"A neoreneszánsz stílusú Schossberger-kastélyt egy a Felvidékről Budapestre települt
kereskedő-család építtette az 1800-as évek végén. Schossberger Lázár fiával, Schossberger Vilmos Simonnal együtt gabonakereskedéssel, bankügyletekkel, dohány- és cukoriparba történő befektetéssel biztosította a család jövőjét. 1863-ban Ferenc József magyar nemesi címet adományozott a családnak. A kiegyezés után, Pest leggazdagabb kereskedői közé tartoztak. 1890-ben bárói rangot kapott Schossberger Vilmos Simon két fia, Schossberger Henrik és testvére, Zsigmond és gyermekei. A kastélyépítő Schossberger Zsigmond 1826-ban született. Mayer von Gunthof Terézzel kötött házasságot. Négy gyermekük élte meg a felnőttkort: Anna, Nándor, Jenny (Eugénia; Schossberger Jenny és Hevesy-Bischitz Lajos házasságából 3 lány és 4 fiú született, közöttük a XX. század Nobel-díjas kémikusa, Hevesy György) és Viktor. Az 1873-ban herceg Esterházy Miklóstól vásárolt turai családi birtokon elindult az építkezés. Schossberger Zsigmond, apja örökébe lépve, Ybl Miklóssal a kor legismertebb magyar építészével készíttette el nyári kastély rezidenciájának terveit. 1883-ban elkészült el az "Operaház kistestvéreként" is emlegetett neoreneszánsz stílusú kastély. Schossberger Zsigmond 1900. október 5-én bekövetkezett halála után fia, Viktor vette át a családi ügyek intézését, a kastély az ő tulajdonába került. Olyan gazdája lett az épületnek, aki a település alakításában is részt vett. Az 1930-as évektől a család vagyoni helyzete hanyatlani kezdett, a több ezer hektáros birtokból először házhelyeket, majd a megélhetéshez szükséges mezőgazdasági területeket kényszerült eladni, átengedni.
Schossberger Viktor halála után két gyermeke, Viktor és Klára örökölte a vagyont. Viktor a II. világháború ideje alatt munkaszolgálat közben meghalt, Klára 1945-ben Angliába költözött. A magára maradt kastélyban a II. világháború ideje alatt először szovjet katonai szállás, később kórház, majd iskola üzemelt, 1980-2003 között több tulajdonosa is volt az épületnek – az ország számtalan, ugyanilyen sorsú épületéhez hasonlóan – állapota gyorsan romlott.
2004-ben hozták létre a Turai Kastély Kft.-t, cél a kastély és parkjának felújítása,Tura város turisztikai központtá fejlesztése. A kastély külső megjelenése az építés óta nem módosult. A főépülethez 2 henger alakú torony és a pálmaház csatlakozik. Az egyik torony szélzászlóján olvasható az épület elkészültének ideje: 1883. A homlokzatot címer díszítette, a tetőt óratorony koronázta. A főbejáraton áthaladva a keresztboltozatos előcsarnokba jutunk, ehhez kapcsolódik a központi csarnok, melynek emeleti galériáját boltívek támasztják alá. A központi csarnok köré szerveződött a társasági élet színtere, úgymint könyvtár, ebédlő, szalonok, biliárdterem.
Az emeletre a központi csarnoktól négy dór oszloppal elválasztott balluszteres korlátos, festett mennyezetű főlépcsőn juthatunk, itt régen a család szobái, míg a tetőtérben a belső személyzet szobái voltak. A kápolnák hatását idéző Pálmaházba a földszinti folyosón elindulva 4 apszisos kupolás térbe érkezünk. Itt dísznövényeket tartottak, a kupolás terek közepén 3 szökőkút volt. Az épület egyediségének jellemzője, hogy korának összes technikai vívmányát magában foglalta.
Az eredetileg 98 helységből álló épületben volt pl. étellift, központi fűtés, villanyáram, vízvezeték, minden szinten fürdőszoba, a falak között 30 cm-es légréteg szolgált szigetelésül, a kandallókürtők pedig a szellőzést biztosították. A kastélyt körülölelő területet fákkal szegélyezett utak hálózták be, ennek mentén kis kerti építmények voltak. A parkban helyet kapott fürdőmedence öltözőépülettel és teniszpálya is. A területen több faritkaságot is megcsodálhatunk."
Forrás, és további képeim: Kastélyok Magyarországon facebook oldalán.
Térkép:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése