Pest megyében 2500 lélekszámú település. A falu határában huszonöt lelőhelyet ismernek a régészek, melyeken vaskori, római kori (szarmaták) népvándorlás korabeli népek emlékanyagát tárták a felszínre. A Kerekhalom bronzkori, erődített földvár volt. Magát a falut 1380-ban említik először oklevélben. A tipikusan jobbágy-, majd parasztfalu a XVII. Századtól a Beniczky család és leszármazóinak birtokában volt egészen 1944-ig.
Az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, a Galga és a Tápió folyók között a 138 méteres tengerszint feletti magasságon elterülő falunak még több érdekessége is akad:
-itt találkozik Magyarország két nagy tája (Északi-középhegység és az Alföld)
-itt van a hármas megyehatár: Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok
-néprajzi szempontból is határterület, mivel Zsámboktól ÉNy-ra szlovák, DK-re viszont színmagyar falvak találhatóak
-egyedülálló palóc szigetet képez Zsámbok népviseletével, és tájszólásával is, amelyhez hasonlóval csak a nógrádi területeken találkozhatunk
Minden út Zámbokra vezet? Hát, csak néhány. Hat település országútja fut itt össze: Vácszentlászló, Tura, Jászfényszaru, Tóalmás, Kóka és Dány. Ha erre járnak egy kis időre álljanak meg a falu közepén, és tegyenek egy rövid sétát. Az iskola előtti téren egy tájékoztató táblán lévő térkép segítségével megtervezhetik felfedező útjukat. A „Mondák dalok útján”haladva 13 tájékoztató tábla ismerteti a falu nevezetességeit, történelmét, hagyományait. Kellemes kis park a templom mellett a szoborkert, itt olvashatunk az iskola, óvoda történetéről. Az 1848-49-es szabadságharc emlékére állított kőoszlop, a Turán és Zsámbokon lezajlott csata emlékét őrzi. Olvashatjuk, ha Görgei enged Kossuth kérésének, a főhadiszállás itt lett volna és a híres ütközet Zsámbok nevéhez fűződne. A Szent Erzsébet templomot 1752- ben építették, barokk stílusban.
A templomkertben 1842 óta áll Nepomuki Szent János szobra. „Szent János a cseh királyné gyóntatópapja volt. Egy alkalommal megtagadta a király parancsát nem árulta el, hogy mit gyónt a királyné ezért kegyetlen halálra ítélték. Kezét, lábát összekötözték és a Moldva jeges vizébe dobták. 1729 óta a folyók, a hidak, a hajósok, a vízimolnárok védőszentjeként tisztelik.” Érdekes dolgok derülnek ki, most titok vagy nem titok? Ha elárulja titkot szeg, ha nem életét veszik, hm... A templomban a miseruhák különlegesek, mert hagyományos zsámboki hímzéssel vannak díszítve. A templom és a községháza közötti téren állt régen a piac, népünnepélyek, népgyűlések színtere. Ma már Szent Erzsébet park, hűs árnyékot rejt a nyári melegben. A főút sarkán áll a tájház.
A jómódú parasztporta az 1800–as évekből maradt fenn. A gazdának nem született gyermeke, így a község örökölte a házat. 1982-ben lett tájház, Lapu Itvánné Kókai Margit munkájának köszönhetően. Hosszú évekig gyűjtögette a falu lakóitól a bent látható tárgyakat. A tájház vezetője nagy szeretettel beszél a házban megtalálható tárgyak használatáról, történetéről. Feleleveníti a ma már elfeledett szavakat, összekötve gyermekkora emlékeivel. Mi is az a lócza? A kerevet? Sut? Kacó? Milyen volt a járóka?
Az első házban, /a tisztaszobát errefelé így nevezik/ a magasra vetett ágyon a sok-sok hímzett párna, de emeljük csak fel a lepedőt, ott egy hálóhely rejtőzik. Az ablakokat zsámboki hímzéssel díszített függönyök keretezik. A sarokban álló búbos kemencét a konyhából fűtötték. Tudják hol van a sut? „Sutba dob, sutba tesz, sutba vág, sutban a helye, szólás-mondás?
Itt látható, kellemes kis helynek tűnik a kemence mellett. A Magyar Értelmező Kéziszótár (1992) szerint sutnak nevezték a kemence és a fal közötti szűk kis helyet, a kemencezugot.”
Megnézhetik, mit rejt a sublót? Gyönyörű ruhadarabok kerülnek elő a fiók mélyéről. Hogyan néz ki az asszonyok fékötője:
 |
| fékötő |
 |
| kecele |
s a keceléje, a kacó, s a pruszlik. Gondosan, apró mintákkal díszített darabok, kicsiny ékszerek. Milyen sok-sok öltés, mennyi munka, mire egy ilyen darab elkészült. A vászonból készült alsónemű a pendöl, fölé került 4-5 alsószoknya, aljára csipkét varrtak és 2-3 mizlit, ha kinövi a kislány csak le kell engedni. A színes felsőszoknyát a kecele fedte. Előkerül a pumpos és a buggyos ing. A kacó amely, a testhez álló hosszú ujjú blúz, rékli. A pruszlikot az ing felett viselték. Derékig ért, hogy az ing kilátszódjon alóla és elöl nem ért össze, hanem három szalaggal fogták össze. Csodaszép gazdagon díszített ruhadarabok. A faluban sokan még ma is népviseletben járnak s ünnepnapokon , ballagáskor, fesztiválokon, előkerülnek a díszes ünnepi ruhadarabok is.
A csizmát a suszter készítette. Ma már persze, nehéz lenne mindennapos viseletük, de itt a faluban az idősebbek még nagyon sokan ebben járnak. A nagy faláda a vászon alsóneműket rejti. A hátsó szobában a szövőszék, a bölcső és az állóka fogad. Hátul az udvarban a kamra, sok régi használati tárgyat rejt, van itt jancsiszék, sajtár, gyerekeknek járóka és kicsiny kocsik.
