“Amíg a ködöt napfény töri át,
Amíg a gerle táplálja fiát,
Amíg az eső új sarjat ígér,
Addig, Vándor!
E FÖLD csak addig él!”
/ Simon Kornél
Ódorvár, 1997/
"A romjaiban ma is álló épületeket még I. Lajos kezdte meg építeni élete végén, de már csak utódai: Mária és Zsigmond fejezték be a XIV. század végén. A XV. század első évtizedéig, míg Zsigmond az udvarát Budára nem költöztette, a visegrádi királyi palota maradt a magyar uralkodók hivatalos székhelye. A XV. században háttérbe szorult palotát csak Mátyás állítatta helyre a XV. század végén. Ettől kezdve, az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A török időkben rommá vált épületet a XVIII. század közepén lebontották. 1934 óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították."
"A királyi palotának a XIV. század végén kialakult épületegyüttese három fő részre tagolódott.
Északon a palotakert, délen pedig a ferences kolostor fogta közre a központi épületcsoportot amely nagyjából 123 x 123 méteres területet foglalt el. A kaputorony az utcai homlokzat közepén épült. A nagy fogadóudvart a nagytermeket magába foglaló északnyugati, a királyi lakosztálynak helyet adó északkeleti, a palota kiszolgáló helyiségeit tartalmazó délnyugati és délkeleti szárnyak, valamint a palotakápolna fogták közre. Az udvar déli részét gyalogos lovagi tornákra használták. Az udvar felső részén helyezkedett el a reneszánsz Múzsák-kútja. Innen nyitott lépcsősor vezetett a kápolnateraszra." forrás: http://visegradmuzeum.hu/palota2/
Pilisborosjenő felső végénél , a földúton haladtunk egyenesen előre , az út baloldalán tisztásnál parkolhatunk, itt találjuk a sáv jelzést is. Kedves bácsi útbaigazít minket , hogy egyenesen az utat követve , a dombtetőről már látni fogjuk, amit keresünk. Célunk az Egri-vár makettjének felkeresése volt. Utunk, egy leírhatatlanul szép, a Kis- és Nagy-Kevély által ölelt völgybe vezetett, amelynek oldalában érdekes, teve formájú sziklára bukkantunk. A szikla feletti dombtetőről csodaszép táj tárul elénk.
Ennek a karbonátos kőzetnek az anyaga az árapály övben ülepedett le, sekély tengerrel borított, tenger alatti hátságokon.
Kb. 25-37 millió éve, a földtörténet oligocén időszakában a dolomitot kovás, forróvizes oldatok járták át, amitől keménysége és ellenállóképessége megnőtt. Napjainkra az ellenállóbb, kovásodott részek kipreparálódtak, és érdekes formájú sziklaalakzatokként meredeznek a magasba, míg a könnyen aprózódó, porló dolomitot a jelenkori erózió is erősen pusztítja.
"A várat az Egri csillagok című film forgatásához építették az 1960-as években.Várkonyi Zoltán filmrendező a látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajelenetekhez választotta a Pilisborosjenő és Csobánka között húzódó völgyet a film egyik helyszínéül.
A forgatások alatt a nagyrészt fából készült vár egy része leégett, amelyet rögtön újjá is építettek. A film elkészülte óta magára hagyatva pusztul. "
A várból a völgy oldalában lévő ösvényen visszajutunk a Teve-sziklához. A dombtetőről visszanézve, a hegyek mögött lebukó nap fénye újabb fényélményekkel ajándékozott meg minket.
sáv jelzést is. Kedves bácsi útbaigazít minket , hogy egyenesen az utat követve , a dombtetőről már látni fogjuk, amit keresünk. Célunk az Egri-vár makettjének fel
