Kirándulásaim hegyen,völgyön.....: 09/13/12

Városszalónak, Stadtschlaining

Ausztriában Burgenland tartományban barangolva csodaszép régi várak emelkednek a hegytetőkön. A várak története magyar történelmünk része. A Szalónaki vár körül épült városban vastag várfalak őrzik a középkor hangulatát. Hangulatos utcái, terei kellemes sétára hívogatnak.

Séta a várban

A vár bejáratánál Szent János és Szeplőtelen Szűz Mária homokkő szobra fogadja a látogatót, a szobrokat Joan Piringer 1752-ben készítette. A várárok felett 70 méter hosszú híd vezet a főkapuhoz, a 12 tartóoszlopát boltívek kötik össze, a középsők magassága a 15 métert is elérik. A vár főkapuja a külső erődfalon található 1648-ban készült, az oromzaton a Batthyány család címere domborodik.

Beljebb a második főkapu itt is láthatóak az egykori felvonóhíd maradványai, a láncdobok nyílásai, gerendalyukak, vízköpők. Itt találjuk a Baumkircher/ Puchheim család kettős címerét és római kori sírtöredékeket. A nagy várudvart egy teljes egészében megmaradt várfalgyűrű veszi körbe, amelyhez tapadva egykori lakó és gazdasági épületeket emeltek.

Délre látjuk a XV. századi, terméskőből épített négyszögletes ágyútornyot, melynek falvastagsága helyenként 7 méter. A torony belsejében egy mély, függőleges csatorna, részben körbefalazva, részben a sziklába vésve. A népnyelv ”törvénytelen ítélet”-nek nevezi, feltételezve, hogy foglyokat hajítottak bele. A torony felső része XVII. századi téglaépítmény. Az óraszerkezettel felszerelt barokk toronysisak a XVIII. század alkotása. A várfal tetején húzódó nyitott átjáróról kiváló kilátás nyílik a Tauchen- völgyre, és elláthatunk a szőlőtermeléséről híres Vas-hegyig, egészen a magyar határig.

A várudvaron korona alakban álló 5 gesztenyefát Erzsébet királynő, Sissi emlékére ültették. A fák különböző rendezvényeknek nyújtanak kellemes árnyékot a nyári melegben. A legbelső várkapu hídfőjénél két pihenő kost ábrázoló homokkő fogad. Az északi oldalon a kerek torony nyúlik a magasba. A harmadik várkapu a „németújvári grófok” idejéből származik, az árok felett felvonóhíd maradványok találhatók. A kapun juthatunk be a palotába a várúr rezidenciájához és a „fekete udvarba”. Elnevezését a lépcsőház és a boltívek külső grafitos díszítésének színéről kapta. Az udvarban ciszternák biztosították a vízellátást.

A várkápolna melyet 1963-ban Szent Adalbert nevére szenteltek fel a XV. században épült gótikus stílusban. Oltárán a Batthyány címer látható. Ma is működő orgonája Hochinger mester 1695-ben készült alkotása, egymanuálos, fasípos hangszer, az első látható sorban 17 cink síppal. A kápolnában rendszeresen tartanak esküvőket, keresztelőket, hangversenyeket. A lovagterem ma ünnepi rendezvények otthona. Az első emelet a Baumkircher-szárny. A várúr egykori lakhelye hat gótikus szobából és egy füstöskonyhából állt. A második emelet a Szelesky-szárny az önálló egységet képező lakrész a vár egykori védőfalára épült az Öregtorony és a Palota közé. Az ablakokból láthatjuk a középkori városközpontot, a zsinagógát, evangélikus, katolikus templomot, mely egykor a Pálos-rendi kolostor temploma volt. Északon Bernstein, Borostyánkő várának körvonalai bontakoznak ki.

A harmadik emeleten találjuk a Felsőőri-járás hagyományait bemutató néprajzi gyűjteményt. Tóth Lajos gyűjteménye bemutatja, hogyan alkotott szoros egységet a kézműipar, a paraszti, mellékfoglalkozásként űzött háziipar és a család.

A kerek torony földszintjén az egykori vártömlöc volt, boltíves mennyezetén befalazták az egykori foglyok ledobására szolgáló „félelemnyílást”.

A harmadik emeleten az angyalok termei a Batthyány család XVII- XVIII században kialakított fogadótermei láthatók. A nagy angyal-terem mennyezetét fegyvereket, sarokrózsákat, játszadozó angyalkákat és harci jelképeket ábrázoló késő-reneszánsz stukkó díszíti. A Kis angyal teremben 1700 körül készült stukkó mennyezeten játszadozó puttó-párokat, növényfüzéreket és indadíszeket láthatunk.

A granárium a gabona raktározására szolgáló épület, itt a begyűjtött terményeket tárolták. Szalónakon erre a célra a vár legvédettebb részét használták, a külső várfalon belül, de a belső váron kívül. Így biztosították a raktárba szállítás úgy, hogy a gazdáknak a belső várba nem kellett belépniük. A hatalmas erődítményt várárok veszi körül, az árokban látogatható pihenő parkot alakítottak ki, a bejárati híd alatt szabadtéri színház működik.

Történelem

A környék már az ie. híres volt antimonlelőhelyéről és a vaskitermelésről. A vár 1270 körüli alapítása II. nagyhatalmú Henrik nevéhez fűződik. A települést Zloynuk/ Slomuk néven először 1271-ben, V. István és II Ottó Böhm király békeszerződésében említik. Az erőd ekkor a Güssinger nemzettség birtokában volt. IV. Ferenc /a későbbi III. Ferenc Német Császár/ a várat sok más nyugat-magyarországi várral együtt meghódította, majd Schlaining várát hadvezérének, Andreas Baumkirchnernek adományozta. A várúr uradalmát kiépítette és város alapított. A pálos rend számára kolostort és templomot építtetett.

A stájer nemesi szövetség vezetőjeként III. Ferenc ellen fordult, és e tettéért kivégezték. A történetről a vár egyik termében részletesen olvashatunk. Minden vagyonát, szabadságát szolgasorba ajánlotta életéért, de a felségárulásért nem volt kegyelem, tárgyalás , kihallgatás nélkül lefejezték. (A kiállításról bővebb információk: http://www.ritter-baumkircher.at/ )

A török elleni háborúk idején a vár a Batthyány család birtokába került. A városfalak között különböző vallási hovatartozású családok éltek. A város gazdasága, a család uralkodása idején, a kézműves lakosság révén vált jelentőssé. Az 1848-as forradalommal a feudalizmus kora lezárult így a jobbágyok kötelezettségei és a földesúri birtoklás. Az új, feudalizmus utáni Magyar Királyság, mely így a bécsi Császári Háztól való nemzeti függetlenségét akarta biztosítani. Első miniszterelnökének gróf Batthyány Lajost nevezték ki, akit forradalom leverése után Pesten 1849. október 6.-án kivégeztek.

Az I. világháború után, Magyarország nyugati területeit Burgenland tartományként csatolták Ausztriához. Távol a gazdasági központoktól, gazdaságilag visszamaradott osztrák tartományként rohamos népességcsökkenés jellemezte. A nemzeti szocializmus a zsidó lakosság végleges felszámolását eredményezte. A vár 1939-1945 között kb. 300 kényszermunkásnak fenntartott munkatábor szerepét töltötte be. 1945 és 1947 között pedig az egykori SS tagjainak és NSDAP párttagjainak a fogolytábora lett. 1956-ban pedig 1400 magyar menekültnek adtak szállást a várfalak között.

Udo Illig 1956-ban vásárolta meg a várat és megkezdte felújítását, majd 1980-tól a Burgenland tartomány tulajdona lett. Az akkori tartományi kulturális miniszter elképzelései szerint, a várnak a jövőben, nem csak múzeumként kellene működnie, hanem egy egyetemi központnak is helyet kellene adnia. E gondolat megvalósítása során alakult az Osztrák Béke- és Konfliktusmegoldás-kutató Tanulmányi Központ ÖSFK/„Östereeichischen Studienzentrums für Konflikt- und Friedensforschung”/ Az intézmény a vár jelenlegi tulajdonosa. Adakozásból, műemlékvédelmi keretből felújítatták a vár elpusztult szárnyát. Ma Szalónak vára ad otthont az Európai Békeegyetemnek és egy, a békés konfliktus-feldolgozásra felkészítő nemzetközi oktatási központnak. Kiállításának témája az erőszak, a környezetkárosítás, a konfliktusmegoldás és béketeremtés, valamint a Békeközpont történetének bemutatása. A Néprajzi múzeumban látható a munkavégzés körülményei, mesterségek és életmód 1900 táján. A toronyban a viszály és bíráskodás kiállítása tekinthető meg. A tetőről a város panorámájában gyönyörködhetnek. A vár dísztermében alkalmi kiállítások várják a látogatókat.

Magyarország Európai Unióba való belépése után Stadschlaining újra egy egységes régió része, melynek területén élők közös gyökerei és történelme 800 évre tekint vissza.