Pusztamarót

Pusztamarót történelmünk tragikus eseményének helyszíne. A mohácsi csatavesztés után ezen a helyszínen is kegyetlen pusztítást folytatott a török sereg. A leírások szerint 25 000 ember lelte halálát, ill. került rabszíjra. A csata helyszínét ma is „Emberölő völgy”-nek nevezik. A falu a 70-es években teljesen elnéptelenedett. 
Ma már csodaszép kirándulóhely, a táborozókat a Marót-hegyi Sólyomfészek várja. A nagy rét kiválóan alkalmas szabadtéri családi vagy közösségi programok megvalósítására. Kiépített szalonnasütő helyeken sütögethetnek, ha esik az eső megvéd az esőház. Az erdőben tavasszal bőven terem a medvehagyma, amely erős fokhagymához hasonló  illatával dúsítja a levegőt. 

 A réten az emlékmű Kovács György szobrászművész alkotása 2003-ban készült el.

„Az emlékmű vörös mészkőre kirakott körre épült. A kört a középponttal hat küllő köti össze, a hatosztatú napkerékre, mint ősi keleti motívumra és a szekértáborra utalva. Ennek kerületén helyezkednek el az egyes elemek. A kör közepén boltozattartó pillér emelkedik, melynek testén megelevenedik a történet: A látogatóval szemben a lelki vigaszt nyújtó szerzetessel, tőle balra a feleségét mentő Dobozi Mihály, majd az Árpád-házi királyaink címerét tartó harcos, kit temetési jelenet követ, majd gyermekét mentő asszonnyal zárul a kompozíció. A pillér feljebb fává alakul, közepén az áldozatból kinövő élet folytatásának elemi parancsát jelképező virággal.

A kör közepén álló pillérek az áldozatok előtt fejet hajtó utódok, egyúttal az életfa kisarjadó ágai. A két hátulsó pilléren pergamenek jelennek meg Kisfaludi Károly „Mohács” című költeményéből vett idézettel. Ezekről indul a múltat a jelennel összekötő két boltív, ugyancsak az életfa ágaira emlékeztetve. A jobb oldali pilléren motívumként megjelenik a menekülőkkel tartó pálos szerzetesek jelképe, az íves egyenlő szárú kereszt. A bal oldali pilléren pedig az emlékhelyet kialakító erdészek tölgyfalevél jelképe. A felépítmény anyaga: süttői mészkő.”

Táj és természetföldrajz

„A Kelet-Gerecse kistáj Komárom-Esztergom megye területén helyezkedik el. Domborzata szerkezeti árok, hegyközi medence töréses szerkezet,  kiemelt fennsíkokkal. A tető fennsíkja 600 m fölé emelkedik, melyet karsztosodó mészkő épít fel. Táj. és  természetföldrajzi adottságai folytán elsősorban erdőgazdasági hasznosítású terület. Növényzete Pilis-Gerecse flórajárás, melynek erdőtársulásai között a bükkösök, gyertyánosok, kocsánytalan tölgyesek, cseres kocsánytalan tölgyesek és karsztbokor erdők váltakoznak, melyben az irtásrétek gyakorisága 5 %-os. A lágyszárú fajok között fellelhető a nagyvirágú ibolya, pirosló hunyor, hölgymálfélék. Erdőgazdasági tájban zömében időskorú keménylombos állományok uralkodnak. Talaja közel 85-90%-ban mészkövön képződött rendzina és 10%-a az eróziós völgyekkel tagolt medencében a barna erdőtalaj. Fizikai összetétele vályog, kedvező vízgazdálkodási tulajdonságokkal. A táj, a Gerecse Tájvédelmi Körzet része, ahol a kirándulóturizmus természeti feltételei sajátosan gazdagok.”

Kis-Pisznice 

Pusztamarót története:

„Történelmünk egyik legtragikusabb eseményének helyszíne, ahol a mohácsi csatavesztés után a legnagyobb ellenállásra került sor a törökkel szemben. A Gerecse lábánál a XIII. szd-ban feltűnő Marót falu eredetileg a Tardos nemzetségbeli Maróti nemeseké, a XIV. szd-ban a Bajóti családé volt, majd királyi tulajdonba került. 1388-ban Zsigmond király az esztergomi érsekségnek adományozta. Az érsekség a XIV. szd. végén vadászkastélyt épített a falu közelében és halastavakat létesített a völgyben.A mohácsi csatavesztés, majd Buda várának elfoglalása után a törökök végig pusztították egészen Győrig a Dunántúl északi részét. A természet által jól védett Marót térségében sok menekült - köztük a mohácsi csatából visszatérő katonák - és a környék megyéiből származó lakosság sáncolta el magát. A szekérvárral is megerősített település 3 napon át hősiesen védekezett a törökökkel szemben. A törökök végül Budáról hozott ágyúkkal törték meg a védők ellenállását. A leírások szerint 25 ezren estek el vagy kerültek rabszolgaságba ezen a helyen. Feljegyezték Dobozi Mihály Fejér megyei kisnemes esetét, aki lovára kapta feleségét, Farmosi Ilonát és úgy próbált menekülni az őt üldöző török csapat elől. Amikor a kettős teher alatt kifáradó ló roskadozni kezdett, neje könyörgött, hogy ölje meg őt, nehogy török kézre kerüljön, maga pedig meneküljön. Mikor az üldözők már majdnem utolérték őket, a nő hirtelen leugrott a lóról, de férje nem akarva elhagyni őt, inkább keresztüldöfte kardjával, maga pedig hősiesen harcolva esett el. Vida József szép verse erről az emlékhelyen olvasható. A kegyetlen csata emlékét napjainkban is "Emberölő-völgy"-nek nevezik. Az egykori falu helyén kialakult Pusztamarót település az 1970-es években néptelenedett el. „

Megközelítés:

Pusztamarótra eljutni a következő útvonalon lehet: gépkocsival
Budapestről a Budakeszi – Páty – Zsámbék – Szomor – Bajna útvonalon, Bajnától Nyergesújfalu felé kb. 5 km után elágazás balra (Ny-ra). Innen az erdészeti úton Pusztamarótig.

Kiránduláshoz: 2012 Tipo kupa tájfutótérképei

Forrás: 

A réten található tájékoztató táblákról rögzített ismertetők.

http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.com/2009/11/tajfutas.html

Nagyobb térképre váltás