“Amíg a ködöt napfény töri át,
Amíg a gerle táplálja fiát,
Amíg az eső új sarjat ígér,
Addig, Vándor!
E FÖLD csak addig él!”
/ Simon Kornél
Ódorvár, 1997/
Sárospatak és Sátoraljaújhely között egy kicsiny falucska szélén a hegy szemet gyönyörködtető látványosságot rejt. Károlyfalváról táblák jelzik az utat, a hegy lábáig autóval is el lehet jutni. A parkolótól meredek turistaút vezet a hegyoldalon felfelé, az elénk táruló csodaszép látvány elfeledteti utunk minden nehézségét. Fent a hegyen, a sziklák között, egy csöppnyi kis tó rejtőzik.
A hegyen már a XV. században működő kőbánya volt. Évszázadokon át malomköveket véstek. „A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott” „A bányában felgyülemlett fenékvíz eltávolítására a – költségesebb vízkiemelést kiváltandó – vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori Ó-bánya DNY-i szegletében.”
„A felhagyott malomkő-bánya fejtési gödrében kialakult a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek el. A tó víztömege mintegy 4.000m2, legnagyobb mélysége 6,5 m.”
"... szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni ..." (Petőfi Sándor)
Széphalom
A települést a XV. század közepétől Kisbánya néven említik a források, a területet a szomszédos Rudabányácskáról idetelepülő bányászok népesítették be. 1886-tól viseli a Széphalom nevet. A földterület a XVIII. század közepétől a Kazinczy család tulajdonába került. A Sárospatakon tanuló ifjú Kazinczy Ferenc álmodta meg otthonát, a festői szépségű tájon található halomra. A birtokon feleségével Gróf Török Sophieval hat gyermeket neveltek fel. A kúria a családi otthon és az írói műhely szerepét is betöltötte. Levelezéseit, írói munkásságát a XIX század első harmadában itt folytatta. A birtokon írta a Tövisek és virágok című epigrammáit.
Az arborétumszerűen kialakított kert öreg fái között kellemes séta vár a látogatókra, a kertben szobrok, emlékhelyek mellett emlékezhetünk nemzetünk nagyjaira.
Az egykori gyümölcsöskert helyén található A Magyar Nyelv Múzeuma.
A magyar nyelv múltjáról, jelenéről és jövőjéről láthatunk állandó interaktív kiállítást. A tárlat a kor technikai lehetőségeit felhasználva, gyerekeket és felnőtteket egyaránt megmozgató, ismeretterjesztő módon tudományos és kreatív, ösztönző módon játékos formában mutatja be nemzeti kultúránk alapjának: anyanyelvünknek a titkait, szépségeit és történetét. Az állandó kiállítás méltó párja a közelében álló Kazinczy Emlékcsarnoknak, és az a tény, hogy a tárlatnak otthont adó épület egy nemzeti zarándokhely (az Emlékcsarnok és a Kazinczy-sír) mellett várja a látogatókat.
Tudták, hogy a harc fogalmát a magyar nyelv százféleképpen tudja kifejezni?
Ugye ismerős ?
Kevés vagy, de mennyire ?
Tudnak Önök káromkodni? Hát csak azt hiszik :-)
Megtaláltam az elsős és a másodikos olvasókönyvem ! Emlékeznek a két kicsi kecske történetére?
A nyugati országhatár közelében, Kőszegtől 14 km – re, a Kőszegi hegyek lábánál, a Gyöngyös patak völgyében található kis település, Léka.
A település melletti sziklán nyújtózik magasba a XIII században épült vár. A várból az 1242-es oklevél szerint már a tatárok támadásait is visszaverték. 1337-ben királyi birtok lett, majd 1390-ben került a Kanizsai család birtokába. A vár Kanizsay Orsolya hozományaként 1535-ben Nádasdy Tamás (1498-1562) tulajdonába került.
A nagy műveltségű főúr a magyar protestantizmus támogatója Gráczban, Bolognában és Rómában végezte tanulmányait. Iskolákat, nyomdákat alapított, tehetséges fiatalok tanulmányait támogatta. Hadvezérként vett részt a török elleni harcokban.
Kanizsai (Kanizsay) Orsolya (1521–1571) magyar főúrnő, Kanizsai László és Bélteki Drágffy Anna leánya.
Korának egyik legműveltebb asszonyává vált; írt, olvasott, támogatta a reformáció és a magyar nyelv terjesztését, ismerőseivel kiterjedt levelezést folytatott. Zala vármegye sok családjához fűzte familiáris vagy rokoni kapcsolat. Mindemellett tudósokat gyűjtött udvarába, köztük Sylvester Jánost és Dévai Bíró Mátyást, létrehozta a sárszigeti nyomdát. Buda elvesztésekor, 1541-ben Orsika tette le a nemzet asztalára az első Magyarországon nyomtatott, teljesen magyar nyelvű könyvet, az Új Testamentumot.
Házasságukból 1555-ben született meg egyetlen fiuk, a „fekete bég” néven ismert hadvezér, Nádasdy Ferenc, Báthory Erzsébet későbbi férje.
Unokájuk házassága révén került a vár az Eszterházy család birtokába. A várat a család leszármazottaitól 1968-ban Paul Anton Keller osztrák író és felesége vásárolta meg. Minden vagyonukat a vár helyreállítására fordították. A vár 1980 óta a Prof. Anton Keller alapítvány tulajdona. A régió kulturális központja.
"A vár két tornya közül a keleti, négyszögletes Kápolnatorony a 13. században épült. Faragott ablakai kora gótikusak. A kápolna ablakmélyedéseiben korai falfestmény-maradványokat is találtak. Az ötszögletű Öregtorony föld alatti részében volt a vár börtöne. A lovagterem is 13. századi eredetű. A kéthajós csarnok gótikus boltíveit hat darab nyolcszögletű oszlop tartja.
Az Alsóvárat 1636-ban Nádasdy Ferenc építtette. A várhegy alatti város a 15. században kapott mezővárosi rangot. Az 1532-es török támadás nagy pusztítását sokáig nem heverte ki. 1880-ig Sopron megyéhez tartozott, ekkor csatolták újra Vas megyéhez.
A műemlék együttes legrégebbi része XIII. századból származik. A román és gótikus jegyeket magán viselő vár 3 részből áll, a felső, a középső, és az alsó várból. Különleges élményt nyújt a vár berendezett termeit végigjárni, a gótikus lovagtermet, a várkápolnát, a kínzókamrát."
Pest megyében 2500 lélekszámú település. A falu határában huszonöt lelőhelyet ismernek a régészek, melyeken vaskori, római kori (szarmaták) népvándorlás korabeli népek emlékanyagát tárták a felszínre. A Kerekhalom bronzkori, erődített földvár volt. Magát a falut 1380-ban említik először oklevélben. A tipikusan jobbágy-, majd parasztfalu a XVII. Századtól a Beniczky család és leszármazóinak birtokában volt egészen 1944-ig.
Az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, a Galga és a Tápió folyók között a 138 méteres tengerszint feletti magasságon elterülő falunak még több érdekessége is akad:
-itt találkozik Magyarország két nagy tája (Északi-középhegység és az Alföld)
-itt van a hármas megyehatár: Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok
-néprajzi szempontból is határterület, mivel Zsámboktól ÉNy-ra szlovák, DK-re viszont színmagyar falvak találhatóak
-egyedülálló palóc szigetet képez Zsámbok népviseletével, és tájszólásával is, amelyhez hasonlóval csak a nógrádi területeken találkozhatunk
Minden út Zámbokra vezet? Hát, csak néhány. Hat település országútja fut itt össze: Vácszentlászló, Tura, Jászfényszaru, Tóalmás, Kóka és Dány. Ha erre járnak egy kis időre álljanak meg a falu közepén, és tegyenek egy rövid sétát. Az iskola előtti téren egy tájékoztató táblán lévő térkép segítségével megtervezhetik felfedező útjukat. A „Mondák dalok útján”haladva 13 tájékoztató tábla ismerteti a falu nevezetességeit, történelmét, hagyományait. Kellemes kis park a templom mellett a szoborkert, itt olvashatunk az iskola, óvoda történetéről. Az 1848-49-es szabadságharc emlékére állított kőoszlop, a Turán és Zsámbokon lezajlott csata emlékét őrzi. Olvashatjuk, ha Görgei enged Kossuth kérésének, a főhadiszállás itt lett volna és a híres ütközet Zsámbok nevéhez fűződne. A Szent Erzsébet templomot 1752- ben építették, barokk stílusban.
A templomkertben 1842 óta áll Nepomuki Szent János szobra. „Szent János a cseh királyné gyóntatópapja volt. Egy alkalommal megtagadta a király parancsát nem árulta el, hogy mit gyónt a királyné ezért kegyetlen halálra ítélték. Kezét, lábát összekötözték és a Moldva jeges vizébe dobták. 1729 óta a folyók, a hidak, a hajósok, a vízimolnárok védőszentjeként tisztelik.” Érdekes dolgok derülnek ki, most titok vagy nem titok? Ha elárulja titkot szeg, ha nem életét veszik, hm... A templomban a miseruhák különlegesek, mert hagyományos zsámboki hímzéssel vannak díszítve. A templom és a községháza közötti téren állt régen a piac, népünnepélyek, népgyűlések színtere. Ma már Szent Erzsébet park, hűs árnyékot rejt a nyári melegben. A főút sarkán áll a tájház.
A jómódú parasztporta az 1800–as évekből maradt fenn. A gazdának nem született gyermeke, így a község örökölte a házat. 1982-ben lett tájház, Lapu Itvánné Kókai Margit munkájának köszönhetően. Hosszú évekig gyűjtögette a falu lakóitól a bent látható tárgyakat. A tájház vezetője nagy szeretettel beszél a házban megtalálható tárgyak használatáról, történetéről. Feleleveníti a ma már elfeledett szavakat, összekötve gyermekkora emlékeivel. Mi is az a lócza? A kerevet? Sut? Kacó? Milyen volt a járóka?
Az első házban, /a tisztaszobát errefelé így nevezik/ a magasra vetett ágyon a sok-sok hímzett párna, de emeljük csak fel a lepedőt, ott egy hálóhely rejtőzik. Az ablakokat zsámboki hímzéssel díszített függönyök keretezik. A sarokban álló búbos kemencét a konyhából fűtötték. Tudják hol van a sut? „Sutba dob, sutba tesz, sutba vág, sutban a helye, szólás-mondás?
Itt látható, kellemes kis helynek tűnik a kemence mellett. A Magyar Értelmező Kéziszótár (1992) szerint sutnak nevezték a kemence és a fal közötti szűk kis helyet, a kemencezugot.”
Megnézhetik, mit rejt a sublót? Gyönyörű ruhadarabok kerülnek elő a fiók mélyéről. Hogyan néz ki az asszonyok fékötője:
fékötő
kecele
s a keceléje, a kacó, s a pruszlik.Gondosan, apró mintákkal díszített darabok, kicsiny ékszerek. Milyen sok-sok öltés, mennyi munka, mire egy ilyen darab elkészült. A vászonból készült alsónemű a pendöl, fölé került 4-5 alsószoknya, aljára csipkét varrtak és 2-3 mizlit, ha kinövi a kislány csak le kell engedni. A színes felsőszoknyát a kecele fedte. Előkerül a pumpos és a buggyos ing. A kacó amely, a testhez álló hosszú ujjú blúz, rékli. A pruszlikot az ing felett viselték. Derékig ért, hogy az ing kilátszódjon alóla és elöl nem ért össze, hanem három szalaggal fogták össze. Csodaszép gazdagon díszített ruhadarabok. A faluban sokan még ma is népviseletben járnak s ünnepnapokon , ballagáskor, fesztiválokon, előkerülnek a díszes ünnepi ruhadarabok is.
A csizmát a suszter készítette. Ma már persze, nehéz lenne mindennapos viseletük, de itt a faluban az idősebbek még nagyon sokan ebben járnak. A nagy faláda a vászon alsóneműket rejti. A hátsó szobában a szövőszék, a bölcső és az állóka fogad. Hátul az udvarban a kamra, sok régi használati tárgyat rejt, van itt jancsiszék, sajtár, gyerekeknek járóka és kicsiny kocsik.
/jancsiszék = négylábú fabak. Egyik végén ültek, a másik végén volt egy primitív satu, amelyet lábemeltyűvel szabályoztak. ./Az udvarban nagy kemence, forgatható kirakójáték. Egy papír és egy grafitrúd segítségével megtudjuk, mit rejtenek a márvány táblák, s közben igazi alkotóvá válhatunk. Ha kedvet kaptak látogassanak el ebbe a vendégszerető, népi hagyományait hűen őrző kis faluba.
Programok:
A tájház udvarából indul a zsámboki lakodalmas, a falu apraja, nagyja palóc népviseletben idesereglik, bemutatják a leánykérést. A kemencében sült lángost fokhagymás libazsírral kenik, s kisüstivel öblítik. A közeli vendéglőben a hagyományoknak megfelelő ebéd elfogyasztása után megkezdődik a lakodalom.
Augusztus 20. előtti hétvégén kerül megrendezésre a "Lecsót a keceléből" elnevezésű hagyományőrző fesztivál. A fesztivál első napján a mezőgazdaságé és a hagyományőrzésé a főszerep. A fesztivál jeles eseménye - a nevét is adó - lecsófőző verseny. Közel 50 bográcsban készül minden évben a finomabbnál ,finomabb lecsó. Ahhoz, hogy megtudjuk a titkos receptet, bizony el kell látogatni, s a szakácsoktól a titkot ellesni!
A Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el. A Gerecse és Vértes hegységet elválasztó Tatai-árok északnyugati kapujában, az Által-ér folyásánál található.
A városon áthalad az 1-es főút, mellette halad el az M1-es (E60, E75) Bécs–Budapest autópálya.
A város nagyon sok nevezetességével várja a látogatókat. Épületek, kilátók, tornyok, Esterházy-kastély, harangláb, múzeumok, szobrok, templomok, vízimalmok és természetesen az Öreg-tó partján a vár.
Az első királyi palotát Zsigmond király mocsarakkal és vízzel körülvett sziklamagra építette. Évszázadok során az uralkodók, tulajdonosok az adott korra jellemző építészeti stílusnak megfelelően alakítgatták. A palota így öt évszázad építészeti jegyeit viseli magán.
„ A gonosz gyauroknak ezen a vidéken még egy Tata nevű, égigérő fallal körülvett erősségük is volt…, melyet minden oldalról kellemes ízű víz vett körül, minden oldalon tulipán-és rózsaliget környezett: melynek minden zuga hasonló a paradicsomhoz”.-írja Dzselalzade Musztafa a török történetíró.
Valóban egy kis paradicsom, a tópart, a park. Szélcsendes, napos időben a tóban tükröződik a vár, mely kis hazánk egyik csodaszép ékessége.
"Hasznos községben élt Sánta Lászlóné, Klára asszony családjával. 1947. július 2-án Sántáék búzát arattak. Délben Klára asszony férje veszekedése elől a búzába rejtőzve – szokásához híven – elmondta az Úrangyalát. Imádság közben a levegőben megjelent neki a Szűzanya. Este, az aratásból hazatérve, ellátták a jószágot, férje pihenni tért, Sántáné pedig esti imáit végezte. Ima közben ismét megjelent neki a Szűzanya, egy tájat mutatott neki, és így szólt: „- Itt van egy forrás! Neked nem szabad elhanyagolni! Meg kell keresni!”" ..így kezdődtek Klára asszony megpróbáltatásai. A történetet részletesebben elolvashatja : http://www.hajagos.hu/egyeb/honlap/falloskut.html
Kitartásának köszönhetően az eltelt idő alatt a forrás környékén templom épült. Az emléktáblák csodálatos gyógyulásokról tanúskodnak. S miért válnak a kérések valóra? Hogyan történnek a csodák? Talán a forrásvíz, a Mátra levegője, az erdő csendje, az őszinte imádság.
A település megközelítése: Pásztóról -- Galyatető felé
A Cserháti dombvidék különös tája, a honfoglaló Kacsics nemzetség ősi szállásterülete. Világszerte ismert ófalujával, hegynek szaladó keskeny szőlőparcelláival, középkori vármaradványával várja a látogatóit.
A Várhegy egy ősi vulkán csatornakitöltésének csonkja. A vulkáni kúp lepusztult, csupán a gyökere, az egykori kürtőt kitöltő láva maradt meg. Alkotóanyaga az andezit.
A várat Kacsics András építette a XIII. században. Az első írásos emlék 1310 –ből származik, a vár neve „Castrum Hollókew” alakban szerepel. A szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár első ismert lakója I.Péter fia Mikus volt.
„A sziklára épített erődítmény nevére egy régi legenda ad magyarázatot. Eszerint bizonyos Kacsics András – /a XII. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak/ – elrabolta, és az épülő várába zárta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát. Az asszony dajkája azonban „boszorkány” volt, és szövetkezett az ördöggel.” Az ördög el is küldte segédeit. Az ördögfiak holló képében elhordták a vár előző nap felépült falait. Becsületükre legyen mondva – nem szórták szerteszét a köveket, hanem egy közeli sziklán új várat raktak belőlük. Ez a vár lett Hollókő, az alatta elterülő falu pedig a várról kapta nevét.” Az egyszerűbb névmagyarázat szerint mindig sok holló fészkelt azon a sziklaormon.
A fotók segítségével feljutunk a toronyba , ahol egy korabeli vitéz áll utunkba :
A település korábban a vár nyugati oldalán lehetett, ahol a római katolikus plébánia már 1342-ben fennállott. A középkori Pusztatemplom helyét, amit a lakosság Előttyinek nevez, 1969-ben tárták fel. A Pusztavár, Pusztatemplom, Pusztaszőlők helynevek valószínűleg a tatárjárás után alakultak ki. A vár körüli fás legelő idős fái tanúskodnak az egykori erdőskoszorúról. A népesség növekedésével egyre több területet tettek alkalmassá a legeltetésre, így alakult ki a fás legelő. Az állattartás visszaszorulásával azonban az erdő lassan újra beborítja a területet.
A korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik. A török hódoltság idején a település elnéptelenedett, de 1720- ban már nemes községként szerepel a nyilvántartásban.
A házak fából alapozás nélkül épültek, sokszor tűzvész áldozatává váltak. 1909-től már kőalapra építkeztek, a tetőt cserépzsindellyel fedték, az ősi palóc népi építészeti stílust megtartva. Az Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát. Az „egyutcás” falucska központjában a kis fatornyos, zsindelyes templom 1889-ben épült. A műemlékcsoport 65 védett épületet foglal magába. „Ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok ("hambitusok") szegélyezik. Képek a faluból:
A hagyományos palóc házak többnyire három helyiségből állnak: a tornácról közvetlenül a pitvarba, azaz a konyhába lépett az érkező, ahonnan az utcafront felé a tisztaszoba nyílt, melyet a ház ura lakott családjával, hátrafelé pedig az éléskamra, melyben a gabonát tárolták, és ez volt az idősek hálóhelye is.”
Népviselet:
„ A tradicionális női öltözék a tarka színű szoknya, mely alatt munkához általában csak kettő, nagyobb ünnepeken viszont akár 20 alsószoknyát is viseltek. A fehér vászon ingváll fölé színes - az ünnepi viselethez gazdagon hímzett - "lajbit" öltöttek, de a palóc lányok és asszonyok legszembetűnőbb ékessége a színes szalagokkal, gyöngybefűzéssel készített főkötő volt.”
Pomáz után, Pilisszentkereszt előtt balra, a völgyben egy nagyon szép kirándulóhelyet fedezhetünk fel. Szalonnasütő helyek, padok várják a pihenni vágyókat. A nagy rét szabadnapokon megtelik.
Amíg a bográcsban fő a gulyás, a gyerekek a patakban halászgathatnak. A jó falatozás után a szurdok felfedezésre vár. Az alig 1 km hosszúságú tanösvény sok szép látnivalót rejt. Tavasszal még zubog a patak, apró vízesések tarkítják a medret, sajnos száraz nyári időben a víz eltűnik. A nagy viharok, esőzések folyamatosan átalakítják a völgyet, kidőlt fák, kimosott sziklák, tanúskodnak a vihar pusztító erejéről.
"A Dera (Kovács) – patak mélyítette szurdokvölgy a Pilis mészkőszirtjeit és a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzeteit elválasztó törésvonal mellett található. A meredek szurdokvölgyet a patak alakította ki, amely ma búvópatak jelleggel hol eltűnik, hol újra feltör. A festői völgyben kis bukók, vízesések, kimosott sziklaformák találhatók. A kelet-nyugat irányú, nagyon meredek szurdokvölgy még a legnagyobb kánikula idején is üdítően hűvös klímával rendelkezik. A szurdok geológiai értékét elsősorban az adja, hogy a patak által kivájt völgy meredek falai kiválóan feltárják a földtörténet középkorának triász időszakában képződött dachsteini mészkő formáció vastag padjait, valamint a kőzetrétegek mozgását."
A pomázi HÉV állomástól rendszeres autóbuszjárat közlekedik Pilisszentkeresztre. A faluból az országos kék turistaút vezet a Szurdokba. Közúton a Pomázról Dobogókő felé haladva a falu előtt balra található a leágazás.
