Ausztriában készült képek

Murau

Webkamera Murau:

http://www.austria.info/hu/home/webkamera-szolgaltatas-1638720.html

Tatárszentgyörgy

Csodaszép napsütéses hétvégén Tatárszentgyörgyre, nagymamám és édesapám szülőföldjére kirándultam.
A ma 1900 lélekszámú település Pest megye déli részén, Bács-Kiskun megye szomszédságában, a homokhátsági területen fekszik, az Alföld kapujaként is emlegetik .
A templomnál balra kanyarodó főúton eljutunk Sarlóspusztára, a vidék 2010-ben  a Postás kupa helyszíne. Borovicskás, ligetes, homokbuckás táj fogad. Az utakon, a tiszta homokban nehéz a futás, de a csodaszép tavaszi napsütéses időben egy kellemes a séta energiával tölti fel a szervezetet. Itt, apám még gyermekként játszott a buckákon, szülei még dolgoztak a környező földeken, tanyákon. Nem lehetett könnyű az élet. Én ma már csak a szépet látom, az út szélén nyájat terel a juhász, kicsiny csikó anyja mellett játszadozik. A borjak még kicsit botladozva ugrándoznak békésen kérődző mamájuk mellett. A napon apró gyíkok sütkéreznek. A puszta itt nem végeláthatatlan. A  homokbuckák között nyárfák, borókák, a mélyedéseknél bozótok zöldellenek, s kellemes illatot árasztanak a fenyvesek. Az erdő mélyén egy őzike riadtan útnak ered, a sok tájfutó megzavarta nyugalmát, megvárom merre szalad, majd folytatom térképem segítségével felfedező utam. Ahogy a betyárok mesélik...

"II. Rákóczi Ferenc nagyfejedelem a kuruc szabadságharc egyik hadjárata során e területen vert tábort 1710-ben. Itt találkozott a szépséges Sarló Sárával, aki iránt első látásra szerelemre lobbant.
Az erdélyi nagyúr szerelmi fészkül építette a kúria épületét a leánynak, és elnevezte Sarló Sára pusztájának. A fejedelem törökországi száműzetése idején a környékbeli betyárok és bujdosó szabadságharcosok legfontosabb menedéke lett Sarlóspuszta, ahol nemcsak egy tál meleg ételre, de védelemre is számíthattak."
Valóban van itt egy szép fogadó, ahol a pihenni vágyók igazi csendre nyugalomra találnak, de
a történészek egészen mást írnak a múltról:
"A török idők alatt elnéptelenedett Tatárszentgyörgy pusztát a XVIII. század elején két nagy múltú és kiterjedt nemesi família: a felsőkubini és nagyolaszi Kubinyi, valamint a márkus- és batizfalvi Máriássy családok tulajdonában találjuk. Gyaraki Grassalkovich (I.) Antal gróf mindkét birtokrészt megvásárolta, 1734-ben már a puszta egészének tulajdonosa volt. A kúriának otthont adó majorság, a Tatárszentgyörgyhöz tartózó Sarlósárpuszta, 1758-ban került véglegesen a gróf tulajdonába-szintén a Kubinyiaktól. A község betelepítését I. Antal kezdte el 1751-ben, de csak fia, II. Antal fejezte be az 1770-es években.
Egyes források szerint a sarlósárpusztai Grassalkovich-kastélyt I. Antal építtette 1760 körül. Ez azonban valószínűleg tévedés, ugyanis előkerült az Országos Levéltárból a gróf egy saját kezűleg készített listája 1771-ből, melyben az uradalmaiba végzett építkezéseit sorolja fel az épületek leírásával együtt. Ebben azonban semmiféle tatárszentgyörgyi kastély nem szerepel (míg egy nagyobb juhakol már fel van tüntetve), de a stílusjegyek alapján is a XIX. század második negyedére datálható felépítése. (Ugyanakkor itteni vendégfogadót említett a gróf, nem kizárt, hogy később azt használták kastélyként.) Borovszky Samu Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monográfiájában említést tesz egy 1858-as renoválásról is, melyet az 1843 és 1856 között tulajdonos buzini Keglevich grófok után következő birtokos, váradi Török Gábor végezhetett el.
1863-tól borsodi és csíkszentkirályi báró Bors Frigyes örökösei, kisfaludi és lubellei báró Lipthay Béla és gróf Bissingen-Nippenburg Ottóné az uradalom tulajdonosai. 1920 körül a Muchonyak kezén találjuk az épületet, 1931-ben pedig már gyóni Halász Pétert nevezik meg tulajdonosként, aki egészen 1945-ig bírta a kúriát. ( Ekkoriban a kúria nevezetessége "rendkívül gazdag és érdekes" agancsgyűjtemény volt.)
A II. világháború után az épületet iskolaként hasznosították, később lakások voltak benne. A 80-as évek közepétől fogadó működik a szépen felújított kúriában. (...)
A kúria több átalakítás nyomát viseli magán."

A terület már a középső bronzkorban is lakott volt. /i.e. 1700-1300/
" A népvándorlás korának népeiből a szarmaták jelenléte volt meghatározó a térségben. A község területe mind az avarok, mind a honfoglaló magyarok korában a fejedelmi udvartartáshoz tartozott. A fejedelmi kísérethez tartozó előkelők temetői, közvetlenül a határ mentén sorakoznak. Az Árpád - korban két falu, Esső és Zádog osztozott a település területén. A tatárjárás következményeként két évszázad pusztai lét után, a XV - XVI. században jelenik meg a falu Tatárszentgyörgy néven. A helység elnevezésének etimológiai magyarázata a következő: az egykori Zádog környékén, az 1241 óta lakatlan pusztákon elmagyarosodott, XIII. századi kunok által tévesen tatárnak nevezett, kései kun népcsoport telepedett meg, akik Szent György tiszteletére egyházat alapítottak.

Tatárszentgyörgy első birtokosa Felsőkubinyi Kubinyi László volt, aki Ulászlótól 1507-ban kapta a községet. Ez az adománylevél a helynév első írásos említése. A török hódoltság korában a budai szandzsák falvai közé tartozott a település.

1703-ban kuruc csapatok jelentek meg a Duna-Tisza közén. 1710. július 18-22. között Tatárszentgyörgy határában táborozott a függetlenségi harcok kuruc csillaga, II. Rákóczi Ferenc. A táborozás emlékére Liebner József faragott kőoszlopot állított. Az emlékmű ma a templomkertben látható.
A község újratelepítése a XVIII. században a Grassalkovichok nevéhez fűződik. Grassalkovich Antal földjeinek két szélső pontja, Sződ és Tatárszentgyörgy között 85 km volt a távolság. A korszak legnagyobb birtokszerzőjeként, a gróf kihasználta azt a lehetőséget, ha a "megkívánt" puszta ura eladósodott. Kölcsönök nyújtásával, illetve az Újszerzeményi Bizottság segítségével megszerezte az óhajtott területeket. Ezt példázta Tatárszentgyörgy birtokba vétele is, 1758-ban.

A községet 1873-ban Várady Gáborné Csurgay Franciska vásárolta meg, s 1875-ben és 1895-ben 2300 hold földet eladott a katonai kincstárnak. Az itt létesített tüzérségi és gyalogsági gyakorló lőtér területe Tatárszentgyörgy és Örkény közé ékelődött, így ennek az adásvételnek máig ható következményei vannak a településre.

Az 1914-es szarajevói merénylet után megtörtént a mozgósítás, melynek folytán kis faluból 290 férfit hívtak be katonai szolgálatra, így a település jószerivel férfi nélkül maradt. Az I. Világháború szomorú mérlege, hogy a behívott katonákból 49 hősi halált halt. Nekik állít emléket a templom falán elhelyezett márványtábla.
1943-ban a község lakossága azt hitte, hogy a legborzasztóbb az a jégverés volt az életükben, ami már másodszorra tette koldusszegénnyé a lakosságot. Hamarosan rá kellett jönniük, hogy nem a jégverés a legszörnyűbb csapás, hanem az ismét idáig jutott háború. Hamarosan ismét hadműveleti területté vált a falu, melynek újabb szomorú mérlege 12 hősi halott és 20 háborús áldozat, kiknek emlékét szintén márványtábla őrzi a templom falán."


Irodalom:
Virág Zsolt: Magyar Kastélylexikon, Pest megye kastélyai és kúriái, 2001
forrás:
http://www.sarlospuszta.hu/sarlospuszta.html
http://www.tatarszentgyorgy.hu/

Betlér

A tájfutás során nagyon sok szép vidéket megismerhettem. Egy tájfutóverseny alkalmával jutottam el a szlovákiai Betlérbe, ahol az Andrássy-kastély csodálatos parkjában  versenyezettünk. Természetesen a kastélylátogatásra is sor került. Csodaszép szobák, bútorok, porcelánok, a grófok utazásai során összegyűjtött emléktárgyai várják az érdeklődőket, van látnivaló bőven ! A látogatásokat óránként, csoportonként indítják. Az idegenvezetés igény szerint magyar , szlovák és angol nyelven folyik. Idegenvezetőnk a szlovák anyanyelvű hölgy,  meglepően szépen beszélte nyelvünket. Elmesélte nagyon büszkék a kastélyra, amely a mai napig a városnak, az idegenforgalom révén, a legtöbb bevételt hozza.

Hallottál már a drótostótokról?
A drótostótok törött cserépedények és lyukas fémedények javításával foglalkozó vándoriparosok voltak. Kiskoromban még járták a falvak utcáit,  foltozták a kilyukadt lábasokat, fazekakat. Itt a kastély mellett, egy kis múzeum őrzi sokak keze munkáját. A drótból bizony nem csak használati tárgy, hanem nagyon sok szép kézműves alkotás is született.

Az Andrássy-kastély:
" A Sajó-folyó bal partján fekvő Betlér (szlovákul: Betliar) Rozsnyótól 5 km-re északra fekszik. A település és egyben a térség kiemelkedő látnivalója az Andrássy-kastély. A betléri kastély egyike a régió legjobb állapotban fennmaradt kastélyainak, eredeti berendezésével, bútoraival. Az épület jelenleg kastélymúzeumként működik, a térség leglátogatottabb műemlékei közé tartozik. A kastélyt Andrássy István építette a 18. század elején egy korábbi erődített kastély alapjainak felhasználásával, melyet még a Bebek-család épített a 15. század közepén. A négy sarokbástyával megerősített építmény jelenlegi formáját a 18. század végi átalakításakor nyerte el. Az épület átvészelte a későbbi háborúkat, eredeti berendezését ma is megtekinthetik a látogatók. A kastély műemléki felújítása 1994-ben fejeződött be, melynek eredményeként Európa Nostra díjban részesült. A kastélyban „A nemesség lakáskultúrája a 18-19. században” című állandó kiállítás látható. A 18-19. századi bútorok mellett a kastélyban értékes festménygyűjtemény látható, valamint vadászfegyverek, trófeák, óra-, kerámia-, üveg- és porcelán gyűjtemények várják a látogatókat. A kastély további érdekessége a több mint 15000 kötetet tartalmazó könyvtár. A kastélyhoz tartozik egy közel 80 hektáros park.

Az épület egy gyönyörű angolpark közepén áll, mely folyamatosan megy át erdőbe.
A park jelenlegi arculata Bergmann József parképítész munkáját tükrözi. A parkban sétálva különböző romantikus épületekkel, mű-barlanggal, vízeséssel, tavakkal, szökőkutakkal, szobrokkal találkozhatunk. 1977-ben a Történelmi Parkok Nemzetközi Bizottsága a világörökség védett parkjai közé sorolta."

Forrás
http://www.kastelyutak.hu


A kastélyban fotózni nem tudtam , de találtam egy oldalt, ott nagyon szép kép látható :
http://www.gemer.sk/ciele/betliar/galeria.html

Aggtelek

Aggtelek hazánk észak-keleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben a szlovák határ közelében található. Iskolai osztálykirándulások kedvelt színhelye. Aggteleki kirándulás során kellemes sétával felfedezhetjük a környék szépségeit, majd a föld alatt egy csodavilág tárulkozik elénk. A barlangrendszerben különböző hosszúságú és nehézségű túrákon vehetünk részt, a merészebbek kalandos barlangtúrákra is vállalkozhatnak. A Baradla-barlang országunk egyik leghíresebb cseppkőbarlangja,.

Az UNESCO 1995. december 6-án az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait, köztük a Baradla–Domica-barlangrendszert a világörökség részévé nyilvánította.

Képeimből készült videó egy őszi kirándulás emlékeit őrzi.

A föld alatti csodáról Petőfi így ír :

Úti jegyzetek

1845

részlet

"Aggtelekre érvén, vezetőt hívattam s fáklyákkal ellátva magunkat, elindulánk a barlangba, melyet Baradlának neveznek ottan, s mely mindjárt a falu mellett van. A kálvinista rektor künn ácsorgott a ház előtt; vezetőim meghívására ő is hozzánk szegődött. Bementünk.

Oh, ti szűkkeblü emberek, kik mindenben örökké szabályokat kerestek és állittok, jertek ide és boruljatok térdre a szabálytalanság remeke előtt!

S mi az a szabály? Semmi más, mint a sánta középszerűség mankója.

Soká tünődtem: mint eredhetett e barlang?

És kitaláltam.

Mikor a mennyországból kiebrudalták a pártos angyalokat, itt kezdték jövendőbeli lakásukat, a poklot, ásni; azonban itt nem boldogulván, másfelé fordultak. Képzelhetni, mint fáradtak a szegény ördögök e sikertelen munkában, izzadságuk még most is csepeg e félig kész pokol oldalairól és tetejéről.

Mint említém, a falubeli rektor is velünk járt. Ezt a fiatal embert meglepem, gondoltam, a barlang belső végéhez érve, hol a látogatók fölkarcolják neveiket. Bevéstem hát nagy betűkkel én is nevemet.

– Tán el sem lehet olvasni? – kérdezém csak azért, hogy oda nézzen és bámuljon.

– Oh igen, felelt ő, el lehet: Petőfi… – de, irgalmatosságos egek! Ezt oly hideg vérrel, oly minden tiszteletérzés, oly minden meglepetés nélkül mondta ki, mintha ez állt volna ott: Kiribicza Istók vagy Sujánszky, vagy Badacsonyi vagy nem tudom mi?

Baradla-Domica-barlangrendszer

„Két mesterséges bejárata Jósvafő mellett, három mesterségesen átformált természetes és két mesterséges bejárata Aggtelek határában nyílik, valamint 5,2 km-es szakasza, a Domica-barlang Szlovákia területe alatt húzódik.
23 916 m hosszú, -116 m mély .

Hazánk legrégebben kutatott, legismertebb, leghosszabb, évszázadok óta látogatott barlangja. Kialakulása a víz oldó és koptató hatásának köszönhető. Természetes bejárata az Aggtelek község határában messziről látható, 51 m magas sziklafal tövében nyílik. A Jósvafő községig húzódó 7 km hosszú, kanyargós főág egy felszínalatti folyó medre. A sziklaalagút átlagosan 10 m széles, 7-8 m magas, néhány helyen pedig hatalmas teremmé szélesedik. A főághoz több mellékág csatlakozik. A járatokat változatos színű és formájú, egyedülálló látványt nyújtó cseppkőoszlopok, -lefolyások és -zászlók, valamint függő- és álló cseppkövek díszítik. A legnagyobb állócseppkő, a 18 m magas Csillagvizsgáló a jósvafői szakaszban található. Az Aggtelek határában fekvő Acheron víznyelőből eredő Acheron, valamint a Domica felől érkező Styx-patakok egyesült vize ma már csak árvizek idején folyik végig a főágon, s jut a barlangi víznyelőkőn át, a 30-40 m-rel mélyebben húzódó Alsó-barlangokba

A barlang természetes bejárata ősidők óta nyitott, ott az újkőkor embere is menedéket talált. Az ásatások során előkerült több ezer lelet legnagyobb része a csiszolt kőkorból való. A nagymennyiségű töredék mellett számos ép, a bükki kultúrához tartozó vonaldíszes cserépedény került a felszínre. A hat-hétezer évvel ezelőtt élt ember vékony falú, formás edényeit kézzel, korong nélkül készítette és párhuzamos vonalakkal díszítette. Számos lelet került elő a későbbi időkből is, így a korai vaskorból, valamint a tatárjárás idejéből. A barlang első írásos említése 1549-ből származik, első felmérését 1794-ben Sartory József végezte el. 1825-ig csak 1,8 km hosszban volt ismert. Ezt ábrázolja, a Raisz Keresztély, Gömör vármegye földmérője által 1802-ben készített térkép. Ez a barlang első, nyomtatásban is megjelent rajza. A barlang mintegy 5 km-es főágát 1825-ben Vass Imre mérnök tárta fel, aki az addigi végpontot jelentő Vaskapu vizén áthatolt. A barlangról és a felszínről pontos térképet és leírást készített, mely munka, 1831-ben jelent meg magyar, majd német nyelven. A barlanglátogatás megkönnyítése érdekében az első kiépítést József Nádor látogatása alkalmával, 1806-ban végezték el. 1890-ben a Vörös-tónál mesterséges kijáratot létesítettek. A közel 100 évig végpontot jelentő Színpad folytatásában 1922-ben 500 m új szakaszt tártak fel, melyre 1927-28-ban Jósvafő felől tárót hajtottak. A Baradla és a Domica kapcsolatát, a Styx-patak szifonjain áthatolva, 1932-ben sikerült bebizonyítani. Jelenleg a két barlangot a föld alatt elhelyezett határrács választja el. A látogatók számára megnyitott szakaszokba a villanyvilágítást 1935-ben vezették be. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995-ben a Világörökség részévé nyilvánították.”

Forrás:

http://anp.nemzetipark.gov.hu/

http://www.fsz.bme.hu/mtsz/barlang/4tinfo/mo/anp/baradla.htm

Nagyobb térképre váltás

Mánfa

Római katolikus templom (Sarlós Boldogasszony), Mánfa

A XII. században épült román stílusú kis templomot a XII. század végén bővítették, majd a XIV. században átalakították. Berendezése a későbbi korok stílusjegyeit is őrzi.

A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom festői völgyben, a településtől nyugatra található.

A XII. századi első, román stílusú keletelt templom kis méretű, egyhajós, félköríves szentélyű volt; déli oldalán rézsűs kapuval, felette három ablakkal. Rövidesen bővítették - ekkor épült a homlokzatot aszimmetrikussá tevő ötszintes, ikerablakos torony, és ekkor növelték meg az apszist, négyzetes szentélyt építve helyette. A XIV. századi újabb, immár gótikus stílusú bővítéskor kapta a torony melletti kapuját és az északi fal támpilléreit is.

A hagyomány szerint a középkori település elpusztult, odébb költözött - a templom viszont túlélte a török idők pusztítását is, ám környékét visszavette a természet. Úgy találtak rá, hogy a rengetegbe tévedt, és szarvával a harangkötélbe akadt bika "harangozva" felhívta rá a figyelmet.

Az alábbi saját készítésű, kicsit még bicegő videón a templomról készült képeket láthatjátok :

A település megközelíthető a 66. számú úton, Pécs vagy Komló felől.

Mánfa már az Árpád-korban is önálló település volt. A jelenlegi falu Mánfa és Pécsbudafa egyesítéséből keletkezett. Első okleveles említése 1399-ből származik. Lakói évszázadok óta bányászatból éltek. Először a falu határában lévő jól faragható homokkövet fejtették (pl. a pécsi székesegyház tornyához), majd a környék szénbányái adtak nekik munkát. Középkori temploma nemcsak a megye, hanem az ország egyik legismertebb műemléke is.

A templomtól délre, a Melegmányi-völgy természeti védettség alatt álló terület.
Szöveg forrás: www.vendegvaro.hu




Nagyobb térképre váltás

Magas Tátra

Egy csodaszép túra néhány képét láthatod a videón. Magas Tátrába vezetett utunk a Csorba tótól a Poprádi tó érintésével a Rysy felé. /2008 augusztus/
A Magas-Tátra a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata, s egyben a világ legkisebb magashegysége a Szlovákia és Lengyelország határán.








Egy kicsit másképp,
Jó szórakozást!

Jól alszol? egy kis tudomány

·        - Mondja, Pista bácsi, maga mit szokott csinálni, ha este nem tud elaludni?

- Én, fiam? Elszámolok háromig és már alszom is!

- Tényleg? Csak háromig?

- Van, hogy fél négyig is ...

·    Az emberiség ősidők óta keresi a magyarázatot: Miért alszunk? Mi az alvás célja?

Arisztotelész úgy gondolta, az alvás egy megőrző konzerváló folyamat. A XX század elején kiderült, hogy az alvás ciklikusan ismétlődő részekből álló folyamat, amely aktív szabályozást igényel. Életünk egyharmadát alvással töltjük, alvás során élettani folyamatok szervezése történik, a szervezet belső egyensúlyának fenntartása, regenerálódási folyamatok zajlanak.

Az alvásigény az életkornak megfelelően változik. Az újszülöttek szinte egész nap alszanak, a fiataloknak 9-12 órát kell aludni. 

Hallották? Aludj sokat, hogy nagyra nőj!

 Felnőtt korban 6-9 órát tartjuk ideálisnak,  idős korban már 4-5 óra alvás is elegendő.

·     A szervezet számára fontos, hogy alvásunk elegendő és jó minőségű legyen. 

MMit tehetünk, hogy egészségesen aludjunk? Nézzünk néhány szabályt, amit érdemes betartanunk! Tartson szigorú napirendet, azonos időben lehetőleg éjfél előtt feküdjön le! Estefelé kerülje a koffein tartalmú italok fogyasztását! Napirendjébe iktasson rendszeres testmozgást. Lehetőleg este 6 óra előtt vacsorázzon, ezután már csak folyadékot fogyasszon, vagy csak könnyen emészthető ételeket!  Az emésztés sok energiával jár, megnehezíti az elalvást. Biztosítsunk az alváshoz ideális körülményeket: az ágy legyen kényelmes, a hálóruha az ágynemű jól szellőző kellemes anyagú (ne feledjük bőrünk is lélegzik), kellemes hőmérsékletű, inkább hűvös szoba, megfelelő páratartalom. Lehetőleg ne tévézzünk, ne dolgozzunk a hálószobában! Az elalvást könnyítheti egy jó meleg fürdő, kellemes zenehallgatás és relaxálás. A nappali tevékenységek kihatnak éjszakai pihenésére, és az éjszakai pihenés ugyanígy hatással lesz másnapi teljesítőképességére, közérzetére.

·     A nem megfelelő minőségű, mennyiségű alvás következtében állandó fáradtság, ingerlékenység, memóriazavarok léphetnek fel.

18 óra ébrenlét után a véralkoholszint 0,05%-al, 24 óra után 0,1%-al emelkedik.

Csökken a figyelem, lassul a reakcióidő. Az USA-ban elvégzett kutatás szerint a halálos kimenetelű balesetek 1/3-át álmos vezetők okozzák.

·         Az alvás tudományos vizsgálata a XX. század elején kezdődött, a kutatások egyre fejlettebb módszerekkel folytatódnak, egyre több új felismerés, összefüggés lát napvilágot. Az orvostudomány már nagyon sokféle alvászavart ismer és kezel. Talán a legismertebb, az elalvási vagy átalvási képesség zavara, az inszomnia. Hirtelen feltartóztathatatlan elalvásrohamok jellemzik a narkolepsziát. Alvásfüggő mozgászavarok közül nagyon gyakori a nyugtalan láb szindróma. A lábakban mozgásra késztető érzések jelentkeznek, ezzel megzavarva a pihentető alvást, pihenést.

Az alvásfüggő légzészavarok közül leggyakoribb és a köztudat számára sajnos még ismeretlen betegség az OSAS –az alvási apnoe szindróma, amely a szájgarat alkalmazkodási zavara. Legjellemzőbb tünete a horkolás.

·      Ugye így már nem is olyan ismeretlen?

Tudni kell, hogy nem minden horkolás kóros, csak néha a hálótárs számára elviselhetetlen. Miért alakul ki a horkolás?

Légzés során a levegő az orron keresztül a garatba, a légcsőbe, majd a tüdőbe jut. A garat fala rugalmas, éjjel a légutak nyitva tartása a feladata, minden légvételkor szívóerő hat a rugalmas garatfalra, és ha a garatizom a rugalmasságát valamilyen ok miatt elvesztette, ezek a légvételek hangossá válnak, a hangot a megereszkedett izomzat rezgése okozza. Amikor a garatizmok nagyon lazák,  a szívóerő hatására a garatfal összetapad és elzárja a légutakat./ légzéskimaradás(apnoe)alakul ki /

·      A fulladásoknak minden esetben az idegrendszer vet véget. A légzéskimaradás következtében a vér oxigén szintje csökken, erre a csökkenésre az agy un. ébresztési mechanizmussal reagál, otthagyja a mély alvást és riadókészültséget rendel el a szervezetben. / nem pihenhetek, hát ez az ember megfullad közben/emelkedik a pulzusszám, vérnyomás stb. Az alábbi videó szépen szemlélteti az említett állapotot. Láthatjuk a levegő haladását, az elzáródást , és a megébredést.

·         Milyen tüneteket tapasztalhatunk? A hangos horkolás,  időnként néhány másodpercre, vagy hosszabb időre megszűnik, majd erőteljes felhorkantással újra kezdődik. Az alvás nyugtalanná válik, mellkasi, nyak körüli izzadás jelentkezik, gyakori az éjjeli vizelés, ami már a megemelkedő vérnyomás jele lehet. Nappal megmagyarázhatatlan fáradtság, aluszékonyság, figyelemzavar, ingerlékenység jelentkezhet. A fuldoklással töltött éjszakáknak hosszútávon következményei lesznek, elsősorban a szív, az érrendszer, és az agyi vérellátás károsodik. A szellemi hanyatlás nem biztos, hogy a korral járó tünet. Felborulhat az anyagcsere minek következménye elhízás, majd cukorbetegség is lehet. 

·         A horkolásra a hajlamosít az elhízás, mivel a garat keresztmetszete csökken.  A könnyen felkúszó zsírpárnák nem csak a csípőt és a hasat kerekítik, a nyak keresztmetszetét is növelik.  A dohányzás, a felsőléguti allergia a nyálkahártya duzzanatával jár, így szűkítve ezzel a beáramló levegő útját. Öröklött adottságok is elősegíthetik létrejöttét. Hölgyeknél a változó kor után válik gyakorivá, addig a hormonrendszer védő hatása alatt állnak izmaik. A kor előrehaladtával, az izmok renyhülnek, kötőszövetek lazulnak, és ez elősegíti a horkolás megjelenését.

·         Az alvászavarok, a horkolás, légzéskimaradás nem veszélytelen jelenségek. Mit tehetünk hová forduljunk segítségért? A diagnózis felállítása, a kialakult állapot kezelése alváslaboratóriumokban történik, speciális mérőműszerek segítségével. A vizsgálat éjszaka történik, elektródák kerülnek a páciens, mellkasára, fejére, lábára, komputerek rögzítik az éjszakai történéseket. Másnap a szakorvosok , somnológusok, az elmondott panaszok, és a vizsgálat eredménye alapján megbeszélik a beteggel a szükséges teendőket, lehetőségeket.

·      Mi lesz a terápia? A tünetek, az éjszakai vizsgálat eredménye, a belgyógyászati státusz figyelembevételével szakorvosok határozzák meg a további teendőket.

      Enyhébb esetben életmódváltás, a testsúly csökkentése, dohányzás elhagyása eredményes lehet. Horkolás gátló spray, légzést könnyítő orrtapasz : vény nélkül kapható a patikákban. Fül orr gégészeti ok esetén műtéti beavatkozással segíthetnek a panaszokon. ( nagy mandula, orrsövényferdülés, garatplasztika )

·         A szájbetétek, az állkapocs megemelésével segítik a légút nyitva tartását. 

 a Súlyosabb esetben,ha a légzéskimaradások száma meghaladja az óránként 30 alkalmat,  pozitív nyomású légsínterápiás / CPAP/ készülék beállítására kerül sor. Lényege: egy orrmaszkon keresztül, egy kis készülék levegőt áramoltat a légutakba, és így a beáramló levegő megakadályozza a garat beszűkülését, elzáródását. Jelentős állapotjavulás érhető el segítségével.

1.        Tudjuk, hogy az

•                             alvás alapvető élettani szükséglet,
• 
  
•                             alvás alatt fontos élettani folyamatok zajlanak,
• 
  
•                             nem megfelelő minőségű alvás egészségkárosodáshoz vezet,
• 
  
•                             a sokak által normális jelenség a horkolás komoly veszélyekkel fenyegethet.
• 
  
• .                            Az alvás zavarainak diagnosztizálásával, és kezelésével    

                                      alváslaboratóriumokban foglalkoznak.

 Figyeljünk embertársainkra, mert ma már elkerülhető, hogy a jól horkoló férjek mellett a feleségek inszomniássá váljanak!

Bővebben:

Dolgozatom első részében olvashatnak az alvás jelentőségéről, az alváshigiéniáról. A második részben megemlítek néhány nagyon gyakori alvászavart és végül a horkolás és az alvási apnoe szindróma okaira, tüneteire, megoldási lehetőségeire hívom fel a figyelmet. Végül néhány alváslabor elérhetőségét is megtalálja.

Jó éjt drágám! De  valóban jó az éjszaka? Alszunk annyit, amennyire szükségünk van és kipihenjük a mindennapok okozta fáradtságot?  Nem jól alszol ? Fáradtan ébredsz? Gondolkoztál már azon, mi lehet ennek az oka?

Az alvás minden élőlény számára létfontosságú, életünk egyharmadát teszi ki. Jelentős szerepe van az élettani működések szervezésében, a szellemi-testi egészség fenntartásában, alvás során szervezetünk regenerálódik, felkészül a következő napra.

Alvásigényünk életkornak megfelelően változik. A csecsemők szinte éjjel-nappal alszanak, majd az alvásigény, az életkor előrehaladtával, fokozatosan csökken. A felnőtt emberek általában 7-8 órát töltenek alvással és idős korban már a 4-5 óra alvás is elegendő.

A pihentető alvás létrejöttét nagyon sok külső és belső tényező befolyásolhatja.

Nézzünk néhány külső körülményt.

Az egészséges alvás feltétele, hogy egy kényelmes ágyon, megfelelő hőmérsékletben, sötétben és csendben aludjunk. Figyelnünk kell az étkezésünkre, egy zsíros vacsora után megterhelt gyomrunk nem engedi, hogy jól aludjunk. A kávé, tea, kóla és valamennyi erős koffein tartalmú ital megnehezíti elalvásunkat. Tehát, ha rosszul alszunk, legelőször próbáljuk meg az okokat, a környezetünkben keresni és megszüntetni.

Az alváshigiénia szabályai:

1. „Tartson szigorú napirendet! Lehetőleg mindig azonos időben keljen fel és feküdjön le, hétköznapokon és hétvégén egyaránt.

2. A rendszeres sportolás, mozgás javítja az alvás minőségét. De: lefekvés előtt 3-4 órával ne végezzen megerőltető tevékenységet, ne sportoljon intenzíven!

3. A lefekvés előtti órákban ne fogyasszon erős, zsíros ételeket, sem alkoholt és ne dohányozzon!

4. Korlátozza a koffein tartalmú italok (kávé, tea, kóla, kakaó) fogyasztását, különösen a késő délutáni és esti órákban!

5. Alakítson ki megfelelő elalvási szokásokat! (Legyen rutinszerű a tisztálkodás fogmosás stb.)

6. Fordítson figyelmet a megfelelő alvási környezet kialakítására (tiszta levegőjű, csendes, sötét szoba, szükség esetén füldugó, megfelelő páratartalom, megfelelő keménységű matrac és párna, természetes anyagokból készült ágynemű. Hálóruha stb.)

7. Az elalvást segítheti a könnyű, nagy szénhidrát tartalmú vacsora, a meleg fürdő, a hűvös szoba (meleg paplannal), a relaxáció (pl. zenehallgatás, olvasás, relaxációs gyakorlatok) és egy pohár tej.

8. A hálószobát csak alvásra, relaxációra és szeretkezésre használja. Ne egyen, ne nézzen tévét, ne dolgozzon az ágyban!

9. Lehetőleg ne aludjon napközben, kivéve, ha speciális alvásproblémája miatt ezt orvosa kéri.

10. Ne feküdjön le túl korán, és ha fél órán belül nem alszik el (illetve ha felébred éjszaka és képtelen visszaaludni) keljen fel az ágyból, menjen át egy másik szobába, és ott olvasson, pihenjen. Ilyenkor ne egyen, ne igyon, és ne dohányozzon. Csak akkor térjen vissza ágyába, ha már kellően álmos! Próbálja az ágyban töltött időt a tényleges alvási időre korlátozni.

11. Ébresztőóráját az éjszaka során tartsa hátrafordítva, s éjszakai felébredései során ne nézzen automatikusan az órára!

12. Ne feledje, hogy napközbeni tevékenységei nagymértékben befolyásolják éjszakai nyugalmát, s éjszakai pihenése visszahat napközbeni éberségére, testi teljesítőképességére és lelkiállapotára!”

Tehát ezek szabályok, amelyekre jó odafigyelni és még sok-sok házi praktika létezik, hogy a rossz alváson változtassunk, és pihenten kezdjük a másnapot.

Mi történik, ha minden szabályt betartottuk, praktikákat kipróbáltuk és mégsem aludtunk megfelelően?

Reggel fáradtan ébredünk, napközben elalszunk, munka közben „leesik a fejünk”

Nagyon fontos tudni , hogy az álmosság veszélyt jelent:

„lassul a reakció idő, csökken a figyelem, romlik az ítélőképesség, hasonlóan a drog- vagy alkohol fogyasztás után. Úgy, mint a kábítószer, vagy alkohol fogyasztás, az álmosság is balesetekhez vezethet. Az USA-ban elvégzett kutatások szerint a halálos balesetek egyharmadát álmos vezetők okozzák.”

Mi lehet ennek a fáradtságnak az oka ?

Az orvostudomány ma már több kórképet ismer és kezel, amelyek az alvásunkkal kapcsolatosak.

Néhányat megemlítek a leggyakoribb alvászavarok közül.

1. ÁLMATLANSÁG (INSZOMNIA), a legóvatosabb becslések szerint is a népesség minimum egyharmada szenved álmatlanságban. Az álmatlanság tünet. Lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvető funkciójának, folyamata megzavart, tartama megrövidült. Az inszomnia az elalvási, és/vagy átalvási képesség zavara, amely legalább egy hónapig fenn áll, és napközbeni mentális deficit tünetekkel, stresszel és/vagy aluszékonysággal jár.

2. NARKOLEPSZIA „A narkolepszia a központi idegrendszer ismeretlen eredetű krónikus betegsége, elsősorban az alvás-ébrenlét ritmusát érinti s, amelynek lényege az alvás (álom fázis) ismétlődő betörése az éber állapotba. Hátterében az alvás-ébrenlét ciklust meghatározó kémiai folyamatok zavara áll. Legfontosabb jellemzője a hirtelen, feltartóztatatlanul, legtöbbször rohamokban jelentkező nappali álmosság és elalvás. Ezek az alvásrohamok általában monoton körülmények között előadáson, iskolában az óra alatt, színházban, vagy autóvezetés közben is felléphetnek.”

3. NYUGTALAN LÁB SZINDRÓMA/RLS/ és PERIODIKUS LÁBMOZGÁS SZINDRÓMA /PLM/

Alvás, pihenés során a lábakban gyakran jelentkeznek mozgásra késztető érzések. A többletmozgásokat ébredések követik, amelyeket vérnyomás és pulzusszám emelkedése is kísérheti. A gyakori megébredésekből következik, hogy az alvás ritmusa felborul, szellemi-fizikai fáradékonyság álmosság lesz a jellemző panasz.

 A témáról Dr Vida Zsuzsanna előadása a vidoklinika oldalán látható

4. OSAS--- Az alvási apnoe szindróma, a leggyakoribb alvásfüggő légzészavar.

Erről a sokak által nem ismert, nagyon sok embert kínzó betegségről szeretnék néhány fontos információt megosztani. A leggyakoribb panasz az erős horkolás. Sokan nem is tudják, hogy ez a „zaj” ami „csak” a hálótársunkat zavarja, súlyos állapotok kialakulásának előzménye lehet.

Amikor horkolunk a garat beszűkül, esetleg el is záródik. Tüdőnkbe kevesebb levegő jut, így a gázcsere sem tud tökéletesen megvalósulni. A vérünk oxigénszintje lecsökken, amit agyunk rögtön észlel és „riadókészültséget” rendel el a szervezetben. Mindenkinél más-más tünetek alakulhatnak ki. Van aki fulladásra ébred, többször leizzad alvás közben. A reggel mért magas vérnyomás figyelmeztető lehet, de előfordul, hogy csak a 24 órás vérnyomásmérés során derül ki az éjjeli vérnyomáskiugrás. Előfordul reggeli fejfájás, másnaposság érzése, de sokan csak azt érzik valami megváltozott „nem olyan vagyok mint rég” Lassúbb vagyok, fáradtabb, el kell fogadni, biztosan öregszem. Nem! Ne tessék elfogadni! A kialakuló tünetek nem biztos, hogy az életkor természetes velejárói.

Miért horkolunk?

Egy kis anatómia:

„A garat az orr, a száj és a gége mögötti tér, egy rugalmas izmok által határolt elölről nyitott csőrendszer.

Feladata napközben a táplálék nyelőcsőbe juttatása, mivel a garat a táplálék és levegő kereszteződési helye is egyben. Egyszerre nyelni és levegőt venni nem tudunk, ha ez mégis bekövetkezik „cigányútra megy a falat”, ami a táplálék gégébe kerülését jelenti. Ennek megakadályozását az idegrendszer szigorúan minden egyes nyelésnél a garatizmok által szabályozza úgy, hogy a lágyszájpad az orrüreg felé, a gégefedő a gége bemenet felé zárja a falat útját.”

A garatizmoknak alvás közben is fontos szerepük van. Kitüntetett feladatuk a légutak folyamatos nyitva tartása, ugyanis minden egyes belégzésnél szívó erő hat a rugalmas garatfalra„” Az idegrendszernek ezért gondoskodnia kell arról, hogy az alvás alatt ellazult izomzat ellenére, az átjárhatóság a levegő számára biztosított legyen.” „Egy rendkívül bonyolult és kontrollált működésről van szó, amelyet több izom együttes működése biztosít.”

A horkoló emberek rendszerint szűk garattal rendelkeznek, amely a legtöbbször alkati kérdés. A túlsúly a garatunk keresztmetszetét is szűkíti, így segíthet a horkolás kialakulásában. „A nagyobb méretű nyelv, a lelógó lágyszájpad, a megnagyobbodott mandulák /gyermekkori horkolás leggyakoribb oka/, mind örökölhetők. Egy fül-orr-gégészeti vizsgálat egyértelműen választ ad arra, hogy a horkoló ember garatjában az említett szervek közül megnagyobbodott-e valamelyik és ezen okon műtéttel lehet e segíteni. Előfordul azonban az is, hogy a horkoló embernél nincs gégészeti ok. Az sem törvényszerű, hogy minden túlsúlyos ember kórosan horkol. A horkolás gyakran öröklődhet, ilyenkor a garat sajátságok mellett, öröklődhet egyfajta garatreflex „gyengeség”, vagy elégtelenség, amely már korán a kóros horkolás képében jelentkezhet.”

A garatelzáródás kizárólag alvás, illetve szendergés közben alakul ki. A 35-60. év között gyakori. Az OSAS, a jelentős szív és érrendszeri kockázat mellett, fokozott napközbeni aluszékonysággal együtt járó megbetegedés, amely egyik leggyakoribb oka az elalvásos autóbaleseteknek.

„Bárkivel előfordulhat, hogy alvás közben a nyelve egy-két másodpercre hátracsúszik és felhorkant. Ez önmagában még nem betegség. Ha azonban óránként 5-10 alkalomnál többször észleljük a legalább 10 másodpercig tartó légzéskimaradásokat már betegségről beszélhetünk. Ha a levegőáramlás 10 % alá esik apnoéról, ha a 20 % fölött, de 50 % alatt marad akkor hypopnoéról beszélünk. A kettő összegének óránként átlaga adja az ún. apnoe/hypopnoe indexet amely alapján a betegség súlyossága meghatározható. „

„Az alvási apnoe szindrómában kialakuló légzéskimaradások végét horkantás jelzi. Ilyenkor az alvó ember összetapadt garatizmai hirtelen megnyílnak és nagy mennyiségű levegő áramlik a légutakba. A fulladásoknak minden esetben az idegrendszer vet véget, köszönhetően egy ún. arousal (ébresztési) mechanizmusnak. Agyunk néhány másodpercre otthagyja az alvást, a levegővételért . Ez az ébresztő mechanizmus már csecsemőkorban kialakul (hiányában jön létre a bölcsőhalál). Egyes központi idegrendszert ért károsodások, mint a stroke, vagy súlyos fokú szívbetegségek következtében felnőtt korban is előfordul, amit centrális apnoe szindrómának nevezünk. Megjelenhet kevert formában, súlyos fokú alvási apnoe szindrómákban is. A biztonságot jelentő ébresztő mechanizmusnak azonban hosszútávon súlyos következményei lesznek. A pihentető alvás hiánya állandó fáradtságot, fejfájást, ingerlékenységet, memória zavarokat stb. okozhat.”

Éjszakai tünetek:

Hangos, minden testhelyzetben jelentkező horkolás,

Gyakori horkantás, megfigyelt légzéskimaradások,

Nyugtalan alvás,

Nyaki, mellkasi izzadás,

Éjszakai gyakori vizelés

Nappali tünetek:

Kialvatlanság,

Napközbeni fokozott aluszékonyság,

Koncentráció-, figyelemzavar,

Rövidtávú memória zavar,

Ingerlékenység

Betegség következményei lehetnek (ill, azok kialakulását elősegíthetik) :

Magas vérnyomás (leggyakoribb oka).

Szívinfarktus.

Agyi infarktus.

Szellemi hanyatlás (idő előtti).

Elhízás.

Cukorbetegség

„A betegség minden életkorban kialakulhat. A gyermekkori apnoe hátterében, rendszerint orvosolható gégészeti ok áll. Fiatal felnőtt korban az arckoponya rendellenesség, amelyek közül a leggyakoribb és legenyhébb az ún. mély-harapás emelendő ki. A hátrébb helyezett harapás miatt, a nyelv a garatba csúszik alvás alatt. Minden életkorban gyakori okozója és kiváltó tényezője a betegségnek az elhízás, a száj-, garatizmok elzsírosodása ugyanis hajlamosít a felső-légúti elzáródásra. Középkorban a férfiak esetében gyakoribb az előfordulás (10:1), amely a hölgyeknél bekövetkező változókor környékén megváltozik, az arány 4:1-re csökken. „

Hajlamosító tényezők:

az elhízás / garat keresztmetszete csökken, izmok meglazulnak.

Dohányzás.

Felső légúti allergia /beszűkül a levegő útja /

Családban gyakori horkolás (öröklődhet a hajlam),

Nagy méretű nyelv, Mély-harapás

Változó kor / hormonváltozások miatt/

Férfiaknál gyakoribb az előfordulás

Öregedés / izmok ernyedése , kötőszövetek gyengülése/

Mindenképpen forduljunk orvoshoz:

Ha minden testhelyzetben jelentkező, hangos, egyenetlen horkolás és, vagy napközbeni aluszékonyság áll fenn. A vérnyomás az ébredést követően, vagy éjszaka magas.

Hogyan lehet kivizsgálni?

Diagnózis, kizárólag alváslaboratóriumban történhet, alvásdiagnosztikai vizsgálat alapján. A vizsgálat egy éjszaka történik, un. Poliszomnográf segítségével. A betegre különböző érzékelőket szerelünk. A vizsgálat fájdalommentes, az érzékelők a mellkason, fejen, lábon okozhatnak némi kényelmetlenséget, de az igazság kiderítése érdekében ezt be kell vállalni.. Számítógép rögzíti az egész éjszakai alvást. Reggel orvosaink elemzik, megbeszélik betegeikkel az éjjel történéseit és a szükséges terápiát. A vizsgálat a betegnek ingyenes, OEP támogatja.

Kezelési módok:

A terápiát, a vizsgálat alapján a betegség súlyossági foka, a beteg tünetei és a beteg belgyógyászati statusa alapján, alvás medicinában jártas orvos határozza meg.

Enyhébb esetben életmódváltás ajánlott. Pl.

1. testsúlycsökkentés

2. dohányzás elhagyása

Igazolt fül-orr-gégészeti ok esetén, nem súlyos alvási apnoe betegségben, bizonyos műtétekre sor kerülhet: pl. orrsövény műtét , lézeres garatplasztika , rádiófrekvenciás horkolás sebészet.

Gyógyszeres terápia a garatfeszítő izmokra ható szer beállításából, a napközbeni aluszékonyság gyógyszeres kezeléséből áll.

Gyógyszernek nem minősülő termékek is segíthetnek:

például az orrlégzést javító orrspray,. lágyszájpad feszességét elősegítő száj spray, vagy az orrlégzést könnyítő orrtapasz. Az alábbi kisfilmben az orrtapaszt reklámozzák , de érdekes véleményeket hallhatunk a horkolásról.

Gyógyászati segédeszközöket már orvosaink receptre írják fel:

1. harapást korrigáló szájprotézis

2. CPAP terápiás készülék (folyamatos pozitív nyomású légzéstámogatás).

Súlyos alvási apnoe szindrómában alkalmazott terápia.

„A súlyos fokú, óránként legalább 30 alkalommal bekövetkező légzéskimaradással együtt járó alvási apnoe betegség esetén egy, a garat, alvás alatti tágasságát biztosító légzést támogató eszköz beállítására van szükség. A terápia lényege, hogy egy kis méretű orr-maszkonát minimális túlnyomással levegőt juttatunk a garatba, amely a meggyengült izomzatot, belülről megtámasztja, kipárnázza. Az alábbi kisfilmen ez a folyamat nagyon szépen látható:

Az eszközök a mai kor fejlettségének megfelelő kis méretű, halk, komputer vezérelt készülékek, amelyek a légzés analízise alapján a lehető legoptimálisabb, éppen elegendő túlnyomást biztosítják, elősegítve ezzel a terápia könnyű alkalmazását”

 A készüléket otthoni használatra meg kell vásárolni, valamennyi támogatást ad az OEP.

  

Kicsit hosszúra nyúlt dolgozatomból még nagyon sok minden kimaradt. Megpróbáltam kissé összefoglalni, a figyelmet felkelteni egy mindennapos, sokak által normálisnak tartott jelenség a horkolás és a rossz alvás veszélyeire, tüneteire, lehetséges megoldásokra. Írtam mindezt azért, hogy jól aludjunk és a jól horkoló férjek mellett, a feleségek ne váljanak insomniássá.

Forrás :www.alvascentrum.hu

 A gyermekkori horkolásról , alvási apnoeról olvashatja Dr Benedek Pálma ismertetőjét a Heim Pál Gyermekkórházból:
 http://alvas-diagnosztika.hu/gegeszet-osas  

HONVÉDKÓRHÁZ, ALVÁSDIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS KÖZPONT

OEP finanszírozott ellátású központ

Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrum

Cím: 1134 Budapest, Róbert Károly krt.44., IV. épület földszint (bejárat a Pap Károly u. felől)
Telefon: (06-1) 2121 846, (06-1) 457 0980,

WEB: www.somnocenter.hu