyarország két nagy tája (Északi-középhegység és az Alföld)

-itt van a hármas megyehatár: Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok

-néprajzi szempontból is határterület, mivel Zsámboktól ÉNy-ra szlovák, DK-re viszont színmagyar falvak találhatóak

-egyedülálló palóc szigetet képez Zsámbok népviseletével, és tájszólásával is, amelyhez hasonlóval csak a nógrádi területeken találkozhatunk

Minden út Zámbokra vezet? Hát, csak néhány. Hat település országútja fut itt össze: Vácszentlászló, Tura, Jászfényszaru, Tóalmás, Kóka és Dány. Ha erre járnak egy kis időre álljanak meg a falu közepén, és tegyenek egy rövid sétát. Az iskola előtti téren egy tájékoztató táblán lévő térkép segítségével megtervezhetik felfedező útjukat.  A „Mondák dalok útján”haladva 13 tájékoztató tábla ismerteti a falu nevezetességeit, történelmét, hagyományait. Kellemes kis park a templom mellett a szoborkert, itt olvashatunk az iskola, óvoda történetéről. Az 1848-49-es szabadságharc emlékére állított kőoszlop, a Turán és Zsámbokon lezajlott csata emlékét őrzi. Olvashatjuk, ha Görgei enged Kossuth kérésének, a főhadiszállás itt lett volna és a híres ütközet  Zsámbok nevéhez  fűződne. A Szent Erzsébet templomot 1752- ben építették, barokk stílusban.

A templomkertben 1842 óta áll Nepomuki Szent János szobra. „Szent János a cseh királyné gyóntatópapja volt. Egy alkalommal megtagadta a király parancsát nem árulta el, hogy mit gyónt a királyné ezért kegyetlen halálra ítélték. Kezét, lábát összekötözték és a Moldva jeges vizébe dobták. 1729 óta a folyók, a hidak, a hajósok, a vízimolnárok védőszentjeként tisztelik.” Érdekes dolgok derülnek ki, most titok vagy nem titok? Ha elárulja titkot szeg, ha nem életét veszik, hm... A templomban a miseruhák különlegesek, mert hagyományos zsámboki hímzéssel vannak díszítve. A templom és a községháza közötti téren állt régen a piac, népünnepélyek, népgyűlések színtere. Ma már Szent Erzsébet park, hűs árnyékot rejt a nyári melegben. A főút sarkán áll a tájház.

A jómódú parasztporta az 1800–as évekből maradt fenn. A gazdának nem született gyermeke, így a község örökölte a házat. 1982-ben lett tájház, Lapu Itvánné Kókai Margit munkájának köszönhetően. Hosszú évekig gyűjtögette a falu lakóitól a bent látható tárgyakat. A tájház vezetője nagy szeretettel beszél a házban megtalálható tárgyak használatáról, történetéről. Feleleveníti a ma már elfeledett szavakat, összekötve gyermekkora emlékeivel. Mi is az a lócza? A kerevet? Sut? Kacó? Milyen volt a járóka?

Az első házban, /a tisztaszobát errefelé így nevezik/ a magasra vetett ágyon a sok-sok hímzett párna, de emeljük csak fel a lepedőt, ott  egy hálóhely rejtőzik. Az ablakokat  zsámboki hímzéssel díszített függönyök  keretezik.  A sarokban álló búbos kemencét a konyhából fűtötték. Tudják hol van a sut? „Sutba dob, sutba tesz, sutba vág, sutban a helye, szólás-mondás? 

Itt látható, kellemes kis helynek tűnik a kemence mellett.  A Magyar Értelmező Kéziszótár (1992) szerint sutnak nevezték a kemence és a fal közötti szűk kis helyet, a kemencezugot.” 

Megnézhetik, mit rejt a sublót?  Gyönyörű ruhadarabok kerülnek elő a fiók mélyéről. Hogyan néz ki az asszonyok   fékötője:

fékötő

kecele

s a keceléje, a kacó, s a pruszlik. Gondosan, apró mintákkal díszített darabok, kicsiny ékszerek. Milyen sok-sok öltés, mennyi munka, mire egy ilyen darab elkészült. A vászonból készült alsónemű a pendöl, fölé került 4-5 alsószoknya, aljára csipkét varrtak és 2-3 mizlit, ha kinövi a kislány csak le kell engedni. A színes felsőszoknyát a kecele fedte. Előkerül a pumpos és a buggyos ing. A kacó amely, a testhez álló hosszú ujjú blúz, rékli. A pruszlikot az ing felett viselték. Derékig ért, hogy az ing kilátszódjon alóla és elöl nem ért össze, hanem három szalaggal fogták össze. Csodaszép gazdagon díszített ruhadarabok. A faluban sokan még ma is népviseletben járnak s ünnepnapokon , ballagáskor, fesztiválokon, előkerülnek a díszes ünnepi ruhadarabok is.

 A csizmát a suszter készítette. Ma már persze, nehéz lenne mindennapos viseletük, de itt a faluban az idősebbek még nagyon sokan ebben járnak.  A nagy faláda a vászon alsóneműket rejti.  A hátsó szobában a szövőszék, a bölcső és az állóka fogad. Hátul az udvarban a kamra, sok régi használati tárgyat rejt, van itt jancsiszék, sajtár, gyerekeknek járóka és kicsiny kocsik.

/jancsiszék = négylábú fabak. Egyik végén ültek, a másik végén volt egy primitív satu, amelyet lábemeltyűvel szabályoztak. ./ Az udvarban nagy kemence,  forgatható kirakójáték. Egy papír és egy grafitrúd segítségével megtudjuk, mit rejtenek a márvány táblák, s közben igazi alkotóvá válhatunk. Ha kedvet kaptak látogassanak el  ebbe a vendégszerető, népi hagyományait hűen őrző kis faluba. 

Programok:

A tájház udvarából indul a zsámboki lakodalmas, a falu apraja, nagyja palóc népviseletben idesereglik, bemutatják a leánykérést. A kemencében sült lángost fokhagymás libazsírral kenik, s kisüstivel öblítik. A közeli vendéglőben a hagyományoknak megfelelő ebéd elfogyasztása után megkezdődik a lakodalom.

A vendégváró programokról tájékozódhat: 

http://zsambok.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=614&Itemid=197

Augusztus 20. előtti hétvégén kerül megrendezésre a "Lecsót a keceléből" elnevezésű hagyományőrző fesztivál. A fesztivál első napján a mezőgazdaságé és a hagyományőrzésé a főszerep. A fesztivál jeles eseménye - a nevét is adó - lecsófőző verseny. Közel 50 bográcsban készül minden évben a finomabbnál ,finomabb lecsó. Ahhoz, hogy megtudjuk a titkos receptet, bizony el kell látogatni, s a szakácsoktól a titkot ellesni!

Forrás:www.zsambok.hu

 
Nagyobb térképre váltás

Tata

A Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el. A Gerecse és Vértes hegységet elválasztó Tatai-árok északnyugati kapujában, az Által-ér folyásánál található.
A városon áthalad az 1-es főút, mellette halad el az M1-es (E60, E75) Bécs–Budapest autópálya.

A város nagyon sok nevezetességével várja a látogatókat. Épületek, kilátók, tornyok, Esterházy-kastély, harangláb, múzeumok, szobrok, templomok, vízimalmok és természetesen az Öreg-tó partján a vár.

 

Az első királyi palotát Zsigmond király mocsarakkal és vízzel körülvett sziklamagra építette. Évszázadok során az uralkodók, tulajdonosok az adott korra jellemző építészeti stílusnak megfelelően alakítgatták. A palota így öt évszázad építészeti jegyeit viseli magán.

  „ A gonosz gyauroknak ezen a vidéken még egy Tata nevű, égigérő fallal körülvett erősségük is volt…, melyet minden oldalról kellemes ízű víz vett körül, minden oldalon tulipán-és rózsaliget környezett: melynek minden zuga hasonló a paradicsomhoz”.-írja Dzselalzade Musztafa a török történetíró.

 

 Valóban egy kis paradicsom, a tópart, a park. Szélcsendes, napos időben a tóban tükröződik a vár, mely kis hazánk egyik csodaszép ékessége.

Információk:

http://www.tata.hu/turizmus

Nagyobb térképre váltás

Fallóskút

"Hasznos községben élt Sánta Lászlóné, Klára asszony családjával. 1947. július 2-án Sántáék búzát arattak. Délben Klára asszony férje veszekedése elől a búzába rejtőzve – szokásához híven – elmondta az Úrangyalát. Imádság közben a levegőben megjelent neki a Szűzanya. Este, az aratásból hazatérve, ellátták a jószágot, férje pihenni tért, Sántáné pedig esti imáit végezte. Ima közben ismét megjelent neki a Szűzanya, egy tájat mutatott neki, és így szólt: „- Itt van egy forrás! Neked nem szabad elhanyagolni! Meg kell keresni!”" ..így kezdődtek Klára asszony megpróbáltatásai. A történetet részletesebben elolvashatja : http://www.hajagos.hu/egyeb/honlap/falloskut.html
Kitartásának köszönhetően az eltelt idő alatt a forrás környékén templom épült. Az emléktáblák csodálatos gyógyulásokról tanúskodnak. S miért válnak a kérések valóra? Hogyan történnek a csodák? Talán a  forrásvíz, a Mátra levegője, az erdő csendje, az őszinte imádság.

  
A település megközelítése: Pásztóról -- Galyatető felé

Nagyobb térképre váltás