Néhány órás túra a Badacsonyi hegyen, kellemes elfáradás és csodaszép kilátás garantált, aki nem hiszi járjon utána! A Kisfaludy-házig juthatnak autóval, innen több túrautat is bejárhatnak, ahogyan idejük engedi. Ezen a kiránduláson, Rózsakőtől a Kisfaludy kilátóig haladunk felfelé, a piros háromszög jelzésen, majd a táblákat követve visszatérünk a Ranolder kőkereszthez. Továbbhaladva a Bujdosók lépcsőjén lefelé, a piros jelzés segítségével a Geológiai Botanikai Tanösvény egyik szakaszán, térünk vissza a parkolóba.
Rózsakő
A Kisfaludy-ház felett található, lapos bazalttömb. Kisfaludy Sándor feleségével, Szegedy Rózával szívesen üldögélt ezen a kövön, a Balaton szépségében gyönyörködve. A kő nevét Szegedy Rózáról kapta.
A helyiek szerint a Rózsakő varázserővel bír. "Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni."
A Kisfaludy kilátó 2011-ben épült Európai Unió támogatásával.
A csodás panorámáért , mindenképpen fel kell mászni !
A Balaton-felvidék híres tanúhegyei a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, a Haláp valamint ezektől távolabb északra a síkságból kiemelkedő Somló-hegy, a Kis-Somló és a Ság-hegy.
"A Badacsony-hegy többszöri vulkáni kitörés eredményeként alakult ki. A feltörő bazaltláva rátelepült az akkori felszínt borító pannon üledékekre, ezzel megvédte azokat a következő évmilliók pusztító hatásaitól, tanúsítják az akkori állapotot. Így alakultak ki a Tapolcai-medence síkjából kiemelkedő világszép bazaltkúpok a Tanúhegyek.
 |
| Badacsony-hegy a Szigligeti várból |
A Badacsony bazaltja nagyrészt függőleges és vízszintes elválású oszlopokban hűlt ki, így alakultak ki a hegy peremén látható gyönyörű bazaltoszlopok, a "kőzsákok".
A hegy klasszikus alakja ellipszis formátumú, távolról elnyújtott koporsóalakot formál, tetején változatos fafajú erdővel. Az erdő és a bazaltöv határától, szinte a Balaton vonaláig, a Badacsony szoknyáján a badacsonyi szőlők sorakoznak. "
forrás : http://www.badacsony.com/hu/info/badacsony-regio/badacsony/
Ranolder kőkereszt
"A keresztet Ranolder János veszprémi püspök állíttatta Badacsony 400 méter magas déli peremére, a Harangozó Börc sziklája fölé 1857. szeptemberében. A hatalmas alkotás nemcsak a környék, de Magyarország egyik legismertebb keresztje is; regék, mondák és versek ihletője, idegenforgalmi látványosság.
Itt született meg a badacsonyi népköltészet egyik gyöngyszeme, a Harangozó Börc mondája is. Az elnevezés a kereszt alatt fekvő sziklapad egy részét jelöli, ami szabadon nyúlik ki a levegőbe. Ha a kinyúló sziklát kalapáccsal, vagy egy kődarabbal megütik a harang kondulásához hasonló hangot ad, amely messze elhallatszik a magasból. Ilyenkor mondják, hogy szól a Harangozó Börc. A börc kifejezés bércet, vagyis sziklaszirtet jelent.
A néphagyomány szerint a püspök annyira varázslatosnak tartotta a helyet és az innen nyíló kilátást, hogy uradalmai kormányzójának meghagyta, a Badacsony-hegy tetejére állíttasson egy óriási keresztet, hogy az ide látogatóknak eszébe jusson, ilyen csodát csak az Isten tud alkotni."
forrás: http://badacsonytordemic.utisugo.hu/latnivalok/ranolder-kereszt-badacsonytordemic-189774.html
"Czinka Panna az öreg Czinkának lánya volt. Öregapja, Barna Mihály prímás. Már 9 éves korában oly tisztán hegedült, hogy a szép reményekre jogosult gyermeket több Gömör vármegyei földbirtokos s köztük különösen földesura Lányi János, saját költségükön Rozsnyóra küldték, hogy ott a hegedűjátékban kiképezze magát. A kis Pannát a jeles városi karmester tanította. Rövid idő alatt nemcsak a hegedűjátékban, hanem a zenében is oly rohamos haladást tett, hogy már 12 éves korában általános bámulat tárgya lett; 14 éves korában férjhez ment egy ügyes Viola di Gamba-n játszó cigány zenészhez, s nem sokára férjével és annak két fivérével egy kis zenekart alapított és ezentúl híre napról napra terjedt, úgy hogy ünnepélyek alkalmával 20-30 mérföldnyire is elvitték. Jó földesura a Sajó partján nemcsak kis házat épített számára, de bandájának minden 2 évben új szép vörös ruhát is csináltatott. Ott a Sajó partján élt Panna boldog családi életet. Később már egész zenekara fiaiból állott. Sok pénzt keresett és teljes életében takarékos lévén, szép vagyont hagyott övéinek. Végrendeletében meghagyta, hogy díszruhájában gyémántos gyűrűvel temessék el, s melléje kedves Amati-hegedűjét is, melyet Csáky bíbornoktól kapott ajándékul. Sírjára földesura emeltetett emléket. C.-tól mindössze három mű maradt fönn. Legtöbb szerzeményeinek azonban csak címét ismerjük, ilyenek többek közt: a «Háromszáz özvegy nótája», a «Halotti tánc» és az «Ősapáink dala». Fennmaradt szerzeményei a legremekebb «hallgató magyar» fajtájúak, valóságos gyöngyök zenei tekintetben és minden később szerzett e fajta művek mintájául tekinthetők.
Czinka Panna zenéit (A régi magyar zene kincsei című gyűjteményében) gróf Fáy István és Káldy Gyula adta ki a 19. században. Ezek azonban nem az eredetiek, köztük a Czinka Panna-nóta sem. A legenda Pannának tulajdonítja a Rákóczi-indulót, de ez a 19. század elején, jóval a halála után keletkezett. Fáy gróf legendateremtő volt, aki feltűnő szépségű, drágakövekkel ékesített ruhájú cigányprímásnőnek írta le Pannát, akinek Amati hegedűje volt." wikipédia
Bujdosók lépcsője
464 lépcsőfokból áll. Pihenőkkel elválasztott szakaszait a kuruc kor nevezetes személyeiről (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna) nevezték el.
Bazalt sziklák
A Balaton felé
Képeim:
