A Vértes kedves nem tagadom

Március idusán, ha a tél nem kergeti el a tavaszt, már az ember nagyon vágyik a friss levegőre. Szerencsére az idei márciusban, a tavasz kergette el a telet, és végre kiszabadulhattunk a hétköznapok fogságából, ki a természet lágy ölére.

Tájfutó verseny cél-állomás

Sétáltál már a kora tavaszi erdőben, amikor minden éledni kezd? Melegen süt  a napsugár és lágy tavaszi szellő cirógatja arcodat. Avar alatt lapuló hóvirágok között, utak mentén nyíló ibolyák között, hol nyílik már az erdei hunyor és bimbózik a kankalin? Még a száraz takaró fedi az erdő alját, de már pattannak a zöld rügyek, és menyasszonyba öltözött néhány bokor, apró madarak csivitelnek szerte, párjukat ékes csicsergéssel keresve. Zsongnak a méhek, apró legyek, nyaldossák ízét  a bibéknek. Őzek vágtáznak át a völgyeken ,  kíváncsian megállnak, majd rohannak tova. Hát igen, szent hely ez, a természet titkos, bájos világa, hol, ha figyelsz az apró csodáknak részese lehetsz. 

A tájfutóversenyeket szeretem, térképet veszek, majd elindulok a kijelölt pályán, hogy felfedezzem a tájat, érezzem az erdő illatát, a madarak csicsergését. Számomra nem a teljesítmény, nem az időeredmény a fontos, hanem az utat élvezem, amit megteszek. Menet közben, a térkép alapján gondolkodnom is kell, merre menjek, melyik ösvényt válasszam, de van az úgy hogy  az „orrom után” át az erdőn megyek. Néhányszor ezeket a kirándulásokat nem egyedül teszem meg, elviszem magammal egyik barátnőmet, most Erikát, hogy a hosszúra tervezett sétálás élményében Ő is részes legyen. 

Az indulásnál kitűzzük célunkat, Laci bácsi idején belül jönni, de ha ő nem indul, az idén a Bórókásban a fiúk új csúcsot állítottak fel,  220 percnél több időt bóklásztak a borókákkal, homokbuckákkal tarkított terepen. Így bőven lesz időnk, a Vértes lankáin bolyongani, 5 km 290 szint a tervezett távunk. Tehát nekivágunk a tájvánszorgásnak, mindkettőnknél fényképezőgép, hogy  hazavihessük az erdő nyíló virágait.    

 Meredek oldalakon vezet utunk, néhol megállunk fotózkodunk, néhol mászunk, mert biza, ahol az ember megbotlik, mondják: ott a kincs lapul a föld alatt. Hű-ha! Ásót nem hoztunk! 

 Technikás, hegyre föl-le, s újra föl vezet a pályánk, néhol sikerül ügyes átmenetet találni végigsétálni a völgycsipkék felett, így sok hegymászástól kíméljük meg magunkat.

 A hegytetőkön még virít a hóvirág, és a szélvédett zugban fehér ibolyákra bukkanunk.

 A tél még új támadással próbálkozott, és szél süvítése hallatszott, keményen döntögetni kezdte a fák koronáját, így vánszorgásunkat. tájsétálássá kellett gyorsítanunk. Néhol a kidőlt fák alatt bújunk, mert min nevetnénk jókat?  

No így is lehet, meg fölötte is,  kényelmesen. 

Kellemes izomláz kezd érződni lábainkban, amikor kiderül, hogy a legnehezebb szakasz még előttünk van, bizony az utolsó, a magas hegyre helyezett ellenőrző pont, már kivette minden erőnket. 

 Ez volt a nagy hegycsúcsmászás a cél előtt. Kellemesen elfáradva, gondjainkat kiszellőztetve, életenergiával feltöltődve értünk a célba, ahol már nagyon várnak, mert egy idő után az eltévedettek keresésére kell induljanak. Hát, nem voltunk eltévedve, csak jól éreztük magunkat. Éppen célba értünk a sajtóban beígért vihar előtt, és még a fiúk Borókás vánszorgós idejét sem sikerült megdöntenünk.

 Köszönjük a rendezőség türelmét!  

Történt mindez 2014. március „idusán” a Várgesztesi várat ölelő hegyek-völgyek között.  

A várba sajnos nem volt időn felmenni. Jó hír , hogy a felújításokat megkezdték.  Az elmúlt évi bejegyzésem:
http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu/2013/11/vargesztesi-var.html

Pilisszántó, Csillagösvény

Pilisszántó "a  Dunántúli középhegység legmagasabb mészkőrögének a déli lejtőjén, a Pilis (757m) és Hosszú-hegy (485m) által övezett festői völgyben fekszik."

A Pilis oldalából csodálatos panoráma tárul elénk.

"A Pilisi tájvédelmi körzet, ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képezi. Első okleveles említése Boldog Özsébnek az 1250-ben épített Szent Kereszt kolostor Santo mellett való építésekor jelentkezik. Feltételezhetően a régi temetőnkben, 1998-ban feltárt, B. Özséb idejéből származó falak ezt a kolostort azonosítják. Itt találták meg egy tereprendezés során 2000. szeptember 20.-án a rejtélyes Keresztes Követ. " 2002. augusztus 24.-én a katolikus templom mértani közepén beszakadt a padló, mely alatt 6 m. mély, 2 m. széles és magas folyosót ástak ki, melyet a benne talált régészeti leletek alapján, még a középkorban omlasztottak be és temettek el szándékosan. Ebbe a kiépített folyosóba van most elhelyezve a Keresztes Kő. A folyosók nem ismert rend szerint behálózzák a falut. A falu egykor három római út metszéspontjában állott, ami már az ókorban is fontosságát bizonyítja."

forrás: http://pilisszanto.hu/koezseguenk.html

A Pilis ember által megtépázott oldalában a  kőkitermelés hagyta nyomokat találjuk. A hely sokak szerint gyógyító energiákat sugároz. Itt  a sámánok  gyógyító csillagot állítottak. A szélvédett, napsütötte terület a gyógyulást keresők imahelyévé vált. 

Pilisszántó  egyre népszerűbb kiránduló és zarándok helye, a Makovecz Imre tervei alapján épült kőtemplom. 

A templomhoz  vezető ösvény mellett a mészégetők kútja, már csak emlék. 

"A Pilis hegyén épült, 2006. december 21.-én megszentelt Boldogasszony kápolnához, egy köves sétaút, a Csillagösvény vezet. Az ösvényen hét stáció, dicsőséges történelmünk emlékére és példázatára, az utókor okulására." A csodaszép faragású oszlopok történelmünkről mesélnek. Minden oszlopon egy versidézet olvashatunk. / A linkek a teljes költeményre utalnak,  ha kedvük van olvassanak bele!/

1.

.NIMRÓD „ hatalmas vadász vala az úr előtt… az ő birodalmának kezdete volt bábel, urunk, akkád és kálné a sineár földjén”

„vadat űzni feljövének hős fiai szép enéhnek hunor s magyar két dalia, két egytestvér ménrót fia.” Arany János 

http://egyszervolt.hu/dal/rege-a-csodaszarvasrol.html

2.

 „ Atilla bendegúz fia, a nagy nimród unokája”

„csillag esik föld reng : jött éve csudáknak! ihol én, ihol én pörölyje világnak!” arany jános/

Arany János: Isten kardja

        Részlet a Buda halála Kilencedik énekéből 

  http://www.szozat.org/showpage2756.htm

3.

ÁRPÁD „tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá atilla király városába” anonimus „ nézz árpádra magyar, ki hazát állíta nemednek: nézd, s tiszteld képét álmos fejedelem fiának” 

vörösmarthy mihály 

http://mek.oszk.hu/08500/08511/08511.pdf

4.

     égi koronának választott királya szent istván 

 vászoly

 béla

  andrás 

levente

5.

    „csillagok közt fényességes csillag boldogasszony lovagja szűz máriának választott vitéze szent lászló”  „ mert nem volt az földi ember, egy azoktól, kik most élnek: feje fölött szűz alakja látszott ékes nőszemélynek: koronája nasugárból, oly tündöklő oly világos!- monda a nép: szent lászló és a szűz a boldogságos” Arany jános   http://www.math.bme.hu/~kissa/index2.xhtml

6.

   Őzséb szántó közelében alapította meg a szent-kereszt remetetestvérek közösségét” „innen terjedt szét a világra remete szent pál rendje, amelynek hófehér a ruhája s a lelke” varsányi istván pálos szerzetes http://termeszetbarat.hu/images/hkm_attachment/0/87/4_kolostor_utja_a_pilisben.pdf?10197991312080201

7.

Mátyás „isten küldötteként, égi ajándékként kapott téged nem csak Magyarország, hanem az egész keresztény világ”

ez ő ! rőt múltunk ércizmú magyarja, királyi holló, mely nyugatra tart, mely fölgyújtja a bús magyar avart, mely a jövendőt lángolón akarja” 

Juhász Gyula

 Mátyás király

Nézd Donatello márvány vésetét,

A karvaly orrt, a dactól görbe ajkat,

Mely gúnyt nyilazva sújt, bár csukva hallgat,

Nézd a szemét, mely fényes és setét!

Ez ő! Rőt múltunk ércizmú magyarja,

Királyi holló, mely nyugatra tart,

Mely fölgyújtja a bús magyar avart,

Mely a jövendőt lángolón akarja!

Pusztára épül tündérpalotája,

Plutárkot érti és Cézárt csodálja

És elmereng olasz kéz remekén.

De garaboncásként viskóba járva,
Míg írt keres az árva pór bajára,
Érezi, hogy mily magányos szegény!

A szobor elülső felén ez olvasható: 

"Isten küldötteként, égi ajándékként kapott téged nem csak Magyarország, hanem az egész keresztény világ." Ezekkel a szavakkal üdvözölte trónra lépése alkalmából Mátyás királyt III. Callixtus pápa. 

A kápolna

A kápolna mögöttt :„Pilis Keresztje A 12m magas 6 m széles tölgyfa kereszt népünk ősi történelmi múltjának, hazánkat a Pilisből irányító Árpád-házi királyainak, a Kárpát- medence egymásra utalt népeinek a Pilisben élt Pálosoknak, azaz Hungáriának állít emléket. A pilisi falvak adakozásából állított Kereszt fáját Kápolnásfalu és Csíkmindszent ajándékozta. Törzsének 127 évgyűrűjét a Kárpát-medence másik szent hegyén, a Hargitán gyarapította. A kereszt mellől nézve a Ziribár hegyszoros fölött december 21.-én, az újjászületés hajnalán friss harcosként ébred az éltető Fény!” mely megvilágítja a kőtemplom belsejét.

Kilátás a kereszt mellől:

A templom belseje:

A hegyoldalban nyíló hérics.

A képeim:

Térkép:

Szurdok-völgy, Pilisszentkereszt

Budapesthez közel, a Dobogókő felé vezető útról letérve, egy különleges völgyben kirándulhatunk. A rövid, de magas sziklák között vezető Dera (Kovács) – patak mélyítette szurdokvölgyben, hóolvadás után sebesen zubog a patak. Az idén a kevés csapadék miatt a száraz patakmeder fogadott.

 Szépségéből azonban semmit nem veszít, ez a különleges, vadregényes útszakasz. Kis fahidak segítik az átjutást egyik-másik oldalra. Örömmel láttuk, hogy a hidak sorban megújultak. 

Visszafelé a magas sziklák mentén vezető ösvényen sétálunk. 

"Amikor kislány voltam, valóban komolyan azt hittem, hogy a fák meg a virágok ugyanolyan lények, mint a madarak, vagy az emberek. Hogy gondolkozni tudnak, és beszélgetni is szoktak egymással. És hallanánk is, hogy mit beszélnek, ha igazán megpróbálnánk. Csak el kéne távolítani a fejünkből minden egyéb hangot, egészen csöndben kéne maradni, és nagyon erősen figyelni. Néha még most is azt hiszem. Csak soha nem tudunk elég csöndben lenni..."(Truman Capote)

Itt lassan, csendben közlekedve meghallod az erdő hangját, a csendet felverő sziklák között visszhangzó zenét, a féktelenül csivitelő madárkórus dalát, és meglátod , hogy mit kisgyermek korodban gondoltál az bizony úgy igaz:)

Térkép egy mesés sétához:

https://docs.google.com/file/d/0B6xXo19Or6mkZXNCaGN1SjhseWs/edit?pli=1

Amikor a gyerekek mesével tekeregtek:



Régebbi bejegyzésem a völgyről :

http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu/2011/04/pilisszentkereszt-szurdokvolgy.html