Kirándulásaim hegyen,völgyön.....: Budapest, Margit-sziget

Budapest, Margit-sziget

A Margit-sziget, Budapest szívében, kirándulók, sportolni, pihenni vágyók paradicsoma. Régen jártam itt, jó volt látni újra. Természetesen, ma már nagyon sok fotóval tértem vissza, és újra gyerekként csodálkoztam a természet, és az ember közösen alkotta kertecskékre, parcellákra. Sajnos, mint máshol, itt is vannak elhagyatott épületek, remélem ez csak átmeneti, és nem marad az enyészet rabja a sziget végén lévő díszkút. A kút Bodor Péter székely ezermester, 1820-22-ben Marosvásárhelyt épített kútjának hű mása. A fák között megbúvó építményt sajnos ma láncok védik a látogatók elől.

A természet lassan, sorban ébreszti az alvó fákat, már virágba borította a tulipánfákat. A csodaszép fa még levelek nélkül hatalmas virágaival kápráztat el engem. Minden virágát szeretném megőrizni, megmutatni, milyen csodaszépek.

A Japán-kert kalandos sétára hív, megállít, elgondolkodtat a rohanó világban, nagyon szeretem az kövekkel harmóniában élő apró örökzöld bokrokat.

A virágba boruló, apró, szépséges formájú fákat. A vízesés sajnos még nem üzemelt, még a nagyszálló építésekor 1873-körül építették. „1866 végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló kutatója a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett. 1867 májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel.”

Apró kis tóban, a kis szobor, a teknősbékák napozóhelye. Komoly erőfeszítéssel sikerül feljutniuk a csöppnyi területre. A kibérelt napozóhelyen nyújtózkodnak, lábaikat megnyújtva élvezik az egyre melegedő napsugarakat.

Átsétálunk a nagy réteken, hatalmas fák között, a vén tölgyesek alatt Arany János szobra.” Arany János 1877-82 között minden nyarát a Margit-szigeten töltötte, egész életpályáját tekinti át, az ide kötődő, a Tölgyek alatt című versében."

A TÖLGYEK ALATT

Margitsziget.

A tölgyek alatt

Szeretek pihenni,

Hova el nem hat

Város zaja semmi.

Zöld lomb közein

„Áttörve” az égbolt

S a rét mezein

Vegyül árny- és fényfolt.

A tölgyek alatt

Oly otthonos itten!

Évem leapadt:

Ime, gyermek lettem,

Mint mikor a tölgy

Sudarát megmásztam,

Hol seregély költ -

S vígan madarásztam.

A tölgyek alatt

Több egykoru társsal

Madárfiakat

Kifeszíténk nyárssal;

Jó tűz lobog ott,

Zizeg a kis bogrács -

S ha bealkonyodott,

Haza már egy ugrás.

A tölgyek alatt

Örömest valék én,

Bár a madarat

Hagytam utóbb békén;

Gyermeki önző

Korom’ ifju ábránd

Veszi ösztönző

Szárnyára, s tovább ránt...

De tölgyek alatt,

Valamerre jártam,

Szűlőhonomat

- Csakis ott - találtam;

S hol tengve, tunyán

Hajt, s nem virul a tölgy:

Volt bár Kanaán,

Nem lett honom a föld. -

A tölgyek alatt

Még most is el-űlök;

Bűv-kép csalogat,

Ábrándba merűlök;

Hajó-kerekek

Zubogását hallom...

„Hajrá, gyerekek:

A vízi malom!”

A tölgyek alatt

Im, meglep az alkony,

Hűsebb fuvalat

Zörög át a parkon;

Felhők szeme rebben:

Haza sietek,

Jobb ott, melegebben,

Ki vén, ki beteg...

A tölgyek alatt

Vágynám lenyugodni,

Ha csontjaimat

Meg kelletik adni;

De, akárhol vár

A pihenő hely rám:

Egyszerüen, bár

Tölgy lenne a fejfám!

(1877. augusztus 5.)

Tovább sétálva, megleljük a romokat, hol egykor kolostor állott. A kolostort IV Béla építette. A történet hallatán a régi népmesék jutnak eszembe, hol a királyok, valaminek fejében felajánlják gyermeküket a sárkánynak, boszorkánynak, s íme ez nem mese volt, ez valóság. ” Leányukat még születése előtt Istennek ajánlották, mintegy az országnak a tatároktól való megmeneküléséért, fogadalmi ajándékként. Margit az Adria-parti Clissában született 1242-ben. A hercegnőt már 1252-ben elhozták a szigetre.” A királyleány mellé az előkelő főúri családok sorra küldték el leányaikat, akik közül egyesek apácák lettek”, másoknak a kolostor leánynevelő intézetül szolgált. Margit élete végéig apáca maradt, bátyja V. István király 1272-ben kérte szentté avatását, azonban erre csak 1944-ben került sor.

A Víztorony. 1913-ban épült az akkor forradalminak számító vasbeton-technológiával, Zielinski Szilárd tervei szerint.

A rózsák még várják a májust, az árvácskákkal teli ágyások keretezik a nagy rétet. A sziget állatkertjében már fészket raktak a gólyák, ők megsérültek valamikor, így itt töltötték a telet. Egyikük már óvatosan igazgatja fészkében tojásait másik már büszkén melengeti, és a fiatal pár még a Aphroditénak áldozza perceit.

A kis kacsafélék, szárnyasok, páva, ragadozó madarak élnek még a mini állatkertben. Békés pónik várják a bátor, lovagolni vágyó csemetéket,

A hatalmas platánfák alatt lassan megtelik a rét, piknikező családokkal, turistákkal. A Margit-híd felőli szökőkút még sajnos nem üzemelt. A híd alól új perspektívából csodálkozhattam újra a városra, s láthattam a hidat tartó csodás pilléreket.

Az Országház a híd alól:

A sziget kb. 2800 méter hosszú, legszélesebb pontján (a középrészen) kb. 500 m széles, területe mintegy 96,5 hektár A szigetet futósáv veszi körül, így a sportolók akár többször is megkerülhetik a szigetet a puha betonon. Visszasétálunk a Hajós Alfréd uszoda felé, a” fedett uszodát 1930-ban építették Hajós Alfréd tervei alapján, a külső medence és a műugró-létesítmény 1937-ben készült Csonka Pál tervei szerint.” A Palatinusz strand felé menet a Ferences kolostor romjaira bukkanunk.

1270 körül alapított ferences kolostor templomának alapítója vagy IV. Béla király volt, vagy pedig utódja, V. István. Templomát Szent Klára tiszteletére szentelték föl. Temploma csaknem olyan hosszú (47,9 m), mint a szigeti domonkos apácáké, szélessége pedig még nagyobb is (14,2 m). A kolostor Buda török kézre kerüléséig (1541) működött. Ekkor elhagyták szerzetesei. A törökök a sziget építményeit (így ezt a kolostort is) elpusztították ill. használhatatlanná tették, hiszen nem volt rájuk szükségük. „A romok megmaradásában az segített, hogy a kolostor romjainak nagy részét beépítették az 1796-ben megépült nádori villába, amelyet később Nádor szállóvá alakítottak. A szálló maradványait 1945 után lebontották.”

„Palatinus Strandfürdő (nevét a nádor latin elnevezéséből kapta, a sziget egykori nevére emlékezve). 1921-ben nyílt meg,1937-ben megnagyobbították. Tervezője id. Janáky István volt. A Palatinus nagymedencéje a második világháború előtt a legnagyobb európai medence volt”

Kedves olvasó! Kedvet kaptál? Látogass el erre a szépséges szigetre! Vigyél magaddal sok folyadékot és elemózsiát, mert bizony egy nap is kevés, hogy meglásd a szigetnek minden rejtekét, és a milliónyi rejtőzködő csodát. Ha fáraszt az út csak ülj ki a padra a fák alá és hallgasd a víz csobogását, a vígan futkározó gyerekek zsivaját, és a madarak énekét!