Szabadkígyós, Wenckheim-kastély

A kastély neoreneszánsz-eklektikus stílusban 1875-1879 között épült fel Ybl Miklós tervei alapján, majd 1882. július 19-én adták át. 

Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy semmi ne legyen egyforma, de mégis harmonikus legyen. Kívánsága volt az is, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak. A sors érdekessége, hogy a házaspárnak hét gyermeke született. Az elkészült épület a kor egyik legkorszerűbb kastélyának számított. A rezidencia reprezentatív belső tere kápolnát, ebédlőt, télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont pipázóval, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát rejt. 

Ezek közül ma csupán a könyvtár látogatható. Berendezése, gyönyörű kötetei megjelenítik az egykori arisztokrácia életét, szokásait. 

Az épület előtt van egy mesterséges forrás a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás, melyet 1894-ben fúrtak (sajnos ma már nem működik, csak mesterségesen).

A főépület egyemeletes, oldott tömegű, tornyos, loggiás teraszos. A melléképülettel loggia, folyosó köti össze.

A személyzeti és konyhaépület is emeletes. A kastélyhoz 23 hektáros park, dendrológiai tájképi kert csatlakozik tóval, szigettel, hidakkal. A kertben a szökőkút és a régi korokat idéző lámpatestek vannak. 

szöveg forrás: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim-kast%C3%A9ly_(Szabadk%C3%ADgy%C3%B3s)

Az alábbi bemutató saját képeim felhasználásával, Adobe Slate program segítségével készült, ha a sorakozó képekre kattint egyenként kinagyítva is megtekintheti :

.

Holdvilág-árok, Pomáz

A Holdvilág-árok a Visegrádi-hegységben, Pomáztól északnyugatra körülbelül hat kilométernyi távolságban húzódik. 

Rövid kirándulásunk alkalmával Pomáz felől, a Kiskovácsi Kórház mellől haladunk a piros kereszt jelzést követve, az árok mentén a Meteorlétráig, majd vissza.

Esőzések után nagy a sár, veszélyes, csúszós az ösvény.

Apró kis vízesések teszik látványossá a kalandos utat.

Domini-forrás

A helyet " Ősi temetkezési, kultikus helynek is tartják, egyes feltevések szerint, ezen a területen állt egykor Attila városa (Sicambria, Ecilburg). Egy másik feltételezés szerint Árpád fejedelmet itt temették el. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos igazolást, de bizonyításukra már több kísérletet tettek, a területen régészeti feltárásokat folytattak. Anonymus krónikájában található az első írásos utalás arra vonatkozólag, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye merre található. „Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból a Pozsony alatt szerzett sebesülése következtében. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak.” E forrás nyomán indult el a múlt században Sashegyi Sándor régészkutató, aki szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját." Forrás: wikipedia

Meteor létra

ősember-barlang, két járat található benne

Scherf Emil szerint a Holdvilág-árok és környékének mintegy 150-200 méter vastag piroklasztikus rétegei harmadkori üledékekre települtek. A legalsó réteg gránátos biotit-andezit. Ezen pedig többnyire hipersztén amfiból-andezittufa, illetve agglomerátum padok vannak. A tufarétegekben 20-40 centiméter vastag, helyenként kiékelődő mészkőbreccsás gránátos betelepülések fordulnak elő.

Márciusi növényvilág:

további képeim:

Holdvilág-árok, Pomáz

Térkép:

http://openmaps.eu/rastermap2?rid=3903

Pilisszentkereszt, Dera-patak szurdokvölgye

A pilisszentkereszti szurdokvölgy, sokak által ismert kirándulóhely. Főleg tavasszal érdemes felkeresni, ilyenkor, még sebesen zubog a patak, nyáron sajnos előfordul, hogy nincs benne víz.

Bevallom nekem is kedvencem, ez a viszonylag rövid kb. egy kilométer hosszú völgy. Apró kis vízesések, hatalmas sziklák, a vihar döntötte fák várják a kirándulót. 

A turistaút, 

a szurdok mélyén a fahídjaival, igen romantikus és kalandos sétát biztosít

, miközben a tájékoztató táblákról  geológiai tudásunkat bővíthetjük. 

Mindenkinek ajánlom, egy kellemes, kalandos túra, visszafelé pedig, a sziklák tetején , egy mesebeli ösvény vezet "tündérországba". Itt hallhatod a madarak csicsergését, a völgyből a patak csobogását és láthatod a környező hegyek csúcsait.

"A szurdok geológiai értékét elsősorban az adja, hogy a patak által kivájt völgy meredek falai kiválóan feltárják a földtörténet középkorának triász időszakában képződött Dachsteini mészkő formáció vastag padjait. E formáció kőzetei építik fel a Pilis-hegység uralkodó részeit, de igen fontos szerepet játszanak a Dunántúli-középhegység egészének felépítésében is.

A szurdokban egy geológiai-botanikai tanösvény mutatja be e sajátos kőzet alapvető jellegeit, melyek képződésének körülményeiről is árulkodnak, továbbá azoknak a tektonikai mozgásoknak a nyomait, amelyek a kőzet feldarabolódásához, a rétegek kibillenéséhez vezettek, a törések menti karsztos üregek kialakulását és a jelenben is folyó geológiai folyamatok nyomait." forrás 

élővilág

szirteken

Képeim :

https://picasaweb.google.com/105168808662309847112/PilisszentkeresztDeraPatakSzurdokvolgy?authuser=0&feat=directlink

Megközelítés : A pomázi HÉV állomástól rendszeres autóbuszjárat közlekedik Pilisszentkeresztre. A faluból, az országos kék turistaút vezet a Szurdokba. Közúton a Pomázról Dobogókő felé haladva a falu, előtt balra található a leágazás.

http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu/2011/04/pilisszentkereszt-szurdokvolgy.html

http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu/2014/03/szurdok-volgy-pilisszentkereszt.html

Pákozd-Sukorói Arborétum

Az arborétum 96 hektáros területén 250 darab fa-, és cserjefaj, és sok lágyszárú növényt figyelhetünk meg. 

A Tájmúzeumban kisebb kiállítást tekinthetnek meg a vidék kultúrtörténetéről, a vidék természeti képéről. 

Az ismertetők segítségével  környezetismereti, földrajzi és vízrajzi ismeretekkel bővíthetik tudásukat.

 A kis tó mentén játszóterek, sportpályák várják a látogatókat. Fedett pihenőhelyek, tűzrakóhelyek szolgálják a kikapcsolódni vágyók kényelmét.

képeim:
 

Pákozd-Sukorói Arborétum /2015 őszén

Megközelítés:

Sukoró, Ingó kövek

Sukorón, a  község határában különleges kőhalmazokat találunk.

Gyapjaszsák (ingókő) Meleg-hegy

"Ingókő: sajátos kőzetpusztulási forma. Alig kiegyensúlyozott, vagy annak tűnő kőtömb néhány másik tetején. Leggyakoribb a hűlési repedések mentén négyszöges hasábokra tagolódó mélységi magmás kőzetek körében, amelyek hasábjai éleiken, csúcsaikon erősebben pusztulnak.(forrás: Gönczy Sándor - Szalai Katalin: Geomorfológiai fogalomgyűjtemény) Ezek a kövek egykor az izzó lávával együtt merevedtek meg, jóval a felszín alatt. Később, a földmozgások és az időjárás hatásának következtében a felszínre kerültek. Ilyen ismert sukorói ingókő a Gyapjaszsák."

 forrás :http://www.sukoro.hu/latnivalok-termeszeti-ertekek

"A 300 millió éves, erősen lepusztult Velencei-hegység hazánk egyetlen gránit alapkőzetű hegysége, így az ország földtani értelemben legöregebb tájegysége: pirosas gránitkőzete a földtörténeti ókorban alakult ki. Később ezt az akkorra már lepusztult, mészkő és agyagpala által fedett rögrendszert andezitvulkánok törték át, s kitöltötték a repedéseket. A felaprózott gránit a földfelszín alatt tovább pusztult, mállott, s az óriási gránitrögök lekerekített, zsákformájú tömbökké formálódtak. Később a mállás termékeit, a puhább kőzeteket és üledékeket a felszíni erők, az esővíz és a szél koptatták le a gránitalakzatokról. "

"Így kerültek napvilágra az izgalmas formavilágú, hatalmas, egymásra támaszkodó gránittuskók, melyek úgy hevernek szanaszét, mintha egy óriás szórta volna el markából a kavicsokat. Egyes darabok csak az élükkel támaszkodnak az alattuk lévő sziklákon, amelyeken el is mozdulhatnak anélkül, hogy eldőlnének, ezért nevezik őket ingóköveknek. Ilyen formációk csak egy bizonyos fajta, durvaszemű, minden irányban egyformán hasadó, tömbökben elmálló gránitból keletkeznek, és Magyarországon csak a Velencei-hegységben találhatók." forrás :http://www.vjm.hu/itthon/a-magyar-stonehenge-rejtelyei-a-pakozdi-ingokovek-nyomaban/7175/?lstparts=1